Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1886 (12. évfolyam, 7-52. szám)
1886-05-30 / 22. szám
SU« évfolyam. 1886, 334k szám. Veszprém, május 30, Megjelenik e lap a „HIVATALOS ÉBTESÍTŐ"-vel együtt minden vasárnap reggel. Rendkívüli esetekben különlap adatik ki. - Előfizetési ár mindkét lapra : negyedévre 1 frt 50 kr. ; félévre 3 frt; égésé évre 6 frt. Egyes példányok ára 15 kr. — Hirdetések díja: egy hasábos petitsor tere 6 kr.; uyilttérben 20 kr.: minden beigtatásért kiilftn 30 kr. Miami bélyegilleték fizetendő. Kiadóhivatal: Kraus A. Fia k5uy vkereskedése Veszprémben. Ide küldendő minden előfizetés, hirdetés, melléklet s reclamátió. ____________________________________________________ ; __________ w ______ ______ VESZPRÉM köz gazdasági*, társadalmi*, liélji* s általános érdekű MEGYEI HIVATALOS HETI KÖZLÖNY. i Uagánvitáknak » személye» jellegű támad ásóknak a lap keretében hely nem adatik, Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — NévtolöB közlemények csak akkor vétethetnek ügyelőmbe, ha valódiságuk iránt bizonyíték szereztetett be. — Bérmentetlen leveleket a szerkesztőség csak ismert munkatársaktól fogadéi. Szerkesztőségi iroda: Jeruzsálem utcza 872. sz. » Ide czimzendő a lap szellemi részét illető minden közlemény. I Tűzoltó egyletünkről. — Két közlemény. — II. (S{.) A tűzoltó egylet nélkülözhetetlen városunkban, — mondtuk a minap, s nem csak mondtuk, de be is bizonyítottuk. Fennállását tehát lehetővé kell tenni, még áldozatok árán is, mert a mit ez egylet czéljaira, valódi szükségleteire fordítunk, az közbiztonságunk s egyúttal a humanismus érdekében teljesített beruházást képez, mely sokszorosan meghozza gyümölcseit. Az a kérdés csak, hogy mi módon lehetne a tagok számát emelni, s a mi nagyobb jelentőségű feladat, a tagokat együtt is tartani. A közelgő zászló-szentelés ünnepe bizonyára lelkesítő, buzdító hatással lesz reájuk, lesznek ujonan belépők, — sőt már is vannak ilyenek, — tán ama symbolum, az egység, összetartás, bajtársi bőség jelképe, egy kisebb csoportban ápolni is fogná az összetartozóság üdvös érzetét, de egészben — tartunk tőle, — a tervezett szép ünnepélynek is az lesz a hatása, mint a sötétben felgyűlt szalma lángnak, mely a lelkesülés fényét ömleszti szét az egész intézményen, az arezok kiderülnek, mindenki egy szebb jövőre gondol, de csakhamar kialszik a fény, s utána a sötétség annál szembetűnőbb, annál veszedelmesebb. Nem szabad tehát bevárnunk a visszahatás idejét, mert ha ez az alkalom elrepül, soha, — ezt erős meggyőződés íratja velünk — soha többé vissza nem tér. Tagokat gyűjteni, nézetünk szerint, nem uehéz. Alapító s pártoló tagok mindig voltak s lesznek is városunkban. Az intelligens elemek kezdettől felfogták a tűzoltói intézmény hasznos voltát, sőt erejüket, hivatásukat meghaladó módon akartak példát adui, személyesen is beállva az oltó csapatok közé. Ilyen áldozatra nincs szükség, vannak elemek városunkban, kiknek hivatásával jobban összefér, a tűzoltás körül tényleg működni, de igenis helyén valónak látjuk, hogy azok, kik tényleg nem működnek, legalább az egylet czéljait mozdítsák elő teA „Veszprém“ tárczája. A szív. S{ives, vendéglátó há\ a\ ember szive, Poros országúinak építve szélire, Nyitva a kapuja akármi vendégnek, Ide utas ember pihenni betérhet. S jönnek is, egymásnak adva a kilincset, Tovamegy az egyik, a hogy betekintett, Fölváltja a másik, soká egy se lakja, 'Ezért nincs a szívnek tartós indulatja. Az öröm vígan jön, beköszönt nő tázva, Nem eresztenék, de nincsen maradása, Tön helyette bánat, köny borítja arczát, Legtovább maradna, de nem marasztalják. A lelkesedés jön robogó szekéren, Hat, csengős lovával megáll az utszélen, Hagy hejehujával fölveri a házat, Kifutnak eléje, de már messze vágtat. Jön a másik vendég, a szokása neki, Hogy előbb a házat titkon megkerüli, 'Aztán alattomban, tolvajok módjára, Besurran a kerten keresztül a házba. kétségükhöz mért pénzáldozattal. Lépjenek az alapító, vagy a pártoló tagok sorába. A tagsági díj oly csekély, hogy azt nincs háztulajdonos, ki nélkülözni nem tudná, s hisszük is, hogy a legközelebb kiadandó gyüjtőivek a legjobb sikert fogják eredményezni. Kell is, bogy eredményezzék, mert be van bizonyítva, bogy pusztán szép szóra, meg biztatásra, mint oly eszközökre, melyek a tűzoltó-csapatot össze is tartsák, többé nem számíthatunk. Az egylet választmánya is, tudjuk, ennek a nézetnek hódol s legközelebb a városi hatóság megkeresésére kimondotta, hogy az egyletet fentartani csak úgy lehet, ha a működő tagok, mint ez másutt is van, némi anyagi előnyben részesülnek. Tervben van az egylet működő tagjainak baleset ellen való biztosítása, vagyis lehetővé tenni azt, hogy a tűzoltó, ha a veszély idején megsérül, munkaképtelen lesz, megfelelő kárpótlásban részesíttessék. E terv ajánlatára egy szót sem szükséges vesztegetni. Ajánlja az önmagát. De kiviteléhez némi, évenkint megújuló kiadás van kötve, mit az egylet a pártolók által fizetendő díjakból remél fedezhetni. Könnyű belátni, hogy mily üdvös hatással lesz a nyújtandó előny tűzoltóink összetartására; nincs hát más hátra közönségünk részéről, mint minél tömegesebben aláírni a kibocsájtaudó ÍYoket s ekent a kitűzött terv megvalósítását lehetővé tenni. Több helyen behozták már azon üdvös intézkedést, hogy a tűzoltót, az általa polgártársai érdekében teljesített személyes és önfeláldozó munkásságának elismerése gyanánt, a személyre szóló községi pótlék, katonabeszállásolás s közmunka alól felmentették. A tűzoltó egészségét, munka erejét, ruháját koczkáztatja, rontja mások életének, vagyonának s a közvagyonnak megóvása körül, illő tehát, hogy elismerés és némi kárpótlásban részesüljön. Hisszük is, hogy városunk képviselőtestülete, ha majd ez a kérdés szőnyegre kerül, nem lesz sem rövidlátó, sem szűkkeblű annak megoldásánál, mert csak így várhatja, s mert így joggal megvárhatja, hogy a tűzoltó egylet tudja meg és tegye meg, mi a kötelessége. Meglepi a gazdát, a ki nem ismeri, A gondolkozásra sem hagy időt neki, Mire szóhoz jutna, vagy emelne botot, A hívatlan vendég már betolakodott. S jaj szegény gazdának! Élte megkeseríti, A hivatlan vendég kerekedik felül, Kiverni — nem meri, szólni sem mer szegény, Mert nagyon erős ám a zsarnok jövevény! Kínozza egész naP< fölveri álmábul, Jó, hogy ki nem veti a saját házábul, Békében a szegényt nem hagyja sohasem, — Tudjátok meg, ilyen vendég a — szerelem ! MASERT HIM. Váljunk el! — Karczolat. — Csalódnának kedves olvasóim, ha azt hinnék, hogy én Sardou és Najac szellemes vígjátékéról akarok itt értekezést tartani. Oh nem, ahoz nem értek, — hanem ezen vígjátékhoz egyben-másban hasonló mulatságos történetecskét akarok elmondani azon czélból, hogy fiatal férjecskék okuljanak rajta. Az én történetemnek is a hőse egy fiatal pár, csakhogy ebben nem az asszonyka játsza a főszerepet, nem ő lesz a hűtlen, s nem ő akar válni, hanem a férj, a ki nem is olyan féltékeny, szeretetreméltó és kedves, mint Prunellas, a , Váljunk el *-beli 7991 Veszprém vármegye alispánjától, x. isse. Meghívó. Fennálló szabályrendeleteink alapján, hivatalos tisztelettel felkérem a t. törvényhatósági bizottság,- az állandó választmány,- és a m. számonkérő szék tagjait, hogy az 1886. évi junius hó 7-én és a következő napokon d. e. 9 órakor tartandó törvényhatósági bizottsági, — ezt megelőzőleg junius hó 5-én d. e. 9 órakor tartandó számonkérőszéki, és ugyan junius hó 5-én d. u. 3 órakor és junius hó 6-án d. e. 9 órakor tartandó állandó választmányi üléseken megjelenni szivezkedjenek. Veszprém, 1876. évi május hó 18-án. Véghely Dezső, kir, tanácsos, alispán. Tárgysorozat. | 1. A m. kir. belügyminiszternek 25868/886 sz. a. kelt és a megyeházi kölcsön tárgyábau 3/886 sz. a. hozott és megfelebbezett közgyűlési határozatra vonatkozó intézvénye. 2. A megyei székházépitési kölcsön fedezése czéljából az 1883 : XV. t. ez 9. §-a alapján kivetendő m. pótadó kérdésének elintézése. 3. A m. kir. belügyminiszternek 23879/886 sz. a. kelt és székház építési ügy egyes mozzanatai tárgyában 4/886 sz. a. hozott közgyűlési határozatra vonatkozó intézvénye,- továbbá a székház épitő tevAtságnak az építkezés jelen állapotáról szóló jelentése. 4. A m. kir. belügyministeriumnak a vármegye alispáni hivatala részére alkotott ügykezelési szabályokra vonatkozó leirata. 5. A m. kir Belügyministeriumnak a közgyűlési tárgysorozat közzétételére vonatkozó leirata. 6. A péuzügyministernek válasza, a törvényhatóságok által közérdekű czélok létesítésére felvernie) kölcsönök bólyegmentesitése tárgyában hozzá intézett feliratra. 7. Gömör megye közönségének, állami kezelés alatt országosan kötelező tűzkár biztosítási törvény hozatala iránt a képviselőházhoz intézett felirata. 8. Szebeu megye közönsége, főispánjának Dr. Brenuerberg Mórnak elhalálozását tudatja. 9. A veszprémmegyei gazdasági egyesületnek a marha-sónak olcsó áron való kiszolgáltatása tárgyábau vármegyénk közönségéhez intézett átirata. 10. Kiss László pápai lakosnak, mint a pápakeszthelyi vasút végrehajtó bizottsága alelnökének kérvénye, melyben a törzsrészvények vásárlása tárgyában hozott 454/884 sz. határozatot megujittatni kéri. Cyprienne férje, s épen azért talán legkönnyebben megbocsátható bűne, hogy erőnek-erejével válni akar. No de nem akarom a végén kezdeni, mert sokkal tanulságosabb történetemnek eleje. Izabella festeni való szépség volt, (s ritkán is volt testetlen), — sötét fürtéitől, melyek gondosan ápolt gyürücskókbeu nyugodtak derült homlokán, s árnyékolták világos kék szemeit, — a piczi lábacskákig, a melyek elé mar nem egy heves vórü fiatal ember tette le szivét áldozat gyanánt: — hóditó volt, s egy cseppet se csudálkozom rajta, hogy az én szöszke hősöm, mikor először meglátta őt a Zöldfa ablakából, — megesküdőtt szent Gabrinusra, az ő egyedüli védszentjére, a ki feltalálója a keserű árpalének, — hogy vagy Izabella lesz a felesége, vagy senki. Nem az ő érdeme, a világért sem, hogy esküjét megtartotta, csupán az Izabella gyöugód, de egyszersmind gyönge szivének tulajdonítható az, mely megszánta imádójának szerelmi búban sorvadó fakó arczulatját; s én mindig azon a megfejthetleu talányon tűnődöm, hogy micsoda boszorkánysággal tudta annak a szép leánynak a szivét örökre a magáéhoz kapcsolni? No de a szerelem ösvényei kifürkészhe - lenek, nyugodjunk meg benne, hogy ennek a nagy szerencsétlenségnek meg kellett történni! Szándékosan hallgattam el hősöm nevét, hogy el ne rontsam egészen az illúziót; mert ha meg tudnák olvasóim, hogy az ő drágalátos mamácskája — a kinek ez a mustra gyerek három fogába került — Dömötörre kereszteltette élete reményét, mert a szép apját is igy hívták, — s ha megtudnák, hogy ezt a költői nevet az irigy nyelvek kegyetlenül Dimitrura torzították: — akkor bizony aligha olvasnák tovább ezt a karczolatot. Na, itt van ni! Még sem bírtam megállani, 11. Alispáni előterjesztés a buda-gráczi államut Veszprém megyei szakaszára szükséges fed- anyag szállításának a megye által leendő elvála- lása tárgyában. 12. Sztáray Antal gróf várpalotai birtokosnak kérvénye, melylyel Péth pusztát önálló pusztává nyilváníttatni kéri. 13. Ügyészi előterjesztés a Sztáray Antal gróf tulajdonát képező „Bala* pusztának, úgy Békefl'y Ignácz tulajdonát képező .Bánta* pusztának önálló pusztává nyilvánítása tárgyában. 14. A m. tiszti ügyészség előterjesztése a somlyó-vásárhelyi közalapítványi urodalom tulajdo- donát képező „Fűzfő* (márnái) „Vázsony Szt Mihályi* és .Menyekei* puszták önállósága kérdésében. 15. Ügyészi előterjesztés gr. Erdődi Ferencz tulajdonát képerő „Meretei* és .Kajetánházi* valamint .Károlyházi* pusztáknak önálló pusztákká nyilvánítása tárgyában. 16. A Pápa városi honvéd laktanyában történt elszállásolásból Pápa városát illető jutalék megállapítása végett kiküldött vegyes bizottság jelentése. 17. Veszprém megye árvaszéke a tüzkárbiz- tositási alapról az 1881—1884 évekről szerkesztett számadást beterjeszti. 18 Devecser községnek a telepedési dijak megállapítása, biztosítása és behajtása tárgyában alkotott szabályrendelete, és ezzel kapcsolatban a m. kir. belügyministeriumnak ezen szabályrendeletre vonatkozó leirata. 19. A megyei házi pénztárról szerkesztett 1885 évi számadás. 20. A vármegye utfentartási alapját ól szerkesztett 1885 évi számadás. 21. A vármegye nyilvános betegápolási alapjáról szerkesztett 1885 évi számadás. 22. á vármegye katoua-beszállásolási alapjáról szerkesztett 1885 évi számadás. 23. A vármegye székházépitési alapjáról szerkesztett 1885 évi számadás. 24 A község jegyzői nyugdíj alapról szerkesztett 1885 évi számadás. 25. Az ipariskola alapról szerkesztett 1885 évi számadás. 26. Az állattenyésztési alapról szerkesztett 1885 évi számadás. 27. A cholera-árvák segély alapjáról szerkesztett 1885 évi számadás. 28. A zálogházi árverési maradvány alapról szerkesztett 1885 évi számadás. 29. A megyei pénztárnoknak 1885 évi letéti napló számadása. 30. Krisztiukovics Ede tudatja, hogy őt Radó Kálmán kormánybiztos a Rába szabályozási társulathoz igazgatóvá nevezte ki. 31. A közmunka és közlekedési m. kir. minister, az állami utakon építendő hidak vas alkatrészeinek a hazai gyárakból való beszerzése tárgyában kibocsájtott intézménye. hogy ki ne fecsegjem! Bocsássák meg, kérem, ezt a gyengeségemet!------Ki tudná leírni azt a rengeteg boldogságot, melyben nyakig úszott az én szerelmes Dimitrum a mézes hetek alatt; csak annyit mondok, hogy képes volt két álló hétig otthon ülni minden este, s csak nappal járt el a sörházba árpalevet szürcsölgetni. Pedig ez hallatlan áldozat volt tőle, mert tudnunk kell, hogy ő sör nélkül huszonnégy óráig nem lett volna képes megölni egészségben, s cseppet sem törődött azzal a nyilatkozattal, a mit Bismarck herczeg mondott egyszer a sörről,s amiért anuak élvezetét, különösen fiatal férjekre nézve, nem tartja tanácsosiak. . . . Nincs ember hiba nélkül; s biztosan tudom, hogy Dömötör nekem is ökökre megbocsáthatatlan hibának rója fel, hogy ón őt itt fogyatékos oldaláról mutatom be; de én nem tudnék megharagudni arra a felebarátomra, a ki hibámat szemembe mondja el, hogy azokról leszoktasson. Már pedig, ha egy fiatal lérj nagyon sok sört iszik, az csak hiba; s erről akarom én Dömötört, már csak a felesége érdekében is — leszoktatni. Hóból Nagy fát mozgat Páris öcsém, hiszen már talán késő isi Az első hónapok boldogan teltek ol, miután Dimitrunak sikerült feleségét körmön font okoskodásokkal meggyőzni arról, hogy neki egészségi szempontból szükséges sört inni. Szegény kis asszonyka! Hány álmatlan éjszakát töltött ő otthon nyugtalanságban, türelmesen hallgatva a bőbeszédű anyósnak erkölcsi prédikációit; a ki egyetlen drágalátos magzatát el nem hagyta volna egy napra se, mert akkor ki fésülte volna meg? ki öltöztette volna fel ? Oh a feleség, az
