Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1883-12-16 / 50. szám

Mi újság a nagy világban? A hét legnagyobb eseménye a zsidók és ke­resztények összeházasodásáról szóló törvényjavaslat­nak a főrendek házában történt megbuktatása. A magyar aristocratia 6 szótöbbséggel visszavetette a törvényjavaslatot, mire az revisió végett még egyszer az alsóház elé került. A képviselőház újra megszavazta s visszaküldte a főrendiháznak, mely január 10-én ül össze. A magyar alkotmányos aerá- ban ez az első eset, hogy a fölsőház elveti az al- sóház javaslatát. Az eseményt különféleképpen ma­gyarázzák. Egyik versió szerint a leszavaztatás a nemzeti kasinó revanche-ja, másik szerint, erős conservativ párt van alakulóban a főrendek között, kiket a felsőháznak kilátásba helyezett reformja provokált. A német trónörökös Spanyolhon városaiban utazgat. Innen Rómába megy Goszler porosz kul­tuszminiszter kíséretében, mit oda magyaráznak, hogy Bismark komolyan ki akar békülni német katholikusaival. GA J ráncai a kormány a tonkingi háborúból bizalmi kérdést csinált. A kamara ezért hevesen megtámadta Ferryt, ki a hitel megszavazásához kötötte maradását. A 9 milliót erre 381 szóval 146 ellenében megszavazták. Courbel tb. pedig utasítta- tott, azonnal lásson a hadmíveletekhez. Az angol kormányt a Sudani álpróféta visel­kedése még folyvást aggasztja. Amahdi újabban megverte az egyptomi csapatokat s a lázadás már Egyptom területére kezd terjedni. Nyugoti Európában a londoni és rotterdami kikötőkben franczia és spanyol partokon Madridban e hó 12 én, midőn Zágrábban erős földrengést éreztek, borzasztó vihar dühöngött. Több hajó le­merült, a szélvész kéményeket döntött le, a tenger hullámai áttörték a hollandi gáttöltéseket a Majna, Spree folyók kiáradtak. A konstantinápolyi pátriárka hatáskörét akarja megszorítani a muszka kormány. Moszkvában nagy zsinatot terveznek, mely a primátust a moszkvai patriarchának Ítélné oda. A keleti egyház e villon­gása még jobban bonyolítja össze a keleti ügyeket. c/1 magyar képviselőhöz felfüggesztette Szalay, Herman és Verhovay képviselők mentelmi jogát, Az utóbbinak kiadatásánál újabb botrányt provokált a parlament méltóságáról megfeledkezett néhány szélsőbali képviselő. .Bitang“ és .szemtelen“ sző hangzott el. Az elnök a kínos jelenetnek véget vetett. Városi közgyűlés. 1883. deca. 10-én. Veszprém városa f. hó 10-én népes rendkívüli közgyűlést tartott, melyen Ruttner Sándor városi képviselő ur előterjesztette, miszerint a gyámi szám­adások vizsgálatára árvaszékileg kirendelt és a kép­viselő testület legközelebbi közgyűlésében képviselők beválasztása .előtt kiegészített küldöttség munkálatát már e hó 5-én megkezdte s mindenekelőtt szüksé­gesnek látta, hogy Öoós Lajos volt árvaszéki ülnök által az 1874-ik évtől 1883-ik márczius hó 31-ig vezetett gyámi számadásokra tett észrevételeket vegye vizsgálat alá. Ezen észrevételek átvizsgálása folytán s a számadásokra nyert felvilágosítások után arról győ­ződött meg a küldöttség, hogy Soós Lajos nem tett helyes megkülönbztetést úgynevezett árvaérték és a gyámpénztár értéke között és úgy látszik, nem tartotta szem előtt, hogy mig az árvaértékek­ről vezetett számadásban az árvák követelése mu- tattatik ki szemben az ezen értékért felelős város­sal, addig a közgyám a gyámpénztárról készített számadásában a reá bízott összes gyámpénztári nem legutolsó sorban magunk vagyunk okai, mert nem tanítottuk meg őket jobban érdeklődni ! De messze vezetne erről még többet mondani.- A baj meg van, orvoslása tán első sorban gyermek- irodalmunk emelése által eszközölhető. Felismerte ezt bold. Eötvös József, midőn évek előtt ifjúsági könyvtár kiadását pártolá. Azonban azóta vele együtt mondhatni elszenderült ez is a nélkül, hogy más vállalat lépett volna nyomába s meglevő pár gyer­mekkönyvünk még nem tesz irodalmat, de különö­sen gyermekirodaimat; mert épen nem olcsó áruk s meglehetősen pongyola ruhájuk alig teszi őket alkalmassá ünnepi ajándéknak tetszetősb körökben (legyen bár tartalmuk jó) és igy ezek még mindig más tárgyat keresnek e czélra, ha nem akarnak nyúlni a külföld hason termékeihez. Nagy nyereségnek mondüató tehát, ha a Tettey féle kiadóhivatal, mely 3 év előtt kiadta az azóta gyermekeinknél nagykedveltségü .Csudavilág“ cimü regekönyvet, ismét egy uj gyermekkönyvet hoz a piaczra, mely ennek méltó párja s amely kétség­telenül ép oly kedves lesz, amilyen ma már a Csudavilág, melyet ott találunk majd minden ma­gyar család gyermekszobájában. E második könyv, mely ugyanoly szép kiállításban, 4 színes képpel és 70 fametszetü illustráczióval megjelent: .Ezeregy- éj Napkeleti regék gyöngyei* átdolgozva úgy, amint annak a magyar gyermekvilág részére átdolgozva leunie kell. A kelet ragyogó mesevilága, mely oly megkapó fantáziával tárja olvasója elé a bűvcso taraa látványosságát, mégis mély tanulságnak folyto­nos kutforrása, melyből a nyűgöt irói mindenha busá­san merítettek. E gazdag kincset föltárni gyermekeink előtt hálás feladat volt a szerző Kardos Pálnak, ki már Csudavilágával mutatta meg, hogy el tudja találni mi, hogyan és mennyiben való a gyermek­nek, hogy mulatva ismerje meg az igazságot, a tanulságot. Mi csak szerencsét kívánunk a kiadónak, hogy közre bocsájtotta Kardos Pál „Ezeregy-éj“-ét elne­vezve azt az „Arany Könyvtár* második kötetének, mert csakugyan Arany könyvtárnak lesz nevezhető az a vállalat, mely oly könyveket foglal magában, minők a Csudavilág és az Ezeregy-éj. A könyv aránylag olcsó. Ára 2 frt. érték kezeléséről számol be vagy más szóval, hogy az árvaértékről vezetett számadás azt mutatja, mivel tartozik a város a gyámoltaknak, a gyámpénztári számadás pedig azt, mivel tartozik a közgyám az őt megbízott város közönségének. Rosszul különböztetvén Soós Lajos azon hibát követi el, hogy nem a pénztári érték összegét, ha­nem az árvaérték összegét állítja szemközt a gyám által kimutatott fedezettel és kifogásolván azt: hogy a gyám minden kezén levő értéket, tehát az egész kamathátralék — követelést is felszámítja a fede­zetben — azon állításra jut, hogy a számadó a tartalékalaphoz tartozó összegeket nem különözte ki s hogy ez által szabályellenesen a tartalék kép­zését megakadályozta. Hogy a tartalékalapnak képzése szabályosan történt-e különben, az a még bevégzendő vizsgálat folyama alatt fog kiderülni; de hogy Soós Lajos helytelen alapokon nyugvó számadásának végered­ménye — a tartalék alapnak állítólag 4616 írttal történt állítólagos megkárosítása is csak hibás fel­tevés lehet, azt már most véljük konstatálhatni. Előterjesztésének folyamán Ruttner Sándor képviselő ur tudomására hozza a képviselő testü­letnek, miszerint az 1874-iki számadástól kezdve egész az 1883-iki márczius 31-én lezárt utolsó számadásig egy sincs gyámhatóságilag felülvizsgálva, olyan számadás pedig, mely felülvizsgálva lenne, amelyre az illető számadó urnák a felmentvény is megadatott volna s amely igy a küldöttségnek positiv adataival a vizsgálatnál biztos vezérfonalat szolgáltatott volna, olyan számadás nem található. De tudomására hozza a képviselő testületnek azt is, hogy már az eddigi vizsgálatból is úgy látszik, hogy az 1882. évben történt 3600 frtnyi összegnek leírása után az év végével az árvaérték már nem volt kellőleg fedezve. Indítványozza: határozza el a közgyűlés az ide vágó vizsgálatok foganatosítását, az elmaradt számvizsgálatok keresztülvitelére nézve pedig ma már akként intézkedjék, hogy megbízza a polgár­mestert, egy szakértő egyénnek — illő díjazás mel­letti — félfogadására és alakítson a képviselőkből egy több tagból álló küldöttséget, amelynek fel­váltva egy-egy tagja a vizsgálatnál a város érdekelt közönségét elleuőrzőleg képviselje. Az inditvány elfogadtatik: a városi számvevő s egy szakértő közbejöttével egy városi képviselő jelenlétében a gyámi számadások megvizsgáltatnak. Felváltva való megjelenésre felkéretnek Ruttner Sándor, Altstsedter József, Berger Sámuel, Eszter- hay Ferencz, Dukavics Sámuel, Vizner János, Ko- pácsy Árpád, Fehérváry József, Benkő István és Husvéth János urak. A város tulajdonát képező malom örök áron eladatni elhatároztatott névszerinti szavazás által. A megüresedett árvaszéki ülnöki állomás decz. 22-én töltetik be. A tűzoltó-egylet zenekarának karmestere ré­szére 1884 ik évre a havi 8 frt megszavaztatik. A jogügyi bizottság elnökségéről Pap Ferencz leköszönt, helyette dr. Kenessey Pongrácz válasz­tatott meg. Többeknek kérvénye, hogy a Komakút itató vályúval láttassák el, elutasíttatott. Felhívás, Veszprémmegye gazdaközönségéhez és községeihez. A szarvasmarha-tenyésztés emelése s fejlesz­tése érdekében a nagyméltóságu földmívelés-, ipar­és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium által ma­gán-tenyésztőktől tenyésztési czélokra alkalmas bikák fognak összevásároltatni. Megvétetnek csak is magyar, berni (simmen- thali) khulandi, pinzgaui, nöllthali és algaui bikák, és pedig a magyar fajtákból 2%— 3, a többi elő­sorolt nyugoti fajtákból az 1%—2 évesek. Továbbá magán-tenyésztok és községek, kik­nek ily tenyész-bikákra szükségük van, ilyeneket a fÖldmívelési minisztérium útján beszerezhetnek. Magán-tenyésztők a bika vételárát három fél­éves, mindenkor julius s január hó 1-én, minden kamat nélküli részletekben törleszthetik. A közsé­geknek pedig a bika vételárából rendszerint 20% leengedtetvén, a fennmaradt vételárt hasonlóul há­rom féléves részletekben fizethetik le. Ha azonban a községek hitelt érdemlőleg ki­mutatják, hogy ezen kedvezmények mellett sem ké­pesek a szükséges bikát megszerezni, még ennél nagyobb kedvezményben is részesülhetnek. Ezek alapján mind azon magán-tenyésztők, kik a fent elősorolt tenyész-bikákkal rendelkeznek, és azokat eladni hajlandók, továbbá azon tenyésztők és községek, kik alkalmas tenyészbikákat beszerezni óhajtanak, ez irányban értesítéseiket, melyben a bika faja és évszáma határozottan megjelelendő, 1884. január hó 15-éig Veszprémbe a gazdasági egyesület titkári hivatalához annyival is inkább beküldjék, mert a később érkezendő ajánlatok vagy kérelmek figyelembe részeltethetek nem lesznek. Nagy Iván, a gazd. egyesület titkára. Gyümölcsöseink. A Balatouvidék szőlőibe is lecsapott a phyl- ioxera-vész. Eddig ugyan csak a keleti szőlők egy- némelyikében észlelték a veszélyes férget, de a verseczi és máshoni példákból következtetve, alig remélhető, hogy a balatoni borvidék legértékesebb helyei megkímélve maradjanak. A »Veszprém“ mindjárt a veszély jelentkezésekor fölvetette a kér­dést, mi történik majd azután, ha balatoni szó'lőmí- veléseiuket esetleg tönkre tenné a phylloxera, mint a hogyan elpusztította Francziaország, Isztria és Stajerhon legszebb szőlőit ? A termelés melyik ágá­hoz forduljon akkor a szegény szőlőbirtokos, hogy szőlőjének mégis hasznát vehesse ? Amennyire mi a Balaton mellékét ismerjük, részünkről a gyümölcsösök nagyobb mértékű és okszerűbb gondozását ajánlanók, még azon esetben is, ha a vész szőlőinkről nagyobb károk nélkül elvonulna, A gyümölcstermelés — daczára, hogy a nép­iskolákban is tanítják — még most sem tud nálunk általánosan meghonosodni. Az osztrák-magyar mo­narchia évi gyümölcstermelése 3.7 millió hectolitert tesz ki, s annak alig egyharmada vagyis 1.28 millió hectoliter esik a magyar államfélre. A behozatal még mindig nagyobb a gyümölcs kivitelénél. Kö- füíbelül fél millió forint értékben kerülnek ki friss és aszalt gyümölcseink a külföldi piaczokra, de az idegen országokból a gyümölcsfélék behozatala na­gyobb hatszázezer forintnál. Pedig ha valahol, Magyarországban lehet gyö­nyörű gyümölcsöket teremteni. A széles völgyelések, a délre nyíló síkok, a lankás, halmos felületek mintegy előre vannak gyümölcstermelésre beren­dezve. Stiriában, de még a Karstban is gyümölcs­fákat láttam a szántók, országutak mellett, nálunk több helyen még füzet vagy az akáczfát sem törik meg az ut szélénél. Ahol pedig felfogták a gyü­mölcstermesztés jelentőségét, p. o. a kis magyar Alföld nyugoti és északi részén, a Duna-Tisza kö­rében, ott az évi jövedelmet oly jelentékenyen sza­porítja az eladott gyümölcs ára, hogy egyes vidékek egyenesen a gyümölcsösökre fordítanak legjobb gondot. így, hogy csak egy példát említsek Krassó- megyében néhány helység alma és szilva eladásából szerzi meg a betelelés költségeit. Meiszl Lőrincz karánsebesi kertész 1881-ben 500 métermázsa gyü­mölcsöt szállított Becsbe, Dél-Tirolba, tívájcz és Bajorhonba, Galtcziába de sőt Törökországba és Kairóba is. Ha m. mázsaként csak 3 irtot számí­tunk, (pedig a jobb fajta körte és alma mázsája 6—7 Írtjával kelt el) csak a gyümölcsből 1500 frt bevételt tüntet fel kertészete. A budapesti legutolsó gyümölcskiállitáson 117 hazai kiállító 246 almafajt és 205 körtefajt állított ki. Látni való tehát, hogy hazánkban a legkülönb- félék fajták jól diszlenek. De vannak területek, hol egyes gyümölcsfajták kiváló jóságban teremnek. Példa rá a kecskeméti baraczk, a krassómegyei szilva, a nyugot-magyarországi cseresnye és a ba- latonmelléki spanyolmeggy. Ami különösebben a Balaton mellékét illeti, a körte, alma. dió, királyszilva, lasponya, őszi ba­raczk, birs kitűnő válfajai teremnek e vidéken szór­ványosan oly kitünően zamatos, nagy fejlődésü és jól tartható gyümölcsfajtákat nevelnek itt, hogy ha rendszerrel űznék a gyümölcstermelést s a nemes fajták hajtásaival a szegényebb szőlőbirtokos is megnemesítené selejtesebb fáit, s ráadná magát a gyümölcs mesterséges szántására, (p. o. amerikai módon felhevitett légáramlatok által) összeköttetésbe lépne külföldi vásárlókkal s házaló, hetivásároskodó eladás helyébe a vasúton való kivitel tizeméhez fogna, hisszük, hogy évi jövedelmét jóval nagyobbit- hatná s nem kellene aggalommal néznie a phylloxera lassú terjeszkedését. Vasúti hálózatunknak csak akkor vesszük hasz­nát, ha kiemelkedünk eddigi provinciális szűk kor­látoltságunkból, szakítunk a hagyományos gazdál­kodással, s nem a vevőt várjuk házunkba, de há­zába visszük termékeinket. Az értelmes magyar gazdának fel kell használnia a vasutakat. Sokba kerültek és kerülnek a vasutak, de tízszeresen fizet­nek vissza, ha kiaknázzuk őket s a velők kapcsolatos kereskedelmi utakat. A vasút a tömeges és gyors szállítást, provokálja, a mezei iparnak, a termelés­nek is századunkban tömegesnek és lehető gyorsnak kell lennie. Czirbusz Géza. VIDÉKÜNK. Pápa, 1883. deczember 12-én. A pápai járás tisztviselőinek kijelölése tárgyá­ban tartott értekezleten jelen volt 76 megyebizott­sági tag. Békássy Károly elnök 10 órakor az érte­kezletet egy üdvözlő beszéddel megnyitotta. Tóth Lajos — hivatkozva arra, hogy Bóday megyei fő­számvevő, Tóth Dániel pápai járási szolgabiró ré­szére lemondott, Horváth Lajos jogtanárt ajánlja szolgabirónak. Galamb József helyreigazitólag meg­jegyzi, hogy Bóday csak feltételesen mondott le ha t. i. részére más hasonrangu állás biztosíttatik. Hermann János tiltakozik a Pápán lakó bi­zottsági tagok szavazati joga ellen, mivel a szolga­biró hatásköre Pápa városára nem terjed és mivel a járási bizottsági tagok sem folynak be a polgár- mester választásába. Kiss László meggyőző és találó okokkal mutatja ki ezen tiltakozság és indit­vány helytelenségét. Ily értelemben szólnak még Szilágyi József, Barthalos István és Antal Gábor. Hermann mellett szót emelt Galamb József. Elnök oda nyilatkozik, hogy ezen kérdést nem lehet sza­vazat alá bocsátani; ő a jegyzőségtől uyert névsor alapján küldötte szét a meghívókat, a ki megjelent annak van is szavazati joga. Kolossváry Gyula ügyvéd 5 bizottsági tagnak — köztük gróf Ester­házy Móricz — írásbeli nyilatkozatát adja át, mely szerint ők Horváth Lajosra szavaznak. Viszont Her­mann János 48 községnek írásbeli nyilatkozatát adja be, melyben kijelentik, hogy ők ezentúl is Tóth Dánielt akarják szolgabirájuknak. Mindezen nyilatkozatok a tiltakozással együtt a jegyzőköuyv- höz fognak csatoltatni. Antal Gábor indítványozza: fejezze ki az értekezlet azon óhaját, hogy Tóth Dániel megyei főszámvevőnek legyen előléptetve; mely indítvány elfogadtatott. Ezután még hosszabb eszmecsere fejlődött ki, melyben Gyurátz Ferencz hathatós és szép beszédben Tóth Dániel mellett szólt. Délben a szavazás elrendeltetvén Horváth Lajosra szavazott 36, Tóth Dánielre 33. Járás or­vosnak egyhangúlag Dr. Makara György lett kije­lölve. — Újabban az Unió bank is érdeklődik a Pápa­keszthelyi vasút kiépítése iránt. A múlt napokban mérnökeivel beutaztatta az egész vonalat. A helybeli járásbíróságnál egy uj segédtelek- könyvvezető'i állomás lett rendszeresítve, melyre a pályázat már ki is lett hirdetve. A pápai jogakademia polgárai 1884. január 12 én zártkörű bált rendeznek, segélyegyletük pénz­tára javára. Belépti díj személyenként 2 forint. A tegnapi vásáron igen sok eladó marha volt; de vevők nem voltak oly sokan mint máskor. A mai zsibvásár sem elégítette ki a kereskedők és iparosok várakozását. Csak a disznópiacz volt igen élénk, annyira, hogy már a reggeli órákban a bás­tyán és az oda nyíló utczákon a közlekedés teljesen megakadt; az utczák tömve voltak kocsikkal, a gyalogjárás is majdnem lehetetlen volt. Polgár. Csótli, 1883. decz. 10. 'Végzetes levél. A csóthi postakocsis G. J., a posta bizton­sága tekintetéből, az utón egy hatlöv fü forg^pisz- tolyt szokott magával hordani, melyet hazaérkezté- vel rendesen ura asztalára tett le. — Folyó hó 7-én este kivételesen a levelek kihordása alkalmá­val is magánál tartotta. — Ugyanakkor B. P.-né szegény özvegyasszonyhoz is kellet egy levelet vin­nie mely alkalommal egy 5 éves fiacskájának a pisztoly tarsolya feltűnvén, azt simogatva kérdezé, kérdezé, hogy mi v&n benne. ,— A különben jó szelid viseletű kocsis,' hogy a kicsinek örömöt sze­rezhessen, elővette s mivel már előbbi próbálgatá­soknál nem sült el, azt el is csettenté; most azon­ban a töltény elsült és a golyó a kis fiú homloka kö/.epén behatolváu a fej hátulsó részén egész a bőrig hatolt. — Erre a gyermek összeesett s mint egy két óráig mutatott még életjelet, azután pedig végkép megszűnt élni. — Á kocsis másnap önként jelentette magát a pápai kir. járásbíróságnál, hol azonnal le is tartóztatták. — Á hivatalos bonczolás 9-én d. e. 11 órakor tartatott meg. — Miután 10-én az előleges vizsgálat megtartatott, a kocsis kezes­ség mellett szabad lábra helyeztetett. Szépen jel­lemzi a szegény asszonyt az, hogy miután szemta­núja volt a balesetnek s igy meggyőződhetett a véletlen szerencsétlenségről, a kocsis megbüntette- tését maga részéről nem kívánja. Az ilyféle szerencsétlenségek majdnem napi renden vannak. Oka, mert lőport és fegyvert kivé­tel nélkül bárki is szabadon vásárolhat és viselhet. — Most ha az utón egy rongyos szűrössel találko­zik az ember, nincs biztosítva, ha nem-e fegyver magazin áll meg előtte. — Ezekben keresendő a rablóbandáknak is oly könnyedén való alakulása. — Valóban a személy- és vagyonbiztonság tekintetéből igen kívánatos volna, ha a lőpor vásárlása és pisz­tolyok viselése is szabályoztatuék, még pedig törvény által. — Ha a hosszú fegyverektől, melyek el nem rejthetők adót kell fizetnünk, mennyivel inkább meg- adóztathatók volnának a zsebfegyverek, — melyeket mindenkor magával vihet az ember. — Ily utón ritkulnának a veszélyes pisztoly viselők; akik pedig személy- és vagyonbiztonság tekintetéből hordanak, szívesen fizethetnék meg rólok az adót, mert bizto­sítva lennének, hogy nem minden -haszontalan em­bernél lesz található ; — további! általa az állam- pénztár is nem megvetendő összeghez juthatna. Sipőcz Jerencz. HÍREINK. Veszprém, 1883. deczember 16-án. Lapnnk mai számához a „Hiv. Ért." 44. száma és Krausz Ármin könyvkereskedésé­nek naptár- és könyvárjegyzéke van csa­tolva. Királyi kézirat. A belügyministerium veze­tésével meghízott magyar miniszterelnököm ölőter­jesztésére : gróf Khuen Héderváry Károlyt, Horvát, tílavon és Dalmát országok bánjává történt kine- veztetése folytán győrmegyei és Győr szabad királyi városi főispáui állásától buzgó és sikeres szolgála­tainak elismerése mellett ezennel felmentvén, — egyúttal báró Fiáth Ferenczet, Veszprémmegye fő­ispánját, ezen állásában való meghagyása mellett, Győrmegye főispánjává is — az ottani tisztujítások tartamára — kinevezem. Kelt Gödöllőn, 1883. évi deczember hó 7-én. Ferencz József, s. k., Tisza Kálmán, s. k. Személyi hírek. — Gr. Esterházy Móricz és gr. Esterhazy Ferencz ma — vasárnap — vá­rosunkba érkeznek és püspök ur ő nagymóltóságának yendégei lesznek. Hasonló alkalomból Láng Lajos orsz. képviselő is megérkezik, ki ezúttal először gyakorolja megyebizottsági jogát. Eljegyzés. — Tek. Köves Ede földbirtokos ur a napokban jegyet váltott Tezerédj Imre föld- birtokos úr kedves és szeretetreméltó leányával Irma kisasszonnyal. Mind a két család oly tiszte­letnek és szeretetnek örvend, hogy e hir megyeszerte a legnagyobb örömet fogja okozni, tízivünkből gra­tulálunk tehát a kedves fiatal párnak. Éljenek! Tanügybarátok. — Nagyságos és fő tiszte­lendő Köves János feisőörsi prépost úr a veszprémi kath. főgymnasiuinra 4u0 azaz négyszáz frt, tek. Köves Ede földbirtokos úr 50 azaz ötven frt. tek. Köves János törvszóiu bíró úr 50 azaz ötven irtot ajándékoztak. Isten éltesse a tanügy nemesszivü barátait! Megyei közgyűlés. — Tegnap d. e. 11-kor reudkivüii megyei közgyűlés volt, b. Fiáth Fereucz lőispán ur Ő excelientiajának elnöklete alatt. A ha­tásos beszédet, melylyel a főispán a közgyűlést meg­nyitotta és a bizalom alapján megválasztott me­gyebizottsági tagokat jogaik- és kötelességeikre figyelmeztette, általános éljenzés követte. A kandi­dáló bizottságba választattak egyhangúlag Tap János, id. ‘Furgly Sándor és Ruttner Sándor urak. Főispán ur ő excellentiája a maga részéről ezen bizottságba kinevezte dr. Sárkány Miklós, Töschl Károly és Kenessey Pongrácz urakat es kijelentette, hogy aki valamelyik tisztviselői állásra reflektál, az szándékát akár szó-, akár irásbelileg

Next

/
Thumbnails
Contents