Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1883-02-25 / 8. szám

hallgatói előtt keble szent tőiével terjesztette a józan tudományosságot, a tiszta magyarságot és e szép múltú, de sivatag jelenít nemzet iránt való meg- iugathatatlan ragaszkodás és ;hflséget; a rendelkezésre álló többi időt pedig önképzésre és a nyelv és irodalom kiművelésére fordította.

Önmaga által megirt ily czimil charactere:

,Magam képe“, — igen jeles.

* *

*

Drága hazám meleg kebellel körülölelt ifjú sarjadőki! E nevezetes napon nézzétek meg nagy Révainknak a föntebb rajzolt halvány vonások daczára is lönséges képét, — s tanuljatok tőle szent lelkesedést, lankadatlan kitartást, hangya- szorgalmat, nemes önzetlenséget és megrendíthet- len hazaszeretetet. Tanuljátok meg tanulságos életéből, hogy igy lesz az ember a halálban is halhatatlan. Mert Horáezként:

„Dignum laude virum Musa vetat móri,

Coelo Musa beat.“

.... S ha lesznek,

— „kik szavamra buzdulatba kelnek,

Jutalma nyilik e szorult kebelnek.“

S^varatkó Kdímán.

A magyar államhitel és osztrák államhitel összehasonlításánál előforduló igazságtalanság.

Az 1882-ik év negyedik negyedére vonatkozó pénzügyi kimutatás közzététele alkalmával a „Correspondance de Pesth* egyszersmind a következő czikket is közzéteszi, mely a magyar pénzügyet az osztrák pénzügygyei összehasonlítja, és kimutatja, hogy a külföldi sajtó egy része sőt az amerikai lapok is már kezdik elismerni hogy a magyar államadósságok mintegy jelzálog alapokon nyugosznak, mivel Magyarország activái, jelentékenyen felülmúlják a passivák összegét, és hogy Magyarország fináncziái rendezettebbek mint Ausztriáé.

Hogy a magyar költségvetés különös természetét kellő világításba helyezzük, tekintetbe kell vennünk, hogy az 1883-iki költségek között 25.771, 855 frtnyi beruházások foglaltatnak. A Budapest zimonyi vasútra 8.000,000, folyamszabályozásra

4.800.000, az állami vasutakra 3.000,000. Csak úgy vélhetünk helyesen Magyarország pénzügyi szituácziójáról, ha számba veszszük, hogy activáink összege jóval felülmúlja az állami adósságott, 1881 végén az actívák 1259 millió forintra mentek. A hivatalos megbecsülés nem is üti meg a valóság mértékét, az állami erdőségek értéke p. o. 103. 000,000 írtra van becsülve, noha legalább is 215. 000,000 frt értéket tulajdonítottak azoknak külföldi szakértők. Az állam tulajdonát képező bányák és a kőszéuybáuyák stb. értéke majdnem kétszeresét érik a becsárnak az államjószágok s a regálejogok

62.000. 000 Írtra valának becsülve, noha legalább is 85.000,000 frtnyi értéket képviselnek. A folytatólagos eladások azt mutatják, a vélelmezettet. Minthogy az állami adósság 1881 végén 1225.000, OOO fri volt, 15X400,000 írttal több az aktíva a passivánál, hacsak válságos értékét számítjuk az állami erdőségek és uradalmaknak, de ha elme- lőzzük is a valóságos tényállást és ha a legpessi- misticusabb álláspontra is helyezkedünk, 1225.000 000 állami adóssággal szemben 1259.000,000 frtnyi vagyon áll, tehát 34.000,000 frt a tiszta vagyon. Ha állami adósságunk eredét vizsgáljuk, azt találjuk. nogy legnagyobb része záloghitel természetével bir. A szántóföldek és a szöllők tehermentesítésére fölvett kölcsönök, a lotto-, a tiszasza- bályozási, a szegedi kölcsön, mind e kategóriába tartoznak, s összegük 304 000,000 írtra rúg. Az állami adósság egy másik része beruházások végett létesittetett, s pedig különösen az állami vasutak építésére. Ez 290.000,000 irtot tesz ki. Az állami garanczia mellett épített vasutak létrejöttére előlegezett összeg szintén az állam aktívái közzé szá mitandó. Ez utóbbi 1881 végén 113.000,000 frtot tett ki. Azt is számba kell venni, hogy az állami adósság névleges értéke fináncziánk consolidálása által növekedett. Ezért meg kell jegyeznünk, nogy a 4°/0*os aranyjáradék névleges értékével bennfog- laltatik az 1225.000,000 krban. E számokból azt következtethetjük tehát, hogy a magyar államadósság tulnyomólag zálogalapon vétetett lel, épugy mint azon európai államok kölcsönvétei, melyek 3%%-et fizetnek. Annyi bizonyos, hogy pénz ügyünk mostani állapota sokkal kedvezőbb mint ausztriáé 1882-ben Ausztria deficzitje 38.779,000 volt, 1883-ban az előleges költségvetés szerint 31.662,405 volt. De számba kell venni az osztrák költségvetésbe 17.660,872 frtnyi amortisátióra kiadott összeget és másrészt eladott állarajószágo- kért történt bevételeket. Magyarországon ezt de- ficzitnek veszik s ha Ausztria költségvetését azon módon állitanók össze, mint az Magyarországon történik, arra az eredményre jutnánk, hogy Ausztria deficzitje valóságban 49.323,277 Írtra rúg.

Magyarország fináncziális helyzete tehát valóságban sokkal kedvezőbb Ausztriáénál, minthogy a magyar rendes költségvetésében már ez egészen eltűnik a deficzit ez évben.

Politikai helyzete is sokkal kedvezőbb, mint Ausztriáé, mert nem kell a szláv federalisztikus . tendencziákkal küzdenie.

Csupán fináncziális szempontból Ítélve, a két állam költségvetését összehasonlítva, azt találjuk, hogy Magyarország legalább is annyi hitelt érdemel, mint Ausztria. És azon megkülömböz- tetés, melyet e két állam vagyoni alapjára alkalmaznak, absurdum és semmikép sincs igazolva. A magyar 6%-os járadék conversiójának még megújítása előtt ezen külömbség csekélyebbé fog válni. És annak bevégeztével teljesen el fog tűnni. Az osztrák járadéknak valódi értéke mostanában 72% aranyban lévén, a magyar 4% aranyjáradék mostani elfogadói és vevői a conversis után és által legalább is 6/,%-nyi biztos nyereséget fognak jealisalbatni. ß tekintetben egy nézeten vagyunk

a haute fináncéval, mely nagy érdeklődéssel van ? az iránt, hogy azon dőre és ratio nélküli meg- rülömböztetés a magyar és az osztrák alapok között meglegyen szüntetve, mert gróf Szapáry Gyula, pénzügyminiszter csak úgy fog a conver- sio megnyitásába beleegyezni, ha a magyar járadék árfolyama a megfelelő szabályozás és rectificálás alá esik, úgy hogy nem sokára 80%-ra is emel- cedhessék a pénzvásár constellátiójának javultával.

Hogy mennyire igazolatlan, illetőleg eszély- telen azon külömbség, mely a magyar állampapírok megbecsülése között tétetik, kitűnik, ha a következő számokat emlékezetbe hozzuk.

1881. január 10-én a 4%-os osztrák arany járadéknak árfolyama a londoni tőzsdén 75% volt, amig a magyar 6%-os aranyjáradék árfolyama ugyanazon a tőzsdén majdnem 91% volt. A két járadékra nézve a paritás csak úgy állna, ha a magyar 6% járadék árfolyema 112 V2 % lett volna.

A két járadék elfogadóinak jövedelme 1881-ben az osztrák járadékra nézve 4%—533% volt, a magyar járadékra nézve pedig 6% —653% volt. Két évvel azelőtt a két járadékra nézve az árfolyamban 20%% jövedék tekintetében pedig2,50% külömbség volt. E külömbség %%-re apadt le és a magyar 4% os aranyjáradéknak jelenleg majdnem ugyanazon árfolyama van, mint a 4%*os osztrák aranyjáradéknak volt két évvel ezelőtt, és az elfogadónak már körülbelől 5,45%-ot hoz. Hozzátéve, hogy közönséges költségvetésünkből a következő évben tökéletesen el fog tűnni a deficit, s hogy ausztri- ának most is 27 milióval nagyobb deficitje van, mint minekünk, azt kell következtetnünk, hogy a magyar alapok árfolyama vagy jobb az osztrák alapok árfolyamánál, vagy legalább is paritás állott be a két állam alapjaira nézve.

Hogy a franczia és angolsajtó épugy mint az amerikai, ma már jobban van informálva és precziz és világos értesítések következtében tudomást vett Magyarország prosperáló fináncziális helyzetéről a „Correspondance Americaine“ következő ozikkéből is kiderül, mely több franczia és angol lapnak a magyar aranyjáradéknak Amerikában való elhelyezésére vonatkozó értekezésével foglalkozik. A „Correspondance Americaine“ és az általa felhozott lapok következőket Írják :

Részrehajlatlan szakavatott tudósítások az amerikai tőkepénzeseknek, kik tökéjök számára minden tekintetben jó és biztos elhelyezést keresnek, értesülésére hozták, hogy a magyar alapok egy különös sajátsága miszerint majdnem liypote- káris biztosságot nyújtanak. Ez azon tények természetes következménye, hogy a magyar állami activák, a bányák, vashámorok, gyárak, állami vasutak, az állami jótállás mellett épült vasutaknak nyújtott előleg sat. az állami adósság összegét felülmúlják. A magyar állampapírok birtokosainak igy kettős biztosítékuk van: egy a magyar állami tulajdon, mely az állami adósságott tökéletesen ellensúlyozza. A második azon biztosíték, mely minden ' államnál meg van t. i. az adójövedelem, mely utóbbi tényező mindinkább kedvezőleg alakul.

A 4%-os magyar aranyjáradék, mely a Rotchsild csoport által bocsáttatott ki, ma már Europa első pénzpiaczain tekintélyben áll, mint olyan, mely az amerikai papíroknál is többet kamatoz A magyar 4%-os arauyjáradék, mely a mostani körülbelül 75%, árfolyamnál mintegy 5,45%-ot hoz, e tekintetben tehát a legnagyobb előnyökkel jár. Bizonyos, hogy 6%-os aranyjáradék conversiója után és által a 80u/0-os árfolyamot el fogja érni, sőt túl is haladja majd, és hogy a magyar állampapírok kezelői az érték fokozása által oly nyereséget fognak fölmutathatni, minőket még csak az amerikai papírok birtokosai mutathattak föl az amerikai államadósság conversiója előtt. A magyar finan- cziák az állam valódi activ vagyona tekintetében úgy állnak, mint azon államok fináncziái, melyek csak 8 %% kamatot fizetnek. A magyar állam összes activái, uradalmai, báuyái, gyárai és vasutai és azon előlegek, melyekkel némely vasutak támogat- tattak, s a melyek az államot e vasutak részvényesévé teszik, elegendő biztosítékot nyújtanak a magyar államadósságra nézve. A magyar pénzügy története egészen megegyez az éjszakamerikai egyesült államok pénzügyének történetével.

Megegyez a csodálatos és rendszeres fejlődésre, a bőséges segédforrásokra, az ország természetes gazdagságára és azou lelkiismeretes pontosságra nézve, melylyel a magyar királyság mindenkor fináncziális tartozásainak eleget tett, és végül azon nyereség tekintetében is, mely a magyer állampapírok első emissiója óta, ezeknek kezelői által reálisáltatott.

Bizonnyal elvárható, hogy a magyar állampapírok árfolyama az osztrák alapokkal paritásba fog helyezkedni. Ez állítás tagadhatlan tények logikája által be van bizonyítva, mert a legközönyösebb tőkepénzesek is okulnak a kézpénz által, mely a magyar állampapírok árfolyamának emelkedése, kamatfizetése és a tőke visszaszolgáltatása által zsebeikbe folyt. Az alant következő számok tanulságához nem kell magyarázat. Csak mutatni akarjuk egy példa által,meunyire előhaliadt magyar- ország a külföld véleményében, és hogy továbbá abban magyarországon minden párt egyetért, hogy a mi még fináncziális teeudőink közt hátrálékban van, rövid idő múlva feltétlenül elvégeztessék.

1873. november havában Londonban egy 5%-os, 40 év alatt lefizetendő orosz kölcsön 93%-os árfolyammal bocsáttatott ki. — Ugyanez időben magyarország csak a legnyomasztóbb föltételek mellett volt képes egy 5 óv alatt, a névleges értékkel visszafizetendő 6%-os kölcsönt, mely valóságban körülbelül 10%-ot kamatozott, — s igy is csak részben 84%-os árfolyam mellett eladni. A 6%-os aranyjáradek áltáljában 73,3'tG%-al adatott el. — E magyar papírok kézpénzben vannak vissza fizetve, vagy pári fölött kelnek el. Tehát a kamatoktól eltekintve 26%-nyi nyereséget realizáltak elfogadói.

Az 1873-ban 93%-os árfolyammal kibocsátott 5%-03 orosz kölcsön most körülbelül $2%-on

állami az akkori vevőkre nézve körülbelül 22%

veszteséget jelent.

Az e számokban foglalt érvek külföldön tekintélyt szereztek maguknak. Magyarországon se szolgáljanak egyik vagy másik párt czéljainak, hanem csak a magyar állam érdekeinek.

HÍREINK.

Veszprém, 1883. február 25-én.

Lapunk mai számához a „Hiv. Ért.“ 6. száma van csatolva.

Gyászhir. — Sajnálattal vettük a szomorú hirt, hogy a köztiszteletben álló Kerényi családot mély gyász érte, amennyiben megyei főorvosunknak, dr. Kerényi Károly urnák édes anyja, özv. Kerényi Nándorné február hó 13 án jobblétre szenderült. A kiadott gyászjelentés igy szól: Alulírottak szomorodott szívvel jelentik, maguk és gyermekeik úgy rokonaik nevében, szeretett édes anyjuk*. napájok-, nagyanyjuk-, dédanyjának özvegy Kerényi Nándorné, szül. Hertrum Rozália asszonynak folyó évi február hó 13 án délelőtt %11 órakor, életének 82. évében, a halotti szentségek ájtatos felvétele után, végelgyengülés következtében történt gyászos elhunytét. A boldogult hült tetemei csütörtökön, folyó évi február hó 15-én, délután 4 órakor fognak a r. kath. anyaszentegyház szertartásai szerint, belváros, megyeház-uteza 26. számú házból, a győrbelvárosi sirkertbe örök nyugalomra tétetni; az engesztelő szentmise-áldozat pedig pénteken reggeli 8 órakor fog a székesegyházban a Mindenhatónak bemutattatni. Győrött, 1883. évi február 14-én. Nyugodjék békével! Kerényi Nándor, győri kir. főrealiskolai igazgató, dr. Kerényi Károly, veszprémmegyei első főorvos, Kerényi József, órás és ékszerárus M.-Óvárott, Kerényi Ferenc Imre, szervitarendi áldozár, egri házíő- nök, az elhunyt gyermekei. Szent-Gály Ernesztina, férj. dr. Kerényi Károlyné, Uiberall Mária, férj. Kerényi Józsefné, az elhunyt menyei. Kerényi Gizella, férj. Tulok Ernőné, vasmegyei földbirtokosnő, Kerényi Mariska, Kerényi Endre, Kerényi Vilma, az elhunyt unokái. Tulok Alice, az elhunyt dédunokája.

Űj plébános. — Megboldogult Viola János merenyei plébános helyébe — mint örömmel halljuk — nt. Véegh Sándor succentor urat választotta meg a veszpr. káptalan mint kegyür Merenyére plébánosnak. Ha a hír megvalósul, szívünkből gratulálunk és velünk együtt sokan gratulálnak a tisztelt férfiúnak.

2433. ki. 883. Veszprém vármegye alispánjától. — Szabályrendeleteink alapján fölkérem a törvényhatósági bizottság, — s az állandó választmány és a számonkérőkszék igen tisztelt tagjait, hogy az 1883. évi márcziushó 5-én és esetlég folytatva a következő napokon tartandó törvényhatósági bizottsági, — ezt megelőzőleg febr. hó 26-án és a következő napokon tartandó állandó választmányi és márczius hó 3-án tartandó szá- monkérő széki üléseken Veszprémben a megyei székházban, mindenkor reggeli 9 órakor megjelenni szíveskedjenek. Veszprémben, 1883. évi febr. hó 18 án. Véghely ‘Dezső, alispán.

Városi rendkívüli közgyűlés volt — múlt kedden, melyen a képviselők szép számmal jelentek meg. Az elnöki széket, Kovács Imre helyettes polgármester betegsege miatt, Balogh Károly tanácsos ur foglalta el, kit a közgyűlés a községi bíráskodás jogával is felruházott. Balogh Károly felemlíti Dunst Ferencz halálát és kéri a közgyűlést, fejezze ki részvétét, a megboldogult iránt jegyzőkönyvileg is, mit a közgyűlés helyesléssel fogadott, valamiat dr. Bezerédi Viktor képviselő ur indítványát is, hogy a város a megboldogultnak kiváló érdemeit méltánylandó, festesse le Pápay Viktor művész ur által Dunst Ferencz arczképét és helyezze azt tanácstermébe. A polgármesteri állás betöltése végett, Szabó Imre ur indítványára, elhatároztatott, hogy az alispán ur megkéressék, kegyeskednék a választás napját mennél előbb kitűzni. — A honvédlovasságnak esetleges felcseréltetése gyalogsággal egy Balogh Károly, Ruttner Sándor, Szabó Imre, Bezerédj Viktor, Androvics Imre, Horváth Sándor és Csolnoky László urakból álló bizottság kiküldésére bírta a közgyűlést, melynek feladata lesz a városunkba érkező katonai komissió előtt városunk érdekeit képviselni és, ha lehet, kieszközölni, hogy a lovasság is itt maradjon és még a gyalogság is városunkban helyeztessék el, mire a volt Nap vendéglőnek kaszárnyává való átalakítása czélszerünek mutatkozik. — A Tallián-kut számadásait a számvevőség nem találta alakilag elfogadhatóknak és így azok a pénzügyi bizottságnak adattak ki, hogy azokat átvizsgálja és az alaki hiányokat feltüntesse, hogy azok kijavithatók, illetőleg pótolhatók legyenek, csak azután terjesztessenek a közgyűléseié tárgyalás végett. E tárgynál újra belezökkent, fájdalom, a közgyűlés a személyeskedésbe, mely hogy élessé nem vált, azt a képviselők higgadtságának, majd azon körülménynek kell tulajdítanunk, hogy Benkő István ur közhelyeslés közt adta meg egyes dolgokra a kézzel fogható szemmel látható felvilágosítást. Sokat tett Véghely Dezső képviselő ur férfias felszólalást is, hogy a tanácskozás tekintélye meg lett óva. — Az ipartanodái bizottság jelentésében, a közgyűléstől a régi, elhanyagoltvárosháza emeleti helyiségeinek mesterinas-isko- lává való berendezését és fenntartását kérte, valamint indítványba hozta, hogy a minisztériumtól 400 frt segély kéressék. A jelentést Lévay Imre képviselő indokolta kifejtvén, hogy városunk jellegét az iparosság adja meg és igy kötelességünk annak józan fejlesztése é3 művelése érdekében mindent elkövetnünk. Szabó Imre képviselő ur ellene volt a városház átadásának; ő a felekezeti iskolák valamelyikében akarja azt elhelyezni. Ez igen élénk eszmecserét idézett elő, melyben Szilágyi Mihály, Megyesy József, Lichtenberger Károly, Rósenthál Nándor, Véghely Dezső, Eszterhay Ferencz, Benkő István, Brenner Lőrinci ős Húsvéti

János urak vettek részt, mig ‘ naiározaiba ment, hogy a pénzügyi bizottság az ipartanodái bizzottság- gal egyetemben bekérve a régi városháza helyreállí- , tására kiküldött szakértők költségvetését terjesszen be ' javaslatot e kérdés legczélszerübb s a várost kevésbbé terhelő megoldása iránt. A közgyűlés ezzel befejeztetett.

Személyi liir. — Pongrácz Jenő k. alügyész úr a napokban utazott el Linde-wiesébe megrongált egészségének helyreállítása végett. Adja Isten, hogy az alapos szakértelemmel párosult munkásságu és közszeretetben álló alügyész úr mennél előbb a legjobb egészségben térhessen vissza körünkbe.

A veszprémi vörös-kereszt-egylet elnöke. — Múlt hétfőn tartotta a helybeli vörös-kereszt-egylet elnökválasztó választmányi ülését, melyen a megboldogult özv. Szentirmay Józsefné helyébe elnöknek egyhangúlag Cserna Vinczénéurnő ő nagysága és ez által megüresedett alelnöki állásra szintén egyhangúlag Laky Kristófné úrnő ő méltósága, egyleti jegyzővé pedig Szélessy Dániel ur választatott meg.

A megválasztottak buzgó tevékenységet s érdeklődést tanúsítottak mindig az egylet iránt és igy szívből gratulálunk mind nekik, mind az egyletnek. Éljenek !

Áthelyezés. — Am. kir. igazságügyminister Hetyei Lajos sümegi kir. járásbirósági végrehajtatót a devecseri kir. járásbírósághoz helyezte át.

Felhívás. — Felkérem a ,Balaton-egylet« azon tagjait, kik a kirándulási szakosztály ügyei iránt érdeklődnek, hogy márczius ho 1-én d. u. 5 órakor Budapesten, az Írói és művészi körben szakülésre megjelenni szíveskedjenek. Budapest, 1883. febr. 23. Penyvessy Ferencz, elnök.

Hangverseny. — A veszprémi önkéntes tűzoltó-egylet javára, mint értesülünk, virágvasárnapján hangverseny adatnék, melyre több ismert nevű művész felajánlotta volna közreműködését.

Hetessy Dániel vörösberényi jegyzőre vonatkozó hírünket, mintha a budapesti népszínházban eszméletlenül össze rogyott volna s mint ilyen a Rókusba szállíttatott volna, a valósággal megegyezőleg oda rectificaljuk, hogy a nevezett jegyző ur rosszul lett ugyan, de maga távozott el feltűnés nélkül, s miután hat, hét magán orvosnál volt s nem talált honn egyet sem, önként maga hajtatott a Rókusba, hol orvosi segélyt nyerni bizonyosan remélt, mely gyorsan használt orvosi segély vétele után a Rókusi oda hagyta rögtön. Ennyiből az egész dolog.

Zálogház mint orgazda. — Évekkel ezelőtt majdnem minden számunkban felszólaltunk egy városunkban levő zálogház ellen, melynek tulajdonosa Lengyel Sándor. Azóta sok viz folyt le kis sédünkön is, de akkori felszólalásaink alig eredményeztek egyebet, mint azt, hogy rendőrségünk ha egy-egy ezégeres tolvajt elfog, annál rendesen Lengyel Sándor zálogüzletének ezéduláit találja meg az ellopott tárgyakról. Uraim, városunk erkölcsének, vagyonának hivatalos őrei, lehet-e, hogy ilyesmi az önök szemei előtt, szabadon történhessék! Egyelőre most csak ennyit.

Felnőttek oktatása. — Czirbusz Géza tanár úr ma, vasárnap d. u. 4 órakor a helybeli gymnasium VI. sz. termében nyilvános előadást tart ily czim \ alatt: ,földünk kedvező helyzete a csillagrendszerben.,* Amiről a t. ez. érdeklődők tisztelettel értesí- tetnek.

Az enyingi r. kath. egylet alapszabályai megerősítés végett, Veszprém vármegye alispánja által folyó évi tebrnár hó 22-én 2046. szám alatt a magas belügyminisztériumhoz felterjesztettek.

Az almádi kápolna. — Tekintetes szerkesztő ur! Van szerencsénk ismét az almádi-i kápolna építésére tett t. ajánlók névsorát közölni. Fertig Sándor ur szegzárdi lakos 10 frt., leánya Mári 5 frt, nővére Mari 2 oltárvánkost, egy oltár térítőt, Szűcs Kálmán ur 5 frt, Kürtli Károly ur 5 frt, Lang Péter 3 frt, Szabó Cseh József 2 frt, Vajki Gizella k. a. 18 drb kehelykendőt, Regényi Lajos órás ur egy órát ajánlott fel, mi kijátszatik és a pénz azjépitésre használatik, Fata János lakatos ur a csöngetyü állványt csengővel készíti el. A jó és nemes lelkű ajánlat tevőknek forró köszönetét mond a bizottság.

A magyar színészek országos nyugdíj alapja javara eszközölt gyűjtések. — Arday Ida ivén: Kovács Imre 1 frt, A kegyesrendi ház 2 frt. Báró Fiáth Ferencz 10 frt. Vikár Lajos 50 kr. Tóth Sándor 1 frt. Karsay János 1 frt. Perger József 1 frt. Vörös Mátyás 1 frt. Matkovics Tivadar 1 frt. Szente Károly 1 frt. Fejes Antal 50 kr. Pápai Viktor 1 frt. Összesen 21 frt. Kohay Etel ivén: N. N. 2 frt. Abeles Miksa 1 frt. Moharos Kálmán 30 kr. N. N. 80 kr. Gerencsér József 1 frt. Fáró Ede 50 kr. Huszár Lajos 60 kr. Proder József 50 kr. Lovaghy Sándor 1 frt. Dr. Laky Kristóf 1 Irt. Hencz Ödön 1 frf. Hankóczy Sándor 1 frt. Véghely Dezső 1 frt. Kolozsvári József 1 frt. Kusti cs J. 1 frt. Kemenes Ferencz 1 frt. Tallián Lázár 2 frt. Dr. Palotai Ferencz 1 frt. Tarányi Ferencz 5 frt. Forintos István 2 frt. Dr. Rédey Gyula 1 frt. Rosos István 1 frt. Szabó Lajo3 1 frt. Devics József 3 frt. Nagy József 2 frt. Dr. Kerényi Károly 2 frt. Dr. Peczek Gy. 1 frt- Hets Pál 1 frt. Karácson J.

1 frt. Berky 40 kr. Horváth K. 1 frt. yarga L. 50 kr. F. F. 50 kr. Varga K. 1 frt. Kopácsy Á. 5 frt. Kenes- sey K. 1 frt. Szalay M. 1 frt. Péller Pál 1 frt. Dr. Purgly 1 frt. S. M. 30 kr. Dr. Fejérvári 1 frt. Mus- selli 1 frt. N. N. 1 frt. N. N. 50 kr. Ráth J. 5 frt. Pribék J. 3 frt. Spránszky F. 2 frt. T. A. 1 frt. Börzsönyi A. 1 frt. Hegedűs J. 2 frt. Dr. Bezerédj V. 3 frt. Köves J. 1 frt. Soos J. 1 frt. Balogh K. 1 frt. N. N. 2 ft. H. P. 2 frt. Wurda M. 1 frt. Hets F. 1 frt. Bauer K* 1 frt. Szélessy I frt. N. N. 1 frt. Strinovich L. 50 kr. Krausz A. 1 frt. Nay M. 1 frt. Béig és Kohn 50 kr. Becske A. 1 frt. Fodor Gy. 1 frt. Cserna V. 1 frt. Ferenczy Károly 1 frt. Steiner B. 1 frt. Altstädter Józsefné 1 frt Összesen 91 frt 90 kr. Az itt kimutatott szives adományokért az illető nemes szivü adakozóknak az ügy érdekéből hálás köszönetét mondanak

a gyűjtők.

A megyei állatorvos életveszélyben. — F. hó 16-án a városlődi országos vásárban Becsák Ferencz megyénk állatorvosa kevésbe múlt, hogy a dühöngő csőcselék áldozatául nem esett, egy takonykóros ló lelövetése miatt. így akarták volna megjutalmazni a bölcs svábok az ő javukra történt intézkedésért. Pandúrnak híre sem volt az égés? yá-