Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1883-04-01 / 13. szám
előmozdítására, s harmadsorban a netaláni évi deficit fedezésére fordítandó. A hitelre szorult regálé-jogosult földbirtok tulajdonosának azonban jogában álland egy olyan törlesztési kölcsönt felvenni, melynek évi annuitása 32, vagy legfeljebb 38% évi törlesztés mellett, ezen regálé évi járadékában a fedezetet teljesen ielleli, úgy, hogy a földbirtoka javára évenként folyósítandó regalé-járadék, a vett kölcsön után járó, évi kamat és törlesztési hányadot egészen szolgáltassa. De ezen kölcsön szintén az I. javaslatban érintett, általam tervezett, később bemutatandó s egészen uj rendszeren nyugvó földhitelintézettől veendő fel, mely, belső szervezeténél fogva, a kölcsönvevő földbirtokot az intézet szorosan vett nyereményében részesíti és egy sajátos módon, a jelzálog számára, a kölcsönvett összegnek megfelelő uj tőkét s igy ezen kölcsönművelet segélyével, a regálé-jogosult földbirtoknak, a javára folyó regalé- járadék értéke %-ának megfelelő nagyságú, uj tőkét alkot. A regálé megváltására szolgáló czimleteknek, a regálé-jogosult földbirtokhoz való lekötésével, azon czél lebeg szemeink előtt, hogy elejét vegyük azon végzetes botlás megújulásának, melyet a nemzet 1848-ban követett el, midőn a szabad fejlődésnek utat nyitandó és a nemzet intellektuális erejét gyarapitandó, a röghöz kötött fiait a belföldi jobbágyság alól egyik kezével felszabadította vagyán, de ugyanakkor másik kezével, ezen üdvös eszmének a gyakorlati életben való fonák alkalmazása által, az egész magyar földet s ezzel együtt a nemzet összes, — tehát addig szabad fiait, t. i. a földes- urakat is, — a külföld tributáriusaivá tette. Elejét venni ugyanis azon botlásnak, mely akkor lett elkövetve, midőn a földbirtok tulajdonjogával egyidejűleg keletkezett jobbágyi munka pénztőkére konvertáltatván, a helyett, hogy az Összes magyar birtokosságra földtehermentesitési pótlék czimen róvott váltságösszegből járadékalap alkottatott volna, mely az évi jobbágyi munka csak egy évre terjedő aequivalensét juttatja vala évenként, évi járadék alakjában, a földbirtoknak, vagyis a földbirtok mindenkori telekkönyvi tulajdonosának: a kitűzött czéllal homlokegyenest ellenkezőleg, tehermentesítési alap képeztetett és földtehermentesitési kötvények alakjában, a jobbágyi munkának egész értéke, az egész tökeálladék, az akkori időleges földbirtokosnak szolgáltatott ki. Ezen időleges földbirtokos pedig az örökváltsági tőkeálladékot, vagyis értékét, nem a földbirtokától elvont, évi jobbágyi munka, mint a talaj integráló részét képező üzemtőke helyrepótlásának, hanem az állam részéről, saját személye javára tett, kegyes adománynak tekintve, azt, a mezőgazdaság illuzoriussá tételével s a magyar földbirtok elértéktelenitésére, a talajtól elidegenité s a mint tudva van, legnagyobb részben a kötvények névértéke 36—44%-jáért, potomáron külföldre juttatta, sőt mi több, még a bevett 36—44°/, sem lett visszavezetve a földbirtokhoz, hanem a helyett, hogy az a földbirtok felszerelésére s a magyar családok jövőjének biztosítására fordittatott volna, tudvalevőleg a pillanatnyi szükségletek kielégítésére, sőt legnagyobb részben külföldi, fényüzési czikkek beszerzésére lett, soha vissza nem téröleg, improductive kidobva. A magyar mezőgazdaságot eképen azon kettős csapás érte, hogy a jobbágyi munka értéke, mely eddig a magyar föld üzemtőkéjét és aktíváját képezte, a tehermentesítési kötvényeknek a külföld s a belföldnek, a sors által protegált nehány egyesei tulajdonába való juttatásával, a földbirtok passivájává vált s a helyett, hogy a magyar földbirtokot szabaddá tette volna, azt helotává sülyesztette. Ezzel számolunk, a midőn a regálé értékét pénzre konvertálva és mozgósítva, a földtől el nem szakítjuk! A tapasztalásokon tehát okulva, nem akarjuk az eddigi bajokat egy további bajjal tetézni, a regálét, a volt földesúri birtok ezen egyedül megmaradt üzemtőkéjét is attól elvonni, s a jelenlegi földbirtokosnak, pillanatnyi segélynyújtás kedvéért, magát a földbirtokot s a magyar családok jövőjét feláldozni, hanem a midőn a földbirtokoson segítünk, az ő saját, — családja — s a nemzet jövőjét is biztosítjuk. (Vége követk.) Felvidéki magyar közművelődési egyesület. Századok merültek el az idők feueketlen tengerében, de oly nyomtalanul egy sem tűnt el, hogy a magyar nemzeti lelkesedés egy-egy dicső fel- lobbanasának emlékét hátra ne hagyta volna az utókor nemzedékének számára, a mely azután újra gyújtson, újra lelkesítsen. Dicső volt a magyar nemzet csodás támadatának napja, fényes dicsőséggel aranyozta be a letűnt századokat; legyen nagy és dicső a nemzetek életében számot tevő, batal más korszak zárópillanata: az ezredik esztendő! És az lesz, érezzük, hogy az lesz. A magyar nemzeti lelkesedés, a magyar nemzeti öntudat az utolsó évtizedekbeu pihenőt tartott; s ezen időt és alkalmat a magyar nemzet vendégszeretetével és türelmével visszaélő nemzetiségi izgatók idomtalanul kizsákmányolták nemtelen czeljaik előmozdítására. Nem fújtunk harczi riadót, nem vertük félre a iármaharangot, a mi történt, magától jött. Mi történt?... A nemzeti öntudatra ébredés szikrája, a magyar nemzeti lelkesedés villanyíolyama a pihenő nemzettest életüterén egyszerre csak végigazáguldott. Kárpátoktól Adriáig, Dévénytől Ciblesig, minden magyar szivet bűvös erő hozott heves lüktetésbe. Mi volt ez V.... Az ezredik esztendő varázsa! Mozgalom indult meg a hazában szerteszét, minden ponton. A hatalmas programmot megszülte a vajúdó kor méhe. A magyar állam-eszmét teljes érvényre emelni, a magyar nemzeti egységet megteremteni, a magyar nyelvet, mint az egységes állam és nemzet nyelvét fölényre juttatni, elazlávoaodoU magyar testvéreinket visszamagyarositani, szóval a második hon- alapitás nagy munkájához hozzá látni: ez az a Programm, melyet a keletkezett hazafias mozgalmak sorrendjében legelső helyen az alakulóban levő ,, Jelvidéki magyar közművelődési egyesület“ irt zászlajára. Az egyesület alapszabályai a bemutatási záradékkal el lévén látva — csak hetek választanak el attól, hogy az egyesület végleg megalakuljon s hatalmas actióját megkezdje. A működés sikerét s annak csak megkezdését is első sorban a tagok tömeges jelentkezése biztosíthatja. Felvidék magyarjai! Ti az itteni politikai és társadalmi alakulatoknak közvetlen szemlélői vagytok, törekvéseinket ismeritek, a kor intő szavát megértitek; nem kell bővebben indokolnunk ama kérésünket, hogy: sorakozzatok! Alföld magyarjai! kiket magyar dal aitat el s magyar dal ébreszt föl, kik azt álmodjátok, hogy a felkelő napot magyar szó üdvözli s a lenyugvó naphoz magyar zeng buszuszót: higyjétek el, hogy nem úgy van most, mint volt régen, ma már nem magyar tenger vizében huny el észak, kelet, dél hulló csillaga, — ma már a Kárpátok kemény sziklafala nem állja ki az északi kolosz döngetését, — ma már itt északon a vulkanizált hazafiság tüzköréből kell védfalakat vonnunk. A mi veszedelmünk a tietek is, a mi életünk a ti éltetek is. Érdekeink közösek. A felvidéki magyar áldozat- készségének fénye terméketlen, kopár sziklák ormairól tükröződik vissza; a ti végtelen rónáitokon hullámzó arany-kalászok tengere, mint a jó isten bőséges áldása, megkönyiti nektek a hazafiui kötelesség gyakorlását. Kérünk hát titeket is, hogy iratkozzatok be egyletünkbe. A ki megértett minket, módjában is áll, de még sem támogatja szent ügyünket; az ne mondja magát magyarnak! Kelt Nyitrán, 1883. febr. hó 15-én. Herc^eg Odescalchi Gyula s. k. a „Felvidéki magyar közművelődési egyesület“ ideiglenes elnöke. VIDÉKÜNK. Pápa, 1883. márcz. 28. A Vasmegyei gazdasági egyesület igen hasznos vállalatot indított meg, ugyanis egy nagy ezu- korgyárt akar felállítani Kis-Czellben. Már talált is vállalkozót aki maga is megépíti a gyárt, ha a körüllevő birtokosság kötelezi magát, tiz éven keresztül 2000 hold földön ezukorrépát termeszteni. Ez esetben hajlandó volna — kívánatra — a részvények felét az érdekeltségnek átengedni. A vasmegyei gazdasági egyesület Márton Pál kis-czelli ügyvéd és birtokos ur elnöklete alatt egy bizottságot küldött ki ezen ügy szorgalmazása végett. Elnök ur a közellevő birtokosokat egy ápril i2-én Kis-Czellben tartandó értekezletre már meg is hívta A mily hasznos ezen gyár Kis-Czellre nezve, yp oly káros volna ez Pápa városának, mert a forgalmat még jobban összpontosítaná Kis-Czellben. A magyar nyugoti vasút építésekor, Pápa város részéről elkövetett hiba, hogy a csomó pontot szó nélkül elengedte vinni Kis-Czellbe, igy boszulja meg magát. Pápának sokkal több igénye és jogosultsága volna egy ezukorgyár építéséhez mint Kis-Czelluek, mert itt van állandó viz és olcsó napszám, mert szerfelett sok nálunk a keresetnélküli szegény, mindez Czellben hiányzik, de bőven ellensúlyozza Pápa városának ezen előnyeit, lakosságának és mérvadó férfiainak élelmessége által. A szemesé a világ, mondja egy régi példabeszéd; nekünk pápaiaknak pedig be van hunyva a szemünk. Felhívjuk a vesz- prémmegyei gazdasági egyesület és Pápa város hatóságának figyelmét ez ügyre. Ne engedjük meg, hogy a kicsiny Czell elvigye az orrunk elől a hasznot, hanem biztosítsuk azt a mi földmiveseinknek és szegény napszámosainknak, kik majdnem egész éven át munka és keresethiáoy miatt nyomorítódnak. Csak most jaj dúltunk fel a miatt, hogy a ka- tasteri kerületi bizottság igen magasra emelte szántóföldeink tiszta jövődelmét és jogosan; ha sikerűi az, hogy Pápán ezukorgyár építtetik, akkor könnyen fogjuk az igazságtalan terhet viselni, mert földünk jól fog kamatozni és megtakarítjuk a szállítási bért, ami évenként nem megvetendő összegre megy. A veszprémmegyei gazdasági egylet uj életre ébredt, mutassa meg életképességét és életrevalóságát, most van rá alkalom; ne hagyja magát háttérbe szorítani, vasmegyei társa által. A betegsegélyző zsidó nőegylet, múlt héten tartotta rendes évi közgyűlését. Ezen egylet több mint 80 év óta üdvös tevékenységet fejt ki a szegény nőbetegek körül. Fennállása óta mindig kerülte a nyilvánosságot, úgy hogy a tagokon kívül alig van valakinek tudomása az egylet létezéséről; pedig megérdemli, hogy időnként a localis sajtó is foglalkozzék e hasznos egylettel. Tagok csakis uők lehetnek, jelenleg van az egyletnek közel 350 tagja. Az utolsó közgyűlésen megválasztattak a következő urhölgyek: elnöknek Berger Ferenczné, alelnöknek dr. LŐwy Lászlóné, pénztárnoknak Wolf Lipótné, választmányi tagoknak és beteglátogatóknak: Herz Dávidné, dr. Koritschoner Lipótné, dr. Rechnitz Edéué, Rechnitz Salamonné, Rechnitz Mórné, Sauer Jakabné, Schlesinger Mórné, Stein- berger Lipótné, Steiner Ignáczné és Wittmanu Ig- náczné. A zsidó Purimünnepély a legnagyobb csendben múlt el, álarezot nem lehetett látni, este az utczák oly csendesek voltak, mint más napokon; a nagypéntek komolyságát, nem zavarta meg semmi. Polgár. Küngös, 1883. márczius 27-én. Tekintetes szerkesztő ur! Engedje meg a tek. szerkesztő úr, hogy czik- kemre tett szíves észrevételeire röviden válaszoljak, annyival is inkább, mivel e kérdés;,honnan van mégis, hogy a földmíves osztály hazánkban pusztul ?“ mintegy fölhív a válaszra. Megvallom, erről a kérdésről ott, a hol az feltetetett, épen nem volt szándékom értekezni; csak az érdemes lap 8-ik számában az agrártörvény mellett felhozott legfőbb érvet, a mit idéztem is, akartam pár szóval megczáfolni. Csak pár 3zóval mondom, mert hisz azt úgyis tudja mindenki, (csak a czikkiró nem tudta) hogy nálunk a foldmívelő osztály többet termel, mint a mit a lakosság elfogyaszt. Más helyen közelebbről érintettem a fölvetett kérdést, amennyiben jeleztem, hogy a középbirtokosok pusztulása sokkal nagyobbmérvü, mint a földmíves osztályé. Ezt a statisztika is bizonyítja. A földmíves egyik vidéken boldogul, más helyen pedig alig tud megélni. Ezért általános tételt nem lehet felállítani. A pusztulást legtöbben a ki vándorlásokból következtetik, pedig ez nem lehet mérvadó; mert p. o. a felföldi nép — amely legtömegesebben vándorol ki — ezelőtt is szegény volt. Csakhogy ezelőtt a mi munkásaink még nem ismerték az amerikai tündérországot, nem csábították őket ügynökök fényes Ígéretekkel, nem biztatták nagy munkabérrel, a mely ígéreteknek különben van is valami alapjok, mint az a san-franciscói és pittsburgi cs. k. konzulátusoknak a kassai keresk. és iparkamarához küldött értesítéseiből látható. — De nézzük meg a többi európai államokat, a melyekben jobbak a közgazdasági viszonyok, mint hálunk, nem gyakorol-e nagy vonzóerőt a boldog Amerika azok népére is? Másban keli keresnünk a bajt, nem a birtok- viszonyban. Az agráriusok egyik kitűnő vezére gr. A. A. is elismeri és hangoztatja, hogy közgazdaságunkra roppant nagy hátrány az önálló vámterület hiánya. De hát ezen kérdést itt e lap hasábjain nem lehet fejtegetni. Azon észrevételre, hogy „a befektetések ki- lencztized része minden inkább, csak nem gazdasági befektetés11 csak azt jegyezhetem meg, hogy én a befektetés fogalma alatt nem érthetek mást, mint valamely tőkének kereskedelmi és egyéb vállalatoknál vagy földbirtoknál oly czélból való felhasználását, hogy az a tőke esetleg nagyobb perczentet hoz zon. — A földbirtoknál tehát csakis gazdasági befektetésről lehet szó A korcsmái adósság nem befektetés. Egyébiránt nem vitatom, nem is vitattam sóba, hogy a mi gazdasági viszonyaink egészségesek; (ha egészségesek volnának, akkor egyáltalában semmi orvosság sem kellene, pedig az utolsó jegyzetből az ellenkező érthető) csak azt állítottam és állítom most is, hogy semmiféle agrártörvény nem orvosolná a bajt.*) Maradok a t. szerkesztő úrnak igaz tisztelője Kenessey Dezső. Lajos-Komárom, 1883. márcz. 24. Tekintetes szerkesztő úr! Engedje meg, hogy .állandó tudósítónk“ helyett most én kérjek egy kis tért becses lapja hasábjain. Egyszer már voltam bátor ily kéréssel kopogtatni, de nem nyittatott. Levelem eltévedt vagy papírkosárba került. Egyik sem hiba. Lehet, hogy ez is hasonló sorsra jut, de mégis ama tudatban, hogy megbízatást teljesítek s édes kötelességet óhajtok végezni, tollat ragadtam azon édes reményben, hogy ama két felső forum nem Ítél felette szigorúan második kísérletem felett. Az országszerte megindult méhészeti mozgalom minket is érintvén, egyletté alakultunk „Enying vidéki méhészegylet“ czim alatt. Alakuló közgyűlésünket még a múlt hóban megtartottuk. Megválasztottuk tisztviselőinket, megvitattuk alapszabályainkat, miket a napokban leszünk felterjesz- tendők jóváhagyás végett. A többek között felmerült a kérdés, hol legyen a czélnak megfelelő mintaméhes ? Hódosban már van nagyszerű. Alakítsunk Lajos-Komáromban is. Az ige testté lön. Gyengeségünket érezve, kérvényt nyújtottunk a minden nemes czélra lelkesen áldozni kész főtisztelendő veszprémi káptalanhoz. Alig hittük, hogy kérvényünk rendeltetése helyére ért s már is megjött az engedély, illetve utalvány a mintaméheshez szükséges 400 kéve nádról. Ily gyors segély, ily nemes áldozatkészségért öröm- s hálatelt lélekkel a nyilvánosság előtt mondok forró köszönetét. Derék községünk szinte teljes készséggel két ezer drb téglát ajándékozott e czélra. Fogadja hálás köszönetiinket. Az egylet tagjai több kevesebb segélylyel igyekeznek a czél elérésen. így, ha az idő jobbra fordul, — de még egyre fagy — hozzákezdünk a munkához s reményünk van alkalmas időjárás mellett, hogy még ez év folytán kicsinyben bár, de bemutathatjuk népünknek, a vidéknek, mint kell a szorgalmas méhvel okszerű kezelés mellett kincset gvtíjtetni. A helyi- s talajviszonyok nem a legkedvezőbbek úgyan tervünk valósítására, de azért nem riadunk vissza, a jó idő mindent kipótol. Utánnunk magyarok! Maradok a tekintetes szerkesztő úrnak alázatos szolgája Nagy Lajos. Czukorgyár Kis-Czellben. Tekintetes úr! A vasmegyei gazdasági egyesület közvetítésével egy ezukorgyár szándékoltatik Kis-Czellben iel- állittatni, s e végre egy vállalkozó jelentkezett is, ki késznek nyilatkozott kívánatra a részvények felét az érdekeltségnek átengedni, ha biztosíttatnék tiz évre arról, hogy a körülié vő birtok osság kétezer hold ezukorrépa termelésére vállalkozik. A tisztelt gazdasági egyesület egy küldöttséget bízott meg elnökletem alatt az adatok összegyűjtésére, melyek lehetővé tennék a gyár felállítását. Az agrárkérdést szőnyegen tartjuk és így lesz alkat mánk többször ezen érvekre visszatérni. Szerk, Meg vagyok győződve, hogy a ezukorgyárnak e vidéken létrejöttét minden számitó gazda örömmel üdvözölheti, mert nemcsak állattenyésztésünk emelésére aránylag olcsó és jól értékesíthető hulladékokat tesz hozzáférhetővé, de egyúttal a gazdaközönséget azon helyzetbe juttatja, hogy többoldalú termelés által földhozományát biztosabbá tehesse, s a gabonaárak változékonysága miatt ki- kerülhetlen hullámzást mérsékelhesse. Hogy ez érdemben a vidék gazdaközöusége nyíl atkozhassák, van szerencsém ez. uraságodat felkérni, hogy 1883. évi április hava 12-én Kis- Czellben a városház teremében délelőtt 9 órakor tartandó értekezleten megjelenni s az ez érdembeni tanácskozásban részt venni szíveskedjék. Kis-C/.ell, 1883. márcz. 18-án. Tisztelettel Marton Tál, k. elnök. HÍREINK. Veszprém, 1883. április 1-én. Lapunk mai számához a „Hiv. Ért.“ 10. száma van csatolva. Mailáth György országbíró tetemei tegnap, szombaton, márczius 31-én délután 4 órakor szenteltetvén be, ápril 2 án Zavaron (Pozsonymegyében) fognak örök nyugalomra helyeztetni. Áldás és béke hamvainak! Gyászhirek. Alólirottak fájdalomtelt szívvel jelentik a maguk, úgy számos rokonaik nevében is szeretett neje, anyja, testvére és uagyuénjük Gelsei Biró Vinczéné szül. Karácson Annának f. évi márcz. hó 24-ik napján, esti 9 órakor, életének 49. évében,’ tiidőhűdésbeu, hosszas szenvedés s a végszentségek ájtatos felvétele után történt gyászos kimúltát A boldogultnak hűlt tetemei hétfőn, e hó 26-án d. u. 4 órakor fognak az Újváros főúteza 13. sz. házból a belvárosi sírkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise-áldozat kedden, márczius 27-én reggel 8 órakor fog az újvárosi plébániatemplomban a Mindenhatónak bemutattatni. Győrött, 1883. évi márczius 25-én. Áldás és béke lengjen a nemes lelkű nő hamvai felett! Gelsei Biró Vincze, férje. Ifjabb Gelsei Biró Vincze, fia. Töttössy Mihályné, szül. Karácson Krisztina, testvére — és ennnk gyermekei : Töttössy Béla, Töttössy Mari, Töttösy Irén, férj. Pap Gyuláné; Özv. Keserű Györgyné, született Timár Rozália maga és az alulírottak nevében mélyen szomorodott szívvel jelenti szeretett, férjének Keserű György, ft. veszprémi káptalan urodalmi tisztjének végelgyengülés következtében, a halotti szentségek, ájtatos felvétele után folyó hó 28-án éjjeli 3/4bB órakor, élte 70-ik és boldog házasságának 3örík évében történt gyászos elhunytát. A bolaőgult földi maradványai folyó márczius hó 31-én d. e. 9 orvakor fognak a fokszabadi sírkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise-áldozat pedig ápr. hó 2-án d. e. 8 órakor fog a fokszabadi r. kath. egyházban az Úrnak bemutattatni. Áldás és béke poraira! Keserű Elek, Keserű Anna férj. Fodor Kálmánné, Keserű Imre, Keserű József, Keserű Béla mint gyermekei. Keserű János, Keserű István, Keserű Péter mint testvérei. Keserű Elekné született Hanmg Mária, mint menye. Fodor Kálmán, mint veje. Keserű Mariska, Keserű Ilona, Keserű György, Fodor László, Fodor Kálmán mint unokái. Az uj polgármester. — Tek. Véghely Dezső megyei alispán ur múlt keddre, márczius 27 ikére tűzte ki Veszprém város tisztválasztó székét, melyre a képviselők igen szép számmal jelentek meg. Elnöklő alispán ur a jegyzőkönyv vezetésére Vikár Lajos városi főjegyzőt, a szónokok jegyzésére pedig Zsolnay Károly aljegyzőt nevezte ki. Előadván röviden e tisztválasztó szék feladatát, felolvastatja több városi képviselő által aláirt ajánlást, mely a megüresedett polgármesteri székre Kovács Imre első tanácsos urat ajánlja. Általános éljenzés következett, a mely után Véghely Dezső megyei alispán ur Kovács Imre urat Veszprém város polgármesterévé egyhangúlag megválasztottnak ünnepélyesen kijelenti. Általános és lelkes éljenzés követtkezett, mire Kovács Imre a bizalom e szép nyilvánulása által meghatott hangon mond köszönetét és ígéri, hogy mindent elkövet, miszerint e bizalmat kiérdemelje, kéri a képviselő testület szives támogatását. Elnöklő alispán ur erre hosszas és emelkedett beszédet intéz a megválasztott polgármesterhez, kit bizalommal üdvözöl, kinek jelleme biztosíték a jövőre nézve. Felhíja figyelmét, hogy Veszprémnek, mint a megye központjának mintának kell lenni és vezérszerepre van hivatva s mint ilyet, kell, hogy a közgyűlés is hathatósan támogassa. Különösen éber őrködéssel legyen az adó- és nevelésügyekre, a rendőrségi viszonyokat szigorúan ellenőrizze és orvosolja; szabályrendelet alkottassák az utfentartá3i ügyekre vonatkozólag, gondoztassanak az utczák, a Benedek- hegyi teljáró mielőbb javíttassák, sat. Végül erélyt, erélyt és ismételve erélyt ajánl. Miután Kovács Imre polgármester a vett tanácsokat megköszönte, a tisztválasztó szék Véghely Dezső alispán ur éltetésével befejeztetett. Rendkívüli városi közgyűlés. — A tisztválasztó széket nyomban követte Kovács Imre polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlés, mely lapunk múlt számában emlitett jelentésével foglalkozott az építészeti és szépészeti bizottságnak. A jelentés elfogadtatott, de kiegészíttetett Rothauser Mór indítványára a vásártér rendezésével, majd az alispán ur által sürgetett Benedek-hegyi feljáróval. Csolnoky László ügyész ur indítványára a szükségesebbek fognak előbb elkészíttetni ezen évben és amelyek a városi költségvetés megállapított összegéből nem javíttathatnának ki, azok a jövő évben mint elsők vétetnek fel.
