Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1886 (12. évfolyam, 7-52. szám)

1886-05-30 / 22. szám

32. A közmunka és közlekedési m. kir. minis­ter által a gőzmozdonyu vasutak tervezése és épitése tárgyában alkotott szabályrendelet. 33. A m. tiszti ügyéségnek előterjesztése az iránt, hogy Ugod községben a közgyám fizetéssel láttassák el. 34. A m. kir. belügyminisztériumnak, a m. betegápolási alap 1881, 1882 és 1883 évi szám­adásokra vonatkozó intézvénye. 35. A m. kir. belügyminisztériumnak a gyá- moltak és gondnokoltak pénzértékeinek kezeléséről alkotott szabályrendeletre vonatkozó intézvénye. 36. A m. tiszti ügyészségnek, Veszprém r. t. város képviselő testületé által, a közvágó Ilidről alkotott szabályrendeletre vonatkozó előterjesztése. 37. A Torontói megyei gazdasági egyesület Nagy-Szt-Miklós és vidéke gazdakörének a föld- mivelés,- ipar- és kereskedelmi m. kir. ministerium- hoz, téli gazdasági tanfolyamok szervezése tárgyá­ban intézett felirata. 38. A m. tiszti ügyészségnek, Enying község képviselő testületé által a magán legeltetés tárgyá­ban hozott határozatra vonatkozó élőterjesztése. 39. Ügyészi előterjesztés Kiss Dánielné vesz­prémi lakos kérvénye tárgyában. 40. A mező-szt-györgyi temető ügyre vonat­kozó ügyészi előterjesztés. 41. A Torontói megyei magyar nyelv terjesztő és közművelődési egyletnek átirata, melyben a me­gye közönségét kéri, hogy alapító tagjai sorába lép­jen be. 42. A in. magánpénztárakra felügyelő választ­mányának a Budapesten alakult .szegény beteg gyermek egyesületire vonatkozó véleményes elő­terjesztése. 43. A csöglei közegészségi körhöz tartozó köz­ségeknek kérvénye, hogy azon időtartamra, midőn a körorvosi állás betöltve nem volt, kivetett kör­orvosi fizetés engedtessék el. 44. A m. tiszti ügyészség előterjesztése az Oszlop község által bemutatott szőllőhegy rend­szabályok tárgyában. 45. Ügyészi előterjesztés Pápa-Teszér község kölcsön ügyében. 46. Csernye Község képviselőtestületének az ismétlő iskolások oktatásaiért fizetendő dijra vonat­kozó határozata. 47. Ügyészi előterjesztés a Sztáray Antal gróf tulajdonát képező .Csősz* pusztának önálló pusztává minősítése tárgyában. 48. A m. tiszti ügyészség előterjesztése a lepsényi szőlőhegy szabályzat tárgyában. 49. Közép-Iszkáz község képviselő testületé- nak a mezei rendőri kihágások megakadályozása tárgyában hozott határozata. 50. Ügyészi előterjesztés Eöcs község korcs­májának bérbe adása tárgyában. 51. Nagy-Dém község kölcsöniigye. 52. A beérkezett községi számadások és költ­ségvetések. A váltó. Mint éles kés a gyermek kezében, olyan a váltó arra nézve, a ki könnyelműen veszi a váltó kötelezettséget s nem vet számot anyagi helyzeté­vel, nem veszi figyelembe az eshetőségeket, hanem nagy gondatlansággal oda kanyarítja a nevét arra a darabka papirosra, melynek neve — váltó. Az emberek tudatlanságára spekuláló rossz- lelkű nadályok a váltót használják fel arra, hogy szabadalmazott csalásaikkal embertársaikat a tör­vény korlátain belül kizsebeljék. A váltó veszedelme ellen nincs védelem, az uzsora törvény nem nyújt oltalmat, — a váltó — váltó, ezzel nincs más teendő, mint fizetni, uzsorakamatot fizetni akkor is, ha semmit sem kaptunk, ha pénzt nem is láttunk. mind nem ért ahoz, azt csak egy gyöngéden szerető anyai kéz képes végezni! Még a drágalátos Dömötör gyereknek néhány szál hirtelen szőke bajuszát is kipödörgette, melyek rendesen lefelé konyultak, mintha mindig a sörös­pohárba kívánkoztak volna! Szegény kis asszonyka! A harmadik hónapban már csak hajnal felé vetődött haza férjem-uram ; de azért szent volt a béke, mert az egész város tudta, hogy ilyen boldog pár nincs több! S ha ki is tőrt néha az asszonyi elégedetlenség, az csak úgy titok­ban, hármójuk között történt; s csakhamar elosz­latta a viszály sötét felhőit az anyós pattogó sza­vainak szélvihara, s a bocsánatot esdő férj szerel­mének napsugarai. Miért is zúzta volna össze önkezóvel boldog­ságának bomladozó fészkét ? Inkább tűrt egyik hó­napról a másikra és remélt. Remélt! Mikor egy szép fiatal asszony remél, az mindig örvendetes családi esemény jöttét hirdeti; — s az nem is késett sokáig. Mikorra másodszor kizöldült a komló a fiatal házaspár ablaka alatt, akkora már-------nem egy kis Dimitru, hanem egy kis Gyuri hadonászott a bölcsőben parányi ökleivel. Az apa milyen boldog, milyen büszke ilyenkor, s mit gondolnak önök, az ón hősöm mit tett? — alig várta, hogy a keresztelőn leihassa magát, mi­után a nagymama levetkőztette, szépen lefeküdt, s álmában egy óriási söröshordót hengergetett be az udvarába! Másnap reggel kikutyagolt a szomszéd faluba egy hozzá méltó czimborájához, elpanaszolta neki a családi örömet, s hogy most neki otthon talán még a bölcsőt kell majd ringatni; — ős hallgatni azo­Igen veszedelmes portéka a váltó, azért jól gondolja meg minden ember, hogy mit tesz, mielőtt a nevét váltó alá Írja, kitöltetlen váltót pedig ne Írjon alá semmi esetben, s a ki nem ért ehhez a dologhoz, az ne menjen addig a csapdába, mig ahhoz értő okos ember tanácsát ki nem kérte. Mindezt csak mellesleg említjük meg, tulaj- douképen másra, egy veszedelmes szokásra figyel­meztetünk, s ez: másnak a váltóján jótálló, vagy kezes minőségben való szereplés. Nagy meggondolást igényel már az is, ha a magunk érdekében Írjuk alá a váltót; de tízszer is gondoljuk meg a dolgot, mielőtt azt más érdekében tennők. Az e tekintetben divatossá vált könnyel­műség rettenetes veszedelmeket idézett elő s idéz elő folytonosan ; vagyonos családok jutnak koldus­botra, közbecsülésben állt emberek a szégyeupadra, komoly egyének az öngyilkosság örvényébe a miatt, hogy barátaiknak könnyelmű gondatlansággal tettek egy kis szívességet, aláírták azok váltóit. Könyek özöne, árvák panasza hangzik fel mindenfelül, me­lyek szivet facsaró fájdalommal panaszolják ennek az elharapódzott rossz szokásnak vészes következ­ményeit. Annyira is elterjedt már ez a rossz szokás, hogy nemcsak bizalmas barátok, de pusztán felüle­tes ismeretségi viszonyban álló emberek is oda to­lakodnak váltóikkal az egyszer-kétszer látott isme­rőshöz, tessék aláírni, mintha csak épen egy szál gyufáról, egy szippantás tubákról volna szó. És az álhumanizmus, a túlzott udvariasság arra készteti az embereket, hogy megtegyék azt a kis szolgála­tot, mely csak a név aláírásába kerül és sokan nem bírnak elegendő lelki erővel elutasítani a tolakodót, ' még akkor sem, ha előre tudják, hogy baj lesz a dologból. Az. álszégyen, a lelki gyöngeség leköti nyelvüket s könnyelműen belerohannak az örvénybe, melyet kevés erélylyel és szilárdsággal oly könnyen elkerülhetnének. Nem mondjuk, hogy fojtsuk el lelkűnkben a könyörületesség, az emberbaráti érzelem szózatát, vannak esetek, midőn segítenünk kell bajba jutott embertársunkon, ám tegyük ezt, de tegyünk oko­san, akként, hogy midőn kezeinket a vizbeíúló ki­mentése végett feléje nyújtjuk, az be ne ránthasson az örvénybe. Midőn azonban csak a könnyelműség vezeti hozzánk barátainkat azon kis szívesség teljesítése végett, hogy váltóját aláírjuk, — midőn az illető körülményei nem nyújtanak minden tekiutetben tel­jes biztosítékot arra nézve, hogy a szívességnek nem adjuk meg az árát, — akkor legyen bennünk ’ elég erély megtagadni a kérelmet — még akkor is, ha harag lesz miatta, mert egy-két ily ismerősünk neheztelése mindenesetre kisebb baj, mintha bele- rántatuuk a bukás örvényébe. Nagy ideje már, hogy a váltó nyargalásnak ép oly erkölcstelen, mint veszedelmes szokását kor­látozzuk, s végét szakítsuk azon bukásoknak, me­lyek azokból napról napra mind nagyobb számban fordulnak elő. V I D É K Ü N K._ Bakony-Kéde, 1886. máj. lió 26. (Levél a szerkesztőhöz.) Folyó hó 26-án Bakony-Réde községünkben d. e. Vjll órakor ismét kiütött a dühöngő tűz­vész; ugyanis a mondott időben kigyulladt isme­retlen okokból a falunak délnyugoti részen egy szalmafedeles ház és nem került bele % óra, már 20 ház, sok melléképületeivel együtt állott lángok­ban; hogy nagyobb mérveket nem öltött és az egész falut nem semmisítette meg a vészes elem, csakis a vidéki községekből gyorsan érkezett se­gélynek és annak lebet tulajdonítani, miszerint ifi. Esterházy Imre gróf ő méltósága a nagy vész színhelyén azonnal megjelenvén, példája és buzdítása folytán megfeszített munkásságra serken­tett cselédség és lakosság a tűz tova terjedésének gátat vetett. A csapás mintegy 40 birtokost súj­tott, ide nem értve a lakók számát, ember életben és házi állatokban azonban nem esett nagy kár. Nem hagyhatom említés nélkül azon szomorú körülményt, hogy községünkben, fájdalom, a nép­nek embertársai szerencsétlensége iránt mily kevés érzéke van. Ugyanis a vész keletkezesekor az ez által nem fenyegetett lakosok legnagyobb közönyös­séget tanúsítottak. Csoportokra oszolva szemlélték, mint semmisíti meg a romboló elem felebarátaik­nak vagyonát. Azonban ennek káros következményei nem várattak sokáig magukra, mert mig a falu dél­nyugoti részén 5 ház égett, az égés tova terje­dését meg lehetett volna gátolni, egyszerre csak mintegy Isten büntetésekép, a tétlen nézők háta megett, a tűz színhelyétől legalább is 300 ölnyi távolságra, a falu keleti részén lobbot vetett egy ház, és igy égett le még 15 ház. Vajha e szomorú példából okulnának a jö­vendőre nézve. Teljes tisztelettel Tertsch Géza, urod. kasznár. HÍREI N i, Veszprém, 1886. május hó 30-án. Kossuth és Erdély ügye. — Kossuth Lajosnak e czim alatt az erdélyrészi köz­művelődési egyesület javára kiadott s Hermann Ottó által bevezetéssel ellátott két levele megjelent második kiadásban is. Az igen díszes könyvecske számos jegy­zettel, továbbá az idegen szavak és idéze­tek szótárával nemkülönben az E. M. K. E. felöl való rövid tájékoztatóval van bővítve s mint a czimen olvasható a tiszta jövede­lem Kossuth alap czimen fog nagy hazánk­fiának az egyesület alakulása napján Tu- rinból táviratilag tett alapítványához csa- toltatni. A jegyzetek, melyek Kossuth sorait gazdagon kisérik, részben történel­miek és az elolábosodás voltaképi okát és proczesszusát világítják meg ; részben pedig az egyesület működésére vonatkoznak. E jegyzetekből kitetszőleg érdekes az, hogy nincs Kossuthnak e levelekben egyetlen egy indítványa vagy nézete, mely az E. M. K. E. által figyelembe ne vétetett, vagy már is ne foganatosíttatott volna, holott Kossuth, mikor e leveleket irta, nem tudta, mit csinálnak a{ erdélyiek, az egyesület pedig égési szervezkedése alatt nem ismerte Kossuth leveleit. A 64 lapból álló, s igen Ízlésesen kiállított kötetecske ára 20 krban állapíttatott meg. Megrendelhető az egye­sület titkáránál Kolozsvárit és a könyvke­reskedésekben. kát a fülhasogató hangokat, melyek elől kiszaladna talán még a világból is! . . . Nagy elkeseredettségében aztán addig ivott, mig résztvevő barátjának is meg nem esvén a szive szomorú állapotán, egy két kerekű taligán haza nem szállíttatta. A kis Gyuri pedig növekedett erőben, s nap- ról-napra erősbödött vele a hangja is, úgy, hogy minden éjjel fellármázta az ő szerető papácskáját édes álmaiból, a ki most már a legboldogtalanabb halandónak képzelte magát széles e világon. Mondjam még tovább is? Önök úgy is kita­lálják, hogy Dimitru ezentúl betekig nem ment ott­honának még tájékára se; nyugodtan beült a „sör- ház‘-ba s eltagadta, hogy ő apa lett; itta a dupla- márcziusit megszámlálhatatlan pohárral, ez elfeledtetó vele minden keserűségét. S mikor aztán feleségének az egész hozomá­nyát megitta, mikor gondosan szerető mamájával elhitette, hogy az asszony otthon mindent gyerek­ruhára meg dajkára költ, s neki, ha jól akar enni, korcsmába kell kosztolni, mikor megátkozta a per- czet is, melyben eszébe jutott megházasodni: — akkor megindította a válópert. .Váljunk el!* .Ugyan Dimitru, de miért is akarsz te attól a csinos kis menyecskétől elválni ?* kórdték tőle ismerősei. — »Miért, miért?! Hát azért, mert ki nem állhatom a gyereksirást!* — feleli rá mérgesen, s azután kiált egy nagyot a kelnernek; .Hozzon még egy kriglivel!“ Fiatal férjek kerüljétek a sörházat, a hol nem lehet gyereksirást hallani! ! Táris. Személyi hír. — Wachtl Zsigmomd honv. alezredes, társaséletünk ezen mindenki által szeretve tisztelt, közkedveltségü tagja, mint értesülünk, rö­vid idő alatt el fog innét helyeztetni. Vajha rosz- szúl volnánk értesülve. A közigazgatási bizottság jövő havi ülése junius 8-án lesz, és pedig vagy délelőtt, ha az előtte való napon tartandó megyegyülés az nap bevégződnék, vagy ellenesetben délután. Kápolna fölszentelés. — Ma reggel V28 órakor az angolkisasszonyok temploma mellé épített díszes kápolnát fogja fölszen­telni Pribék István püspök ő méltósága. A kápolna igen gyönyürüen van berendezve, mely az angolkisasszonyok főnöknőjének Sooky Sarolta ő nagyságának választékos ízléséről tesz fényes tanúbizonyságot. Adja a Gondviselés, hogy az új kápolnában sok szenvedő szív nyerjen vigasztalást. A szövetségbe lépett gazdasági egyesületek ötödik nagy gyűlésén megyei gazdasági egyesüle­tünk is képviselve volt. A nagy gyűlés több nagy- fontosságú ügyben tanácskozott. így a regále-kér- désben, a mezőgazdasági hitelszövetkezetek szer­vezésének ügyében, a szakértelem hatásosabb fejlesztéséről stb. Derdák Lörincz csóthi segédlelkész — mint már múlt számunkban jeleztük, — csakugyan deve- cseri plébános lett. A kegyúr, Esterházy Ferencz gróf úr bizonyára jobb választást alig tehetett volna. Devecser és vidéke jeles lelkipásztort, s kitűnő férfiút nyert benne. Gratulálunk. Tóth József suúri plébános, városunk szü­lötte, atyjának id. Tóth Józsefnek almádi szőlejében f hó 27-én jobblétre szenderült. Veszprémbe szál­lították holttestét s az alsó-városi sirkerbeu he­lyezték örök nyugalomra. Az elenyészhetetlen vilá­gosság féuyeskedjék néki! Gyászhirek. — A helybeli csendőrség közkedveltségü, derék parancsnokát meg­rendítő családi gyász érte, fiának Nádasdi Sárközy József, m. k. honvéd Ludovica- Akademia II. tanlolyamú növendékének, f. hó 27-én d. u. 4 órakor, élte 17-ik évé­ben, tüdőgümőkór következtében történt korai elhunytával. Csöpögtessen gyógyító írt a megtört szívű szülők sajgó fájdalmára mindnyájunk őszinte részvéte. — Gergely Károly, a veszprémi főtisztelendő káptalan alapítványi kezelöségénél alkalmazott hi­vatalnok, f. hó 27-én, élte 26-ik évében, szervi szívbajban elhalálozott. A hely helyi tűzoltó egylet tisztikarának több éven át tevékeny tagja volt. Temetése tegnap dél­után nagyszámú közönség részvéte mellett ment végbe. Barátai díszes koszorúkat tet­tek koporsójára. Nyugodjék békével ! A nemzeti önérzetnek egy osztrák tábornok által történt megsértése zajos tüntetéseket vont maga után Budapesten. Nemzetünk egyik történelmi emlékezetes- ségű nagy napját, május hó 21-ikét, Buda­vár bevételének 37-ik évfordulóját, arra használta fel valami Janszki nevű tábor­nok, hogy kiparancsolta alantas tisztjeit a budai cs. kir. katonai temetőbe s ott tün­tető szónoklatot tartva, megkoszorúztatta Henczi tábornok, a német szószegés és gyávaság ezen ritka példányának és még egy-két ellenünk harczolt katonának sírját. A nemzeti önérzetnek ezen kíméletlen ar- czulcsapására azzal felelt a közvélemény, hogy a budapesti egyetemi polgársággal élén, a főváros közönsége megmacskazenézte a tüntető osztrák tábornokot s a Buda­várában díszelgő Henczi szobrot is meg­felelő megtiszteltetésben részesítette, sőt maga a legfelsőbb hadúr a király is hely­telenítette a tábornok tapintatlan eljárását, mint ezt Tisza miniszterelnök az ország­gyűlésen világosan kijelentette. A Hen(?/u szobornak a budavári Szt. György térről való eltávolítása iránt élénk mozgalom indúlt meg. A magyar nyelv terjesztése körül érdemet szerzett veszprémmegyei néptanítókat a megyei magánpénztárakra felügyelő választmány f é. junius hó 4-ikén tartandó ülésében fogja a közgyűlésnek jutalmazásra ajánlani. Az idén 38 darab arany lesz. a jutalmazásokra fordítva. A felsö-örsi ev. ref. templom alapkövének a múlt héten történt ünnepélyes letételéről részle­tes tudósítást kaptunk, melyből a következőket kö­zöljük : A templomot Brenner LŐrincz. jeles vesz­prémi építész építi. Az alapkő letétele alkalmával, melynek kezdetét a régi templom harangjainak zúgása jelezte, Brenner Ur, az építés helyén egy fehér zászlót (,Az ur nevében" felirattal) lobogtatva a híveit oda vezető nt. Cseh G. lelkész úr elé já­róit s szivreható szavakkal kérte föl az alapkő le­tételére; mire a lelkész úr megható beszéd és ima után beleillesztette az alapkőbe a hitközség presby- tereinek névsorát s a jelenleg forgandó érczpénze- ket, ezután Brenner úr, munkásai közreműködése mellett beillesztette az alapkövet a templom fun­damentumába. Azután ismét egy imádság követke­zett, majd ‘Brenner építész ur három fel köszöntőt mondott az egyházért, a templomért s az. ottani nők és ifjúságért, a poharakat minden felköszöutő útán — ősi szokás szerint — az alapkövén összetörte. — A helybeli lakosságon kívül nagy számú vidéki kö­zönség is részt vett ezen szép ünnepélyen. A vasúti menetrend megváltozása. — A m. nyugoti vasút helybeli állomásán a menetrend igen csekély változást szenvedett, de egy igen előnyös intézkedés történt, az t. i. hogy Székesfehérvárról d. u. 3 óra 47 perczkor fog egy vonat Veszprém felé indúlni, holott ez előzőleg 7 óra 55 perez - kor indult. Meghívó. - A balaton-füredi „Szeretetház vinczellér-képezde* növendékeinek junius hó 8-án délutáu 3 órakor tartandó vizsgájára van szerencsém az érdeklődőket egész tisztelettel meghívni. B.-Fü- red, 1886. május hó 25' Az igazgató tanács nevé- ben: Kanovics György igazgató. A badacsonyi Kisfaludy-ünnepélylyel egybekötött kirándulásra már kiadta a Balatou-egy- let a programmot. Az ünnepély junius 14-én, Bada­csonyban lesz. Budapestről pünkösd szombatján a déli vasút gyorsvonatával, délután 6 órakor indul a társaság; másnap délelőtt Balaton-Füreden meg­koszorúzzák ünnepélyesen Kisfaludy Sándor szobrát; délután kirándulást tesznek Tihanyba, este Balaton-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents