Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1886 (12. évfolyam, 7-52. szám)
1886-08-29 / 35. szám
nézve is mennyi eltérő nézet uralkodik, még a leggyakorlatibb gazdák között is, a kik között azonban gyakran találkoznak olyanok, a kik igen kevés figyelemre méltatják a másik tapasztalatait s nem igen szeretnek a fölött gondolkodni, vájjon az ő általuk folyvást mint legjobbnak hitt és ezért követett eljárásnál, egyik-másik gazdatársuk eljárása nem jobb, nem okszerflbb-e, pedig lehet, hogy az és ennélfogva jobb eredményt is adna, vagy biztosabbá tenné a sikert, és ez mindkettő igen fontos, minden gazdára nézve. A gazda munkálkodása annyira szabályozva van az idő által, hogy azon épen nincs mit csodálkozni, hogy az idők folytán, például az őszi és tavaszi vetés megkezdésére nézve is, csaknem egy bizonyos nap lett megállapítva. Igaz. hogy csak az ily általános szabályoknak szó szerint való vételét, a mai gazdai ismeretek alapján elfogadni nem lehet, miután hogy csak a például felvett őszi vetés megkezdésénél maradjunk, a fölött, hogy azt mikor kezdjük, annyi helyi, talaji és égalji viszonyok és körülmények határoznak; de azért mégsem lehet tagadni, hogy a gazdasági szabályok között, melyek főleg a nép között szájról szájra járnak, igen sokat találunk, melyeknek a követését még mindig lehet ajánlani, és melyeknek a követésétől kár volna eltérni. Ilyen például a vetésre vonatkozó szabály is: „az őszit porba, a tavaszit sárba“ vagyis hogy az őszit addig kell elvetni, mielőtt az őszi esők fel nem lágyítják teljesen a talajt s a tavasziakat, mielőtt a földből a téli nedvesség még el nem szállott. Ezt a gazdasági szabályt ma is teljes érvényűnek kell elismernünk, és igen helyesen cselekszik, a ki követi; mert bizony hol az őszi I vetés szalonnás szántásba kerül a talajba, s a borona sárban jár a földön, csak rendkívül kedvező időjárás mellett lehet ott jó termésre számítani. Ezért képezik rossz előveteményét az őszieknek azon termények, melyek mint például a kukoricza, burgonya és répa, — későn kerülnek le a földről, és ezért kellene minden gazdának oda törekedni, hogy őszi terményeit, melyek birtokának főjövedelmét szolgáltatják s bevételeinek minden esetre legnagyobb részét teszik, mindig vagy ugarba, vagy lóher vagy zöld takarmány, szóval oly növények után vesse, melyeknek letakaritási ideje megengedi, hogy ama gazdai szabálynak eleget tehessen. S miután minden gazda, most a vetés ideje alatt látja legkézzelfoghatóbban, hogy az ugarlást rendes időben nem végezte, csak igen kedvező időjárás mellett képes földjét még vetőszántásra is oly porhanyóvá tenni, a mint annak különben ugarmivelés mellett ekkor már szabály szerint lenni kellene, azt tartjuk, igen helyén s idején van emlékbe hozni azt, hogy azt csak akkor érhetjük el, ha az ugarszántást oly korán végezzük, vagyis az ugarmivelést akkor megkezdjük, midőn a téli nedvességből még annyi van a földben, hogy a talaj az eke után jól omlik, a mily állapotban, ha azt azután,el is fogasoljuk s legalább nedves időben a marha által újra agyongyurni nem engedjük, a forgatásra, keverésre pedig újra kedvező időt lesünk el, és ha netán itt-ott göröngyök mutatkoznak, azokat a fogas hengerrel nem a keverő szántás után, hanem előtte zuzatjuk szét, akkor bizton számíthatunk arra, hogy a vetőszáutás oly porhanyóvá teszi a talajt, a minő porhanyónak azt csak a belévetett növények magva kivánja. De arról sem szabad azon gazdának, a ki igen kötött talajon gazdálkodik, megfelejtkezni, hogy ily talajon az ugarmivelésnek első szántását még a tél beállta előtt kell megadni a földnek, mert az ily talajt teljesen porhanyóvá tenni csakis a fagy képes. A gazdai közmondás azt is tartja, hogy: „a jó gazdának szent Mihályra (szept. 29 ) már zöld rozs-vetésének kell lenni ‘ Ennek a közmondásnak igazat kell adnunk, mert bizony a rozsvetést minél korábban végezzük, annál biztosabban számíthatunk jó termésre utána. Még egy ily gazdasági szabályt emlitlietüuk fel, mint olyat, a melynek követését szintén az ország legnagyobb részében ajánlani lehet, tudniillik, hogy: „az őszi vetésnek a legjobb ideje szent Mihály előtt két hét és szent Mihály után két hét s melyet az alvidékre, ha oda módosítunk, hogy: szent Mihály után négy hét, akkor e szabályt az egész országra szólónak mondhatjuk, melyet megtartani mindenkinek ajánlani lehet. ‘P■ H. PIACZI ÁRAK. Gabona. ÍOO hilogi*ammkónt. 1886. augusztus hó 27-én. Búza Rozs Árpa Zab Kukor. 8 frt 6-1. 8 frt 40. 8 frt 20. 6 frt 60. 6 trt 40. fi frt 20. 8 frt 40. 7 frt 50. 6 frt 50. 6 frt 50. 6 frt 40. 6 frt 20. 6 f.t 50. fi frt 30. 6 frt 20. 3768. 1886. Árverési hirdetmény. Felelős szerkesztő: HEGEDŐS JAMOS. Laptulajdonos és kiadó: KRAUSZ ARMIN FIA A veszprémi kir. törvényszék mint tkvi. hatóság közhírré teszi, hogy Erdélyi Mihályné sz. Erdélyi Zsófia várpalotai lakos végrehajtatónak Erdélyi József ősi-i lakos végrehajtást szenvedő elleni ügyében 190 frt s járulékai iránti követelés valamint a hozzá csatlakozott Szabó Mihály jenői lakosnak 124 frt 46 kr. és járulékai iránti követelése behajtása végett a veszprémi kir. törvszék területén Ősi községben fekvő és az ősi-i 461 sz. tjkvben I. 1-től 16 sorszámon, Erdélyi Józsefné ifj. szül. Fazekas Julianna tulajdonául felvett birtoktest 1077 frt megállapított, kikiáltási árban 1886. évi szeptember hó 6-ik napján d. e. 9 órakor Ősiben a község házánál megtartandó nyilvános árverésen a kikiáltási áron alul is a legtöbbet ígérőnek eladatui fog. A venni szándékozók kötelesek a kikiáltási ár tizedrészének megfelelő összeget bánatpénzül a kiküldött kezeihez letenni. Veszprémi kir. törvényszék telekkönyvi osztályának 1886. évi május 17 én tartott üléséből. Vlassics Károly, Vargha, kir. t.örvszéki jegyző. 148 kir. törvszéki h. elnök Kályhák jutányos áron eladók Krausz Árminnál Veszprémben. HIMJMSITMWIWYSIK. MOLL SEIDLITZ POR Tavaszi gyógyítás Nyári yógyitás Őszi yógyitás Téli gyógyítás pnnl/ l/alnrli ^a m*n<^en dobozon a gyár jegy, egy sas és MOLL A. botiIV VClIUUl, sokszorosított ezég nyomata látható. Ezen porok gyors gyógyhatása makacs gyomor- és bélbetegségek, emésztési nehézségek, altestbajok, gyomorgörcs, dugulás, májbaj, vértolulás, aranyér és a legkülönfélébb női betegségek ellen évtizedek óta folytonosan növekedő elismerésben részesül. Egy eredeti doboz használati utasítással I frt. Raktárak Magyarország minden nevezetesebb gyógyszertárában. Csak Moll-fóle készítmény kérendő. MOLL A. gyógyszerész cs. kir. udvari szállító, Bécs, Stadt, Tuchlauben 9. Naponta szétküldés utánvét mellett. — 2 doboznál kevesebb nem küldetik. Köszönöirat MOLL A. úrhoz Bécsben. Ülő foglalkozásomnál fogva az ön Moll-féle Seidlitz-porai igen jó hatást gyakorolnak ; elismerem ezt egyszer s mindenkorra s kívánok érte szívélyes „Isten fizesse meg“-et; ezek a gyomrot jóvá, és a főt könnyűvé teszik. Tisztelettel Steínko Ián. F. lelkész Honnetschlag-ban. MOLL-FÉLE FRANCIA BORSZESZ ÉS SÓ Legjobb be'"■szer csuz és minden meghiilési ellen. Csak valódi, ha minden üveg MOLL A. viseli. 125 52-7 védjegyét és aláírását Köszvény, csúz, mindennemű testszaggatás és bénulásnál; burogatás alakjában minden sérelem és sebnél, daganatok gyuladásánál. Belsőleg vizzel vegyítve rögtöni roszullét, hányás, kólika és hasmenésnél. Egy üveg ára használati utasítással 80 kr. o. é. Raktárak az ország minden nevezetes gyógyszertár és ásvány-áru kereskedésében. Csak Moll-féle készítmény kérendő. MOLL A. gyógyszerész cs. kir. udvari szállító Bécs, Stadt, Tuchlauben 9. Elismerés Moll A. gyógyszerész úrhoz Bécs. Kitűnő Moll-féle franczia borszesz és sója vidékemen hihetetlenül működik. Küldjön nekem 50 üveggel, mivel az emberiség segítségére készletet óhajtok tartani magamnál. Mély tisztelettel Hornof lelkész Micholup-ban. :xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx: Hirdetmény. Siófok kereskedő hely és fürdő községben a főtisztelendő veszprémi káptalan tulajdonát képező nagy vendégfogadó a hozzátartozó lak- és vendégszobákkal, istálókkal mellékhelyiségekkel és mulató kerttel, mégis 1200D öllel számított 60 hold föld és rét birtokkal együtt a jövő 1887. évi ápril 24-től kezdve 6 évre haszonbérbe kiadó. — Bérleni szándékozók jelentkezzenek Veszprémben a jószágfelügyelői hivatalban, hol bővebb felvilágosítást nyerhetnek és a feltételek is megtudhatók. Veszprémben 1886. augusztus 16. Nagy Károly, jószágfelügyelő. 5655. 1886. Árverési hirdetmény. A veszprémi kir. törvényszék mint tkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Markus Náthán végrehajtatónak ifjú Ott Ferencz végrehajtást szenvedő elleni ügyében 151 frt 88 kr. s jár. iránti követe- telés behajtása végett a veszprémi kir. törvszék területén Várpalota községben fekvő és a palotai 83. sz. tjkönyvben ifjú Ott Ferencz tulajdonául +1 sor 90. hsz, a. felvett 501. számú ház és udvar birtok 160 frt és ugyanott -J-2 sor 1051. hsz. a. felvett józani szőlőbirtok 276 írt megállapított kikiáltási árakban 1886. évi szeptember 27-én d. e. 9 órakor Várpalotán a városházánál megtartandó nyilvános árverésen a kikiáltási áron alul is a legtöbbet Ígérőnek eladatni íog. A venni szándékozók kötelesek a kikiáltási ár tizedrészének megfelelő összeget bánatpénzül a kiküldött kezeihez letenni. Az árverési kérvényben felszámított költségek 9 írt 30 krban állapíttattak meg. Kelt Veszprémben, a kir. törvényszék mint tkönyvi hatóságnak 1886. évi junius hó 15-ik napján tartott üléséből. 142 3-2 ülarinczer, kir. törvszéki jegyzó'. Dr. Laky Kristóf, 147 kir. törvszéki elnök. ^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX^ Heii* faj a foga többé annak, a ki használja a Soulac apátságbeli szerzetes atyák főnöke Bour8aud Péter által 1373-ban feltalált s jelenleg tiszt. Maguellonno prior által készített fogcseppeket (Elixir d’intifrice). Ez a fölülmulhatlan szer tisztítja és épségben tartja a fogakat, erősíti a fogbust, megsemmisíti a fogkövet, megakadályozza a fogak romlását és megőrzi azok zománczát. — A lélekzetet kellemesen illatossá teszi és jóság tekintetében különb bármelyik szájvíznél és ezen tulajdonságai miatt a világ minden társadalmi osztálya előszeretettel használja. Egy palaczk ára nagyság szerint I frt., 2 frt és 4 frt. Por és paszta I frt. Főügynökség BORDEAUX-ban (Francziaország) SEGUIN illatszerárusnál, rue Huguerie 3. Raktár minden nagyobb város illatszerkereskedóseiben és gyógyszertáraiban. Veszprémben BÉIG DAVID divat- és pipereáru kereskedőnél. Balaton-Füreden KOLLER KÁROLY kereskedésében xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx 9281. x 1886. ,1 Veszprém vármegye alispántól. X Ni “w I A vizjogról szóló és 1. évi január hó 1-én életbelépett 1885- XXIII. t.-cz. 189. §-ának, valamint az ezen törvény végrehajtása tárgyában 1885. évi deczember hó 31-én 45689. sz. a. kibocsátott általános rendelet 87. §-ának alapján felszólítom a vármegyénk területén fennálló vizi művek és vizhasználati jogosítványok tulajdonosait, hogy a jogosítványaikra vonatkozó engedélyt 1887. évi január hó 1 sö napjáig hozzám Írásban mutassák be, vagy pedig Írásban igazolják azt, hogy vizi műveik 1886. évi január hó 1-je óta háboritlanul fennállauak és pedig a nélkül, hogy mások jogosult érdekeit sértenék és mint ilyenek az illetékes hatóságok által károsaknak találtattak volna. Megjegyzem, hogy a bejelentések a hivatkozott 1885 XXIII. t.-cz. 191. §-ának második bekezdése értelmében bályegmentesek.. Ezen bemutatási, illetve igazolási kötelezettség minden hatósági engedélyre szoruló vizi munkálat tulajdonosára kiterjed s igy öntözési, lecsapolási, ármentesitési, ipari vállalatokra, malmokra, továbbá nyilvános és magán vízvezetékekre, nyilvános és magáncsatornákra, mesterséges víztartókra, védgátakra és zsilipekre egyaránt érvényes. A kik jogosítványukat igazolni nem tudják, vagy igazolás végett a fent kitűzött határidőben nem jelentkeznek: azoknak vizi müvei az idézett törvény 191. §-ának értelmében nem létezőknek fognak tekintetni s az ily vízmüvekre nézve a vizjogról szóló törvény 163. és következő szakaszai s a fent említett 45689. számú általános miniszteri szabályrendelet 3—32. §§-ai fognak alkalmaztatni. Veszprém, 1886. évi augusztus hó ll-én. "Végrliely Dezső, 144. 3—2 kir. tanácsos, alispán. Értesítés és meghívás! Van szerencsém Veszprém város és környékének nagyrabecsült vevőim és a t. ez. közönségének szives tudomására hozni, hogy évek óta Budapesten, Gizella-tér 3 sz. a. volt butorraktáramat f. évi augusztus 1-jével a fővárosi árvaszék által eddig birt hivatali helyiségeibe -• Rizsa-tér és Lipót-utcza sarkán (a régi városház mögött) helyeztem át. - Eme helyiség változtatásnak főczólja a butorszak- mában egy uj rendszernek alakítása azaz: különálló, teljesen felszerelt mintatermék és szobák, melyek az áruk alapos megtekinthetését, azok minősége és ízléses kivitelének megbirálhatását lehetővé teszik. — Ezen alkalommal a volt helyiségemből áthozott összes asztalos Ó8 kárpitos butorkészlet rendkívüli olC8Ó áron eladatik és meghívom nagyrabecsült vevőim és a t. ez. közönséget ezen kedvező butorbeszerzési alkalom felhasználására. — Képes árjegyzék kívánatra bérmentve küldetik. Tisztelettel 143 3-2 Sárlráiisr I§rbutorgyáros, Budapesten, Rózsa-tér- és Lipót-utcza sarkán (a régi városháza mögött). Veszprémben, 1886 Nyomatott a 'aptulajdonos Krausz Armin Fia könyvnyomdájában
