Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1883-03-25 / 12. szám
IX. évfolyam. 1888. 12-fk szám. Veszprém, míirczin^ 25. Megjelen e lap a „HIVATALOS ÉBTESÍTŐ"-7el együtt minden vasárnap reggel. Rendkívüli esetekben kiifinlap adatik ki. — Előfizetési ÍT mindkét lapra : negyedévre 1 írt 50 kr.; félévre 3 frt; egész évre 6 frt. Egyes példányok ára J5 kr. — Hirdetések díja: egy hasábos petitsor tere 6 kr.; nyilttórben 20 kr.; minden beigtatásért külön 30 kr. állami bélyegilleték fizetendő. Kiadóhivatal: Krausz a. könyvkereskedése Veszprémben. Ide küldendő minden előfizetés, hirdetés, melléklet s reclamátió. VESZPRÉM közgazdasági-, társadalmi-, helyi- s általános érdekű MEGYEI HIVATALOS HETI KÖZLÖNY. Magánvltáknak s személyes jellegű támadásoknak a lap keretében hely nem adatik. Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Névtelen közlemények csak akkor vétethetnek figyelembe, ha valódiságuk iránt bizonyíték szereztetett be. — Bérmentetlen leveleket a szerkesztőség csak ismert munkatársaktól fogad el. Szerkesztőségi iroda: Vár 4. sz. a. — Ide czimzendő a lap szellemi részét illető minden közlemény. A „Veszprém“ tisztelt olvasóihoz! Nehány nap múlva uj negyedre vira- dunk. Kötelességem tehát tisztelt olvasóim becses figyelmét igénytelen lapomra felhíni. Részemről mindent el fogok követni, hogy a rohamosan fejlődő eseményekről kellőkép tájékoztassam a nagyérdemű közönséget. Tisztelettel kérem szives pártfogásukat és vagyok Veszprém, 1883. márcz. 25-én. alázatos szolgájok Lévay Imre, a „Veszprém“ és „Hivatalos Értesítőu felelős szerkesztője és kiadója. A „Veszprém“ és „Hivatalos Értesítőre“ előfizethetni: Negyed évre ....................................1 frt 50 kr. Fé l évre...........................................3 irt — kr. Egész évre.....................................6 frttal. A polgármester választás. Jövő kedden, márczius 27-én, lesz városunk megüresedett polgármesteri állása betöltve. E fontos és összes városi közíigyeinkre annyira kiható állás betöltése iránt nem tapasztaltunk oly lázas mozgalmat, oly sllrgést-forgást, mint azt hittük volna. tl°l Nem tudjuk be ezt a közilgyek iránt, fájdalom, nagyon is divatba jött csekély érdeklődésnek, hanem inkább annak, hogy városunk polgárai már tisztában vannak azon férfiú személyével, akit e díszes állásra bizalmukkal fel akarnak emelni. így van ez jól. így kell ennek történni. Nem ok nélkül viseli a megválasztott azt a díszes és megtisztelő nevet polgár* mester. Neki a polgárság bizalmát kell bírnia; a polgárság bizalma kell, hogy válaszsza; a polgárság bizalma kell, hogy mindig és minden körülmény közt őt magamagának, a polgárság józanul felfogott érdekeinek vindikálja. Nem épen könnyű a feladat, amely az uj polgármesterre vár. Van bizony városunknál sok, talán nagyon is sok oly ügy, amely nagyon is sínyli a rendező tapintatos kéz hiányát. Hiába, az újabb kor a közügyek kezelésével megbízottaktól a törvényes formák szigorú és pontos megtartását követeli és nem ok nélkül. A közügyek édes mindnyájunkéi any- nyira, hogy azokhoz vérünkkel és vagyonúnkkal járulunk. Kell tehát, hogy ezen áldozatunk árán azok a közügyek úgy vezettessenek és intéztessenek, hogy azokban édes mindnyájan meg tudjunk többé kevésbbé nyugodni. Ha a tisztviselő saját szeszélyét vagy kizárólag magánérdekét önti a törvény formáiba: visszaélt választóinak bizalmával és nem méltó arra a helyre, amelyen van. Ha valamelyik állásnál, bizonynyal a a polgármesteri állásnál kell a tisztviselőnek a törvény formáit úgy betölteni iparkodni, hogy azokban necsak a törvény betűje, hanem a törvény szelleme is benn legyen. Ott legyen mindig a város józanul felfogott érdeke; ott legyen a becsületes, tiszta szándék; ott legyen az utógondolat nélküli nyilt magyar jellem, amely nem árul mást a határozat keretében, mást megint a szív titkos kamrájában. Legyen az uj polgármester tapintatos modorú. Ezt ma megkívánjuk mindenkitől. Senki sem születik azért, hogy embertársának lábakapczája legyen. Senki, még a legutolsó uapidijas irnokocska, senki, még a legszegényebb adózó polgárocska sem bocsátotta, nem bocsáthatja soha emberi méltóságát áruba. Szolgálattételre, munkára igen , de emberi méltóságra nincs e világon alku. Ezeket tartottuk szükségesnek elmondani, mielőtt városunk atyái az urna elé állanak, hogy polgármestert válaszszanak. Tiszteljék meg bizalmukkal azt a férfiút, aki, meggyőződésük szerint, e bizalomra legméltóbb; akinek múltja egyszersmind kezesség a jövőre nézve; aki e bizalommal nem fog a polgárság érdeke ellen soha visszaélni. Azon tiszteletnél fogva, amelylyel mi polgártársaink meggyőződése iránt viseltetünk, nevet nem említünk, nehogy ez által távolról is pressiót látszassunk a választásra gyakorolni. Legyen a többség, legyen a győzelem a legérdemesebbé! Mi újság a nagy világban? A magyar országgyűlés túlnyomó többséggel fogadta el a középiskolai törvényjavaslatot. A részletes vita az ünnepek után kezdődik. Londonban dynamit robbantás történt, melyet írekre fognak. — Gladstone már is nemzetközi rendszabályok alkotására akarja az európai kabineteket felhívni, melyek a socialismust és munkás mozgalmakat elfojtanák. Legérdekesebb a dologban az, hogy a mérsékeltebb Írek egyenesen Gladstonra fogják a robbantás inscenálását, hogy ez által az angol közvéleményt felizgassa az autonómiát és szabad birtokjogot követelő irek ellen. Parnell az yrr-.k vezetője határozottan igy nyilatkozott. Konstantinápolyban valamennyi európai hatalomnak felmondták a kereskedelmi szerződést. Hogy miben töri fejét a tőrök birodalom kereskedelemügyi ministere, annak Allah a megmondhatója. Jellemző', hogy Anglia és Oroszország iránt engedékenyebb volt a porta, ezektől csak módosításokat követel. Moskvában máj. 27-ére tűzték ki a czár megkoronázását. ‘Rómából jelentik, hogy Depretis minister- elnők igen beteg. — Á\ Aetna vulkán ismét kezd működni, Palmiéri legközelebbi napokra jelezte az első nagyobb kitörést. — Marxot a nagy socialista irót Gigbgatéban német, angol és amerikai socialista vezérek részvéte mellett temették el. — A\ angol királynő komolyan beteg. — Pétervárott e héten 200 személyt fogtak el, köztük több vasúti hivatalnokot s katonát. A rendőrség elhatározta, hogy minden munkanélküli olaszt kiutasít. A „Veszprém“ tárczája. A Fiáthok ős fészke. — Visszhang az 50 kros névcsere-vitához. — Krassó-Lugos, 1883. márcz. 15-én. Nem vagyok ugyan megyebizottsági tag, s ekként nem is vagyok illetékes hozzá szólni az uj- magyarokról letárgyalt vitához; de mint Veszprém vmegye szülötte, hazám minden ügyei közt legjobban érdeklődöm azok iránt, amik ott a Bakony lábainál történnek, s a tisztelet legmelegebb adójával adózom azon nemes törekvéseknek, melyek akár a megyeházban, akár szülő megyém utolsó falucskájában mutatkoznak. Ha sorsom ide lökött is, honnan még sz. Pál is meghátrált — az oláhok közé, — nemcsak nem aludt ki szivemből a tisztelet és hála érzete szülő megyém vezérfiai iránt, de kétszeresen élénk az e 100 mfnyi távolban, különösen a megye nagymél- tóságu vezetőjének személye iránt, kit ugyan soha életemben nem láttam, de nemes tettei után annál inkább tisztelek, minél ellenkezőbb irányban haladunk. így állván az ügy, senki sem fogja reá ez igénytelen tolira, hogy a hízelgés vezette volna azt, hanem elhiszi nekem a nyájas olvasó, hogy csak a nemes család iránti tiszteletből vettem azt kezembe, hogy ő nagyméltósága családjának itt nálunk levő fészkéről emlékezzem röviden a »Veszprém* tiszt, olvasó közönsége előtt. Hát biz’ a Fiáthok épen nem tartozuak a mai újdonsült családok közé. * * * Krassó-Lugosról indulva a vonattal le Orsóvá felé, Karánsebes körül mindinkább bejutunk a gyönyörű, festői tájba s ezek egyik leggyönyörűbb pontján Szlatina alatt, a Temes jobb partján fekszik Örményes falu, melyről az innen rég elszármazott Br. Fiátb család vette előnevét. A török dúlás rég kizavarta innen a magyarságot, ki a hírneves birtokos urakat is, ma már csak itt-ott diiledező vár- és kastélyromok hirdetik a költővel: Miről apánk nagy busán szólt, Hogy itt hajdan szebb élet volt ... no meg a régi daliás időknek mindig éber őre a történelem. S ha ennek lapjait forgatjuk csak p. u. Pesty Frigyes »Szörényi Bánság* történetében is, majd minden 3. 4. lapon ott látjuk a Fiáthok- nak okmányokkal kisért szép történetét 1428-tól egész 1709-ig. Legyen szabad nekem is egy kis nefelejts koszorút fűznöm e szép emlékekből. * * .. * A Fiáth név Örményesnél legelőször 1428-ban említtetik, midőn egy birtokba bevezeti a Macská- siakat, mint Zsigmond királyunk biztosa. 1430-ban a nagy Hunyady.. János u. ily bizottságba nevezi ki Andrást — de Örményes és 1447-ben u. csak egy örményesi Fiáth küldetik ki Hunyadi kormányzó által Besna és Pristian falvakba, mint osztoztató kormánybiztos. A család eddig majd Örményesinek, majd Fiáthnak írja magát, de ez idő óta rendesen a Fiáth nevet kezdik már használni. 1452—1467-ben az aradi káptalan kiváltság levelében osztozkodási ügyben említtetik Örményesi Mihály fia Ladó. Ugyan az aradi káptalannak meghagyatik 1468. (Mátyás kir. alatt,) hogy Örményesi Fiáth Lászlót és Lajost, Gólecz stb. falvak birtokába iktassa be. Később e Lajos és László testvérek megható példáját mutatják a mély testvéri szeretetnek; Fiáth Lajos ugyanis valami keserves perbe keveredvén, Karánsebes körül fekvő szép jószágai (Bökény, Polyana, Petrosnicza, Vállasvár, Gólecz, Szlatina, Szárazpatak, Székás, Nyires, Alsó-Felső Örményes, Gyúró, Fényes stb.) a sok per, fáradozás, királyi Lapunk mai számáhoTegy közbenjárók — jóakarók tisztelet díjai miatt, idegen kezekre jutnak birtokrészei, — testvére, László ezeket saját erejéből visszaváltó (tehát nem állott üresen kincses ládája,) s azokat testvérének visszaadó; ki azonban csak úgy fogadta el a testvéri ajánlatot, ha »megfelezzük,* illetőleg László bácsinak fia János és leányai Kata, Erzse, Anna és ezeknek utódaik nyerik örökségbe. És az aradi káptalan u. ez évben be is iktatta a mondott Jánost, és Fiáth úrnőket a fent elsorolt helységek birtoklásába. 1531-ben Fiáth Ferencz maga és János, Gáspár fiai nevében az erdélyi káptalan előtt tiltakozik az ellen, hogy Z. János király az ő birtokait eladomá- nyozhassa. Meg is_ érdemié a fáradtságot e szép birtok, mely: a két Örményes (alsó felső,) két Gyúró, két fényes, Szadova Székács, Szlatina, Szárazpatak, stb. szóval mintegy 26 faluból állott. Ezen zavaros időben nagyon sok bajuk volt a Fiáthoknak Zápolyával, ki, (úgy látszik a család Ferdinánd párti lévén) mindenképeu iparkodott birtokaikat itt is, ott is megcsipdezni, oldalágak, leány örökösöknek adományozni. Fiáth János fiai: Lajos, László, Ferencz, Jakab, Miklós 1576-ban uj adományt nyernek Báthori Kristóf érd. fejedelemtől és reá 1578-ban ismét újabbakba iktattatuak. 1603-iki összeíráskor Fiáth Lajos 5 portától adózik Örményesen. Nagyon elágazván a család már ez időben, sok mindenféle osztozási, örökösödési okmányokban említtetik. 1658-ban török kézre jutván Karánsebes és vidéke is, a magyarság, főleg a birtokos osztály Erdélybe, felső Magyarhonba menekült s igy szép birtokaik az- dátlanul maradtak, s mint ilyenek később kincstáriakká levének, s ma már csak a ‘Rudestye lui Fiáth (Fiát-düllő) névben maradt Örményesen még emléke az itt egykor hatalmas családnak. Ajbatalmas, legelőkelőbb családokkal rokonult fél iv melléklet van csatolva. Veszprém vmegye alispáni hivatalától. 4079. ki 1883. Felhívás. Több lelkes hazánkfia — azok kik honunkat az előhaladás terén minden irányban vezetni hivatva vannak, — ezúttal czélul tűzte ki, hogy székely származású hazánkfiait, kiket sorsuk Moldva és Bukovinába vetett ki — az úgynevezett csángókat — hazájukba visszatelepítse s ez által a magyar államban a magyarok számát 20000 lélekkel szaporítsa. S a most jelzett czélra érdemekben megőszült hazánkfiának, Somsich Pál országgyűlési képviselőnek elnöklete alatt alakult bizottság törekvéseit már eddig is szép siker koronázta, amennyiben a csángók közül ezeren készek haza jó'ni, hogy egyelőre az aldunai töltés-épitéseknél mint munkások alkalmaztassanak s ezután a pancsovai kerületben fekvő nagy kiterjedésű kincstári birtokokon részükre kijelölendő földeken állandóan megtelepedve, ismét szülő hazájuk polgáraivá legyenek. De hogy a czél megvalósítható legyen, ahhoz tetemes pénzösszegre van szükség, mert csángó honfitársaink — kiket a honvágy mellett a megélhetés lehetetlensége is sarkal a bevándorlásra — szegénységük miatt e hosszú ut költségeit födözni nem képesek, s miután azt, hogy az útiköltséget részükre az állam előlegezze, a nemzetközi jog elvei tiltják, ezen öszszeget a hazafias áldozatokra mindenkor kész magyar nemzetnek közadakozás utján kell előteremteni. Tudva tehát a közvetlen tapasztalatból is, hogy Veszprém vármegye lakásainak hazafias áldozatkészségében nem kételkedhetem, egész bizalommal fordulok vármegyém minden rendű és rangú lakóihoz, kérve, hogy a csángó honfitársaink bazatelepítésére szükséges összeg előállításához hozzájárulni; és ek- kép lehetővé tenni szíveskedjenek, hogy csángó honfitársaink, kik nemzetiségüket és nyelvüket idegen nemzetiségek közt töltött annyi évek után is sértetlenül megőrizték, hazájukat ismét visszanyerjék és az alduna mellett — ahol arra annyira szükség van — nemzetiségünk erős, megbízható védbástyái legyenek. Veszprém, 1883. évi márcziushó 16-án. Véghely De^sö, alispán. Még egyszer az agrárkérdés. A »Veszprém* 8-ik és 9-ik számának vezér- czikkei az agrár-kérdésről szólva, határozott állást foglalnak a mozgalom mellett s úgy látszik, hogy egyszersmind ez érdemes lap is az agráriusok hívének vallja magát. Nem törekvésem — nem is állana hatalmamban — ezen álláspontján megingatni; de azt még is reményiem, hogy — tekintve a kérdés fontossáFiáthok folyvást nagy hivatalokat is vittek a Szörényi és lugosi bánságban. A sok közül megemlíthető : Fiáth Zsigmond al-bán, 1627. Fiáth Ferencz 1535. karánsebesi várparancsnok, F. János u. a. 1560. Fiáth Zs. Szörényi alispán 1618., János u. a. 1635., Lajos u. a. 1867., Fiáth Zsigmond alispán 1670. vagyis mikor miudent elnyelt a féktelen török hódítás, a Fiáthok voltak az utolsók, kik a veszedelemben is helyet állottak, — mert már Fiáth Ferencz 1688-ban csak mint megyei tisztviselő említtetik Szörényben ép akkor, midőn Fiáth Jáno3 (1686.) Buda bevételénél első kitűzvén a magyar lobogót uj fényt árasztott el a Szörényben elhomályosult család nevére. Karánsebesen is nagy birtoka, és szép házai, szőlői voltak a Fiáthoknak, mint azt az akkori okmányok beszélik. 1594-ben Fáth Lajos karánsebesi főbírónak minden számadásai legjobb rendben találtatván, néki a fölmentvény megadatott. 1641. a Karánsebesen nagy tiszteletben álló F. Zsigmon- dot saját háza előtt, peres ellenfele Tivadar Gergely, 50 lépés távolról lelőtte, miért a két család (míg a gyilkos pere folyna,) majd 10 évig halálos boszuló, verekedő elenfelekkéat állt egymással szemben. Ezen F. bírta Zsenát egészen g még más 14 falut részben, volt 7 szép gyermeke, Karánsebesen szép háza, u. ott 4 nemesi házteike, vizi malma, 5 szőlője jó mivelés alatt, sok arany és ezüst, marhája, kész pénze, tömött ruba- és fegyvertára, igás barmai és egyéb gazdagsághoz való eszközei, melyeket egy érdemekben gazdag hosszú életen át szerzett vala össze. 1493-ban Fiáth László és neje 200 aranyért vették meg Pukliczár Mátyás aradi kanonok háztelkét Karánsebesen. — (Boppant ár azon időben, midőn 4—5 váltó for. volt egy tehén borjastul.) Fiáth Gábor kir. fólovász-mester, 1650-beu kér*
