Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1886 (12. évfolyam, 7-52. szám)
1886-12-12 / 50. szám
XII. évfolyam. I8§6. 50-fk izám. Veszprém, deczembei* 13. 1 Megjelenik e lap a „HIVATALOS ÉSTESÍTŐ-'-vel együtt minden vasárnap reggel. Rendkívüli lesetekben kü- länlap adatik ki. — Előfizetési ár mindkét lapra : negyedévre 1 frt 5(> kr. ; félévre 3 frt; egész évre fi frt. Egyes példányok ára 15 kr. — Hirdetések dija: egy hasábos petitsor tere 6 kr.; uyilttérben 20 kr.; min0 VESZPRÉM Magánvltáknak s személyes jellegű támadásoknak a lap keretében hely nem adatik. Kállratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Névtelen közlemények csak akkor vétethetnek figyelembe, ba valódiságuk iránt bizonyíték szereztetett be. — Bérmentetlen leveleket a szerkesztőség csak dán beigtatásért külön 30 kr. állami bélyegilleték fizetendő. Kiadóhivatal: Kraus A. Fia könyvkereskedése Veszprémközgazdaság-. társadalmi*, helyi- s általános érdekű ismert munkatársak tói fogad el» Szerkesztőségi iroda: Jeruzsálem utcza 872. sz. a. ben. Ide küldendő minden előfizetés, hirdetés, melléklet s reclamátió. 1 MEGYEI HIVATALOS HETI KÖZLÖNY. Ide ezimzendő a lap szellemi részét, illető minden közlemény. i Ányos Pál. Több mint száz éve annak, hogy a legjelesebb magyar lírikus költők egyike, Veszprémvármegye dicső szülötte, Ányos Pál, fiatalsága legszebb éveiben örökre lehunyta szemeit. Egy évszázad igen sok idő, egy évszázad alatt soknak még emlékezetét is elmossa a későbbi események zajgó árja, csak a valódi tehetség emlékezete nem enyészik el ily bosszú idő után, mert a tehetség örök, a lángész halhatatlan ! Ezért van, hogy Ányos Pál emléke is örökre fen fog maradui, lantjának édes- bús dalait a keso századok is élvezni fogják, egy zaklatott életű, megtöri szivü léleknek fájdalmas panaszai azok, melyek a valódi költészet ragyogó zománczával bevonva, gyönyörrel töltik el az olvasó lelkét. Veszprémvármegye lelkes közönsége nem feledte el, hogy a korán elhunyt költőnek emlékét ő tartozik fentartani első sorban, mert Ányos Pál költészete az egész magyar hazáé ugyan, de személye a mi vármegyénké, mert itt született, itt halt meg és porló hamvai is e vármegye székhelyének egyik templomában aluszszák a halálnak nyugalmas álmát, melyre egész életében vágyakozott. Vármegyénk közönsége ezért elhatározta legutóbbi közgyűlésén, hogy a. jeles költőnek emlékszobrot állít a megyre székhelyén az új megyeház közelében, továbbá szülőházát Esztergáron és a veszprémi szt.- Ferencz rendi atyák templomában a kriptát, hol a boldogultnak hamvai nyugosznak, emléktáblával jelöli meg. Köszönet vármegyénk lelkes közönségének a kegyelet e szép nyilvánulásáért! Ányos Pál dicsőségéből vármegyénk osztozik legjobban, méltó dolog volt tehát, hogy mi is hálásak legyünk érte. Hadd hirdesse az emlékszobor Ányos Pál örök-életű érdemeit s egyúttal legyen hirdetője annak, hogy Veszprémvármegye közönsége a tehetség előtt mindig meghajol és jelesei emlékezetének mindenkor kegyelettel áldozik. A „Veszprém“ tárczája. Ráborult lelkemre .... Ráborult lelkemre sűrű sötétsége Néma fájdalomnak, Bolyongok a\ éjben, mint sírból kiszálló Temetői holtak. Panaszkodom, ah de panaszom bús hangja Elhangzik az éjben, Senki meg nem hallja, senki nem hallgatja A siri éjfélben. Keresek az égen egy kicsiny világot, Nem jön é a hajnal? De az éj nem oszlik s én tovább bolyongok Szomorú sóhajjal. Oh te, ki lelkemet eme gyászos éjnek Sötétjébe vontad, Kívánom, ne erezd soha súlyos terhét E nagy fájdalomnak. Sőt minél borongóbb, minél sűrűbb éjbe Lelkem elmerűle, Annál nagyobb legyen a te életednek Világa, derűje ! M. Megyegyiilés. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága f. hó 6-án és a következő napokon tartotta rendes őszi közgyűlését Esterházy Móricz gróf főispán elnök lete alatt. Az ülést megnyitó főispán, üdvözölvén a szép számmal megjelent biz. tagokat, bejelenti, hogy a megtartott számonkérő széki ülésen kitűnt, hogy a vármegye tisztikara pontosan és szorgalmasan megfelel hivatásának. Ezután meleg szavakban emlékezett meg az elhunyt Békássy Károly bizottsági tagnak a közügy terén szerzett érdemeiről és az elhunyt emlékének jegyzőkönyvi megörökítését és a gyászoló családhoz részvétirat intézését indítványozta. A közgyűlés a főispán előterjesztését felállva hallgatta végig és tette magáévá. — Véghely Dezső kir. tanácsos alispán Ipolyi Arnold nagyváradi püspök elhunyta alkalmából, mint a kinek halála nemcsak a hitfelekezetre, melyhez tartozott, de az egész hazára nézve súlyos veszteség, a menynyiben a boldogult közművelődési intézeteinknek alapítója, buzgó gyámola és hazai tudósaink egyik kimagasló alakja volt, indítványozza, hogy a megye közönsége e felett érzett fájdalmának adjon jegyzőkönyvileg kifejezést és közölje részvétét a nagyváradi káptalannal; az alispán előterjesztése helyesléssel fogadtatott. Következett a tárgysorozat értelmében az al- ispáni jelentés, mely fölolvastatott s elismeréssel vétetett tudomásul. A gondos tanulmánynyal készült kimerítő jelentés vármegyénk jeles alispánjának fáradhatatlan szorgalmát s a vármegye ügyei iránt való szeretetét ékesszólóan hirdeti. A közigazgatási bizottságnak tagjaivá Kenessey Pongrácz, Láng Lajos és id. Purgly Sándor újból, az év folyamán elhalt Békássy Károly és Tóth Lajos bizottsági tagok helyett pedig Kemenes Ferencz és Ihász Lajos választattak meg. Az igazoló választmány tagjaivá: Csolnoky László, Hankóczy Sándor dr., Kenessey Pongrácz dr., Pillitz Benő dr. és Óváry Ferencz dr. választattak meg. A főispán által pedig kineveztettek, elnöknek : Vogronics Antal; tagokúi: Ferenczy Károly, Barcza Kálmán és Fejérváry József dr. A bíráló választmány tagjaivá: Kemenes Fe- reuez, Kenessey Károly. Rosos István, Ruttner Sándor és Szabó Imre választattak meg. Az állandó választmány tagjaivá megválasztattak: Andre Gyula dr., Antal Gábor, Ányos László, Ányos Tivadar, Auerhammer Ferencz, Barcza Kálmán, ifj. Bélák István, Bezerédj Viktor dr., Bibó Dénes, Bartalos István, Csapó József, Csolnoky László, Devics József, Fejérváry József dr., Feuy- vessy Ferencz dr., Fiáth Pál báró, Fodor Gyula, Fischer Károly, Günther Adolf, Halassy Vilmos dr"., Hunkár Sándor, Hunkár Mihály, Herman János, Sz. Horváth Pál, Ihász Lajos, Kenessey Károly, Kenessey Pongrácz dr., Kenessey Móricz. Krisztin- kovich Aladár, Kolozsváry József, Kemény Andor, Koritschoner Lipót, Kopácsy Viktor, Laky Kristóf dr., Néger Ágoston, Paál Dénes, Palotay Ferencz dr., Pap János, Pillitz Benő dr., Plosszer István, A nőegylet tea-estélye. A jótékony nöegylet apostolainak nyíltak meg múlt vasárnap a nemzeti kaszinó köznapi, kongó egyformasághoz szokott csinos termei. A nőegylet ügybuzgó választmánya Véghely Dezsöné ő nagyságával az egylet fáradhatatlan másodelnökével az élén, egy házias tea-estélyt rendezett, s ott a hol rendes körülmények közt — mert vannak ám rendkívüliek is, - esti nyolcz óra után már minden sötét, nyugodt és csendes, most ily időben kezdődött csak az igazi élet; és pedig olyan, mely szívet-lelket (de még gyomrot is) egyaránt lelkesít. — Kis leányok súgtak-búgtak, készítvén magukban a hadi tervet, hogy kire és miképen fogják intézni jól kiszámított támadásaikat, megegyezvén maguk között abban, hogy elleneik lövegjét csak csengő hatosok vagy osztrákmagyar bankók alakjában fogják elfogadni. E óiéira a kis hamisak piczi kötényükre nagy zsebet varrtak s az örült legjobban, kinek zsebje legelőször telve volt ama bizonyos lövegekkel. Hisz a szegényeknek gyűjtötték I Tehát mondom tea-estély volt, — anhyi hos»zu idő után ismét egy kis alkalom, hogy az ember városunk intelligencziájának számot tevő nagy részét együtt láthassa. Mint kötelességtudó reporter én is elmentem, — de lelkem is már vágyódott egy kis gyönyörűségre, pedig otthon a frakkom majd lekivánkozott a csontjaimról, mintha érezte volna, hogy nem fog tánczolni. A mint beléptem a terembe, gyönyörű édenkert tárult szemeim elé, telve a legszebb s legkedvesebb virágokkal, minőkből még a paradicsomban is csak egy volt. A kis püspökkert tavasz-őszi mozgó virágai is jelen voltak. Ott díszelegtek: a kis Gyöngyvirág, hamis szemeivel s a kópéság diplomájával a zsebében; — a Kamélia, vidám kedvében, ismert halovány szépségével; — az Ibolya, a maga ártatlan szendeségével, s a Liliom büszkén s mégis annyi bájjal. Amarantha hiányzott és bánatos vala Rhododendron. E kis képlet jobbára a kedves bébék számára van megírva, a kulcs hozzá náluk meg is található. Hiszem, hogy nyájas olvasóim e kis eltérésért nem fognak megharagudni. A terített nagy asztal körül, — melyen néhány órával előbb talán még egy-két gavallér taszigálta a billiárd golyókat, — az egylet tevékeny hölgyei fáradoztak a sonka adagok kiosztásában. A honneureket, quasi mint háziasszony, Véghely Dezsöné ő nagysága végezte, modorának Pribék István, Pöschl Károly, id. Purgly Sándor, Rácz Gyula, Reé Jenő, Ruttner Sándor, Rosenthal Nándor, Rothauser Móricz, Supka Jeromos, Stáhly György, Szabó Imre, Szilágyi József, Szűcs János, Szalatkay Isván, Szabadhegyi Kálmán, Tóth László, Tóth Kálmán, Tóth József, Valla Gyula, Wertheim Ármin. A központi választmány tagjaivá megválasztattak : Ányos Tivadar, Ányos László, Auerhammer Ferencz, Bibó Dénes, Bezerédj Viktor dr., Csolnoky László, Fenyvessy Ferencz dr., Fodor Gyula, Gaál Lajos, Kenessey Pongrácz dr., Kopácsy Viktor, Ruttner Sándor, Szabó Imre, Tóth^Ede, Kemenes Ferencz, Kenessey Károly, Néger Ágoston, Kováts Imre, Kiss László, Óváry Ferencz dr., id. Purgly Sándor, Horváth Lajos, Ihász Lajos, Kletzár Ferencz, Kőrössy Lajos, Lévay Imre, Tóth József, Virág János, Eötvös Károly, Pillitz Benő. A kilépő választott megyebizottsági tagok választására határnapul f. évi deczember havának 23-ika tűzetett ki és a választási elnökök felkérettek. Ujonczozási polgári elnökökké Veszprém város és veszprémi járás területére: Kolozsváry József, Pápa város, pápai és devecseri járásban: Véghely Dezső kir. tanácsos alispán; az enyingi járásban: Ányos ^László választattak meg. Élénk vitát keltett az 1887. évi közmunka felosztási tervezetnek tárgyalása, melyben az alispán, gróf Festetich Andor, Fenyvessy Ferencz és id. Purgly Sándor vettek részt. A közmunka felosztási tervezetnek újból leendő átdolgozása elrendeltetett és kimondatott, hogy az igás közmunka tetszés szerint megváltható. Ebhez képest a közmunka felosztási tervezete egy rendkívüli közgyűlésen fog megállapittatni. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium leiratilag tudatta, hogy a megye területén felállítaui szándékolt állatorvosi állások javadalmazásához tárczája terhére semmivel sem járulhat. Nyitra vmegye közönségének a képviselőház hoz intézett fölirata, melyben a magyar nyelvnek a diplomacziai használatban érvényt szerezni óhajt, hasonló szellemű főlirattal fog támogattatni oA{ Ányos emlék bizottság jelentése felöl- vastatván, elhatározta a közgyűlés, hogy vármegyénk jeles szülöttének az új megyeház környékén díszes emlékszobrot állíttat s a szt. fe- rencziek sírboltjában azon helyet, hol hamvai portának és esztergán szülőházát emléktáblával fogja megjelölni. Az .Országos erkölcsnemesítő egyesületibe 100 frttal belépett a vármegye és egy fiók-egylet megalakítása iránt a szükséges lépések megtételére Véghely Dezső kir. tanácsos alispán ur elnöklete alatt bizottságot küldött ki, a következő tagokkal: Ányos László, Bezerédj Viktor dr., Ihász Lajos, Horváth Lajos, Kiss László, Kováts Imre id. Purgly Sándor és Szabó Imre. A betegápolási pótadó 1887. évre iy40/0-ben állapíttatott meg. Veszprém város képviselő testületének azon ismert előkelő finomságával s ritka szívélyességgel s így a jó kedv hamar domináló lett a társalgásban. A kis lányok vígan kinálgatták eladó portékájukat, a boldog vevők nagy része pedig egy-egy elfojtott sóhajjal búcsúzott el az elseje óta nála alig megmelegedett bankó forintjaitól. De hát ilyen a világ rendje. Kilencz óra felé iß. Esterházy Móricz gróf főispán ö méltósága, Fenyvessy Ferencz dr. országgyűlési képviselő úr kíséretében szerencséltette a nő-egylet estélyét látogatásával. A főispán megjelenése mindenki lelkében osztatlan örömet keltett s így a jó kedélyhangulat csak még jobban fokozódott. A kis felszolgáló angyalkák is hamar ostrom alá fogták ő méltóságát, — no meg a mellényzsebjét, mert a bankók innen vándoroltak ki — kifogyhatatlan Borrendben — úgy hogy a nemes gróf talán arra sem ért rá hamarjában megfigyelni, hogy kitől mit vett s így megtörténhetett, hogy egyik vagy másik tündórke igéző mosolyáért is belenyúlt abba a hamar felfedezett mellényzsebbe, s szinte mosolyogva nyujtá a jótékonyság oltárára szánt áldozat-bankóját, — Két vállalkozó kis lány még Mikulásnak is beöltözködött, természetesen csak olyan leányos Mikulásnak, s az igazitól annyiban is különböztek, hogy ajándékaikat nem osztogatták ingyen. De az adás-vevés lanyhult s tiz óra felé Kis Jancsi zenéje mellett elkezdődött a táncz, — én meg ugyan akkor kerültem orvosi felügyelet alá, a mibe szomorúsággal, de mégis beleegyeztem, — mert közel valók ahoz, hogy magam is egy csárdást eltáuczoljak. E közben a teremben a hőség, por és füst oly kínzó tömkeleggé vált, hogy az bárhova, csak tánczterembe nem volt való. De ki veszi azt észre ha tánczol? Különösen oly jó kedv mellett, mint a minő ez estély«n honolt Az első négyest 28 pár tánczolta s most ez az a bizonyos pont, a hol a lelkiismeretes reporter a gyönyörű hölgykoszoru egyes virágait név szerint szokta felsorolni. íme tehát jelen voltak az estélyen: Bohunitzky Matild (N.-Pécsel), Bossányi Erzsiké, Cserna Karolin, Ferenczy Margit, Fodor Ida, Kenessey Berta, Kovács Mariska, Kubai Mariska, Kaiser Olga, Pap Mariska, Plosszer Laura és Erzsiké, Sárközy Sarolta, Stoll Amália, Zadubanszky Irén, Zombat Gábris kisasszonyok; továbbá: Bohunitzky Ödönné, Balogh Károlynó, Dr. Csolnoky Ferenczné, Cserna Vinczéué, özv. Fodor Lászlóné, Ferenczy Károlyné, Szili Horváth Pálné, ímrekné Pap Szidónia, Kadelburger Emilné, Kaiser Lajosné, Kenessey Móriczné, Kolozsváry Józsefaé, Koller Sándorné, határozata, melylyel a kálvária területből 362Q métert Kubai Hubert részére eladott, jóváhagyatott. A kór- és lá/árházi száutóföldek eladása szintén jóváhagyatott. A soproni ipar- és kereskedelmi kamarába választandó 2 kereskedő és 2 iparos kültag megválasztására központi bizottság alakíttatott Véghely Dezső kir. tanácsos alispán úr elnöklete alatt Ruttner Sándor, Balogh Károly, Rothauser Mór és Brenner Lőrincz tagokból. A körorvosok azon méltányos kérelme, hogy fizetésüket a megye pénztárából nyerjék, kedvező elintézést nyert és igy jövő év folyamán már a vármegye pénztárából kapják fizetésüket utólagos negyedévi részletekben. Közegészségügyünk. Vármegyénk közigazgatási bizottságának f. hó 7-én d. u. 2 órakor tartott ülésén Kerényi Károly dr. m. főorvos űr a következő jelentést terjesztette elő Veszprém- megye területén az 1886. év november havában észlelt egészségügyi viszonyokról: A lefolyt hónapban a betegedési és halálozási arány az előző hónapihoz viszonyítva nem emelkedett s az egészségi állapot általában oly kedvező volt, mint október hónapban. A mi az uralgó kórnemet illeti a hó elején még az emésztő szervek bántalmai voltak egyéb betegedések mellett túlnyomók, de a hónap közepén túl a légzés szervi bántalmak emelkedtek fölül; fordultak elő váltólázak, toroklobok és szórványosan hagymáz esetek is, ezen bajok áltálában enyhe jellegűek voltak. A halálozás legnagyobb számát előhaladt korúak és idült betegségben szenvedők tették. A heveny fertőző betegségek közül a kanyaró Enyingen és Szitás Balhéson már alábbhagyólag uralg. Várpalotán himló járvány lépett fel, keletkezése olyképen történt, hogy október hó első felében Budapestről Várpalotára egy bognár legény érkezett, a ki megérkezésekor már beteg volt, azt adván elő, hogy Budapesten egy társával egy ágyban feküdt a ki himlőben volt beteg. Várpalotára érkezvén, rajta a legsúlyosabb jellegű himlő kiütött és néhány nap múlva meghalt, a kór terjedésének meggátlása tekintetéből a szabályszerű óvintézkedések hatóságilag elrendeltettek, a gyermekek újra oltása foganatba vétetett, az iskolák bezárásának szüksége még nem forgott fen. Megbetegült összesen 30, meggyógyult 15, meghalt 10, beteg maradt 5. A kolera járvány ellen kiadott óvrendszabályok foganatosítása hatóságilag állandóan ellenőriztetett , egészségrendőri vizsgálatok úgy a piaczokon, mint egyéb helyeken szorgosan teljesíttettek, a köztisztaságra is elegendő figyelem fordíttatott. Öngyilkosság volt 2, egy önfelakasztás által és egy lőfegyverrel. A hasznos háziállatok közt az egészségi állapot kedvező volt, járvány nem uralgott. Lépfenében elhullott az enyingi járáshoz tartozó ecsi pusztán I tinó és 1 csikó, az antalmajori pusztán 1 tehén. Takonykor miatt kiirtatott Pápán 1 ló. Kovács Jánosné, Kubai Hubertné, özv. Mórocza Zsigmondné Pap Ferenczné, Pongrácz Jenöné, Szabó Irnréné, Stoll Miklésné, Terelmes Lajosné, Tuszkau Valdemárné, Véghely Dezsöné, Végh Istvánná, Vikár Lajosné, Zadubanszky Gyuláné, özv. Zombat Istvánná úrnők. A hölgyek egyszerűen, mégis igen ízlésesen voltak öltözve. A kis lányok toilettejeiben, mindannyi válogatott csínnal kiállítva, a fehér és rózsaszín volt domináló. A rendező fiatalokat Kadelburger Emilné úrnő igen csinos rendező jelvényekkel lepte meg. Állott pedig ez egy világos kék atlas csokorból — melyen az illető urak neveinek kezdő betűi voltak kivarrva, — arany rojttal. Őszinte örömmel említem meg, hogy a főispán ö méltósága igen jói érezte magát az estélyen s úgy az ismertebb megyebizottságí tagokkal, mint néhány városi képviselőnkkel igen élénk társalgást folytatott. Különösen ez utóbbiak közt s néhány tekintélyesebb iparos polgár társaságában hosszabb ideig igen leereszkedő szívélyességgel s fesztelenül mulatott. Nagy kitüntetés érte társadalmi életünk két szeretrtremóltó és kedves kitűnőségét is és pedig Szabó Imróné és Ferenczy Károlynó úrnőket, a mennyiben ő méltósága a főispán bemutattatta magát ez úrnőknek s hosszabb ideig társalgóit velők amaz előkelő elevenséggel és vidámsággal, mely a nemes grófot hölgyek társaságában oly előnyösen jellemzi. S mig a jókedvű adakozók a teremben a meleg elől kerestek menedéket, addig odaküun igazi téli éj volt, valóságos hófuváttal, mely méginkább eszébe juttató az embernek, hogy mily nemes cselekedet a jótékonyság okszerű gyakorlása, különösen ott, hol annyi a szűkölködő és szenvedő ember mint minálunk. Ám szólok ama kedves kis hölgyekről is, kik az utolsó órákban jutottak ama szomorú kényszer helyzetbe, hogy ez estélyre jó szándékuk mellett is el nem mehettek. Kár, hogy ilyenről nem szokás névsorral szolgálni, pedig volna. Hanem annyit mégis el merek mondani, hogy az este néhány fejpárna alaposan megázott ama könyek záporától, melyet e magukat teljesen boldogtalannak gondoló apró szentek, vörös hagyma használata nélkül is, hullatni kényteleneknek érezték magukat. Hajnali öt óra volt, mikor a kaszinó termei elsötétültek, az utolsó kocsi is elrobogott s otthon mindenki szivesen kereste fel azt az ismert jó meleg ágyat, melyben oly szépeket lehet álmodni. _______ Lonfl-Fellov.
