Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1883 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1883-07-22 / 29. szám
Tehát próba, tapogatódzás nem hiányzott soha, de siker egyetlen esetről sincs említve sehol. Múlt század középén Degen nevű mülakatos finom aczél rugókra feszitett selyem szárnyakon száll föl, de haladni nem birt előre, hátra, abban maradt az ő tapogatódzása is. Mongolfier testvérek, Aunonéban Francia- országban gazdag papirgyártők, voltak azon szerencsés halandók, kik rájöttek azon helyes gondolatra, hogyan lehet nagy üres papír gömböt a légbe fölereszteni és ott fönn tartani. Hát hogyan? nagyon egyszerű, látja, tudja minden mosónő, hogy ha egy finom ingféle hamar szárad — melegen — s valahogy egy gömbféle támad belőle: megy, száll föl a magasba és nagy boszuságnkra le-leesik a kötélről. Világos tehát, hogy ha egy jó nagy papír gömböt készítünk, s annak tölcsér alakú nyílása alá tüzet rakván igy benne a levegőt föl megmele- gitjük, az a gömb is fel fog emelkedni. Papirgyárosnak olcsóba kerül és a szép kísérlet, lássuk. Elkészült az óriási gömb (mint a veszprémi sz. Háromságfcér körlete,) erős kötelek tartották köröskörül lenyűgözve, mig fölmelegedett fölpufíadt iszonyú hasa, aztán elvágták a tartalék kötelet és az első léggömb 1783. jun. 5-én roppant néptömeg éljenzése közt fölszállott vagy 1000 méter magasra, s aztán szépen visszaereszkedett Ezzel aztán meg lön törve a jég, mindenki léghajósnak készült felcsapni, hiszen oly egyszerű, oly természetes az egész. Hogy erre eddig reá nem jüttünk?! Volt öröm, ujjongás; más részről ijedség, rémület, az emberek között, a nagy közönség, katonaság tapsolt, milyen kényelmes, milyen gyors lesz ezután az utazás, a hadviselés! . . Felülünk, hipp .. hopp... ott legyek, ahol akarok .. s pár óra múlva megtörténik, amiről eddigelé csak a mesék országában szóltak. De viszont elrémültek más részről a kereskedők, mert azt hitték, ez a légmasina, ez az Ördögnek pokoli találmánya agyon üti a szállítást; hajózás jó éjt immár néked! Csak az újkor legnagyobb gyakorlati bölcsésze:. a halhatlan emlékű Franklin Benjamin nem szólott egy szót se, s midőn kérdezték is ez ügyben, azt mondá: Csecsemő gyermek, még nem tudjuk, mi válik, — vagy csak válik-e valami belőle. 1783 aug. 23-án ereszté föl Charlier Párisban az ő első javított léggömbjét, amennyiben ez nem fütött léggel, hanem közönséges világitó gázzal volt megtöltve és finom viaszos selyemből készítve, — ahogy ma is többnyire készítik és töltik őket. Az óriási gömb Pária alatt egy kis faluban készült megszállni, — a jó falusi nép rémületére, kik látva ez ismeretlen szörnyet, szentül elhitték, hogy ez az ördög. Félre verték a harangokat, imádkoztak, szitkozódtak, fenyegetőztek, de a szörny nem tágított, hanem lassú méltósággal ereszkedett lefelé . . . Mit volt mit tenni, kapára, csépre, vasvillára atyafiak! verjük agyon, csak megsegít a jó Isten, hogy legyőzzük valahogy, mondták a falu lakosai; s úgy lön, mint mondták. Mire szegény Charles (Sárle) oda ért kocsival, már csak rongyait találta a néhai megboldogultnak, pedig 20 ezer frankba került s úgy gyűjtötte össze az árt keserves kunyerálással fáradozással. Eddigelé bár sok száz kisebb nagyobb gömb ment föl a felhők honába, élő lény még nem utazott vele, mert bár egyes elszánt ficzkók, tudósok, hírnév v. jó borravaló fejében meg is kísértették volna egyetlen nyakuknak kitörhetését, ,a{ állam- illetőleg a király, semmi áron meg nem engedte e halálos bűnnek elkövetését.“ Hanem midőn 1783. végén egy léggömb alá helyezett kosárféle szobácskábán egy juhot, kacsát és kakast bocsátottak szélnek, s az első légutasok szerencsésen visszakerültek a siralom völgyébe: nem lehetett visszatartani a kiváncsi embert többé, s nagy befolyású egyének kieszközölték az udvar engedélyét, s 1783. nov. 21-én Pilatre de Rozier és d. Ariand egy Páris melletti nyaralóból fölrepültek a gyönyörű léggömbön (70 magas, 45 átmérővel) 1000 met. magasságra, gyenge szél vagy egy unfre elterelte őket Páristol, de aztán lassan ki1 eresztve a gázt, szerencsésen leereszkedtek egy faluban, annélkül, hogy harangoztak volna eléjük, vagy elcsépelték volna őket a jó falusiak. Dicséretére legyen a franczia népnek, fényes elismerés- és jutalmazásban részesítette a Mongolfi testvéreket. Ez idő óta vége hossza nincs a kísérleteknek és fölszállásoknak, de alig egy kettőről mondhatjuk, hogy sikerült, legtöbbuyire szerencséién kimenetelű volt mind, majd a gömb pattant el, majd a villám sújtott beléjük, szélvészek kapták el s dobták őket oda, ahová épen nem igyekeztek: erdőbe, tengerbe, szirtek, házak közé, mert fölszállni még csak megy, de kormányozni nem bírják őket, nem lévén mihe kapaszkodnia a lapátnak, evezőnek, az oda fönn levő ritka lég t. i. nem szolgáltat annyi ellenállást mint a viz p. o. és a sasok, madarak, pillék mégis hogy szállongnak pedig főleg ez utóbbiak mily nehézkesek se farkuk, se tollúk s mégis szállnak még a szélvészben is ?!) Maga Pilatre, aki első szállt föl, szintén nyakát szegte egy másik útjában 1785 jun. 15-én. De hát akinek szencséje van, annak szerencséje van csatában, tengeren, még a légtengeren is. Gélüsak és Bio (Gay Lussak és Biot) már ezen időben több lógutazást tettek tudományos ez élokból és mind a legjobb sikerrel és eredménynyel. De örökre bámulandó szerencsés sikerrel utazgatott itt a felhők honában az angol Coxivell, ki 1850—64 közt 404 szer fordult meg oda fönn, jó és rossz időben nagy ajok-bajok közt, de soha semmi nagyobb szerencsétlenség nem érte. (Ágyban kellett meghalnia!) Dedalusrol azt olvastuk fönebb, hogy ennek egyetlen fia azért veszett volna el ily léguton, mert a nap hősége elolvasztotta a viaszt, melylyel a finomabb szárnytollak összetapasztva voltak. Már e meséből kitűnik, hogy az ős régi népeknek milyen hibás fogalmuk volt a felsőbb régiókról; az óta 100 és 100 léghajós megfordult oda főn, mind ugyanazt tapasztalta; ime halljuk a leghitesebbet, Coxwelt, ki Glaischer (Glézer) csillagász társaságában rándult föl 1872 szept. 5-én. Mikor 2500 metert meghaladtunk, már fölfelé, oly sürő felhőben jutottunk, hogy a fejünk fölött égő gáz lámpát se láttuk, midőn e rétegen áttörtünk, lábaink alatt láttuk a felhő csoportok tömegeit leírhatatlan szépségű csoportjait, melyek mint ragyogó havasok lánczolatai húzódtak el a végtelenségbe ; fölöttünk pedig az ég sötét azúrja terült el, melyhez tisztaságban hasonlót a poros földön soha sem lát ember. Glaisherle akarta fényképezni a tájat, de gyors haladásunk miatt nem sikerült neki. 25“ meleget mutatott, már 10° hidegre lehu- zódott és még folyton száll le azon arányban, amint mi emelkedtünk fölfelé. Galambot bocsátottunk szabadon, de ez a ritka légben repülni képes nem lévén, mint papirszelet bukfenczezik le ha- nyat-homlok a tenger felé. 1 mfd. magason vagyunk a második galambot bocsátottuk el, ez jobban bírja mint előde, iparkodik rendesen repülni esésében, s ugyancsak nagyokat halad minden ütéssel, 1*/* mfd. magasban valánk, beszéli Glaisher, midőn észrevettem, hogy a légsulymérő fokai nagyon homályosak, zsebórámat rántám elő, hogy lássam az időt, de nem láttam a mutatót se, nem hogy a számot. Még mindig fölfelé repülünk, látásom elhomályosul, fejem lehanyatlik, összeestem, érzékeim elhagytak, hallásomat kivéve, mert hallottam Coxwell minden szavát, de felelni, szemeimet felnyitni nem voltam képes, de még csak mozdulni se. Coxwel ki mint mondva volt, rég átesett már az ily gyengeségeken, számos légi utazásai közt, de meg izmosabb, erősebb idegzetű is volt, mint társa Glaisher, — Coxwell mondom, még mindig azt dúdolta: Fölfelé, csak fölfelé excelsior! de midőn 35 ezer lábnyi (11 ezer meter íölö.ti) magasságot le- olvasá és lejegyző — 18° hidegben — észrevette, hogy fullad, gyengül ő is erősen, elhatározó tehát, hogy visszafelé száll. Meg akarja rántani a szelep zsinegét, hogy a gáz egy részét kieressze, (mi által a gömb kisebb lesz és viszszafelé esik) de kezei el vannak fagyva, fogával ráüt tehát egyet a zsinegen és a barometer emelk dóséról látja, hogy szállnak lefelé, mire nem sokára társa is magához jött s nem sokára szerencsésen leszálltak a földre (hogy kezük, fülük elfagyott a téli bundák daczára, az persze nem is számit ily tudományos, angolos kirándulásnál.) Napjainkban Flammarion párisi csillagász tesz gyakran kirándulásokat léghajóval s még eddig folyton szerencsével. Ez utakon többnyire kiséri ifjú szép felosége is, hűségesen beváltva az oltárnál tett Ígéretét, és én őtet el nem hagyom semmi nemű utazásában, noha akkor a léghajózásra aligha gondolt a bájos mennyasszony. Ugyan-e Flammarion ur beszéli, hogy valami meglepő az absolut, teljes csend, mi ott fönn az embert körülveszi; nem hallatszik semmi de semmi zaj, súrlódás vagy egyéb töldi nesz. De csendes, csillagos éjeken, ha úgy % mf. magasan járnak, fölhalatszik a kutya ugatás, órák verése más és más hangon, amint más város fölött szálnak tova, a vasút sípja, amint élesen visítva jelzi jövetelét vagy elindulását egy-egy vonatnak. A nyájas olvasó maga is látta már s talán nem egyszer, hogy egy felhő áll egy helyen, vagy halad egy irányban, mig egy másik alatta vagy fölötte épen ellenkező irányban nyargal kisebb nagyobb sebességgel. (így nyári viharok alkalmával mindig észlelhetjük.) Mi ennek az oka? A különböző szelek, melyek oda főn erre-arra fújnak mert ha szél fuj, annak azonnal kell egy ellenkező testvérrel is birnia, p. u. ha lenn keletnek fuj a szél, fölötte kisebb nagyobb magasságban nyugotnak rohan a másik szél és megfordítva. Már most, mivel a léghajót, hiába mesterkednek, kormányozni lapáttal, csavarral, szárnyakkal, lehetetlen az újabb időben arra a gondolatra jöttek a léghajósok: nem is vesződünk a kormányzással, csak főlszállunk s mikor különböző irányba fujdo- gáló szól közül, bele értünk abba, mely arra fuj, ahova mi törekszünk, (p. o. Veszprémből Fiumébe) itt megmaradunk, nem száliunk fölebb (kieresztvén a gáz egy tetszés szerinti részét a gömbből) s távcsővel, delejtüvel kísérjük, mely városok fölött röpülünk; Füred, Kaposvár, Zágráb, Károlyváros ott van ni a kék Quarneró, leszállói! húzd meg a zsinórt! A gáz rohamosan ömlik ki a gömb feje tetején s mi szintén rohamosan esünk lefelé Fiume alá. Tessék kiszállni! 3 órai utazás után ott vagyunk a kis magy. tenger hűvös partjain, ugyan ennyi idő, vagy tán még kevesebb is elég, ha t. i. egy kis nyári vihar szárnyán repülünk haza a czi- kázó villámokkal s földet eget rázó dörgések kíséretében. Ugy-e egyszerű dolog szives olvasóm? s hogy nem ábránd, hanem száraz való, mutatják a mondottam fellegek, a zivatarok irányai s a viharokkal együtt, szállingó fecskék, sasok, de még az esetlen testű pillék is. Bencsik János. (Vége köveik.) Köztart ás gymnásiumi tanulók számára Sárospatakon. A folyó évi szeptember 1-én megnyíló 1883/4-ik tanévre, nyolez jó családból való, gym- nasiumi tanuló számára Sárospatakon, a közönségesen pVay-kastélynak‘-nak nevezett főiskolai épület második emeletén kö\tartást rendezünk be. A köztartásra felveendő nyolez tanuló, a ref. főiskola gymnasiumának rendes tagja, s mint ilyen a főiskola törvényeinek védelme és kényszere alatt áll s a főiskola iránt mindennemű kötelezettséget, a köztartástól függetlenül, teljesíteni tartozik. A kéztartás biztosít teljes ellátást, beleértve a felbutorozott szobákon kívül.- kosztot, felszolgálatot, tisztogatást, mosást, fűtést, világítást. A fel- vigyázást egy, a tanulókkal közösen lakó, érett, művelt fiatal ember teljesíti. A köztartás rendjéért: tanulmányi, erkölcsi és illemi, általában a nevelés szempontjából, a felügyelet és kormányzás alulírottakat illeti, s ezt házi szabályok szerint magunk teljesítjük. A kéztartás évi dija az elősorolt szolgáltatásokért egyénenként 300 frt, mely félévi részletekben előre fizetendő. A köztartásra felvett tanulók ezenkívül mérsékelt díjért (mely a résztvenni akarók számához lesz szabva) magán oktatást nyerhetnek: a német ős franczia nyelv és irodalomba Kun 7>di | tanártól; az angol és olasz nyelv és irodalomban Bokor József tanártól; a szépírás, rajz és festészetben Zombori Ernői tanár úrtól; a zongorában, vonós hangszerekben és énekben Ivánka Sámuel tanár úrtól; a vívásban és tornában Kiss Elek tanár úrtól. A táncztanitásról annak idején szintén lesz gondoskodva. Felvételre f. évi augusztus 15-ig jalentkez- hetni, mely időn túl jelentkezést el nem fogadunk, sem nyolez tanulónál többet fel nem veszünk. J0. lentkezni alólirottaknál lehet, kik a nevezett főig. kólái épület első emeletén lakunk, s a hozzánk intézett tudakozódásra felvilágosításokkal szívesen szolgálunk. A felveendő tanulók a szükséges ágy- és fe- hérnemüeket magukkal hozni tartoznak. Kelt Sárospatakon, 1883. julius 1. Bokor József, Kun Pál, a philosophia tanára a sáros- logika, német és fran- pataki főiskola akade- czia irodalom tanára miájában. a sárospataki főiskola főgymnáziumában. Szerkesztői üzenet. Polgár. Pápa. - üdvödet. o> Sz. A. Sziklás. — Talán mégis sikerül időt alakítanánk, hogy később meglátogatunk. Servus. N. N. Helyben. — Nincs mit aggódnia; a vasút ügye nem áll az incidens daczára sem rosszul, hogy azon a közel jövő nem segíthetne. Talán jövő számunk teljes megnyugtatására tisztázhatja a helyzetet. Az ügy elleneiuek nem sok okuk vau örülni. Üdvözlet. Veszprémi piaczi árak. & a . b 3||i 1^1 100 kil á frt ónkinti ra kr. Búza. . . Ileeiobb 80 10 30 [közép . . 79 9 60 [legalább való. 78 9 40 Rozs . . . ileeiobb 73 7 50 [közép . , 71 7 10 [legalább való. 70 6 80 Árpa. . . [legjobb [közép • 65 63 7 7 50 [legalább való. 62 6 50 Zab . . . ileeiobb . 40 6 40 közép • . 38 6 30 [legalább való. 37 6 20 Kukoricza íleeiobb 78 6 80 közép , • 76 6 50 [legalább való. 74 6 60 Dara liszt . 22 22 Zsemlye liszt . . 18 18 Fehér kenyér liszt . # 15 15 Fekete kenyér liszt . 13 13 Kukoricza liszt , , # 4 6 7 Búza dara , • 20 20 Rizskása 24 26 Árpakása (dara , 24 26 Köleskása . . . 12 13 KO ZLEKEDÉS. A vonat indúl Veszprémből: Székesfehérvárra (vegyes vonat) 10 óra 13 perez reggel Budapestre (személyvonat) 4 óra 57 perez délután. Kie-Czell, Szombathely felé (v. v.) 5 óra d. u. Ugyanoda, (személyvonat) 10 óra 51 perez reggel. Érkezik Veszprémbe; Székesfehérvárról (vegyes v.) 4 óra 39 perez délután. Budapestről (személyvonat) 10 óra 46 perez reggel. Kls-Czell, Szombathelyről (v. v.) 9 éra 58 perez reggel. Ugyanonnan (személyvonat) 4 óra 52 perez délután. Budapestre érkezik : Az innen reggel ind. vegyes v. 4 óra 58 perez délután. A délntán induló személyvonat 8 éra 47 peres este. Indúl Budapestről: Veszprém felé (személyvonat) 7 óra 10 peres reggel. Székesfehérvárig (vegyes v.) ll óra — perc* reggel. MMTMtMgűTJrÉYVEMI. Eladó ház. Veszprémben a szabadi-utezában fekvő 516. számú igeu czélszeríien és ízlésesen épült házamat, a hozzá tartozó disz- és gyümölcsös kerttel együtt, — melyben kitűnő ivóvizü kút is van — bármely órában szabadkézből eladom, vagy esetleg Dömötöri negyedtől berbe is kiadom. Tudakozódhatni ugyan e házban, lakásomon Michelini János 132 2—2 háztulajdonos. Csapost keresek folyó év október hó 1-ére, előnyös föltételekkel. Bővebb felvilágosítással szolgálok lakásomon Nagy-V ázMony ban. Grotta Jakab 133 3—2 _________ regálé-bérlő Hn sHsasasasHsasHSHSHsasEföasEsasLüícsasüsasEsaH-- Bérbeadó ház. A hosszu-utezában, az iskola szomszédságában fekvő Reviczky-ház, mely áll: 12 szobából, X előszobából, 2 konyhából, 2 élés kamara, 2 « pincze, 2 padlás, 8 lóra való jg istállóból és kocsiszínből, kert- 9 tel együtt jjj f. évi október hó 24-től kezdve vagy g egészben egy lakónak, vagy két részre 3 osztva két lakónak bérbeadó. 3 Éj § s I jjj Bővebb értesítést ad a báztulaj- Hj jjj donos uj jjj 139 x * REVICZKY AMBRÓNÉ. gj jjj jf| BansaszsasasMaHHSAsasHsasűSHsasaHSHSasaszs« Háziasszonyok figyelmébe! Papirkereskedésemben gyiilcs-Mittos üvegekre ragasztandó és minden fajú gyümölcs nevére megnyomatott, jól meggummizott ilyfóle /»a* og6\ ÍN 1 Ribiszke 1 £- ■ 1 'GQ)»/ Irész cziincLikiéls (Vignettek) kaphatók darabonkint 1 krért. — Száz darab egy-egy féléből 80 kr. Krausz Ármin. Veszprémben, 1883 Nyomatott a iaptuíajdouos Krausz Ármin könyvnyomdájában. Hirdetmény. A Balaton-Eörs-Lovas vidéki 86Qély- egylet feloszlása az illetékes veszprémi kir. törvényszéknek bejelentetett; ennek következtében a társasági részvényesek s illetőleg hitelezők követeléseiknek ezen hirdetmény harmadszori közzétételétől számított hat hó alatt leendő érvényesítésére felhivatnak. Felső-Eörsön, 1883. jul. hó 15-én. Az igazgatóság. 138 3—1
