Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1883-08-19 / 33. szám

oan?

j komolyan közeledik. Párából jelentik . , Francziaoíig kő>'ölt 1 . ..ul. a v. . u.-rl Kiiina semmi szín alatt nem najlanuo remoaUau' . num feletti főhatóságáról. Courbét tengernagy megkezdte a had- miveleteket Hue ellen.

Bosznia végleges annexioját befejezett ténynek mondják a tárgyalásokban a porta is részt vesz. Németországnak az annexio tervhez való támogatását azzal az Ígérettel nyerték meg a bécsi kó'rők, hogy Ausztria-Magyarország hű fog maradni a német birodalommal való szövetséghez.

CA kholera az európai continensen is szórványosan jelentkezik, ámbár a hatóságok titkolják. A párisi kirándulás e miatt elmeradt.

cA bécsi nem\etkÖ\\ villamossági kiállítást f. hó 16-án nagy fénynyel megnyitották. Jelen voltak Rudolf trónörökös gr. Kálnoky, Bylandt-Reidt, Albrecht főherczeg és a születési és pénzaristocratia más kitűnőségei, d. u. 5 óráig a kiállításnak 4000 látogatója volt. Este 3500 fénylámpás, 450 ivlárn- pás és 3000-nél több izzó lámpion terjeszti a villamfényt. A hatás leirhatlan.

Zágrábban zendülés támadt a magyar czimer kiakasztása iránt. A zendülés határozottan a „Pozor“ czimü pan horvát lap izgatására történt, mert Zágráb más helyein elég magyar-horvát czimer van, s azokat nem szakítja le a csőcselék. Dávid pénzügyi tanácsos kertjét 40—50 munkás és hordár, a Pozor szerkesztőségétől kapott pénzen lerésze- gedve, teljesen elpusztították. A nagy kávéház előtti csoportosulást a katonaság kergette széjjel

Az életbiztosítás a magyar faj érdekében.

i.

Mi tűrés, tagadás benne, a magyar faj egyre pusztul, egyre vesz szép Magyarországon; pedig e faj van hivatva a hegemóniát vinni, minden más faj hegemónia-képtelen itt.

Sokan, különösen azok, akik a világpolgárságot negélyzik, mi elszomorítót, mi ieltünőt sem látnak ebben. Post vos nos, ember után ember, faj után faj, a világ gépezetének kereke azért meg nem áll

Mind igaz, de az is igaz, hogy egy családapa első dolgának és szentkötelességének nem azt tartja, hogy idegen család gyermekeiről gondoskodjék, hanem azt, hogy saját családja szükséget ne láson, saját gyermekei biztosíttassanak anyagilag és szellemileg, pedig hát annak az idegen családnak gyermekei is ép oly emberek, mint az övéi.

Van itt a természetnek valami titokteljes ereje,- mely igy és nem máskép akar és kényszerit működni. E titokteljes erőben rejlik a magyar nemzetnek is azon óhaja, hogy a magyar faj izmosodjék, számban szaporodjék, hogy szerepvivő feladatának képes legyen megfelelni.

Ellenségeink igen jól számítottak, midőn saját fajukat szaporítják, a magyar faj szaporodása előtt pedig, ahogy csak lehet, mindenütt utat vágnak. A faj szaporasága anyagi erő már magában is és így a magasabb erkölcsi erőnek biztos talpköve.

Minden egyes népességi statisztikai kimutatás után fel-fel sziszszeniiuk, mintha megszúrnának bennünket. Egy ideig azután lamentálunk is, hogy kevesen vagyunk, a magyar faj rohamosan pusztul, de azután ismét újra csak egymásba fonjuk karjainkat és minden úgy, amint volt.

A faj-szaporodásnak számtalan akadályait tudnék felsorolni, de valamennyit egy főakadályra vihetjük vissza és ez nem más mint a szegénység. Ez ellen kell küzdenünk minden tőlünk kitelhető módon és eszközzel; amennyire ezt sikerült alább- szállítanunk, amennyire haladtunk a fajszaporitás terén is előbbre. Elszegényedni gyorsan és rohamosan lehet; meggazdagodni, becsülettel meggazdagodni óriási feladat és hosszú idő műve.

Mi most fajunk gyarapodása és gazdagodása érdekében a\ életbiztosítás eszméjével fogunk hosszabb czikksorozatban foglalkozni. Teszszük ezt azért, hogy népünket az életbiztosítás eszméjével, e

A „Veszprém“ tárczája.

A pipiske.

— Rajz. —

V. Sárffy Ignácztól.

I.

Gabi bácsi volt az öreg tekintetes Karika Márton urnák érdemekben megőszült kertésze. A pitvarajtóban állt éppen, kezében tartva fényesre csiszolt füvágó ollóját, midőn a nagy kiterjedésű udvar hátulsó ajtaján látta belépni a kaczkiás tar- tásu Csige Mikét, Ősfalva község legtekintélyesebb földes urát . . . Gyanús szemmel nezett rá nagyon s akaratlanul is megzőrrent kezében a nagy aczélolló. Gabinak ez a dolog sehogysem tetszett. Az asszony igen sokat járatja magához ezt a rátartós urat, különösen mikor nincs itthon az ura. Azon ugyan túl van már Karikáné asszony, s erről meg is volt Gabi győződve szentül, hogy magáért tegye, hanem igenis teszi a leányáért, akinek pedig nem kell Csige Mikének sem a maga kaczkiás személye, sem szélesre terjedt összes gazdagsága.

Mikor a kertbe dohogva belépett, a virágok is mintha valamennyien egy-egy nagy tátott szájjá változtak volna, feléje fordították vízcsepp tői ragyogói tarka fejeiket s valamennyien ezt látszanak mondani: „hallod-e te Gabi bácsi, ez a dolog egyátalában nem jól van.“

E gondolat felöl tépelődve, mely mintegy ragacsos bogáucsíej 'kapaszkodott bele aggott elméjébe, nem álhatta meg Gabi, hogy szerény nézeteit fennhangon is ne nyilvánítsa. Eló'vette kis kerti kapáját, rágyújtott illatos bükfa taplóval szortyogós pipájára, kapálgatta gyöngén a hálás rózsatőket és

\

l

biztosítás különféle nemével, hasznával és különösen a jövő nemzedékre kiható üdvös és áldásos voltával megismertessük. Jánusz.

Nyílt kérelem!

A zalamegyei tanító-egylet aug. 27. 28-áu B.-Füreden tartja ez évi nagy gyűlését. E gyűlésre körülbelül 100 — 150 tanító fog megjelenni. Zala- megye földrajzi fekvése, mint tudjuk, keletről nyu- gotnak hosszan elnyúlik. B.-Füred a megyéuek majdnem a keleti végén van. A Muraközből jövőnek ugyancsak hosszú utat kell idáig megtenni. Az igy évenkint tartatni szokott gyűlések vándor gyűlések lévén, azokat időnkint más más helyen tartják meg. Keszthely, Kanizsa, Egerszeg már többször fogadták a tanítókat. Most fogadja Füred.

B -Füred világhírű fürdőhely, érdemes a megtekintésre. Vétkezik, a kinek ha alkalma van s módjában áll — elkerüli e vidéket. Könnyű ám nekem beszélni — mondhatja egy-két olvasóm, a ki minden héten kevés költséggel megjárhatom Füredet. De a messzebb lakók: ide már aztán pénz kell. Más vidékből többnyire csak üdülést és gyógyulást keresők, meg a pénz-aristokraták keresik fel, ezek is csak szórakozni jönnek. Drága az élet az ilyen nagyobb fürdőkön. Egy tanító, kinek évi fizetése terményekben s másfélékkel nem megy többre, mint 300—400 forint -- ebből él családostul: biz Isten nem látogathat egyes szép vidékeket, történelmű nevezetességű helyeket, szóval nem utazgathat.

Megyénkből is a türedvidékieket kivéve, mondhatom, kevesen ismerik e szép vidéket, paradicsomot, s csak földrajzi könyvekből száraz leírás után

— ami hézagos, hidegen hagy, a lelket nem emeli

— látják, képzelik maguknak. Most e gyűlésre a megye távolabb eső részéből is elzarándokolnak a nemzet napszámosai, a tanítók; eljönnek, hogy míveljék a tért, melyen állanak; a nevelés széles mezején összehordott mézet — tapasztalokat — egymással közöljék, kicseréljék, s az itt szerzetteket az iskolában az életben gyümölcsöztessék, vele a nép szellemi, anyagi gyarapodását előmozdítsák ; eljönnek, hogy gyönyörködjenek a táj szépségén ; eljönnek, hogy megismerkedjenek a népélettel, tanulmányozzák szobásainkat, jellemünket.

Igyekezzünk hát az e gyűlésre eljövő tanítóknak az itt időzést elviselhetővé tenni, az itteni tartózkodást megkönnyíteni. A magyarnak egyik legszebb erénye, — melyért a külföld is kalapot emel — a szives vendéglátás. B.-Füred derék lakosai mindenkor megmutatták, hogy a jóért, nemesért lelkesülnek, gyakorolják a felebaráti szere- tetet. Mutassák ki most is: fogadják szívesen a tanítókat.

Még akkor a savanyuviz-helyiségben a szállók fürdővendégekkel el lesznek foglalva. Ilyen körülmények közt számos tagú társaságnak lehetetlen volna lakást kapni. Tudjuk ez a legnehezebb probléma, mely megoldásra vár. Oldják meg a gazdák: B.-Füred polgárai szíveskedjenek a tanítók közül egyet-egyet födelük alá befogadni.

A szives házigazdák ajánlataikat szíveskedjenek Kanovics György és Barsi M. tan. uraknak közölni, bejelenteni. Az elfogadó bizottság aztán í»bhozf képest fog intézkedni.

Teljes tisztelettel a nagyérdemű közönségnek alázatos szolgája:

N. G., b. t.

VIDÉKÜNK,

A pécsi dalárda Győrött.

Győr, 1883. augusztus 15-én.

A külföldi utjokról haza felé menve az országos hírnevű pécsi dalárda városunkat szintén megtisztelte hangversenyével.

Csak egy nappal előbb értesült az itteni énekés zene-egylet elnöke arról, hogy a pécsi dalárda e hó 11-én városunkba érkezik, és mégis oly nagyszerűen lettek fogadva, hogy mindnyájukat meglepte a nemzeti lobogó sokasága a házakon, az ablakon függött díszes szőnyegek és virágkoszoruk.

e közben minthacsak az illatos virágoknak,- élte ez egyedüli hallgatag, de jóakaratu barátainak bizonyítgatná szerény nézeteit — folyton dörmögött.

— Igenis ! ... Ha hiszed, ha nem te hitvány szarkaláb, újra itt van. Az imént láttam belépni a hátulsó ajtón. A hátulsón, — érted-c? El nem tudom gondolni mit akar itt mindig? És éppen olyankor, mikor nincs itthon a gazda. Még a kutya sem állhatja ki, pedig nem szokta az idegent megugatni. . . Miért kerüli az uramat ? Mért lesi ki azt az időt,mikor tudja, hogy nincs itthon ? Miért nem jön rendes időben, hiszen Karika Márton vendéglátó ember, aki az ellenségét sem szokta kivetni az ajtón ? . . . Talán te tudod, te borzas mályvarózsa ? Nos mit kaczagsz ? Hiszen tudom én is igen jól. A lányért jár ide, az én aranyos kis pipiskémért. Ennek a számára tartogatja azt az aranyos kis tücsköt Karikáné asszony. Pedig jól tudom én, - (én Gabi!) — hogy az a gyermek nem ezt a hetyke urficskát szereti ... Ne kaczagj te csöppség, te nyilatlan gyöngyvirág te, mert mindjárt letiporlak a csizmámmal! Mintha bizony nem tudnád te is, hogy a Kék Andort szereti. Igenis! Azt a gyémántos szivü derék legényt. Hanem persze persze! Kék Andor csak még segédjegyző, szegény legény, s kevés ember ennek a nagyralátó asszonynak a szemében. No nem igy van-e ? Neked elég nagy fejed vau te bóbitáló bazsarózsa, okos lehetsz nagyon, — mond csak nem igy van-e ?

A bazsarózsa okosabb volt Gabinál és hallgatott. Megrázogatta ugyan széltől ingatott fürtös fejét, de nem szólt. Talán úgy gondolkodott, hogy ilyen kényes ügyben nem is igen tanácsos az embernek fönnhangon elmondani ország-világ hallatára nézeteit, mint ahogy teszi ez az ostoba Gabi; különö sen mikor olyan hatalmas úrról van szó mint Csige Mike, aki egyetlen szavával boszut állhat egy ilyen

A gőzhajó-állomáshoz ünnepélyes kivonulás történt, melyben részt vettek a helybeli ének- és zene-egylet, a tűzoltó-egylet zászlósán, a kereskedelmi ifjúság, a kath. legény-egylet, az iparos-ifjúság egylete, az öreg 48-as honvédek zászlósán, a veteránok díszben sat. és ezeket kisérve Vörös Jancsi és Farkas Miksa két jeles zenekara és nagyszámú közönség.

A Győr és Gönyö közt közlekedő „Buda* hajó fellobogózva és koszoruzva óriási tapsvihar és éljenzések között d. után fél öt órakor kötött ki; a midőn a partra szállás után a győri ének- és zeneegylet az ő jeligéjének eléneklésével fogadta, amire nyomban az ő mottójukkal feleltek.

Ezek után Zechmeister Károly városi rendőrkapitány, mint a győri ének- és zene-egylet igazgatója lelkes szavakkal üdvözölte a külföldi babérokat aratott pécsieket, mire Illy Alajos Pócsvárosi árvaszéki ülnök, mint a pécsi dalárda legkitűnőbb bass-akordja és elnöke, hathatós szavakkal viszonzá a fogadtatási beszédet.

A győri dalárda egy nagyszerű nehéz selyem- szallaggal és koszorúval diszité fel a pécsiek zászlóját, mit Tofán Ella városunk egyik szépsége kötött fel. Ezek után megindult n menet a városbáz- utczán keresztül a Széhenyi-térre, honnét az érkezettek szállásaikra kisértettek.

Este 7 órakor vette kezdetét a színházban a hangverseny. A szinház, daczára a felemelt áraknak, — zsúfolásig telve volt. Az előadott darabok szabatossága és nagyszerűségének föstésére toliam képtelen, mert az minden kritikán fölül áll, amit bizonyít hazánkban, valamint a külföldön szerzett hírneve. A hangverseny esti 9 óráig tartott, ennek utánna a szőllőkert helyiségében ismerkedési estélyre gyűltek össze, hol számos, szebbnél szebb felköszöntéseket hallottunk. A jókedv reggelig tartott.

Hétfőn d. e. 11 órakor ismét a gőzhajó-állomásra indult a kísérők sokasága és daláraink búcsút vettek a győriektől azon ígérettel, hogy a jövő évben Győrött az itteni ének- és zene-egylet zászlója felszentelésére eljönnek.

Én is egy kis körútra indulok ma, Morva és Chehországokba s igy nehány hétig távol leszek. Tapasztalataimat közölni fogom.*)

Bauer Ferencz.

> Balaton-egylet.

Sport-szakosztály.

A Balaton-egylet sport-szakosztálya által a balaton-füredi nemzetközi amateur, vitorla-, evezési-, úszó- és galamblövészeti verseny rendezésére kiküldött bizottság által Balaton-^üreden, 1883. évi augusztus 22—26-ik napjain megtartandó verseny programmja.

Versenyrendező-bizottság: Balogh Kálmán, Eszterfrázy Mihály gróf, dr. Fenyvessy Ferencz, Gaál Ödön, Hentaller Lajos, Jalsovich Aladár, Mihálkovics Tivadar, Nádasdy Ferencz gróf, Salamon Ádám, Szarvassy Sándor, Thaisz Elek, Vécsey József báró, Young Richard és a budapesti nemzeti hajósegylet, a „Hunnia,“ úgy a győri csónakázóegylet egy-egy tagja, Versenybíró: Vécsey József báró. Indító Balogh Kálmán. Júry: Elnök: Vécsey József báró. Tagok: Thaisz Elek és Young Richárd. Pálya és boy-felügyelő: Salamon Ádám. Idő-ütem s sulymérő: Gaál Ödön. Pénztárnok: Jalsovich Aladár.

A) Vitorla'Verseny.

I. Öt tonnán felől yachtok. Pálya 10 kilométer háromszögben. Dij 200 forint készpénzben és emlékérem 50 frt értékben. I. Hableány. Nádasdy Ferencz gróf tulajdona. Vezeti a tulajdonos. 18*/2 tonnás schooner. Zászló: kék-vörös fehér grófi koronával. II. Királyné. Ádám Károly, Hausmann Alajos, Perlaky Kálmán és Szarvassy Sándor tulajdona. Vezeti: Szarvassy Sándor. 8 tonnás schooner. Zászló : sárga, közepén vörös kereszt, négy kék négyszöggel.

II. Öt tonnán aluli Yachtok. Pálya 10 kilometer háromszögben. Dij 200 frt készpénzben és emlékérem 50 frt értékben. I. Sárga rózsa. Eszter- házy Mihály gróf tulajdona. Vezeti a tulajdonos. 4 tonnás cutter. Zászló: sötét viola-szin családi arany

*) Köszönetfel vesszük. Szerk.

döczögős lábú vén cseléd emberen, mint a minő te is vagy szegény Gabi bácsi! . .

Mindazonáltal Gabi bácsi töprengő eszméitől megszabadulni nem bírván, tovább fűzte gondolatainak megkezdett fonalát. Arcza komoly volt és aggodalmas; serényen tett-vett és e közben nem vette észre, hogy a kert túlsó végén — ötven lépésre tőle — egy sugártermetü leánygyermek ültetget virágokat az eperfa alatt. A nap odatüzött arczára piros sugarával, kendője a fára volt akasztva. Szép kis gyermek volt. Hajával szabadon játszott a szél s meg-meglengette, mint az árvalányt szokta a kopasz hegyoldalon. Azt képzelné az ember, hogy egy kis tündér szállt le virágtestvérei közé játszani. Nemcsak mellette: arczán is rózsa nyilt s a sárga őszirózsák csapatja megirigyelhette volna tőle hajának aranyszinét. Gabi csak akkor vette észre, midőn a büszke mályvákat levelezgetni, s halkan du- dorászni kezdett. Ekkor aztán elsimult arczának hívatlan redője s jóltevő mosoly vonult el ajkain. Mosoly, melytől megéled a szív és elalszik a gond. Ez a kis csepp gyermek az ő kis pipiskéje volt. Mintha most is látná azt az időt, midőn térdein dajkálta — (rég volt!) — érezte a kacsókat belemélyedni borzas szakállába s az elcsattanó csókokat ránczos homlokán . . . Tizenhat éve annak. Ezalatt ez a szöszkefej megborzasodott, haját felgöndörité az üde ifjúság, — az övé pedig meggyérült nagyon. Hanem azért az ő öreg szive a szeretetben és vonzalomban, a ragaszkodásban és atyai jóindulatban csak oly ifjú maradt, mint ezelőtt tizenhat évvel, mikor Karika Mártonnak ez a kis cseppsége benépesítő parányi lényével a komor udvart. Gabi bácsi mosolyogni érzé ajkait, mosolyogni szivét s önkénytelenül is ajkaira szállt a kedves lányka neve.

Czilike is észre vette Gabit s feléje közeledett lassan, hogy meglephesse,

czimerrel. II. Szélvész. Nádasdy Ferencz gróf lajdona. Vezeti a tulajdonos. 23/4 tonnás cut Zászló : vörös-kék.

III. Yachtok hat méter hosszúságig. Pálya kilométer háromszögben. Dij 150 frt készpénz! és 50 frt értékű emlékérem. I. Blue rock. Eszi házy Mihály gróf tulajdona. Vezeti: a tulajdor 1 tonnás lugger. Zászló: sötét violaszin. csal arany czimerrel. II. Sirály. Meszlényi Pál tulajdo Vezeti: a tulajdonos. 1 tonnás sliding gunter. Zás; nincs jelezve.

B) Evező-verseny.

_ I- Skiffek (Legjobb párevezős hajók.) Ha a bajnokságért Magyarországon. Védi Mihálkoi Tivadar bajnok, a győri csónakázó egylet tagja győző 70 frt értékű bajnoki emlékérmet és a „1 gyarország evező-bajnoka“ czimet nyeri. A c: évenkint megvédelmezendő. Táv: 2500 méter i dulás nélkül,

I. Sirály. Mihálkovics Tivadar tulajdona. Zás vörös, családi czimerrel. Egyenruha: kék fehér, si fehér, kék szegélylyel, Evezi; Mihálkovics Tiva< e győri csónakázó egylet tagja. E versenyre ti nevezés nem érkezvén, nevező tartozik a pályá versenybizottság által meghatározandó idő a] megevezni, mire a bajnoki czim és érem kiada

II. Sandolinok. Nyitva áll mindenkinek bármely méretű és építési idomú, kettős lap evezővel szabadon hajtott hajó számára. Dij 5 an értékű emléktárgy és ezenkívül emlékérem. Pá 500 méter fordulás nélkül. Nevezés nem érkéz*

III. Négyevezős, belső villás, kültőre épl palánkos hajók versenye kormányossal. Legkisr szélesség 90 centimeter. Fedett hajók megenged Csak magyarhoni egyletek és juniorok szarná Pálya: 2500 méter fordulás nélkül. Dij: 30 an értékű tiszteletdij. A győzők 5 emlékérmet kapn 1. Sirály. A „Hunnia“ budapesti csónakázó eg sülét tulajdona. Zászló: vörös-kék. Egyenruha: ’ rös-kék. Kormányos : Dr. Lisznyay Elemér. Evezi Pálfy Victor (4,) Payr Vilmos (3,) Podmanic; Andor báró (2,) Csabay Béla (l.j Pótevezős: Kosztka Emil, a „Hunnia“ tagjai. 2. Balaton- „Hunnia“ budapesti csónakázó-egyesület tulajdo Zászló : vörös. Egyenruha ; vörös kék. Kormányi Planer Gyula. Evezők: Kubik Béla (4,) Dr. N; viczkey Antal (3,) Bethlen Bé.a gróf (2.) Prökl í (1.) Pótevezős: Szabó Sándor, Hamra Géza, Li nyay Tihamér.

IV. Két egyes-evezős (pair-oared) külső vili palánkos, külső tőre épült hajók versenye korn nyos nélkül. Legkisebb szélesség 62 centime! Fedett hajók megengedve. Csak juniorok számá Díj 20 arany értékű emléktárgy. Pálya 2000 méti fordulás nélkül. A győzők 2 emlékérmet kapn E számra nevezés nem érkezett.

V. Négyevezős, külső villás, legjobb ha; versenye nélkül. Vándordíj 250 frt értékben. Véc a győri csónakázó egylet 4 tagja. A dij csak 3 e| másutáni évben való megnyerés után megy át győzők tulajdonába, kik annak addig csak térítvé melletti birlalói. A győzők 4 emlékérmet nyern Pálya: 2500 méter fordulás nélkül.

I. Villám. A budapesti „Nemzeti Hajós-Ej let“ tulajdona. Zászló : nemzeti. Egyenruha : feke fehér. Evezők: Mészáros Ferencz (4,) Magyarev Ljubomir (3,) ifj. Ádám Károly (2,) Fischer Józ (1.) Pótevezős: Csizik Béla: „Nemzeti Hajós-E^ let“ tagjai. E számra több nevezés nem érkezvi a nevező csapat tartozik a pályát a versenybizo ság által meghatározandó időben megevezni, m a dij és érmek kiadatnak.

VI. Yachtok gig-versenye, ezek legénysé számára. Párevező kormányos nélkül. A versenyb csak a Balatonon levő yachtok gig-jei és ezek 1 génysége vehet részt. Dij: az elsőnek — ha le alább ketten indulnak: 30 frt, ha legalább hárm indulnak: a másodiknak 20 frt, ha legalább öl indulnak a harmadiknak 10 frt. Adják : Nádasdy I rencz és Eszterházy Mihály grófok. Pálya: 5 méter. Tét nincs. Nevezések a verseny napjáig 1 gadtatnak el.

VII. Balatoni halászok, molnárok, révészek kertészek versenye 3 alosztályban. 1.10 evezős haj versenye kormányossal. Pálya 1 kilometer. Dij:

Gabi bácsi jól észrevette az árnyékot, mi háta mögül előre nyúlt, de tetette, mintha ni látná, Várta, hogy mi lesz ebből. Ravaszkodott. £ rényen motozott a cserjék közt, metszett, kötözi! haj üldözött, mint mikor az ember nagyon akai mutatni, hogy semmitsem tud arról, ami körülöl történik, pedig nagyon jól tudja. E közben ravass mosolygott s szívta pipáját erősebben. Még i sem akarta észrevenni, hogy a vén lompos kút is ott settyenkedik körülötte, s elkezdi a farkát ei sen csóválgatni. A vén furfangos!

Az árnyék egyre előbbre nyúlt . . . egyszer csak két puha kar fonódott Gabi bácsi nyaka kö s két szem sugára meredt vén szemeibe. Gabi b esi tetette, mintha megijedt volna,

— No? Ki az? . . .

— Hahaha!... Ugye, megijesztettem? .. Kaczagott mint egy üveg csengetyü.

— Maga az pipiske? De ilyet tenni? Máj hogy elégette az arczát a pipám.

Hazudott. Idejében jobbra fordította, midi az árnyékot balról észrevette.

Aztán beszélgettek. Semmiségekről, igazi semmiségekről, melyeket leírni nem érdemes. I azért minden ige, minden szó kedves volt az örej nek, aki imádta ezt a csöppséget, és a leányna aki szerette az öreget. A virágokról, az időről, faluról, az idáig lehalló kolompos nyájakról s egy bekről. A bizalom édes hangjával fonódott az őrei hez a lány, mint ahogy szokott az erőshöz a gyöng vagy mint ahogy szokott a télhez a tavasz, midc áldásos melegével fagyába belesüt.

Aztán elhallgattak. Nem mintha nem le volna többé szavok, de mert összegyűlt agyukbs a gondolat. Gabi jól látta, hogy akar még valam mondani a lány, s tudta is, hogy mit, de nem árull öl egy vonással sem. Látta a pipiske arczán íe