Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1886 (12. évfolyam, 7-52. szám)

1886-05-30 / 22. szám

SU« évfolyam. 1886, 334k szám. Veszprém, május 30, Megjelenik e lap a „HIVATALOS ÉBTESÍTŐ"-vel együtt minden vasárnap reg­gel. Rendkívüli esetekben kü­lönlap adatik ki. - Előfizetési ár mindkét lapra : negyedévre 1 frt 50 kr. ; félévre 3 frt; égésé évre 6 frt. Egyes példá­nyok ára 15 kr. — Hirdetések díja: egy hasábos petitsor tere 6 kr.; uyilttérben 20 kr.: min­den beigtatásért kiilftn 30 kr. Miami bélyegilleték fizetendő. Kiadóhivatal: Kraus A. Fia k5uy vkereskedése Veszprém­ben. Ide küldendő minden elő­fizetés, hirdetés, melléklet s reclamátió. ____________________________________________________ ; __________ w ______ ______ VESZPRÉM köz gazdasági*, társadalmi*, liélji* s általános érdekű MEGYEI HIVATALOS HETI KÖZLÖNY. i Uagánvitáknak » szemé­lye» jellegű támad ásóknak a lap keretében hely nem adatik, Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — NévtolöB közlemények csak akkor vé­tethetnek ügyelőmbe, ha való­diságuk iránt bizonyíték sze­reztetett be. — Bérmentetlen leveleket a szerkesztőség csak ismert munkatársaktól fogadéi. Szerkesztőségi iroda: Jeruzsálem utcza 872. sz. » Ide czimzendő a lap szellemi részét illető minden közlemény. I Tűzoltó egyletünkről. — Két közlemény. — II. (S{.) A tűzoltó egylet nélkülözhetetlen vá­rosunkban, — mondtuk a minap, s nem csak mondtuk, de be is bizonyítottuk. Fennállását tehát lehetővé kell tenni, még áldozatok árán is, mert a mit ez egylet czéljaira, valódi szük­ségleteire fordítunk, az közbiztonságunk s egyúttal a humanismus érdekében teljesített beruházást képez, mely sokszorosan meg­hozza gyümölcseit. Az a kérdés csak, hogy mi módon lehetne a tagok számát emelni, s a mi na­gyobb jelentőségű feladat, a tagokat együtt is tartani. A közelgő zászló-szentelés ünnepe bi­zonyára lelkesítő, buzdító hatással lesz reájuk, lesznek ujonan belépők, — sőt már is vannak ilyenek, — tán ama symbolum, az egység, összetartás, bajtársi bőség jel­képe, egy kisebb csoportban ápolni is fogná az összetartozóság üdvös érzetét, de egész­ben — tartunk tőle, — a tervezett szép ünnepélynek is az lesz a hatása, mint a sötétben felgyűlt szalma lángnak, mely a lelkesülés fényét ömleszti szét az egész intézményen, az arezok kiderülnek, min­denki egy szebb jövőre gondol, de csak­hamar kialszik a fény, s utána a sötétség annál szembetűnőbb, annál veszedelme­sebb. Nem szabad tehát bevárnunk a vissza­hatás idejét, mert ha ez az alkalom elre­pül, soha, — ezt erős meggyőződés íratja velünk — soha többé vissza nem tér. Tagokat gyűjteni, nézetünk szerint, nem uehéz. Alapító s pártoló tagok mindig voltak s lesznek is városunkban. Az intelligens elemek kezdettől felfogták a tűzoltói intéz­mény hasznos voltát, sőt erejüket, hivatá­sukat meghaladó módon akartak példát adui, személyesen is beállva az oltó csa­patok közé. Ilyen áldozatra nincs szükség, vannak elemek városunkban, kiknek hivatásával jobban összefér, a tűzoltás körül tényleg működni, de igenis helyén valónak látjuk, hogy azok, kik tényleg nem működnek, leg­alább az egylet czéljait mozdítsák elő te­A „Veszprém“ tárczája. A szív. S{ives, vendéglátó há\ a\ ember szive, Poros országúinak építve szélire, Nyitva a kapuja akármi vendégnek, Ide utas ember pihenni betérhet. S jönnek is, egymásnak adva a kilincset, Tovamegy az egyik, a hogy betekintett, Fölváltja a másik, soká egy se lakja, 'Ezért nincs a szívnek tartós indulatja. Az öröm vígan jön, beköszönt nő tázva, Nem eresztenék, de nincsen maradása, Tön helyette bánat, köny borítja arczát, Legtovább maradna, de nem marasztalják. A lelkesedés jön robogó szekéren, Hat, csengős lovával megáll az utszélen, Hagy hejehujával fölveri a házat, Kifutnak eléje, de már messze vágtat. Jön a másik vendég, a szokása neki, Hogy előbb a házat titkon megkerüli, 'Aztán alattomban, tolvajok módjára, Besurran a kerten keresztül a házba. kétségükhöz mért pénzáldozattal. Lépjenek az alapító, vagy a pártoló tagok sorába. A tagsági díj oly csekély, hogy azt nincs háztulajdonos, ki nélkülözni nem tudná, s hisszük is, hogy a legközelebb kiadandó gyüjtőivek a legjobb sikert fog­ják eredményezni. Kell is, bogy eredmé­nyezzék, mert be van bizonyítva, bogy pusztán szép szóra, meg biztatásra, mint oly eszközökre, melyek a tűzoltó-csapatot össze is tartsák, többé nem számíthatunk. Az egylet választmánya is, tudjuk, en­nek a nézetnek hódol s legközelebb a városi hatóság megkeresésére kimondotta, hogy az egyletet fentartani csak úgy lehet, ha a működő tagok, mint ez másutt is van, némi anyagi előnyben részesülnek. Tervben van az egylet működő tag­jainak baleset ellen való biztosítása, vagyis lehetővé tenni azt, hogy a tűzoltó, ha a veszély idején megsérül, munkaképtelen lesz, megfelelő kárpótlásban részesíttessék. E terv ajánlatára egy szót sem szük­séges vesztegetni. Ajánlja az önmagát. De kiviteléhez némi, évenkint megújuló kiadás van kötve, mit az egylet a pártolók által fizetendő díjakból remél fedezhetni. Könnyű belátni, hogy mily üdvös ha­tással lesz a nyújtandó előny tűzoltóink összetartására; nincs hát más hátra közön­ségünk részéről, mint minél tömegesebben aláírni a kibocsájtaudó ÍYoket s ekent a kitűzött terv megvalósítását lehetővé tenni. Több helyen behozták már azon üd­vös intézkedést, hogy a tűzoltót, az általa polgártársai érdekében teljesített személyes és önfeláldozó munkásságának elismerése gyanánt, a személyre szóló községi pótlék, katonabeszállásolás s közmunka alól fel­mentették. A tűzoltó egészségét, munka erejét, ruháját koczkáztatja, rontja mások életének, vagyonának s a közvagyonnak megóvása körül, illő tehát, hogy elismerés és némi kárpótlásban részesüljön. Hisszük is, hogy városunk képviselő­testülete, ha majd ez a kérdés szőnyegre kerül, nem lesz sem rövidlátó, sem szűkkeblű annak megoldásánál, mert csak így vár­hatja, s mert így joggal megvárhatja, hogy a tűzoltó egylet tudja meg és tegye meg, mi a kötelessége. Meglepi a gazdát, a ki nem ismeri, A gondolkozásra sem hagy időt neki, Mire szóhoz jutna, vagy emelne botot, A hívatlan vendég már betolakodott. S jaj szegény gazdának! Élte megkeseríti, A hivatlan vendég kerekedik felül, Kiverni — nem meri, szólni sem mer szegény, Mert nagyon erős ám a zsarnok jövevény! Kínozza egész naP< fölveri álmábul, Jó, hogy ki nem veti a saját házábul, Békében a szegényt nem hagyja sohasem, — Tudjátok meg, ilyen vendég a — szerelem ! MASERT HIM. Váljunk el! — Karczolat. — Csalódnának kedves olvasóim, ha azt hinnék, hogy én Sardou és Najac szellemes vígjátékéról akarok itt értekezést tartani. Oh nem, ahoz nem ér­tek, — hanem ezen vígjátékhoz egyben-másban ha­sonló mulatságos történetecskét akarok elmondani azon czélból, hogy fiatal férjecskék okuljanak rajta. Az én történetemnek is a hőse egy fiatal pár, csakhogy ebben nem az asszonyka játsza a főszere­pet, nem ő lesz a hűtlen, s nem ő akar válni, ha­nem a férj, a ki nem is olyan féltékeny, szeretetre­méltó és kedves, mint Prunellas, a , Váljunk el *-beli 7991 Veszprém vármegye alispánjától, x. isse. Meghívó. Fennálló szabályrendeleteink alapján, hivatalos tisztelettel felkérem a t. törvény­hatósági bizottság,- az állandó választ­mány,- és a m. számonkérő szék tagjait, hogy az 1886. évi junius hó 7-én és a következő napokon d. e. 9 órakor tartandó törvényhatósági bizottsági, — ezt megelőző­leg junius hó 5-én d. e. 9 órakor tartandó számonkérőszéki, és ugyan junius hó 5-én d. u. 3 órakor és junius hó 6-án d. e. 9 órakor tartandó állandó választmányi ülé­seken megjelenni szivezkedjenek. Veszprém, 1876. évi május hó 18-án. Véghely Dezső, kir, tanácsos, alispán. Tárgysorozat. | 1. A m. kir. belügyminiszternek 25868/886 sz. a. kelt és a megyeházi kölcsön tárgyábau 3/886 sz. a. hozott és megfelebbezett közgyűlési határozatra vonatkozó intézvénye. 2. A megyei székházépitési kölcsön fedezése czéljából az 1883 : XV. t. ez 9. §-a alapján kive­tendő m. pótadó kérdésének elintézése. 3. A m. kir. belügyminiszternek 23879/886 sz. a. kelt és székház építési ügy egyes mozzanatai tárgyában 4/886 sz. a. hozott közgyűlési határozatra vonatkozó intézvénye,- továbbá a székház épitő tevAtságnak az építkezés jelen állapotáról szóló jelentése. 4. A m. kir. belügyministeriumnak a vár­megye alispáni hivatala részére alkotott ügykezelési szabályokra vonatkozó leirata. 5. A m. kir Belügyministeriumnak a közgyűlési tárgysorozat közzétételére vonatkozó leirata. 6. A péuzügyministernek válasza, a törvény­hatóságok által közérdekű czélok létesítésére fel­vernie) kölcsönök bólyegmentesitése tárgyában hozzá intézett feliratra. 7. Gömör megye közönségének, állami kezelés alatt országosan kötelező tűzkár biztosítási törvény hozatala iránt a képviselőházhoz intézett felirata. 8. Szebeu megye közönsége, főispánjának Dr. Brenuerberg Mórnak elhalálozását tudatja. 9. A veszprémmegyei gazdasági egyesületnek a marha-sónak olcsó áron való kiszolgáltatása tárgyá­bau vármegyénk közönségéhez intézett átirata. 10. Kiss László pápai lakosnak, mint a pápa­keszthelyi vasút végrehajtó bizottsága alelnökének kérvénye, melyben a törzsrészvények vásárlása tár­gyában hozott 454/884 sz. határozatot megujittatni kéri. Cyprienne férje, s épen azért talán legkönnyebben megbocsátható bűne, hogy erőnek-erejével válni akar. No de nem akarom a végén kezdeni, mert sokkal tanulságosabb történetemnek eleje. Izabella festeni való szépség volt, (s ritkán is volt testetlen), — sötét fürtéitől, melyek gondosan ápolt gyürücskókbeu nyugodtak derült homlokán, s árnyékolták világos kék szemeit, — a piczi lábacská­kig, a melyek elé mar nem egy heves vórü fiatal em­ber tette le szivét áldozat gyanánt: — hóditó volt, s egy cseppet se csudálkozom rajta, hogy az én szöszke hősöm, mikor először meglátta őt a Zöldfa ablaká­ból, — megesküdőtt szent Gabrinusra, az ő egye­düli védszentjére, a ki feltalálója a keserű árpalének, — hogy vagy Izabella lesz a felesége, vagy senki. Nem az ő érdeme, a világért sem, hogy eskü­jét megtartotta, csupán az Izabella gyöugód, de egyszersmind gyönge szivének tulajdonítható az, mely megszánta imádójának szerelmi búban sorvadó fakó arczulatját; s én mindig azon a megfejthetleu talá­nyon tűnődöm, hogy micsoda boszorkánysággal tudta annak a szép leánynak a szivét örökre a magáéhoz kapcsolni? No de a szerelem ösvényei kifürkészhe - lenek, nyugodjunk meg benne, hogy ennek a nagy szerencsétlenségnek meg kellett történni! Szándékosan hallgattam el hősöm nevét, hogy el ne rontsam egészen az illúziót; mert ha meg tudnák olvasóim, hogy az ő drágalátos mamácskája — a kinek ez a mustra gyerek három fogába ke­rült — Dömötörre kereszteltette élete reményét, mert a szép apját is igy hívták, — s ha megtud­nák, hogy ezt a költői nevet az irigy nyelvek ke­gyetlenül Dimitrura torzították: — akkor bizony aligha olvasnák tovább ezt a karczolatot. Na, itt van ni! Még sem bírtam megállani, 11. Alispáni előterjesztés a buda-gráczi államut Veszprém megyei szakaszára szükséges fed- anyag szállításának a megye által leendő elvála- lása tárgyában. 12. Sztáray Antal gróf várpalotai birtokosnak kérvénye, melylyel Péth pusztát önálló pusztává nyilváníttatni kéri. 13. Ügyészi előterjesztés a Sztáray Antal gróf tulajdonát képező „Bala* pusztának, úgy Békefl'y Ignácz tulajdonát képező .Bánta* pusztának önálló pusztává nyilvánítása tárgyában. 14. A m. tiszti ügyészség előterjesztése a somlyó-vásárhelyi közalapítványi urodalom tulajdo- donát képező „Fűzfő* (márnái) „Vázsony Szt Mi­hályi* és .Menyekei* puszták önállósága kérdésé­ben. 15. Ügyészi előterjesztés gr. Erdődi Ferencz tulajdonát képerő „Meretei* és .Kajetánházi* vala­mint .Károlyházi* pusztáknak önálló pusztákká nyilvánítása tárgyában. 16. A Pápa városi honvéd laktanyában történt elszállásolásból Pápa városát illető jutalék meg­állapítása végett kiküldött vegyes bizottság jelentése. 17. Veszprém megye árvaszéke a tüzkárbiz- tositási alapról az 1881—1884 évekről szerkesztett számadást beterjeszti. 18 Devecser községnek a telepedési dijak megállapítása, biztosítása és behajtása tárgyában alkotott szabályrendelete, és ezzel kapcsolatban a m. kir. belügyministeriumnak ezen szabályrendeletre vonatkozó leirata. 19. A megyei házi pénztárról szerkesztett 1885 évi számadás. 20. A vármegye utfentartási alapját ól szer­kesztett 1885 évi számadás. 21. A vármegye nyilvános betegápolási alap­járól szerkesztett 1885 évi számadás. 22. á vármegye katoua-beszállásolási alapjá­ról szerkesztett 1885 évi számadás. 23. A vármegye székházépitési alapjáról szer­kesztett 1885 évi számadás. 24 A község jegyzői nyugdíj alapról szerkesz­tett 1885 évi számadás. 25. Az ipariskola alapról szerkesztett 1885 évi számadás. 26. Az állattenyésztési alapról szerkesztett 1885 évi számadás. 27. A cholera-árvák segély alapjáról szerkesz­tett 1885 évi számadás. 28. A zálogházi árverési maradvány alapról szerkesztett 1885 évi számadás. 29. A megyei pénztárnoknak 1885 évi letéti napló számadása. 30. Krisztiukovics Ede tudatja, hogy őt Radó Kálmán kormánybiztos a Rába szabályozási társu­lathoz igazgatóvá nevezte ki. 31. A közmunka és közlekedési m. kir. minis­ter, az állami utakon építendő hidak vas alkat­részeinek a hazai gyárakból való beszerzése tárgyá­ban kibocsájtott intézménye. hogy ki ne fecsegjem! Bocsássák meg, kérem, ezt a gyengeségemet!------­Ki tudná leírni azt a rengeteg boldogságot, melyben nyakig úszott az én szerelmes Dimitrum a mézes hetek alatt; csak annyit mondok, hogy ké­pes volt két álló hétig otthon ülni minden este, s csak nappal járt el a sörházba árpalevet szürcsöl­getni. Pedig ez hallatlan áldozat volt tőle, mert tudnunk kell, hogy ő sör nélkül huszonnégy óráig nem lett volna képes megölni egészségben, s cseppet sem törődött azzal a nyilatkozattal, a mit Bismarck herczeg mondott egyszer a sörről,s amiért anuak él­vezetét, különösen fiatal férjekre nézve, nem tartja tanácsosiak. . . . Nincs ember hiba nélkül; s biztosan tudom, hogy Dömötör nekem is ökökre megbocsáthatatlan hibának rója fel, hogy ón őt itt fogyatékos oldaláról mutatom be; de én nem tudnék megharagudni arra a felebarátomra, a ki hibámat szemembe mondja el, hogy azokról leszoktasson. Már pedig, ha egy fiatal lérj nagyon sok sört iszik, az csak hiba; s erről akarom én Dömötört, már csak a felesége érdeké­ben is — leszoktatni. Hóból Nagy fát mozgat Páris öcsém, hiszen már talán késő isi Az első hónapok boldogan teltek ol, miután Dimitrunak sikerült feleségét körmön font okos­kodásokkal meggyőzni arról, hogy neki egészségi szempontból szükséges sört inni. Szegény kis asszonyka! Hány álmatlan éjsza­kát töltött ő otthon nyugtalanságban, türelmesen hallgatva a bőbeszédű anyósnak erkölcsi prédiká­cióit; a ki egyetlen drágalátos magzatát el nem hagyta volna egy napra se, mert akkor ki fésülte volna meg? ki öltöztette volna fel ? Oh a feleség, az

Next

/
Thumbnails
Contents