Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1883-04-01 / 13. szám
IX. évfolyam. 1883. 13-lk szil in. Veszprém, április 1. Megjelen e lap a a „HIVATALOS ÉBT£SÍTŐ"-vel együtt minden vasárnap reggel. Rendkívüli esetekben ktilön lap adatik ki. — Előfizetési ár mindkét lapra : negyedévre 1 frt 60 kr.; félévre 3 frt ; egész évre 6 frt. Egyes példányok ára 15 kr. — Hirdetések dijai egy hasábos petitsor tere 6 kr.; nyilttérben 20 kr.; minden beigtatásért külön 30 kr. állami bélyegilleték fizetendő. Kiadóhivatal: Krausz A. könyvkereskedése Veszprémben. Ide küldendő minden előfizetés, hirdetés, melléklet s reclamátió. VESZPRÉM »c' közgazdasági*, társadalmi*, helyi* s általános érdekli MEGYEI HIVATALOS HETI KÖZLÖNY. T lyes jellegű támadásoknak a lap keretében hely nem adatik. Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Névtelen közlemények csak akkor vétethetnek figyelembe, ha valódiságuk iránt bizonyíték szereztetett be. — Bérmentetlen leveleket a szerkesztőség csak ismert munkatársaktól fogad el. Szerkesztőségi iroda: Vár 4. sz. a. — Ide czimzendő a lap szellemi részét illető minden közlemény. jHailáth György f Múlt csütörtökön szokatlan szomorú hír kelt városunkban szárnyra, melyet mindenki megrendülve adott odább: Mailáth György országbírót meggyilkolták. Az nap alig mertünk a hírnek hitelt adni, mig a pénteki gyászkeretii lapok meg nem győztek, hogy komoly, megrenditő és borzasztó valósággal állunk szemben. Mailáth György, a\ ország bírája, a kiváló politikus és sok érdemeket szerzett államférfiu múlt csütörtökön reggel lakásán, a budai várnak az Albrecht-utra néző részén levő palotájában, orozva meggyilkoltatott. A borzasztó véres tett éjfél körül hajtatott végre, hihetőleg Mailáth huszárjának Berecz Sándornak segítségével, ki ápril 1-én volt szolgálatból kilépendő. Az igazi tettes a palotában el volt rejtve és mikor az országbíró le akart feküdni, akkor lett hátulról megtámadva, erős küzdelem után leütve, megkötözve és megfojtva. A főtettes a szomszéd harmadik szoba erkélyéről lebocsátott görcsös kötélen menekült az Albrecht utón és a csol- nak-utczán el, itt-ott hagyva maga után vérnyomokat, keztyüt és élesre fent kis konyhakést. Hiányzik az áldozatnak a zsebórája és a Wertheim- kulcsok. Az erős gyanúval terhelt huszár a törvény kezében van és hisz- sztik, hogy rövid idő múlva ki lesz derítve az igazság, mely nyomorult, aljas, pénzszomjazó rablógyilkosságot fog tartalmazni korunknak, fájdalom, ezt a napról napra mind jobban elharapódzó rákfenéjét, melyet hiába iparkodik az uj kor haladása valláserkölcsi népnevelés nélkül kiirtani. Nemcsak ország-, de világszerte fel van keltve a kinos figyelem e hallatlan bűntény miatt hazánk iránt. Elleneink bizonynyal ujjongnak örömükben és lesz mit most hallanunk barbárságunk, müveletlenségünk és vadságunk miatt. A mély gyászt férfias nemzethez illő resignatióval kell viselnünk. A megtörténtet meg nem történtté nem tehetjük. A bűnöst érje példás büntetés; de egyúttal saját érdekünkben legyünk azon, hogy a nép alsóbb rétegeiből már-már kivesző vallás-erkölcsi érzés a józan népnevelés által újra meg- erősittessék és istápoltassék. mert nem elég csak a bűnöst megbüntetni, hanem a bűn elkövetésének is, annyira, a menyire, elejét kell venni. A véres áldozat hamvai pedig nyugodjanak békében és azok fölött őrködjék a magyar nemzet hálás tisztelete! A veszprém-jutasi vasút. v Vettük e nagybecsű sorokat és öröm- mVl adunk azoknak helyet lapunk élén, inA-l még vagyunk győződve, hogy a létesítendő vasút — fájdalom, nagyon is elzárt — városunkat hivatva lesz a nagyvilággal és igy a haladással is szorosabb érintkezésbe hozni. Tekintetes szerkesztőség! A Veszprém városi szárny-vasút előtér veze te, és költségszámításai a magyar nyugoti vasút vezérigazgatóságának szives közreműködésével összeállittatván; ennek előterjesztése, és a részvényes társaság me galakulhat ás a czéljából f. évi april hó 2-án délután a városház tanácstermében tartandó gyűlésre, úgy a szövetkezetnek tagjait, valamint mindazokat, kik ezen vállalat iránt érdeklődnek, — délután 3 órára tisztelettel meghívja a szövetkezet elnöksége. Meg lévén győződve, hogy a tek. szerkesztőség ezen vállalat iránt érdeklődik — becses megjelenését kérve, — egyúttal tisztelettel kérem, legyen szives legközelebb megjelenő lapjában ezen meghívást közzé tenni. Ámbár a gyűlésen részletesebben elő- (ognak az ezen tervezetre vonatkozó adatok terjesztetni, — szolgáljon azonban előzetes tájékozásul annyi, hogy az összes építkezési költségek előirányzata, a teljes felszereléssel együtt kerek számban 74700 frt. A fenntartási költségeké pedig kerek számban évenkiut 7200 frt. E szerint az évi teher, a befektetésre előirányzatba vett 800 részvény 5%-os kamatja fejében 4000 frt. A fenntartási költségeké 7200 frt. Évi teher összesen 11200 frt. Ezen évi teherrel szemben mutatkozik reménylhető jövedelem, a legkedvezőtlenebb tényezők számba vétele mellett: 1. Az eddigi 8 évi személyforgalom évenkinti átlaga 40214 volt a jutási állomásnál; ha ennek csak fele vétetik is számításba, mégis személyenkint átlag 12 krjával hoz 2400 fr tot. 2. A múlt 8 évi teheráru forgalom egyévi átlaga tesz 199,800 métermázsát, ebből ismét csak 100,000 métermázsát számítva átlag 6 krajczárjával 6000frtot. 3. Fekbér és raktári mellék-illetményekből a jutási állomás mellék-illetméuyi jövedelme és csak felényi teher áru forgalom arányában átlag 2500 frt. 4. Posta szállításért átlag 1500 frt. Felényi forgalom mellett is 12400 frt. jövedelem reménylhető, — magától értetődvén, — hogy a jövedelem ily tényezők felvétele mellett kevesbedni nem, csak szaporodhatni fog. Főtényező azonban a város lét-érdeke, melynek emelésére közreműködni minden városi polgárnak erkölcsi kötelessége, — még ha anyagi áldozattal járna is. — Kik ezen ügyet a város érdekében felkarolták, — munkát, fáradságot, nem kiméinek, — anyagi áldozatot is szívesen hoznak, a kedvező siker úgy egyeseknek, mint a városnak nevezetes előnyöket nyujtand. Veszprém, 1883. márcz. 26-án. Páál Dénes, szövetkezeti elnök. Mi újság a nagy világban? Mailáth György országbírót, a főrendiház elnökét, a kitűnő conservativ államíérfiut s akadémikust péntek éjjel 12 — %1 óra között meggyilkolták. A gyanú huszárjára Bereczre esik, aki rendesen a hálószobát becsukni és a kulcsot magával vinni szokta. Csak 5 csaphatta be az erkélyre nyíló szalon-ajtót, mely belülről záródott s a melyen a gyilkos kimenekült. Lehetetlen, hogy szobájában, melyet a megboldogult hálójától csak a fürdőszoba választott el, ne hallotta volna a Zajt s a tusakodást, ügy látszik öcscse is bűnös, mert a gyilkosság napján hirtelen elhagyta Budapestet. ‘Baross Gábor a közlekedésügyi ministerium- ban államtitkárnak neveztetett ki. Gladstone határozottan lemond. Kora, betegsége s az ir-ügyben szenvedett kudarczai visszalépésre kényszeritik. Utódjául Lord Haslington van kiszemelve, kit a királynő audentian nagy kegyesen fogadott. Az cAetna tüzhányóhegy megkezdte romboló munkáját, kitört. Az első lávafolyam Nicolosi községbe érkezett. Catavia lakói halálos félelmet állanak ki. A lávafolyam egy kilometer széles. Az Aetnán kilencz tölcsér nyilt meg, közülök négy tüzet, izzó köveket és hamut hányt. A tüzcsóvába folyton beleüt a menykő s az egész határon óriási lecsapódások vannak. Kelet-Európábán oly nagyok a hófuvatagok, hogy Orosz- és Lengyelországban beszüntették a vasúti közlekedést. 4044/sz. i. 1883. Veszprémmegye alispánjától. Körrendelet a járások szolgabiráihoz. Múlt évi deczember hó 21-én 17096 sz. a. kelt rendeletemmel fölhívást intéztem a czim utján a vármegye összes községeihez, hogy saját jól fölfogott érdekükben a veszprémmegyei gazdasági egylet tagjai közé lépjenek be, — s ugyanezen rendeletemben kifejtettem mindazon előnyöket, a melyek a községekre mindenesetre háramlaui fognak, ha a gazdasági egylet tagjaivá válnak. Sajnosán tapasztalom azonban, hogy ezen fölhívásomnak eddig majd semmi eredméoye nem lett. Ezen körülmény és az hogy erős meggyőződésem, mikép a községek érdekében cselekszem, ha ezen ügyet elaludni nem engedem, hanem a kényszerítésen kívül, a mi ez esetben meg nem engedhető, minden eszközt fölhasználok arra, hogy a községeket a gazdasági egylet körébe bevonjam. Ezen okból tehát, s mert hivatalos állásánál fogva a czim van hivatva arra, hogy ez ügyben a községeknél közbenjárjon, főlhivom, bogy minden rendelkezésére álló eszközzel hasson oda, hogy a hatósága alatt álló közegek lehetőleg kivétel nélkül a gazdasági egylet tagjaivá legyenek és pedig annál inkább, mert a gazdasági egylet élén álló férfiak egyénisége és azon meleg érdeklődés, amely újabb időben a gazdasági egylet iránt nyilvánul, biztosítékot nyújtanak arra, hogy a községek mint egyleti tagok részére kilátásba helyezett előnyök csakugyan bekövetkezni is fognak. Veszprém, 1883. márczius hó 24. U éghely De\ső, alispán. Javasla t a regálé megváltása tárgyában. Mondja ki a törvényhozás, hogy az állam és a községek közösen megváltják a királyi kisebb haszonvételi jogokat, de nem ezek értékét, hanem csak öt, egesz hét évi átlag szerint konstatált, évi jövö- delmüket szolgáltatják ki, a regálé-jogosult földbirtok mindenkori telekkönyvi tulajdonosának. Ezen czélból minden község részéről, a területén megváltott regálé jelenlegi évi jövedelme erejéig, az állam és a községek összesége által is garautirozott 6 forintos járadékjegyek bocsáttatnak ki, olyképeu, hogy ha pld. valamely regálé-jogosult földbirtok jelenlegi, évi jövedelme 102 irtot tesz ki, annyi 6 frtos járadékjegyek állíttatnak ki az illető földbirtok részére, a hányszor 6 frt. a 102 írtban benne foglaltatik. Az ily módon kibocsátott regálé megváltási járadékjegyek az illető regálé-jogosult földbirtok fielyrajzi számjára szólnak s attól el nem különíthetők, illetve ahoz tapadva maradnak s a földbirtok nélkül másra át nem ruházhatók. A regálé-jogosult községek számára kibocsátott regalé-járadékjegyek az illető községekre szólnak s az azok után folyóvá teendő járadék csakis az alább felsorolt czéiokra fordítható. A regálé-jogosult egyes földbírtoktest felosztása esetében pedig, az 1. javaslatban erre nézve megállapított elvek irányadók.*) Az ilyképen a községek s az állam által megváltott regálé, a községek által kiküldendő megbízottak s az állami, pénzügyi közegek által egyed- áruságként kezeltetik az egész országban. Az italok kicsiben való kimérése pedig, minden községben, az eddigi árakhoz képest, 100%-nyi áremeléssel történik. A többi királyi kisebb haszonvételi jogok, úgy mint a vadászati-, malom-, halászati- és Vizjog stb. jogok, eddigi constatált évi bérleti jövedelmüknél, a körülményekhez képest, lehetőleg, szintén 100°/6-el magasabb bérleti összegért adandók ki. A regálé központi alapba, a kezelési költségek levonása után, ily módon befolyandó évi jövedelemből, mindenek előtt a regálé megváltási jegyek után járó, évi járadék, utólagosan fizetendő két félévi részletben, tétetik folyóvá. A regalé-járadék kifizetése után fennmaradó nyereménynek 5°/0-ja, a regalé-járadékjegyek tartalék-alapjának képzésére fordittatik mindaddig, a mig az, a regálé után fizetendő évi járadéknak megfelelő tőke nagyságára növekszik fel és pedig oly nagyságra, hogy azon tőke az összes járadékjegyek után lolyóvá teendő, évi járadékösszeget, 3%-os kamatláb mellett is, ledezhesse. A nyereménynek fennmaradó 95u/0-a pedig, két egyenlő részben, az állam és a községek között osztatik fel. A községek összeségére eső nyereményösszeg azon arányban oszlik lel az egyes községek Között, a mily arányban ezek a nyereményhez járultak, nem lóvén joga az egyes községnek többet igényelni, mint a mennyivel e nyereményhez járult. Az egyes községre ily módon eső nyeremény, a regálé jogosult község javára kiállított járadékjegyekből befolyó, évi összeggel együtt, első sorban járási szegénykór és árvaházak, másodsorban községi, elemi földmivelési- és ipariskolák, harmad- sorban járási, magasabb földmivelési- és ipariskolák felállítására és fentartására, negyedsorban pedig a községi rovatai fedezésére fordittatik. A magyar kincstár javára eső nyeremény ellenben, első sorban az 1. javaslat szerint, a földbirtokosok és a háztulajdonosok javára fizetendő, évi kamattöbblet fizetésére, másodsorban hazai, mezőgazdasági czélok *) E javaslatot ezintéu fogjuk közölni. Szerk.
