Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1883-02-18 / 7. szám
0Németországban Bismark komoly beteg. A sok munka megviselte idegeit. Állítólag nagyon bágyadt. Wagner Richard a jövő zenéjének apostola s e század legnagyobb zenei genieje Velenezében meghalt. Li9zt Ferencz Beyreuthbe utazott, hogy lányát, Wagner özvegyét megvigasztalja. Oroszországban újra a koronázás elodázásáról beszélnek. Gorcsakov haldoklik. A dunai conjerencziában Oroszország erősen követeli magának a Duna Kilia nevű ágát s azért ellenséges állást foglal el Romániával szemben. Valészinü, hogy az államok képviselői elfogadják a régi Bariére-féle javaslatot, mely szerint Anglia és Francziaország a dunai hatalmak rovására megint csak tovább fogja monopolizálni a dunai kereskedést. Az ipariskola érdekében. Sajnálattal kell constalálnunk, hogy nálunk a tapasztalat arról győzött meg bennünket, hogy az ipar- és kereskedelmi pályára legtöbb esetben oly tink adatnak, kik már az elemi iskolákban nem szerettek és nem akartak tanulni és midőn abból kilépnek, annál kevésbbé mutatnak hajlamot a szellemi kiképeztetésre és az ily iQu bármi dolgot szívesebben végez, mint szellemit. Ezt tovább nem nézni, nem törni a mester feladata legyen. Nem elég az, hogy a tanoncz a kitűzött oktatási órákban ott van az oktatásnál, ha egyáltalában ott van? hanem hogy otthon is tanuljon; mert egy tanító vagy tanár csak a kalauz lehet a szellemi fejlődésnél, a többi már a tanuló szorgalmától függ, ez pedig a mester szigorúságától. Nem akarom bármely polgártársamat megsérteni, nem hibákat szőnyegre hozni, hanem azt elérni, hogy az ipariskola felállításánál ne csak a zöld asztalnál buzgolkodjunk, hanem tettek szóljanak úgy, hogy a tettek még érdemmé is váljanak. A mai kor az iparostól nemcsak jó munkát vár, hanem hogy legalább is szellemi szakismerettel biijon és hogy szellemi és lelki szemei oly jó és világosan lássák, mi történik körülötte, hogy a polgári életben jogait nem kommandóra, hanem józan és helyes belátása szerint gyakorolhassa. Mindezeket csak a végből bátorkodom megemlíteni, hogy a tisztelt tanitó mesterek a felállítandó ipariskola ügyét felkarolva, ne nyugodjanak abban meg, hogy elég, hogy megteremteni segítik és a kiszabott tandijat fizetik, hanem hogy tanonczuk az elrendelt időben mindig ott legyen az oktatásnál, nem pedig, mintha csak már látnám, a vasárnapi előadáson, mert akkor gróf Zichy áldozata, a polgárok költsége oly mag lenne, mely terméketlen sziklára lenne vetve. Hogy iparos is lehet a szükséges képzettség és nem nagy magas tudomány mellett közhivatalt viselő egyén, azt legjobban, büszkén mondjuk, Veszprém városa tanúsítja, mi más városokban ritkán található fel. E büszkeséget megóvhatjuk, ha az ipa- ros-tanonczok oktatása iránt érdeklődünk, hogy a jövőnek oly iparosokat neveljünk, mint a kikről a jelenben is elmonthatjuk, hogy jó polgárok, jó iparosok, jó hazafiak. i—á A Veszprém megyei gazdasági egyesület f. évi márczius hó 4-én délelőtt 9 órakor Veszprémben, a megyeháznál igazgató válaszmányi ülést tart, melyre a tagok lehetőleg teljes számban megjelenni kéretnek. Tárgysorozat: 1. Az egyesület belszervezetéről titkári jelentés. 2. Az egyesületi tagok termény- és vagyon biztositása iránt kötendő szerződés. 3. Az egyesület jövő működési irányának végleges megállapítása. 4. Az egyesület közlönyének kiadása iránt teendő intézkedések. 5. Az egyesület részére szerzendő kerti helyiség. 6. Folyó ügyek elintézése. 7. Esetleg teendő egyéb indítványok. Veszprémben, február 12-én 1883. Nagy Iván, egyesületi titkár. Veszprémmegye néptanítóihoz! A népoktatás főfeladata a nép erkölcsiségének valamint munkaképességének s ezáltal anyagi és szellemi jólétének emelése. E czél elérésének vagy legalább megközelítésének akadályai között nem utolsó helyet foglal el a szeszes italok mértékletlen élvezete általában, de különösen a túlságos pálinkaivás; mert a hol ezen baj nagyobb mérvben elterjed, ott a népességet testi es lelki elsatnyulással és vagyoni elpusztulással fenyegeti. E hajlam terjedését az arra fölötte fogékony alsóbb néposztályok között megakadályozni, hogy a mértékletlen ivás az emberek egészségét tönkre ne tegye, az állam, a társadalom, sőt az emberiség érdeke. Nem lehet czélom e helyen az eszközöket mind elősorolni s azok alkalmazása módját elemezni, melyek e czélra szolgálhatnak, s melyekre nézve állami és társadalmi intézmények is hatással lehetnek; ez úttal csak azt akarom fölemlíteni, lu>gy ez irányban hatni, mindenek fölött a lelkészek és tanítók hivatvák. A tanító feladata már az iskolában a természeti és embertani oktatásnál, de azonkívül is alsalmilag megmagyarázni a gyermekeknek, mily szomorú követaezmenyei vannak a szeszes italok, foieg a pálinka túlságos használatának, nevezetesen mny rombolólag hat az a test szervezetére, mily butitólag a szellemi s mily károsak annak hatásai az erkölcsiségre. öőt elég alkalma van a tanítónak magával a néppel való soknemíí érintkezéseiben a felnőtteket is ez irányban felvilágosítani és inteni. Megengedem, hogy ezen eljárásnak kellő sikere, kézzelfogható eredménye azonnal nem lesz. De az egyirányú, következetes és folytonos működésnek eredménye előbb-utóbb be fog következni, s a czél oly üdvös, hogy annak csak némi megközelítése is már háladatos munka. Figyelmükbe ajánlom ennélfogva a tankerületemben működő összes néptanítóknak, hogy valódi hazafiui érdemet fognak magoknak szerezni, Isten előtt kedves dolgot cselekedni és emberbaráti munkát végezni, midőn a népet rósz és káros szokásainak elhagyására buzdítják, a gyermekeket pedig e mételytől már jó előre óva intik, s igy különösen a pálinkaivás bűnének terjedését legalább a jövő nemzedékre nézve a lehetőségig korlátozzák. Veszprém, 1883. február 10-én. Stáhly György, kiv. tanfelügyelő. Faiskola-ügy. II. Lajos-Komárom község lakosainak száma 2013, — gyümölcsfa-iskola nagysága 1200 □ öl, kapott 1000 drb ojtó-ágat, köteles volt előállítani 2000 drb nemes gyümölcsfa csemetét, előállított 1800 drbot, — anya fája van 60 drb, — oktatást nyert a gyümölcsfa nemesítésben 40 gyermek Macher Endre tanitó ur által. — Az egy éves nemes csemeték a lakosok közt minden évben kiosztatnak, kötelesek lévén a tulajdonosok azokat tovább felnevelni s úgy kiosztatnak évenkint a fölösleges vadonczok. — Az elöljáróságnak főtörekvése, hogy minden egyes háztulajdonosnak házi kertjében faiskolája legyen. Van 400 □ öl fííztelepe 4000 nemes fűzdug- ványnyal, kiadása 1882. évben fa-iskolára 60 frt. Mezőkomárom község lakosainak száma 1602, fa-iskola nagysága 2126 □ öl, kapott 800 drb ojtó ágat, köteles volt előállítani 1500 db nemes gyümölcsfa csemetét, előállított 1250 drbot. Anyafája van 50 drb, oktatást nyert a gyümölcsfa nemesítésben 48 gyermek. Fa-iskola kezelők Mihalovics Béla é3 Cseszko János tanító urak, — kiadás a faiskolára 1882. évben 30 frt. Nemes fűzmivelés kezdeményezve. Lajos-Komárom, 1883. február 13-án Varga József, fa-iskol*-felügyelí>. VIDÉKÜNK, Berhida, 1883. február hó 15. — A „Veszprém“ tek. szerkesztőjéhez. A haladás jelen korszakában megnyugtató jelenség gyanánt tűnik fel, hogy köznépünk is mindenfelé a vidéken meg kezdi lassankint vetni a ponyvairodalom észbutító s erkölcsmételyező fércz- mfíveit, s azok helyett inkább a jobb irányú 8 értelemfejlesztő hírlapi közlemények olvasását teszi önmívelődése kedvencz tárgyává, s e részben ma már az utóbbiak iránt fokozottabb érdeklődés oly általánossá vált, miszerint öntudatosan merem állítani : hogy ott, hol eddig csak lelkész, tanító, jegyző s egynéhány iskolaképzett egyén olvasott hírlapot, ott most az egyszerű fogékony lelkű földmives és napszámos is egyik-másik társával szövetkezve nem sajnál egy-egy heti vagy napi ujságlapra előfizetni, hogy azokat olvasván, okulhasson, tájékozást s tudomást szerezhessen magának az örök változás alá vetett világ állása- s sorsáról. S ez köznépünk előhaladása s értelmi fejlődésének fokmérője, erkölcsi fény oldala. Azonban mig egyrészt ez örvendetes jelenségről kell, hogy dicsérőleg megemlékezzem, nem hagyhatom másrészt érdemlett megróvás nélkül azon jellemző rósz szokást, hogy fő éldeletét nem annyira feltűnően saját érdekei s javának szentelt komoly eszmecseréket, elvi kérdéseket, ezek szakszerű megoldását s egyéb a családi, közgazdasági s társadalmi életbe vágó hasznos tudnivalókat, valamint korlátolt felfogásához mérve némely tudományos értekezéseket magukban foglaló vezér- vagy tárczaczikkek olvasásában keresi s leli, hanem majdnem kizárólag a puszta inycsiklandoztató s ritkán értékesíthető becs nélkül való hírrovatok elegy belegy tartalmai után kapkodván, azokban találja fel. S ez képezi ismét ellenkező oldalról amaz árnyfoltot, a melyet letörölni a népnevelés van hivatva. Nem hiányzanak azonban dicséretes kivételek, mert többen találkoznak manap, kik a puszta szórakozás- s kedvtöltésuek eléje teszik a velős éB értékesíthető hasznos dolgokkali foglalkozást s búvárkodást s a hírrovatokat a lapok keretében csupán csak mint anyagot a szellem mellett s töltelékül »szükséges rósz“ gyanánt tekintik s úgy vannak velők, mint a mesebeli róka az álarczczal, a melyről, midőn azt körmös kacsóiba vette, fejcsó- válás közt rettenetesen bámulva annak szépségét igy szólt: ,Üm! beh szép, be csinos vagy“ — aztán midőn megfordító s belülről tekintő meg,, ekép: „nem tetszik nekem, nincs agyveleje!“ S rókakomának igaza volt, mert nem egyszer hallottam egyik-másikát, a ki a többettudás igaz barátjának bizonyult, hasonlókép nyilatkozni. Hogy pedig mily mohó kíváncsisággal kapkod ujságvágyó népünk tudatlanabb s fejletlenebb része, kivált a vidéki hirek, főkép pedig azok után, a melyek esetleg saját falujabeli mozzanatokra vonatkoznak, kitetszik onnét, hogy alig várja a hírrovatok betekinthetését, s ha olyasmit észlel abban, ami által bár elvont értelemben s mindeu személyi megnevezés nélkül is egyik-másik magát találva érzi, nem gondolva azzal, hogy „a kine.k nem inge, ne vegye magára,“ bezzeg van ekkor az igazság, a jórend s közerkölcsiség mellett kardoskodó s a mai műveltebb korhoz nem illő szégyenletes s botrányos cselekményeket megrovó jámbor levelezőnek mit hallgatnia, szidalmakkal s becstelenítő szavakkal ut-utfélen illetik, sőt haramia módra megtámadják s életveszélyesen fenyegetik, s ez elszomorító állapot ma már itt helyütt oly közönséges dolog, hogy nem tanácsos az embernek egymagán szuronyos bot vagy töltött revolver nélkül az utczán megjelenni. Ily veszélynek voltam kitéve, mint e becses lap részrehajlat- lan levelezője, legközelebb, a miért durva utczai megtámadómat fenyítő perbe voltam kénytelen fogni, a mely kimeneteléről még annak idején a t. olvasó közönséget értesíthetni szerencsém leend, szolgáljon addig is e tényvázlat itteni viszonyaink hű tükréül. Eplényi Márton, Pápa, 1883. febr. hó Iá. Városi közgyűlés febr. 10-én. A már egyszer a közgyűlés által a népbank leszámoló bizottságával kötött kiegyezés — mely szerint a város egyik betéte után 75 perczentet kap — 78 képviselő jelenlétében, névleges szavazással, egyhangúlag elfogad- tatik. Olvastatott a Tapolcza folyó, czincza árok és az utcza csatornák tisztántartására alkotott szabály- rendelet, nem fog —* mint sok más — a papíron maradni, akkor városunknak tisztább kinézése lesz, mint eddig. — A közvágóhidi szabályrendelet, a minisztérium által — a felső mezőn épült gazdasági épületre felvett 3000 forintnyi kölcsön, a törvény- hatóság által jóváhagyatván; tudomásul vétettek. — A kutyaadó már újévtől fogva életbe lépett; e czél- ból a kutyák összeirattak; 680 kutya közül a szabályzat értelmében csak 80 kutya volna megadóztatandó. Ez alig fedezné a költségeket. Ezért azon vélemény is merült fel, hogy jobb lesz ezen adót eltörölni. A közgyűlés azonban — tekintve az ösz- szeirás hiányosságát — a kutyaadó fentartását határozta el. — Gömbös László várpalotai lakos, gyógyszerész, egy Pápán felállítandó 3-ik gyógyszertár engedélyezéseért folyamodik. Az állandó választmány és közegészségi bizottság, mint már több ízben — úgy most is az engedély megtagadását véleményezik és azt tüzetesen motiválják. Szelestey Lajos városi képviselő többek nevében titkos szavazást kér, a minek eredménye, hogy folyamodó kérvénye 38 szavazattal, 33 ellenében, elutasíttatik. — A magyar színész egyesület, nyugdíj intézetének a város 5 forintot adományozott. A vörös-kereszt-egylet báljában volt bevétel 492 frt 70 kr; kiadás 187 frt 10 kr; maradt tiszta jövedelem 305 frt 60 kr. Ezen összeg egy harmada a győri árvízkárosultak részére adományozhatott. Az ismeretterjesztő egylet igen igen hosszú álom után felébredt és kezd megfelelni hivatásának. Múlt vasárnap a kitűnő szónoknak ismert helybeli evang. lelkész Gyurátz Ferencz ur tartott nagyon szép előadást. Themája volt »Pénz és jellem.* Polgár. Magyar kir. belügyminiszter. 8733. A m. kir. csendőrséget a 6 csendőrséget a 6 csendőr kerületben az 1881. évi Hl. t. ez. alapján, akként szándékozom felállítani, hogy a hivatalos működését 1884. évi január hó 1-én tényleg megkezdje. A m. kir. 6. számú csendőr parancsnokság székhelye Székes-Fehérvár szabad kir. város, és 3 számú paraucsnokságból áll. Az első számú parancsnokság székhelye Székesfehérvár, — körlete Fehér-, Veszprém- és Tolna megyék területére terjed. Ezen szárny parancsnokság ismét 3 szakaszparancsnokságra (Özékes-Fehérvárott, Veszprémben és Szegzárdon állomással) és ez utóbbiak megfelelő számú Őrsökre osztatnak. A második szárnyparancsnokság székhelye Sopron, — körlete Sopron, Moson, Győr és Vasmegye területére terjed. Ezen szárny- parancsnokság ismét 2 szakasz-parancsnokságra (Sopronban s Szombathelyen állomással) s ez utóbbiak megfelelő számú őrsökre osztatnak. A harmadik számú szárnyparancsnokság székhelye Pécs, — körlete Baranya, Somogy és Zala megyék területére terjed. Ezen szárnyparancsnokság ismét 3 szakasz parancsnokságra (Pécsett, Kaposvárott és Zala-Eger- szegen állomással) és ez utóbbiak megfelelő számú őrsökre osztatnak. Veszprém megye területére, 12 őrs. esik, 74 gyalog csendőrrel, a csendőrségi őrsök állomás helyei nem lévén megállapítva, felhívom a közigazgatási bizottságot, miszerint a fentebb jegyzett számú őrsök állomás helyeire, valamint az egyes őrsök létszámára nézve egy tervezetet készítsen. Az őrsállomások tervezetének elkészítésénél a következő irány elvek tartandók szem előtt: a) őrs minden járási szolgabiróság székhelyén állítandó fel; továbbá b) oly kir. járásbíróságok székhelyei, mely a szol- gabirói székhelytől jelentékeny távolságra esik: c) minden szabad királyi városban már csak azon őzéiből is, hogy a várossal szomszédos községek határai kellőleg felügyeltessenek; d) a bányatelepek székhelyein ; e) vasúti, valamint más közlekedési csomópontokon, nemkülönben az ország határ szélén, a fontosabb átjárásoknál; f) minden szakaszparancs- nokság székhelyén s végre, g) aként állítandó fel, hogy az őrsök egymástól 23—24 kilométernél távolabbra ne essenek. Az ezen elvek alapján készítendő elhelyezési tervezet indokolt véleményes jelentés kíséretében hozzám legkésőbb márczius hó végéig felgerj esztendő. Budapesten, 1883. évi februárhó 10-éu. Tisza, s. k. Színház. Febr. 10-én K. Papp Miklós Ördög bibliája adatott közepes számú közönség előtt. Jó játéka miatt kiemelést érdemel Arday Ida, Bárdy L., Berzsenyiné, Kövessy. Erdey Berta dalai tetszettek. A közönség sem tapsokban, sem kihívásokban nem fukarkodott. Febr. 11-én adatott Petőfi, élete és halála. Közönség nem nagy számmal volt képviselve. Az előadás elég sikerültnek mondható. Az előadás sikerét leginkább előmozdították játékukkal Arday Ida, Berzsenyi Margit és Kaczér Nina; a férfi tagok közül Bárdy Lajos, ki mint Petőfi szerepelt, továbbá Csóbánczy Bem szerepében. Szabó Dani a szokottnál jobban játszott s énekelt, a mennyiben nagyobb határozottságot tanúsított, mint máskor. Febr. 12-én Szabó Dani javára: A csikós. Irta: Szigligeti. Szabó ezúttal megdöntötte a felőle táplált balhitet; mert játékában is több könnyűség volt mint máskor, átérzett dalai meg épenséggel sikerültek. Az előadás emeléséhez befolytak: Berzsenyiné szabatos és kellőleg hangsúlyos kiejtésű beszédével, Erdey Berta dalaival és játékával, Kovács az öreg csikós, és Bárdy a panaszos parasztgazda ügyes alakításával. A három részegasszony jelenete élénk derültséget keltett. A darab helyesen volt megválasztva — és helyesen előadva, csak a t. közönség nem tett helyesen, hogy majdnem üres ház előtt engedte az előadást lefolyni; pedig a jutalmazandó ezen este nagyobb pártfogást érdemelt. Febr. 13-án elő adatott Barriere és Thibout franczia színműve Márvány hölgyek Csepreghy fordításában. A darab meséje egyszerű ugyan, de a kivitel jó és hatásos. Az előadók kivétel nélkül oda törekedtek, hogy megértessék a közönséggel azt, mit a szerzők kívántak s dicséretökre legyen mondva, szabatos előadásukkal sikerült is. Páratlan elismerés illeti meg Arday Ida k. a., ki remekül alakítá a divat-hölgyet, úgyszintén Kovács Mórt (Desgenais), ki szerepét ügyesen adá. Bárdy Lajos (Raphael) valóban hűen rajzolta a kétségbeesett szerelmest. Febr. 14-én Erdey Berta javára Olivett lakodalma került színre. Az operette csinos zenéje és vig librettója másodízben sem tévesztette el hatását a néző közönségre, mely megujráztatta Kohay Etellel a matrózdalt és tapsolt a grófnő, Erdey B. sikerült dalainak. Aranyossy szintén jól énekelt és Szabó Dani sem hüledezett, tisztán és szabatosan énekelt. Csak az a kár, hogy a jól sikerűit darabnak kevés nézője volt, pedig Erdey Berta megérdemelte volná a nagyobb mértékben való jutalmazást. Csütörtökön Offenbach egy régi operettjét vették elé : „Dunanan apó és fiát.“ Az est dicsősége megint csak a kedves Olivettenak, a bájos Bettinának, a szeretetreméltó Lilinek, szóval valamennyi operette nélkülözhetetlenjének: Kohay Etel k. a.-nak jutott osztályrészül. Ő sohasem unja meg a közönséget figyelemmel kedvvel játszik, de viszont a publikum sem telik be nézésével és kitüntetésével. A második felv. nehéz soloját oly bravourral énekelte, nogy zajosan tapsolt az elragadott auditorium. Kövessy kapott legtöbb elismerést. Exellens maskirozása és kifogyhatatlan komikai ereje minden szerepének tud érdekességet kölcsönözni. Hanem Kaczér Ni- uácska is jól tudta kicsike szerepét s az utolsó felvonásban mint tánezosnő csábitó szépen lejtette a franczia tánezot. Febr. 16-án Kövessy Albert reudező-jutalom- játékára adatott rövidítve Nestroy mulattató énekes bohózata Lumpácius Vagabundus. A színház zsúfolásig megtelt. A jutalmazandó Kövessy sok tapsot aratott szokott kedves játékával. Kovács Mór komikuma jól hatott. Erdey dalai megismételtettek. Kohay E. szokott praecis játéka és dala vonzott. Az előadás valóban mulattató volt. Színházi játókrend. Vasárnap, február 18-án délután 4 órakor félárakkal: nA vén bakancsos és fia a huszár* Eredeti énekes népszínmű 3 flv. Irta: Szigeti József. Esti 7 órakor, rendes árakkal: ,A sátán leánya• Népszínmű dalokkal-tánczczal 4 felv. Irta: Kneisel Rudolf. Fordította: B. Petrovits Lajos. Hétfőn, 19-én Kovács Mór javára itt először: f.Ifjabb Fromont és idősbb ‘Risler* Színmű 5 felv. Irta: Daudet Alfonz. Fordította: Huszár Imre. Kedden, 20 án itt először: #C4 szerelem vadrózsái• Énekes bohózat 3 felv. Irta: Láng Fülöp. Szerdár, 21-én Utolsóelőtti előadás, Kaczér Nina javára: ,C4 falu rossza“ 100 drb. arany pályadijt nyert énekes népszínmű 3 felv. Irta: Tóth Ede. Csütörtökön, 22-ón Utolsó előadás, Tóth Béla igazgató jutalomjátékáúl: Váljunk el 1 Szellemes vígjáték 3 fel. írta: Sordau Viktor. Fordította: Fáy J. Béla. HÍREINK. Veszprém, 1883. február 18*áu. Lapunk mai számához a „Hív. Ért.“ 5. száma van csatolva. Tekintetes szerkesztő ur! Kegyeletes kötelességet óhajtunk teljesíteni, midőn becses lapja utján Veszprém város tekintetes tisztikara, tanácsa, képviselő-testülete az összes egyletek és a város minden egyes polgárának azon őszinte részvétért, melylyel az örökké feledhetlen családfőt ravatalán környezék, s melylyel fájdalmunkat megosztani é3 együtt viselni törekedtek meleg köszönetünket nyilvánítjuk. E részvét oly drága kincs leend nekünk, mint az elköltözöttnek kedves emléke. Veszprém, 1883. febr. 14-én. Özv. Dunst Ferenczné és gyermekei. Tekintetes szerkesztő ur! Vannak az életben szolgálatok, miket az ember sem megfizetni, sem meghálálni nem képe3. ily szolgálatot teljesített családunknak tekintés dr. Halasy Vilmos ur; ki boldogult atyám ápo - lása és megmentése érdekében mindazt, mit a tudomány és a baráti érzés rendelkezésére bocsátott, majdnem példa nélküli fáradsággal és valódi önfeláldozással használt fel.
