Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1883-02-25 / 8. szám

JjM.-a' i. it lt ott, ki az állatorvos ítéletét a takony-kóros lóvou végrehajtotta — agyon­lővén azt. Szerencséjére ideje korán elszelelt, külön­ben megnyujtották volna. Requiem Vágnerért Veszprémben. — F. hó 19-én a szt. Ferenczrendiek templomában a székes- egyházi zenekar repuiemet rendezett az elhunyt zene­költő emlékére. A katafalk Ízléssel volt elkészítse, rajta a zene jelvényei s koszorúk. A zenekar Engesser C moll requiemét adta elő. A templomban sokan voltak. Thea-estély. — A veszprémi jótékony nőegy­let f. évi február 22 én választmányi ülést tartott, melyben elhatároztatott, hogy márczius elején a me- gye-gyüléskor thea-estélyt fog rendezni. Az utolsó előadás. — Tóth Béla színtársu­lata megmutatta, hogy nem tartozik azon társulatok közé, amelyek az utolsó előadásokra semmi gondot sem fordítanak. Az utolsó előadása a derék színtársu­latnak múlt csütörtökön „ Váljunk el /* oly szabatos­sággal és műgonddal adatott, hogy a telt házban min­denki ajkáról a legelismerőbb nyilatkozatokat hall­hattuk. Különösen kitűnt Arday Ida, ki magát ala­kító művészetének egész magaslatán mutatta be úgy, amint még ily tökélyfokon nem. Szűnni alig akaró tapsokat kapott maga a derék igazgató, Tóth jBéla lelkesen játszott többi szereplőivel együtt, kiktől — midőn elbúcsúzunk — kívánjuk, hogy azon a rögös pályán, melyre magukat elhatározták, haladjanak úgy, hogy művészi játékuk mindenütt fokozódó érdeklő­dést és vágyat ébreszszen a művészet iránt. Éljenek a szívet-lelkot nemesítő művészetnek soká! Uj faiskola-felügyelő. — A tek. megyei alispán! hivatal megkereste a devecservidéki gazdakör elnökségét, hogy a gazdakör ajánlana valakit a deve- cseri járás faiskoláinak felügyelői tisztjére- A gazda­kör — hallomás szerint — tek. Vincze Károly ajkai földbirtokos urat ajánlotta; aki, ha kinevezés esetén elfogaduá ezen fontosjés szép tisztet akkor erős remé­nyünk lehet arra nézve, hogy elhanyagolt faiskoláink virágzásnak fognak indulni. Vincze ur a fatenyésztés­nek buzgó mivelője és terjesztője, akinek elve : »min­den szabad tért gyümölcsfával beültetni“ és annyi gyümölcsfát nemesíteni, hogy ha lopnak is el belőle maradjon is. — Ajkán egész birtoka körül ültetve; faiskolája saját magának van! Hogy a faiskolák felvi­rágozzanak : oda türelem és kitartás kell a tanítók és felügyelők részéről; ha ez megvan: ne féljünk az üd­vös eredmény nem fog elmaradni. —S. T.-Berénden — folyó hó 20-áu csak az Isten óvta, hogy nagyobb tűzi veszedelnm nem támadt. Ugyanis a vendéglő mellett fekvő háznak udvarán egy disznó hidas 3—4 óra között kigyuladt, a mely hidas oly közel volt a vendéglő szalmával fedett tetőzetéhez hogy vele majdnem összeért! Azonban a házban lakók miuden tétovázás nélkül az égő ól eloltásához fogtak; majd a harangok félreverése következtében a lakos­ság nagyrésze — a fecskendővel együtt — megjelent a vész helyén és igy sikerült a veszedelemnek útját vágui! A szomszéd ajkaiak is készen voltak már fecs­kendőjükkel az indulásra, mikor a hir megérkezett, hogy a veszedelemnek szerencsésen eleje vétetett. —tí. Mülovarda. — Smidt Albert jóhirü lovardája jön a jövő hó elején városunkba. A társulat 46 sze­mély és 16 lóból áll, saját zenekarral. A Steiner ká- vóhaz kerti helyiségében fogják a lovardát fölépíteni. Az ujonczozás megyénkben a jövő hó elején veszi kezdetét a következő sorrendben : márczius 1—6. az enyingi járásban, 7—10-ig Vesz­prém városban, 11—20-ig, a veszprémi járásban márczius 21-től ápril 3 lg, a devecseri járásban ápril 4—6-ig, Pápa városban 7—16-ig, a pápai, 17—26-ig, a zirczi járásban, 28. és 27-én íőutól- állitás Veszprémben. A sorozó bizottságok polgári elnökei, az enyingi és pápai járásokban és Papa városban: Véghely Dezső alispán, Veszprém város és a veszprémi járásban: Kolozsváry József m. főjegyző, a devecseri járásban: Ihász Lajos, a zir­czi járásban: Ányos László. Sorozó főtisztek a vá- rosokan a polgármesterek, járásokban a szolgabi- rák; orvosok: az enyingi, veszprémi és zirczi járá­sikban, úgy Veszprém városban dr. Kerényi Károly ip. főorvos, a devecseri és papai járásban, úgy Pápa városban dr, Makara György m. 11. főorvos. Kimutatás, — A győri és győrvidéki árvíz károsultak részére Veszprőmmegye ulispáui hivatalá­nál 1. évi február 16 tói február hó 21ig bezárólag beérkezett összegekről: Zircz község 37 írt 85 kr, Bakonybél község 10 frt 24 kr, Nagyszőllős község 14 irt 5 kr, Dóba község 14 frt 47 kr, Oroszi község 2 trt|38 kr, Bakouy-N.-Szombathely község 1 frt 19 Derecske község 2 frt 46 kr, Döbrönte község 2 Irt 83 kr, Farkas-Gyepü község 1 frt, Marczaltő község 7 frt 15 kr, Gergely község 6 irt 28 kr, Jákó köz­ség 8 irt 85 kr, Iharkút község 71 kr, Kéttornyu- lak 15 Írt 66 kr, Külsővath község 16 frt 30 kr, Németbánya község 1 frt 40 kr, Nemesszalók köz­ség 4 frt 95 kr, Viuár község 8 frt 14 kr, Hor­váth Lajos Pápa 133 frt 50 kr, Csetény község 7 frt 3 kr, Bakouynána község 8 frt 50 kr, Dudar község 3 frt, Jásd község 11 frt 70 kr, Téés köz­ség 3 frt 96 kr, Porva község 9 ,trt 30 kr, Márkó község 18 írt 18 kr, Herend község j8 frt 99 kr, Szt.-üái község 30 írt 42 kr, Kádarta község 10 frt 47 kr, Kátóthközség 11 írt 49 kr, Soly község 14 frt, Haj - máskér 18 frt 1 kr, Őskü község 10 frt 20 kr. Vár­palota község 64 frt 34 kr, 8zt.-kir.-Szabadja köz­ség 21 frt 92 kr, Vörösberény község 18 frt 3 kr, Litór község 7 frt 16 kr, Szt.-lstván község 8 frt 24 kr, Vüonya község 1 frt 56 kr, Kiskovácsi köz­ség 2 frt 70 kr, Berhida község 7 frt 22 kr, Pere- marton község 6 frt 89 kr, Németbarnag község 1 frt, Baiatonfó-Kajar község 30 írt 98 kr, Nagy- Szőilós község 30 Irt 90 kr. Összesen 680 frt 17 kr. Veszprém, 1883. évi február hó 22. Véghely Dezső, s. k. alispán. Biztosítási ügy. — A Curia kimondta, hogy termények elégése eseten mennyi és mily értékű ter­mény égett el, aunak bizonyítása a kárvallott felet terheli. Továbbá hogy biztosításnál bevallott összeg csupán a biztosítási dijak megállapítására szolgái alapul és a kártérítésnek maximumát állapítja meg­íVkasztúíavirágok. — Két szabad lábon levő veszedelmes betörő tolvaj: Stahl Ferencz és Katona János, f. hó 20-án este Stern helybeli lóke­reskedő istálójából egy pár uj lószerszámot loptak el. Mindenik az »Ítéletét várja*, s addig is, mig az megérkezik, igy szaporítják az »enyhítő körül­ményeket.* Ronda fiakerek. — Rendőrségünk figyel­mét felhívjuk egyik-másik fiakerre, a melyik oly gondatlan, ronda állapotban van, hogy szinte cso­dálni, hogy valaki bele mer ülni a szutyok- és pi­szokba. Kapczabetyárok. — Mellári József és Já­nos veszpérmi suhanczok, itthon nem lévén »tiszta a levegő1*, — nyakukba vették a világot; útközben betértek az Erzsébet Pusztára Fehér megyében s ott Vas János és Ploha Mátyás nevű jóravaló főld- mivesektől 3 szűrt elemeitek. A károsultak nyom­ban utánuk mentek s a szűröket meg is találták Hajmáskéren, Őskün és Kádártán. A jómadarak itthon elfogatván, a bíróságnak — megfenyités vé­gett — átadattak. Rendőri hírek. — Fodor Gyula ügyvéd- jelölt folyó hó 21-én a helybeli királyi adóhivatal udvarán egy erszényt talált 3 frt 17 kr. tartalom­mal. A rendőrkapitáuyi hivatalba beszolgáltatta, a hol a jelentkező tulajdonos, Szalai Péter sió-ma­rosi lakosnak átadatott. — Baráth Antal hírhedt betörő a jövő hó elején szabadul Váczról; értesí­tőjében a házi-tanács erkölcsi állapotáról igy nyi­latkozik: »Munkakerülő, kóborló, ravasz, alattomos, jellemtelen, szemtelenül vakmerő szokásos tolvaj; a rendőrség éber figyelmébe ajánltatik.*—Huszár János és özv. Raszl Károlyné helybeli korcsma üzle­tére Veszprém megye tek. alispánja a zárórát éjjeli 12 óráig meghosszabbította. — Parthei Károly csa­vargás miatt Völkermarktba tolonczoltatott. — A rendőr kapitányi hivatal elrendelte, hogy az ebeket szájkosár nélkül az utczára ereszteni tilos; azon ebek, melyek szájkosár nélkül az utczán kóborolnak, mint gazdátlanok és a közbiztonságra veszélyesek, ki fognak irtatni. * A Guthard czég — mai lapunkban hirdeti, hogy üzletét önkénytes árverés utján végkiárúsítja és portékáin potom áron akar túladni. Ajánlhatjuk a t. közönségnek, hogy a mig a készletben tart, siessen olcsó bevásárlásra felhasználni a valószínűleg rövid ideig kínálkozó jó alkalmat. Halálozás. Februárhó 17-től 24-éig. Buda János, 84 éves, végelgyengülés. Glück Johanna, 4 hetes, veleszületett gyengeség. Mikhalecz Lajos, 38 éves, tüdősorvadás. 8ulmán Kálmán 10 hónapos, hörglob. Keresztes Jó­zsef, 4 napos, tüdősejttágulatlauság. Özv. Nagy Já­nosáé, 60 éves, vizkór. Púlai Ferencz, 12 hetes, görcsök. Dr. Fischer ‘Béla, város orvosa. A thea-estély. — Lapunk zártakor értesülünk, hogy a thea-estély, melyet a veszprémi nő-egylet sa­ját javára rendez, márczius 4-én, jövő vasárnap lesz a „Koronában.» Dr. Fenyvessy Ferencz orsz. képvi­selő úr fog felolvasást tartani. Ételek, italok és theá- ról az egylet fog saját költségén gondoskodni; a pin- czérnői szerepre városunk legszebb hölgyei kéretnek fel. Belépti díj 50 kr. Kérjük városunk közönséget, szíveskedjék e nemesszívü egylet fáradozását párt­fogására méltatni­Tekintetes szerkesztő ur! A „Veszprém“ legutóbbi számában Szabady István, gazdatiszt aláírással ellátott, a phylloxera- ügyre vonatkozó hírlapi közlemény után, legyen szives e téren szerzett tapasztalataimnak is — a közérdek szempontjából — nyilvánosság elé bocsá­tását szintén eszközölni. A múlt őszi verőfényes napokban alólirottnak is volt alkalmam a szőlők iránt megfigyeléseket tenni, midőn körülbelül 20 napon át mint megbí­zott phyiloxera-vizsgáió több helyütt összevéve 2000 holduyi szőlőterületet kutattam át egy folytában. Kerülni fogok minden szót, mely következtetésen alapulna, pusztán tapasztalataimat sorolom elő rö­viden. Álljon itt elsőben a szénkenegezésről nehány szó. A szénkeneg féregpusztitó hatását közvetlenül nem ismerem, de azt mar határozottan tudom, hogy a mely szőlőterületek előző évben ily módon desin- ficiálva lettek, a követkoző évben újra megtermet­ték a phylloxerát, még pedig nem kismértékben. Ott, hol irtás történt, ott, hol elégettetett minden tőke, jó, rósz, beteg, egészséges egyaránt: ott ter­mészetesen nem fordulhatott többé elő; de az ilyen eljárást megelőzni szokott gyérítés folytán reá pa­zaroltatok már egy olyan tőke (summa), melylyel legtöbb esetben a megmentendett szőlőterületnek 10 évi összes átlagos termése fel nem érne. Drágasága mellett, hogy csakugyan veszedel­mes szer, azt a vele foglalkozó munkások panasz­kodásából s közvetlenül kábító illatából ismerem, mely több gép nyomásra, kiöli a legéletteljesebb tőkét, — ha a földbe szúrni szokott végén (Vor- spitz) el nem reked; kiöli egy két nyomás mellett a beteg tőkén a phylloxerát is, esetleg a tőkével együtt, — ha a gép el nem reked. Öli pedig lassan ható méregként a vele foglalkozó munkások tüdejét mindenkor biztosan, akár a beletöltés, — akár a kinyitáskor, akár van elrekedve, akár nincs. No de hagyjuk ezt, mivel egyebek közt úgy sem áll pá­ratlanul. Nem lesz tán azonban teljesen érdektelen, egy szénkenegezési esetet elbeszélnem, melyet kész vagyok bárhol is teljes hitelt érdemlőleg mindenkor beigazolni. Egy szőlős gazda ugyanis, hogy meg­mentse egy pinczéje közvetlen közelében levő tő­kéjét, felkérte a géppel éppen ott működő közeget, hogy ezt csak jól megfecskendezze, majd rávigyázz ő aztán, — úgymond — hogy mi eredménye leend ; húsz nyomású befecskendezést kapott erre a szegény tőke — és még máig is él, annyit bizonyosan mondhatok, hogy a következő évben zöld volt. — Vagy nem ártott neki a méreg, melynek — a sys- tema szerint — már négy—öt nyomású méregadag­gal a legerősebb tőkét is ki kellene ölni, — vagy ismét el volt rekedve a gép. Mig másrészről ellenben tapasztaltam, hogy egyebek közt T. E. urnák b.-főkajári mintegy 9 holdnyi mészszel ültetett szőlőjében egyetlen egy inficialt vessző két egymásra kővetkező szigorú vizs­gálat után sem találtatott, holott pedig 49 szőlős­gazdáé volt már ugyanott s akkor phylloxerával kisebb-nagyobb mérvben ellepve. Példákat tudnék még felhozni amellett, hogy erősen trágyázott szőlők is megmaradtak épen ott, hol kis területen már akkor 16 szőlősgazdának sző­lőjében lehetett ama világhírűvé vált rovar kisebb- nagyobb mérvben való jelenlétét constatálni. A föntebbiek folytán az a meggyőződésem, hogy előlnevezett czikkiró ur által ajánlott irtószer, tekintve olcsóságát, általánosan s könnyen besze­rezhető voltát, biztosan kezelhető módját, sem a tőkére, sem a vele munkálkodó emberek egészségére nem veszélyes s a férgekre mégis pusztító hatását — a szénkénegezésnek minden tekintetben fölötte áll. — De előnye még a szénkéneg fölött, hogy csak is a férgekre hat pusztitólag, ellenben a többire soha; mig ellenben a szénkenegezés a legjobb esetben is a tőke elsatnyolását idézi elő még az esetben is, ha egészen féregmentes volt. Tekintve a mészszel való elbánás fentebbi előnyeit, tekintve, hogy jó szőlős-gazda különben aranyért sem örömest hagyná gondosan és költsé­gesen nevelt tőkéjét kivágatni engedni, melynek kegyetlen pusztítását most minden kárpótlás nélkül tűrnie kell: mindezeknél fogva meg vagyok győ­ződve, hogy csak időkérdése lehet, midőn a neve­zett czikkiró által ajánlott irtószer általánossá vá- land s a szőlőtőkékkel mostan divó kegyetlen elbánást teljesen kiszorítani fogja. Tisztelettel Veszprém, 1883. február hó 20. kész szolgája Tatar Gyula. Felhívás. Az electrotechnika terén tapasztal­ható nagy miveletefc és páratlanul gyors haladások nem csak a szakférfiak azon törekvését idézik elő, miszerint azt uralják és kitágítsák, hanem sőt még pedig sokkal nagyobb mérvben, mint a gyakorlati­lag alkalmazott tudománynak akármely más ága — a nagy közönségben is a legnagyobb érdeklődést keltik. Ez okból korszerűnek látszott electrotechniku- sokból és az electrotechnika kedvelőiből álló egy electrotechnikus egyletet alapítani, melynek feladata — úgy mint más államokban — abból álljon, hogy az összes idevágó törekvések egyesítését képezze s a theoretikus é8 alkalmazott villanyosságtanról való felolvasások, találmányok bemutatása s uj terveze­tek megbeszélése, egy saját szakfolyóirat kiadása s a tagok keblébeni szabad eszmecsere által az electrotechnikus problémák ismeretét gyarapítsa s azokról alapos átnézetet nyújtson. Az ez idén megtartandó »nemzetközi electri- kus kiállítás* alkalmából ezen egylet egyszersmind minden ország szakférfiainak gyűjtőpontját képe- zendi s arról való felolvasások által a kiállítási tárgyak iránti értelemnek közvetítője leend úgy a tagok, mint mindazok részére, a kik az electrotech- nikai miveletek a technikus teremtő ösztönnek eme legfényesebb eredményei iránt érdeklődnek. A »bécsi electrotechnikus egylet“ megbízásá­ból a tisztelettel alulírott ideiglenes bizottság fel­hívja az összes electrotechnikusokat és az electro­technika minden barátjait az egyletbe való belé­pésre, elfogad belépési nyilatkozatokat, melyek az irodába, Wien, IV. Weyringergasse 32 küldendők és szívesen kész kívánatra az egyleti alapszabályo­kat beküldeni. Bécs, 1883. febrnár havában. A bizottság: Fischer Jerenc\, Kareis József, Popper József, Dr. Ungdr-S\entmiklósy G.cAd. Dr. Urbanii\ky A. A magyar bortermelők országos szövet­kezete mikent fog működni?- Irta Gr. KEGLEVICH ISTVÁN. _ (Folytatás.) Tévedés lenne azért azt hinni, hogy a szö­vetkezet az ország különböző borvidékein össze­vásárolván a legolcsóbb borokat, azokat a közpon­ton mind összevegyitené és egy egységes kiviteli bort előállítani fog, vagy legfeljebb kettőt, vöröset és fehéret; korántsem. A fogyasztó piacz igenis egyforma, állandó jellegű borokat kíván nagy meny- uyiségben; azaz, hogyha pl. a dijon-i fogyasztó közönség megszokta az érmellóki borokat, és egy­szerre Somlait küldök neki, avval nem lesz meg­elégedve; meglehet, hogy később hozzászoknék, sőt talán jobbnak is találná, de az első perczben azt bizonyosan indignáczióval fogja visszautasítani; ugyanazt a bort akarja a fogyasztó mindig, és azért a kereskedő is azt követeli, hogy vagy egy­szerre vehessen tőlem nagyobb mennyiséget, mely­lyel azután éveken át elláthatja fogyasztóit, vagy pedig, hogy bízhasson bennem, hogy minden évben ugyanezt a bort fogom neki küldeni. — Azért ige­nis szükséges hizonyos mennyiségben előállítani az eladásra a borokat az által, hogy egy bizonyos vidéknek borait összpontosítjuk és együtt kezeljük, de viszont vétek és észszerütlenség lenne a külön- jelleget elenyésztetni; a mennyi bort tehát pl. a Balaton vidékén összevásárolhat a szövetkezet, abból lesz egy borjelleg, 1, 2, 3, minőségben; ha azutáu kipuhatoljuk, hogy ezen borok Nantes város és környéke lakói ízlésének konveniálnak, akkor e »Balatonmelléki* borokat mindig oda fogjuk eladni; az érmelléki jellege szinte fenn fog tartatni, és évente pl. Orleansba küldetni; a hegyaljai borok­nak ismét saját állandó jellegük lévén, azoknak legfeljebb egy részét fogjuk a hasonjellegü miskolczi borokkal kiverhetni: minthogy pedig azoknak jellege a franczia fogyasztónak nem konveniál, en­nélfogva felkeressük majd az ő természetszerű fo­gyasztóit és eladjuk évente: az ordináriumot Boroszlóba, a szamorodnit Angol- és Oroszországba, a mászlást és aszút Lengyel- és Oroszországba. A vörös boroknál ép cly czélszerűtlen lenne a szeg- zárdit, mely pl. a burgundi borok fogyasztójának konveniálna, vegyíteni a visontaival melyet a bor- deauxi borok kedvelője szívesen vásárolna, holott a keverék talán egyiket sem fogná egészen kielégí­teni. Ezen olcsó borok tehát, hogy vidékenként lesznek bevásárlandók és vegyitendők, és oda kel­lene irányítani a törekvést, hogy egy bizonyos piacz ízlésének megfelelően bírjuk fajjelegü bora­inkat állandóan és kellő mennyiségben előállítani. Ezen olcsó borok kezelése lehető rövid, le­hető egyszerű és olcsó lesz, és rendszerint épen csak abból álland, hogy a készítés és kezelés első stádiumaiban elkövetett vétkeket vagy mulasztáso­kat jóvátenni keilend, és szállításra képesíteni azokat. Magától értetődik, hogy ezeknél a szálitási költség csökkentése nagy fontossággal bírván, lehe­tőleg a tengeren keilend azokat szállítani, és pe­dig lehetőleg egész hajórakományokban, azaz miu- dig körülbelül 9000 hklt. egyszerre. Azért ezen bo­rok főképen Fiúméban lesznek kezelendők és gyűj­tendők, hogy onnan bármikor elküldethessenek, a mint egy egész hajót megrakni és elindítani lehet. A 2-ik kategóriába tartozó borok, melyeket különlegességnek neveztem, lehetnek többfélék, de- rendszerint értékesebb, jobb minőségű, finomabb za- matu, és magasabb szesztartalmu borok lesznek; ezeknek minősége vagy a finomabb fajok eredménye lehet, vagy egy bizonyos vidék sajátságos jellege, végre lehet egy kiváló esztendő eredménye is; min­denesetre azonban ezek oly borok lesznek, melyeket érdemes külön kezelni, mert majd akad vevő, a kinek éppen ez a jelleg tetszik; és érdemes hosszabb ideig kezelni, mert jó tulajdonaik fokozódni fognak, és igy bőven fogják megfizettetni a szorgosabb kezelés költségét is. Ezen borokat tehát kivételesen s kisebb mennyiségben a silányabb borok javítására is for- dítandjuk (kivált a vörös boroknál hiányzó szín pót­lása czéljából); ezeket azonban rendszerint külön és a válogatóbb fogyasztók számára gondosabban keilend kezelni. A boroknak hegyvidékenkénti bevásárlása must rák beküldése utján fog kezdemónyeztetni; a szö­vetkezet főpinczemestere a mustrákat kóstolja, analy- sálja és iztinomságuk és szertartalmuk alapján meg­állapítja azoknak értékét; a vezérigazgató, esetleg a szövetkezetnek még egy közegének ellenőrzése mellett ezen becsárt végleg megállapítja, az eladó­val tudatja, aki, ha a kínált vételárt elfogadja, fel­küldi a borokat a szövetkezet pinczéjébe; azok meg­érkezvén, megvizsgáltatnak, s ha a mustrával egyen­lők, véglegesen átvétetnek és kifizettetnek. Oly esetben, ha nagyobb mennyiségű bor van egy pin- czében, vagy legalább egy községben, a vezérigaz­gató odaküldheti a pinczemestert, a ki a borokat helyben megvizsgálván, azokat maga megveszi, és expediálhatja saját felelősségre. A szövetkezet működésének első éveiben ezeű vásárlás a legczéiszerübben akként lenne szervezhető ha a kiválóbb és nagyobb terjedelmű borvidékeken oly szőlő-, vagy pinczebirtokosokat találunk, akik a kelllő tőkével és szakértelemmel bírván, a vidéken összevásárolják a borokat; ha egy bizonyos, nagyobb mennyiség bevásárolva van, a szövetkezet odá küldi pinczemesterét, a ki ott, ha a borokat becsülte,{el­lenőrzés mellett megveszi, esetleg keverés által ki­egyenlíti és nagy szállítóhordóban expediálja a szö­vetkezeti pinczébe. Ezen utón az illető vidéki pin- czetulajdonos állandóan értékesítheti pinczéjét és kellően kamatoztatja tőkéjét; minthogy pedig nye­reségének állandósítása és emelkedése attól függ, hogy minél több és minél több és minél jobb anya­got szolgáltasson, ennélfogva a lehető legjobban is fogja kezelni és az egyes akónál csekély nyereség­gel megelégedni, oda iparkodván, hogy ezer és ezer akót adjon el állandóan. (Folytatása következik.) Lóárverés Kaposvárott. Somogymegye gazdasági egyesületének alólirt bizottsága ezennel tisztelettel tudatja, miszerint az általa Kaposvárott rendezendő lóárverés folyó 1883. év márczius 29-én reggeli 8 órakor kezdődik és a szükséghez képest 30-án folytattatik. Ezen árverés czélja a vevő közönséget a tenyész­tőkkel közvetlen érintkezésbe hozni és ezáltal egy­részt az e vidéken tenyésztett kitűnő lóanyag számára jobb piaczot létesíteni, másrészt a vevőket lehetőleg költségtől és fáradságtól megmenteni. Lakásokról és ellátásról több jó vendéglőben van gondoskodva. Az egylet tisztviselői az érkezőket az árverés előtti napokon a kaposvári pályaudvarban fogják várni. Az elmúlt évek'ben elért siker által biztosítva és tekintettel az eladásra szánt lovaknak ez idén a sú­lyosbított feltételek folytán várható még jobb minő­ségére, bátorkodunk az érdekelt közönséget ezen árverésre tisztelettel meghívni. A bejelentett lovak részletes jegyzékét márczius elején adjuk ki, mely iránt Freystádtler Vilmos úrhoz méltóztassék fordulni Kaposvárra. Kaposvár, 1883. február havában. A bizottság: Somssich Andor, elnök. Bárány Dénes. Beck Béla. Boroukay Károly. Bosnyák Gusztáv. Bottka Antal. Dőry Lajos. Ifj. Egedy Sándor. Freystádtler Vilmos. Hencz László. Horn Ferencz. Jankóvich Ele­mér. Jankovich Gyula. Jankovich Tivadar. Jeszenszky Imre. Iukey István. Kacskovits Sándor. Kacskovits Zoltán. Király István (állatorvos). Kund Jenő. Mak- falvay Géza. Malauotti Jenő. Márffy Béla. Márffy Emil. Márffy József. Peer Mátyás. Richuyovszky Mi­hály. Koboz István. Gróf Somssich Adolf. Id. gróf Somssich Imre. Gróf Szécheuyi Géza. Ifj. gróf Szé­chenyi Imre. Gróf Széchenyi PáhTallián Andor. Varga Béla- Vasdinuyei Béla. Véssey Mihály.Véssey Sándor. Wachsmann Leo (állatorvos.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents