Veszprémi Ellenőr, 1901 (4. évfolyam, 28-51. szám)
1901-12-01 / 48. szám
IV. évfolyam. Eőfizetési ár: Veszprém, 1901. Deczember 1. VESZPRÉMI 48-ik szám. A lap szellemi részét illető Egész évre . 12'K. (űr—) Fél évre . .•■ 0 „ (ü. -y) Negyed évre . 3 , (1.50) közlemények u szerkesztőséghez küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Egyes szám ára 24 fillér. FÜGGETLEN ÚJSÁG. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetésé kot és hirdetéseket kizárólag a kiadóhivatal: Virág utcza 103. szám fogad cl. Vi has1 után. * ' ' Veszprém, 1901. nóv. i39. Némely helyeken az országban vihar előtt vannak, ilyenkor az emberek. Minálunk is úgy volt régenten, mikor a restauráczió közelgett. Most már azonban nem vagyunk a vihar elölt. Vihar előtt csakis a képviselőválasztásnak évadján valánk. Ámde az is elmúlt vihar nélkül. Az a változás, a mely e te- 'kintetben beállott; igen sokban járul ahhoz a nyugodt és békés hangulathoz, a mely Istennek hála el van terjedve: város- és kerülefszerte mindenütt és a mely. nyugodt békés hangulat tekinthető egyszersmind azon csendes higgadtság forrásának, a melylyel közönségünk a megyei tisztuji- tásnak néz elébe. íme bebizonyult, a mit a múltakban annyiszor hangoztattunk, hogy társadalmunk és a közigazgatási állások betöltésére hivatott megyei közönségünk békéjének, útjában csakis a volt képviselő állott, a ki egymaga is elégséges volt arra, hogy újabb megválasztatása esetén a Bánfty-világnak perpetuálását jelentse nálunk. Felelős szerkesztő : VÁRKONYl DEZSŐ. Most, hogy ezen a veszélyen szerencsésen minden számításba vehető ellenáramlat nélkül túlestünk, lehetetlen, hogy ne érezné bárki is, miszerint a lélegzetvétel könnyebbé vált város- és megyeszerte mindenütt. A kedélyek nyugodtabbak. A népnek bizodalma a város és vármegye fejei és szervei irányában megerősbödött s a kételyek, a mik a múltakban egyik-másik tisztviselő iránt — azoknak a volt képviselővel való intimitása és egymás portálása miatt annyiszor fölmerültek, — ime, ebben a szférában oszladozni kezdenek. Nem mondjuk, hogy egyeseknél, különösen a volt korszak egyik-másik bálvá- nyozójánál nincs hiba mostan is. Nem állítjuk, hogy ezek az egyesek nem settenkednek és nem intrikálnak a mai rendszer és annak hívei ellen, s a volt rendszernek visszanyerése és a volt képviselőnek inaktiválása érdekében mostan is. Nem erősítjük, hogy ezen köztisztviselőknek és nem köztisztviselőknek ilyeténféle konspirácziója nem érezhető imitt-amott még mindig. Ámde mig egyrészről ezeknek közelebbről Hirdetések egyezség szerint. Nyílt-tér garmond sora 30 fillér. Bérmentetlen leveleket csak ismert kézből fogadunk el. való méltatása lapunknak nem erre a terére tartozik, addig másrészről nyugodt lélekkel látjuk, hogy ezen, a mai rendszerbe beilleszkedni képtelen egyesek: csakis ctf vesék. Ezek azután elenyészők azzal a rendszerrel szemben, amelyet hütlenül szolgálnak és azon általános országos áramlattal szemben, a mely tiszta választásokat követel mindenütt és mindenhova. Parlamentbe; törvényhatóságba; városba és községbe egyformán, sőt még a nagyvázsonyi jegy- zőség betöltése körül is. Ennek a tiszta választást követő rendszernek az átérzése nyugtatja meg a mi népünket s ezért nem jelent vihar előtti időszakot a mostani időszak és azért nem jelent vihart a restauráczió. S ahol imitt- amott szórványosan mégis azt jelenti,í ott tessék csak megvigyázni, hogy nem-e az erőszak korszakának ott maradottjai grasszál- nak még mindig! Kétségkívül igen. Mert sajnos! sokfelé vannak még mindig az akkori gyümölcsökből éltévé ! Augias istállóját A „Veszprémi Ellenőr“ tárezája. L. P. halálára. Jó Isten-, a kiket szeretek, ne vedd el! . . . Ha elltal egy*igaz jó barát, vagy rokon, S szivemben bánattal, könnyező szemekkel Térdelek d frissen felhantolt sirokon, - Áthatja szivemet egy fájó érzemény: Irgalmas Istenem, miért szólitád el őt? ■' Miért távozott ő, miért, ő; mért nem én .. . E földön kevesebb vón egy szenvedővel! Szenvedtek ián ők is. — De a ravatalnak Átadva kedvesink, mi itt miért késünk? Kik 'egymást, szerették, mért nem egyiitt halnak, Hogy. azzal is nagyobb legyen szenvedésünk?... . Te, ki bövelkedcl mindig kegyelmeddel, Jó Isten, a kiket szeretek, ne vedd el\ Légi utazás. íme egy mélyen megrendítő eset, mely szórol- szóra megtörtént, két, legfeljebb három . év előtt, a hires és merész léghajos utolsó előtti felszállása alkalmával. M. Godard ez alkalommal csak egy utitársat vitt magával. Ez egy gazdag különcz volt, ki ezer frankot fizetett a kirándulás veszélyeiért. Az idő nagyon kedvező volt. A gömb gyorsan emelkedett a magasba.- Mily benyomást tesz ez önre? kérdé M. Godard utitársától. — Semminőt, — volt a lakonikus válasz.- Meghajtok ön előtt, — mondá M. Godard — ön az első, aki megindulás nélkül hatol a magasba. • .- Emelkedjünk feljebb, — mondá áz utas bámulatos közönynyel. M. Godard kivetett a smyból. A gömb mintegy ötven méterrel szállt magasabbra. —És most nem dobog-e a szive ? — kérdé M. Godard.- Ez még semmi, válaszolá az utitárs oly arczczal, mely türelmetlenségre vallott.- Ördögbe! — kiáltott fel M. Godard. Valóban kedves ur, ön a léghajósok minden kellékével bir. A gömb folyton emelkedett. Midőn száz métert haladtak fölfelé, M. Godard harmadszor kérdé utitársát: — És most ? Semmi, éppen semmi! a félelem árnyéka sem közelit még meg! — mondá az utas határozottan elégedetlen arcczal, mint olyan, ki nauv mértékben csalódott.- Szavamra ez nagyszerű ! Ezennel elismerem, hogy képtelen vagyok önben félelmet gerjeszteni. A gömb elég magasra jutott, le fogunk szállani. — Leszállani ? . . . — Veszélyes volna feljebb emelkedni. —. Nekem mindegy. Én nem akarok leszállani.- Mit mond Ön, kérdé M. Godard mea- ütközve.- Azt mondom, hogy én még emelkedni akarok, emelkedni folyvást. Nekem hatás kell. M. Godard nevetni kezdett. Tréfának vette a dolgot. elismert szolid kivitelben s legolcsóbb áron csak BÚTOR VE1SZ LIPOT tator-rakt araban kaphatók, Veszprém, főtér.
