Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1883-08-19 / 33. szám
IX« évfolyam. 1§§3. 33-ik szám. Veszprém, aug s*?» Megjelen e lap a „HIVATALOS ÉSTESÍTÖ“-vel együtt minden vasárnap reggel. Rendkívüli esetekben itt- ÍSnlap adatik ki. - Előfizetési ár mindkét lapra: negyedévre 1 frt 50 kr. j félévre 3 frt; egész évre 6 frt. Egyes példányok ára 15 kr. — Hirdetések dija: egy hasábos petitsor tere 6 kr.; nyilttérben 20 kr.; minden beigtatásért külön 30 kr. állami bélyegilleték fizetendő. Kiadóhivatal: Krausz A. könyvkereskedése Veszprémben. Ide küldendő minden előfizetés, hirdetés, melléklet s reclamátió. VESZPRÉM közgazdasági-, társadalmi-, helyi- s általános érdekű MEGYEI HIVATALOS HETI KÖZLÖNY. Hagáarlták&ak ■ személyes jellegű támadásoknak a lap keretében hely nem adatik. Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Névtelen közlemények csak akkor vétethetnek figyelembe, ha valódiságok iránt bizonyíték szereztetett be. — Bérmentetlen leveleket a szerkesztőség csak ismert munkatársaktól fogad el. Szerkesztőségi iroda: Vár 4. sz. a. — Ide czimzeudő a lap szellemi részét illető minden közlemény. I emzeti ünnepet ül holnap a magyar. Első apostoli királyának. Szent Istvánnak, üli szentté avattatása nyolczszázados évfordulóját. Egy marokayi nép életében nyolczszáz év oly kincs, melyen mindig büszkén lehet az emlékezetet legeltetni. Különösen kincs, megbecsülhetetlen kincs ez akkor, ha meggondoljuk, hogy ez a maroknyi magyar nép minden rokon nélkül ékelte be magát Európa idegenfajú, idegen nyelvű, idegen vallású, idegen erkölcsű népei közé és minden tapalatnyi földet vérrel vett birtokába. De mi volt nehezebb, e hazát vérrel megszerezni-e vagy a már megszerzettet annyi ellenség közepeit vér nélkül megtartani ? Bizonynyal ez utóbbi, mert e hazát a magyarnak vérrel megtartani lehetetlen volt és Géza fia, Vaik, a későbbi István az által vivott ki magának halhatatlan nevet, hogy a magyar uemzetet a szeretet tanára térítette és a keresztény népcsalád tagjává tette, keresztény erkölcsre nevelte és ez által lerakta azon alapokat, amelyeken a magyarnak létjoga Európában nyugszik. Apostola, a szó legigazibb érteményében valóságos apostola volt ő a magyarnak és innen magyarázható még azon határtalan kegyelet és tisztelet, amelylyel mindenha iránta a magyar nemzet, még a későbbi felekezeti súrlódások közepeit is, viseltetett és viseltetni soha meg nem szűnik. De nemcsak a keresztény vallás elfogadása által biztosította szent István Magyarország jövőjét, hanem a megyei rendszer és az alkotmányos törvényhozás által is. Tudta szent István jól, hogy a magyart csak úgy lehet józanul kormányozni, ha a kormányzási mód a magyar természethez alkalmazkodik és mintegy abból metszetik ki. A magyar természetnek pedig csak a megyei autonomikus rendszer felel meg, amint ezt fényes múltúnk és szomorú jelenünk kézzelfogható- lag bizonyítja is. Amint a megyei rendszer végkép megsemmisül, megsemmisült vele a tulajdonképi Magyarország is és Magyarország üres neve és czime alatt lesz egy népzagyvalék, amely mindennek nevezheti majdan magát, csak magyarnak nem. Az alkotmányos törvényhozás szintén kifolyása a magyar természetnek. Mi természetesebb, mi szebb, mint az, ha a magyar maga érzi, maga tudja a haladó kor követelését és és maga idomitja ahhoz egész törvényalkotását? Ha minden kor magamagához alkalmazott jó és észszerű törvényeket hoz, bizonynyal eleget tett az utókor iráuti jogos és méltányos kötelességének is. GYö A keresztény vallás, az önkormányzati megyei rendszer és az alkotmányos törvényhozás erős szikláira helyezte szent István édes hazánk jövőjének fundamentomait és bölcs számításában nem csalódott. Magyarország áll és oldala mellől látott ellenségeket sorra kidőlni, megsemmisülni, akik pedig fennen hirdették, hogy eltemetik a magyart. Magyarország áll és a magyar keresztény morál üli erkölcsi diadalait, bár látni azon a szennyfoltokat, melyeket a felforgató elemek zavaros hullámai ráfrecscsentettek. Magyarország áll és bár fájdalmasan vergődik, hogy a megyei és a parlamentaris rendszer közt a kívánatos harmóniát , megteremtse, mégis erős a hitünk, hogy e harmóniát előbb-utóbb ; meg fogja teremteni. Magyarország áll, bár ellenségeink száma, benn és künn, folyton szaporodik. De ez nem csüggeszt el egy igazi magyart sem, hisz örök igazság, hogy csak annak a nemzetnek vannak ellenségei, amelynek értéke van. Ily gondolatokkal, Ily érzelmekkel eltelve ünnepeljük mi meg a legszebb magyar ünnepet, mely holnap nemzetünkre édes hazánkra virad. De, hogy ezen gondolatok, ezen érzelmek ne pusztán hazafiúi keblünk idegszálait rezgessék át, hanem későbbi tetteinknek is irányadói legyenek, szükség, hogy szent István első apostoli királyunk e nyolczszázados évfordulati ünnepélye reményt öntsön minden igazi magyar kebelbe, hogy Magyarország nem fog megsemmisülni addig, míg fiai igaz magyarok lesznek. Példa erre a magyar fényes múltja, amely csodával határos hőstetteket mutathat fel, de e remény ne legyen pusztán passiv, ne legyen pusztán a keblekben honos hanem hassa át minden tettünket, úgy, hogy mi ne pártoljuk önfeledten a külföldet hazánk kézzelfogható romlására; ne kaczórkodjunk más morállal, mint csak a keresztény morállal, mert ez az igazi talpköve minden anyagi és szellemi nagyságnak; megyei és parlamentári jogainkat ne engedjük lejtőre sikamlani, nehogy e jogok igen szűk térre zsugorodván össze, elveszítsék sulypoutjokat, melyet a természet törvénye szerint egyes egyedül a széles alap biztosíthat; szóval ne szégyene 1- jünk mi mások lenni, mint csakis magyarok, magyarok a szó büszke értelmében. EL
