Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1883-11-25 / 47. szám
[X. évfolyam. !§§S. 47-lk szám. Veszprém* november 35« Megjelen e lap a „HIVATALOS ÉETESÍTŐ“-vel együtt minden vasárnap reggel. Rendkívüli esetekben kü- lönlap adatik ki. — Előfizetési ár mindkét lapra : negyedévre 1 frt 50 kr. ; félévre 3 írt; egész évre 6 frt. Egyes példányok ára 15 kr. — Hirdetések dija: egy hasábos petitsor tere 6 kr.; nyilttérben 20 kr. (minden beigtatásért külön 30 kr. állami bélyegilleték fizetendő. Kiadóhivatal: Krausz A. könyvkereskedése Veszprémben. Ide küldendő minden előfizetés, hirdetés, melléklet s reclamátió. VESZPRÉM közgazdasági*, társadalmi*, helyi* s általános érdekű MEGYEI HIVATALOS HETI KÖZLÖNY. Uagánritáknak s személyes jellegű támadásoknak a lap keretében hely nem adatik. Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Névtelen közlemények vsak akkor vétethetnek figyelembe, ha valódiságuk iránt bizouyíték szereztetett be. — Bérmentetlen leveleket a szerkesztőség csak ismert munkatársaktól fogad el. Szerkesztőségi iroda: Vár 1. sz. a. — Ide czimzeudő a lap szellemi részét illető minden közlemény. A földművelő nép érdekében. „A kis birtok védi meg a nagy birtokot.4* Széchenyi. Az agrár kérdés hova-tovább kezd >ncrét alakot ölteni. A homályos alakzatból, melyek eddig az agráriusok elis- lerést érdemlő programmját alkották, kezének lassankint kiválni az egyes képek, sztán, szabad szemmel látható, határozott onásokkal. Azon általános jelszó : „Megmentem földművelő osztályt“, mely Németország- an, Ausztriában és főleg hazánkban is ly jogosulttá vált, praktikus javaslatok lakjában követeli a polgárjogot az álla- 10t intézők előtt. Nem czélom e javaslatai e helyen felsorolni. Itt csak egy ddig hazánkban nem igen ismert mód- zerröl akarok szólani, mely különösen aegérdemli az illetékes körök figyelmét. Poroszország rajnai tartományában az izsorának egy különös neme van életben, t kis birtokos ugyanis mikor földjének nunkáltatása érdekéből állat-trágyára szóul, s nem bir annyi pénzzel, hogy szarvasmarhát vegyen, — bizonyos állatkeres- :edőktől állatot bérel ki. E bérletnél azonban i szemes kereskedő azt köti ki, hogy a íérlet csak addig fog tartani, mig neki etszik, s e feltétel alapján nagyon termé- izetesen vagy akkor kéri vissza kikölcsön- iött tehenét, a midőn a tehénből fris tejelő ett, vagy mikor legnagyobb szüksége volna irra a bérlő gazdának. E szomorú kényszer- ielyzetben a bérlő hitelben drága áron megteszi a marhát. A drága vételárt nem tudja izetni, — az uzsorás kereskedő karmai lözé kerül a szegény bérlő, s talán mondanom sem kell, bogy a kisbirtokost kiűzi birtokából az élelmes (hogy más szóval ne tituláljam) kereskedő. Rettenetes volt a pusztítás e téren Poroszországban, mig egy lelkes emberA „Veszprém“ tárczája. A rózsák története. Irta: Veress Ferencz. (Folytatás.) Csaknem minden ország közt Francziaország vala az, melyben a rózsát szegény és gazdag egyaránt kedvelte s ma is kedveli. A 14 ik évszázban Rouen- bau emelkedett legmagasabb fokra a rózsa-fényűzés. Mintha csak a régi római legélénkebb rózsa-cultus elevenedett volna föl, épen úgy rózsázták fel magukat ünnepélyek alkalmával és hintettek be asztalt. padlót rózsaszirmokkal. Az országgyűlési termet füzérekkel ékesítették föl ünnepies megnyitása a díszes reggelin rózsa-csokrokkal jelentek az asztalnál, melyen az étkek illatos rózsáitokkal valónak környezve. A múlt évszázban Montpellier tűnt ki a rózsásban leginkább; úgy emlékeznek róla, hogy a y forradalom előtt, csak egyik rózsatelepén 40000 ab rózsatő vala szükségleteinek födözésére. A rózsafajok összegyűjtése csak a 18-ik év* ft »zban kezdődött, s bizonyos jelek ujjal mutatnak ra, hogy a hollandiaiak valónak Európában az lök, kik magvak után uj fajú rózsákat szaporítottak (,17-ik évszázban Közép-európában a centifoliákon fehér rózsákon kívül a damaszkusi rózsa is már. meretes vala, úgyszintén a „Province*- és Ca- aeinus-rózsa is. Az időben a centifolia „Hol- andi-rózsa“ nevezet alatt volt elterjedőben való----1 TT_-i-" jpt "W te nyészt A francziák nevezetes kertén ti műnkéi a nLe (Bob Jardinier*, mely habár 1761-bm íratott is, de ezért mindig becses marad, csak tűi éle centibarát Raiffeisen nem gondoskodott gyökeres óvszerről. Egyletet alapított, hol a tagok, hitelezők és adósok egyaránt egyetemleges kötelezettség alapján állottak szemben harmadik személylyel. Ez egyetemleges kötelezettség terhe teszi azt, hogy a tagok ugyancsak pontosan vigyáznak társaikra. A Raiffeisen egyletek bizonyos anyagi előnyt is biztosítanak, mi által a tőkéseket is bevonják szövetkezetük körébe, melynek különben fő feladata a kölcsönzés. A Raiffeisen egyletek a kis földbirtokosok érdekében alakulván, nem rövid lejáratú hitelt adnak, mint. az iparosokra vonatkozó Schultze-Delitz-féle hitelbankok, hanem hosszabb időre, rendesen 4—5 évre. A kölcsönzés legkisebb összege két márka, legnagyobb 6000 márka. A kölcsönt csak akkor táblázzák be, ha az 10 évnél hosz- szabb időre vétetik fel. Az egylet igazgatóságánál példás rend és szigor uralkodik. Minden negyedévben megvizsgálják lelkiismeretesen az egylet adósainak hitelképességét. A részegessé vagy rossz gazdává fajult tagot rögtön kizárják az egyletből. Vigyáznak arra is, hogy mi czélból kér valamely tag kölcsönt az egylettől, melyet egyébiránt csak gazdasági beruházásokra adnak meg. Ezen itt röviden ismertetett egyletek élén többnyire az egyes község lelkészei állanak. Az egyletekkel — s erre akarunk e helyen súly fektetni — a vidéki gazdakörök szoros kapcsolatban állanak. A gazdakörben hozatnak fel a gazdák szükségletei, s az azok iránti kielégítési módozat. Kezdeményezésükre az egyletek mellett termelő, s fogyasztási szövetkezetek alakulnak. így Walphorzheimben a kölcsön-pénztár mellett fennáll egy pincze-egylet. Nincs terem ez egyletek bővebb ismertetésébe bocsátkozni. Egy hazai Írónk e ■MMI—I’lWIHMWn—f 1 ■ IUFIIB1I fl I—HIUMi U■ MJlMgMr.VgeTOSHW fóliát említ és egy újat a Burgundi kisded rózsát. 1786-ban jött ezekhez még nyolcz-féle, ezek között a „moha“- és a „fahaj rózsa“, melyek nálunk már fél elvadultan fordulnak elő. 1795-ben Filassier már harminczféle rózsát számlál elő, azok közt egy kétszernyiló damaszkusi rózsát „Rosier des quartre saisous“ nevezettel, mely nálunk mai napig ismeretes és majd minden nagyobb kertben meg van, alakja csaknem olyan mint a fátyol-rózsáé, csak nyílása kisebb s laposabb, de a színe hasonló s azzal múlja felül a fátyol-rózsát, hogy őszszel is dúsan virágzik. A 16 -ik és 17-ik évszázban Dél-francziaor- szágban a rózsatenyésztés már nagymérvet öltött, honnan csakhamar északfelé vette terjedését s különösen Rouen s környéke kezdett föltűnni. Hogy a 18 ik évszázban mily óriási előhaladásnak indult a rózsatenyésztés Páris környékén, különösen Brie- le-Comte Robert helységben s ennek környékén, az országrajzi jegyzetekből tudhatjuk, hogy az említett helyeken 1866-ban 89 rózsa-tény észtő élt, kik együtt összesen 1.033,000 rózsafával foglalkoztak. A Brie-Comte Robert-i még a középkorból eredő rózsa-ünnepély nevezetességénél és nagyszerűségénél fogva általánosan ismeretes, melylyel rózsakiállitás van kapcsolatban; hol a kiállított uj fajok meghatározására a bíráló bizottság utján jutalmaztatnak meg a legszebb s legjobb rózsák előállítói. Az 1866-ik évi kiállításon, sátor alatt, 78,000 nyílott rózsaszál, és 6000 beágyolt „Du roi“ cserepes rőzsatő vala kiállítva. Egész a barminczas évekig a csupán egyszer- ayüó rft ál ralkodt&l ' m j rodtak fej mei s pro< vencer — Kost rózsák , csoportjához i i : . ?■■ angol j botanicustól Clf á - v benkérdést tárgyszó czikkében, melyre soraimban utalok, felemlíti, hogy jótékony hatással bírnak még ez egyletek az adósságokkal terhelt ingatlanok elárverezésénél is. Raiffeisen maga beszéli el az árverésuek egy szomorú esetét. Az uzsorás árverez- tette egyik adósának ingatlanságát, melyet ö — elriasztva a netán jelentkező vevőket, — potom áron vett meg. (Akár csak hazai példát idézhetne Raiffeisen.) Raiffeisen egylete részt vesz az ily árveréseknél, s ha szükségét látja, megveszi a birtokot, nehogy lelketlen üzérek által hallatlan olcsón megvétetvén a birtok, a régi birtokos földönfutó legyen. S ha az egylet ily birtokot megvett az árverésnél, eladja azt 10 évi törlesztésre újra, s a vételárnak csak azon részét tekinti magáénak, melyből az egylet kiadása kikerül, a többit mind viszszaadja az árverést szenvedettnek, hogy az uj életet kezdhessen. Kell-e még festenem ily egyletek jótékonysági vonását? Nem elég-e egyszerűen csak kifejeznem azon erős meggyőződésemet, hogy ha lelkészeink, földbirtokosaink 8 főleg vidéki gazdaköreink, az á\)am segítségével, vagy legalább közvetítő útmutatásával a Raiffeisen-féle egyletek mintájára hasonló nemes czélu szövetkezetek létrehozásán fáradnának, s ha e fáradság kormányunk részéről — főleg a kezdeményezés nehéz stádiumában — pártoló kézre találna : — megközelítve lenne a való- sulása annak a szép jeligének, mi az agráriusok zászlójára írva vau: „Meg kell menteni a magyar földműves osztályt.“ Dr. Fenyvessy Ferencz, orsz. képv. Mi újság a nagy világban? QÄ szerb lázadás elfőj tatott. A fő kolomposok elfogattak, Pasich kivételével, a kinek Bulgáriába az orosz consulhoz sikerült menekülnie. Dudics és Gyurics felkelővezérek kivégeztettek. gáli rózsákkal, melyek Francziaországban 1804-ben már általánosan ismertek lettek, csakhamar nagy lendületet nyert a rózsatenyésztés az által, hogy ezek hazai rózsákal kereszteztetvén, számtalan uj faj állott elő, melyek többször virítván, hibáson „Remontant*-oknak neveztettek el. Az első ilyenféle töbszörnyiló korcs-hybrida byfera-t Öouchet állította elő Sévers-ben, melyet később St. Cloudban neveltek és szaporítottak el „Rose du Roi* nevezet alatt. Tehát ne feledjük, hogy a legelső töbszörnyiló hybrid rózsa a Rose du Roi vala, melyet nem csak ezért becsülhetünk s adhatunk neki helyet gyűjteményünkben, hanem ama jó tulajdonságáért is, hogy a nem felette kemény telet nálunk is kiállja takaró nélkül; s noha óléuk rózsaszínű virágának kiváló szép alakja nincs is, de mert lassú növésű és bimbója nagyon szép, téli cserepes rózsa tenyésztésre biztosan ajánlható. Hogy e czélból a francziák ezt a rózsát mennyire kedvelik, már föntebb is meg volt említve, hogy Brie Comte Robert uz 1866-ik évi rózsakiállitás alkalmával 6000 cserépbe gyökeresitett példányt mutatott föl. A rózsákról abban az időben kiadott rnuukák közt „Les Roses peintes par S. Rédoute* vala a legkitűnőbb, melynek szövegét az élethez hűn festett rózsák közé Thory Antal irta; ára az igaz hogy 1200 frank, de e nagy ára mellett annyira becses, hogy hozzá képest más művelt népektől csak megközelítő sem löstetett és iratottt eddig. Francziaországban már akkor találkozott némely olyan kertész, ki ezerféle rózsával is rendelkezett, de melyek közül alig maradt 20 félénél több napjainkig. _ . A közöaségSB" hálr "Snyp iros, és főiig leijei hŐűLp08 rózsák elvetett í navvaiból nemsokár a szebb 11 szinü többszőr nyíló rózsások ád [Mattak í elő szak ijmerettei. 13 kö/ ben Dél-ázsiából i oás uei miieket is hozta* bo, p< :idáu! a piczinyke rózsút qA madridi látogatás legközelebbi eredménye Spanyolországnak nagyhatalommá való kikiáltása. Mivel Anglia sem ellenzi, Spanyolhou ezentúl mint nagyhatalom fog rósztvenni Európa politikai ügyeiben. OÍ szerb-bulgdr kiegyezés létrejött. Egyik sarkalatos pontja, hogy a hadügyministert a fejedelem csak a czár tudtával nevezheti ki. ügy látszik a coulissák mögötti harciban újra az orosz diplomaták győztek. A franczia ministeriumban a külügyek vezetését Ferry, a pénzügyeket Leon Say veszi át. Az utóbbinak candidatiójat az üzleti körök nagy megelégedéssel fogadják, daczára a kitörő félben levő csinai háborúnak. A csinai-franczia háború kitöréséről azt sürgönyzik, hogy a csinai kormány Bakuin megtámadását casus bellinek fogják tekinteni, Francziaország pedig felhatalmazta Courbet tb. támadja meg Baknint. qA czár élete ellen újra összeesküdtek. A conspiratorok a magasabb körökből valók, de tervük idő előtt elárultatott. A magyar országgyűlés a keresztények és zsidók közt való házasság törvényjavaslatát tárgyalja. A veszprémi katli. fögynmasium. Kovács Zsigmond megyés püspök ur ő excel- lentiája e nemesszív sugallta körlevéllel kisérte a róm. kath. gymnasiumi bizottságnak múlt számunkban közlött felhívását: Krisztusban kedves Testvéreim és Fiaim l A veszprémi róm. katholikus közönség gymnasiumi bizottságának mindnyájunk által osztott azon óhajtása, hogy a veszprémi kath. 6 osztályú gymnasium nyolcz osztályúvá átalakíttassák, amint erről ezen bizottságnak közelebb a lelkószkedő papsághoz intézett értesítése és kérelméből Krisztusban kedves Testvéreim és Fiaim örvendetes tudomást vesznek, megvalósulásához közeledik. A bizottság buzgó, fáradhatlau törekvésének sikerét velem együtt őrömmel üdvözli lelkószkedő papságom, eltekintve a közművelődés és valláserkölcsös nevelés érdekeitől azért is, hogy a veszprémi egyházmegye székhelyén fennálló s a terv szerint kiegészített tanintézet a veszprémi egyházmegye papságának csemetés kertje lesz, melyből papnevelő iutézetüuk szemeink előtt valláserkölcsösségbeu, jámborságban nevelt ilju levitákat fog nyerni. Ott, hol a művelődés, vallásos nevelés s egyházmegyénk szellemi érdekei előmozdítására áldozatot kellett hozni, egyházmegyénk papsága mindig az elsők között volt. Ezen áldozat- készségébe vetett bizalommal melegen ajánlom lel- készkedő papságom figyelmébe a nevezett bizottság fennérintett fölhívását, melyben azon kérelemmel fordul az egyházmegyei papsághoz, hogy ezen felsőbb nevelést nyújtó tanintézet fölállításában filléreivel segítségére legyen. Azon biztos reményt táplálom, hogy ezen fölhívás nem fog eredmény nélkül — Rosa Laurentia — Lawrence angol urhölgy a Bourbon szigetről hozta. Noisette kertész 1817- beu küldte Amerikából Párisba a tőle föltalál vagy magról nevelt nevét hordozó „noisette* rózsát, — Cromatelta noisette-t — melyet valószinüleg a beugali és valamely nagyon kapaszkodóféle a ,mo- schata“-val való keresztezés után növelhetett. A rózsatenyésztés azonban legnagyobb lendületet csak akkor nyert Francziaországban, midőn a thea-rózsa — Rosa indica Thea — és az ehhez közel rokon, de erősebb növésű bourbon-rózsa — Rosa bourbonica — hozatott be Dél-ázsiából. A thea, bengali és noisette-rózsa keresztezéseiből állíttattak elő ama fenséges thea- és uoisette-rózsák, melyekre az emberi szorgalom és kiváló ügyesség méltán büszke lehet. A bourbon-rózsát, mely valószinüleg valamely hybridatio utján állott elő történetesen, csak 1820 ban hozták a Bourbon szigetről Európába. A bourbon-rózsák s a hazai tőbbszörnyilók keresztezésével állottak elő az úgynevezett „Hyb- rida biferák“ vagy remontant-rózsák, kerekded, sima és fényes levélzetükkel, kevéssé vagy épen nem tüskés hajtásaikkal, a melyek némely valódi bour- bon-rózsától csak alig-alig különböztethetők meg. Továbbá sok rózsa állott elő történetesen, és pedig mesterséges hozzájárulás nélkül úgy, hogy némely rózsafáu egy-egy elfajult ág egószeu más télé színű és alakú virággal díszeleg, mint társai ugyanazon egy tőn. így álott elő a fehér centifolia — Rosa unica — az unica moha-rózsa; újabb időben pedig a többszörnyiló hybrida „Baroune de Rothschild“ és a „Mabei Morrison“. Az ilyen valóban sajátságos természeti jelenségeket a kertészek ssal sietnek megörökíteni; igy nagy mértékben poritván, terjesztik. Már az itt elmondottakból is eléggé kitűnik, i eoyy minden más müveit nép között a francziák •- gyakorlottabb rózsatenyésztők és szapoiitók. Újabb
