Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1882 (8. évfolyam, 1-54. szám)
1882-11-19 / 48. szám
ügyben Francziaország eszét vesztette, hátrál az angolok elől, újabban még Madagaskar szigetén is kezdi veszteni befolyását. Dilke angol államtitkár határozottan kijelentette, bogy Angliának igen fontos érdekei vanuak Madagaskra szigetén, azokat pedig érvényesíteni akarja. Az algíri és egyptomi vereség után tehát a madagaskari kudarcz a harmadik volna. A köztársaság szerencsétlen a kül- ügyek vezetésében. Cd spanyol királynőnek leánygyermeke született. Keresztapja a római pápa A keresztelés tegnap szombaton volt. Oroszországban nagyban vásárolják a lovakat. A lókivitelt betiltották. Orosz katonakörökben osztrák-orosz háborúról beszélnek. Okul monarchiánknak boszniai beavatkozását hozzák fel. A tisza-eszlári ügyben Eötvös és társai védő memorandumot nyújtottak be, melyben orvosi bizonyítékok ellenében ki akarják mutatni, hogy a dadai hulla csakugyan Solymosi Eszteré volt. A véletlen gunyképen úsztatta oda a csongrádi fejetlen hullát, melyről 16 tanú vallomása és alapos bonczolás utján bizonyos, hogy az sem az Eszter keresett hullája, hanem valami teherbe ejtett öngyilkos lányé, a ki 3—4 hónap vagy félév óta rothadott a vízben. Cd gyarmatai rémesgyilkosság tettesei, kik a falusi bírót ölték meg, szintén anarchistáknak vallották magukat. Utasító iratokat valami tranczia ügynöktől kaptak. Veszprém városát érdeklő költségvetési előirányzat az 1883. évre. (Az első szám az 1882., a második az 1883-kit mutatja.) I. Szükséglet. 1882. évre. 1883. évre. Az ide mellékelt kimutatás szerint a városnak saját birtokára kivetett adója ......................... 2040 78 2023 O85/10 A város javaitól egyenértékű (aequivaleus adó) ..... 30(1 20 309 92 Megyei nyilvános betegápolás! pótlék........................................ 978 06 1054 36s/,<, Városi szegény pótadóra . . 163 20 — — Városi tisztviselők és szolgák fizetése........................................ 15.548 — 17108 A v áros tőketartozásai után egy évi kamat......................... A v áros erdejére fordított kiadások ........................................ A v árosi kőbányára fordított kiadások ................................... Rendőrbiztos, rendőrök, kerülök és tűzoltók ruházatára . . Utczák világítására és lámpák javítására ................................... Ut czák, lépcsők és hidak javítására ,................................... A város szabad terein levő kutakra ........................................ A v áros épületeinek tűzkár elleni biztositására..................... Ug yanazoknak javítására . Nyomtatványok és könyvkötő munkákra .............................. Ir odai szerekre.................... Fa iskolára ......................... Adóvégrehajtásokra . . . Honvéd-menházra .... Tanítók nyugdíj alapjára Adókivetők és leszámolóknak Ot dijnoknak naponkint 1 forintjával ................................... 1098 — 1825 — Kü lönfélékre s előre nem látott kiadásokra ,,.... 1007 — 1748 — néháuy napra ágyba szegezték és végre elérkezett az az ő általa szerencsésnek hitt nap, melyen kitörhetett, ami a kitörésre már több 24 óra óta várt. Legelső volt a Bálintné komám asszony, kit az újdonsággal felzablázott. Szegény Bálintné épen hazasietőben volt, férjének, — kit a kötelesség hazulról már kora reggel elszólit, — reggelijét viendő, de fájdalmára Panni néni karmai közé került, honnét egyhamar nem volt szabadulás. Tudja-e kedves Bálintné komámasszouy, — volt a jó reggelt, — mi a legesleguagyobb újság, melynek kívülem, mindamellett, hogy már azt mondhatnám, hogy avétság, még sincs egyetlen élő tudója sem. Jaj kedves Panni néni, — mentegetődzött kézzel-lábbal Bálintné, — nincs ráérési időm a meghallgatására, majd úgy egy déltájt eljövök, de most sietnem kell a reggelivel uram részére. Soh’se siessen, — feleié dörgedelmes hangon az izetlen Panni néni, — az ura kedvéért. No bizony jó is volna, ha a szegény asszony még a lábát is kificzamitaná az urának a gusztusáért. Bezzeg okos voltam én, nem kellett nekem soha senki ura, pedig volt ám a tűzről pattant Panninak is egykor (!) elég kérője, kik mindannyian kimasíroztak az én szobámból, anélkül, hogy az ajtónak azt a kilincsét megragadták volna. Azért maga se menjen annyira lóhalálba az uráért, hanem hallgassa meg az én újságomat, mely többet ér száz uránál is. De csak kurtán — szóla kedvetlenül Bálintné — nem ám amúgy széltibe hosszába. Ne vásitsd a szádat, az Árgyillusát l — förmedt rá Panni néni — tudom én enuek úgyis a módját. (Ha izgatott volt, mindekit tegezett.) Még a világon se voltál, mikor én már hires voltam az újság hordásban. Nó jó is volna, ha te elém tráncséroznád a mondókákat. Hanem erre aztán hallgatás volt a csitt! 1 Hát tudja kedves komámasszony; kezdé végre kibékülteu, hogy a mi jegyzőnk megházasodott és a feleségét is már elhozta, képzelje csak egészen elakarja tagadni, eugem akar kijátszani, pedig annyi ftfiWja má bizék nines 1 Azt én mondom! A lovas!,-ilctanya előtti hid újra építésére......................................• JOOO — — — A városi szegények eltartására hetenként kiosztva 1 érre . . — — 5200 — Szükséglet összege . . 31,330 91 38414 52 II. Fedezet. 1881. évi pénztár maradvány adóslevél és készpénzben . 1623 33 Az idecsatolt szerződési másolatok szerint városházi és malomtól egy évi haszonbér . . . 748 20 748 20 A város tulajdonát képező szántóföldek után egy évi haszonbér 1443 33 1443 33 A város rétjei és hamu-ház egy évi haszonbére ...... 347 97 347 97 Helypénz-szedési jog után . Legelő és földadóba a pénztár 4535 4000 — által előlegezett összeg visszafizetve ........................................... 395 9 2 395 92 A veszprémi vasútállomásnál levő baráka helyétől . . . , 30 30 Vadászati jog után . . . 90 — 90 _■ Erdei jövedelem után . . . 8016 04 4577 10 Téglaház évi haszonbére . . 240 — 140 — Kőbánya évi jövedelme . . 766 20 355 60 Bormérési jog utáu .... 1113 — 1113 Csőszbér után ...................... Gelencsér ipartársulat vörösföld 460 — 480 — ásás után 2 darab aranyat . . 10 60 10 60 Kubai Hubert a háza elötiii korláttól 3 drb ezüst húszast . . 1 05 1 Bauer Károly a közvágóhidtól 2 darab arauyat ...................... 10 60 1 0 60 Mészárosok legeltetésért 20 — 20 — Adóvégrehajtásokból . . . 945 62 998 69 Községi pótlék hátralékból . 2600 — 2240 — Különfélékből ...................... 50 6 88 238 50 Fedezet összege: . . . 22,280 41 18,863 74 Összesítés. 1. Szükséglet összege ■ . 38,414 52 II. Fedezet összege . . 18,863 74 Melyet levonván, lészen pótlék által fedezendő összeg............................... 19,550 78 Az ide •/. alá zárt kimutatás szeriut a városi közönségnek 1882. évre előirt összes királyi adója 95,148 95 melyből levonatik : a) általános jövedelmi pótadó 10,799 frt 81 kr., b) a szükséglet 1. száma alá oldalasitott kimutatás szerint a város tulajdon birtokai után fizetendő egy évi adó ......................20.'3 „81 „ c) ezen költségvetés szükség teteinek 2. szám alatt kitüntetett egyenértékű adó........................... 309 „ 92 „ Ma rad pótlék alapjául .... 82,016 frt 13 kr. Ezen összegre minden forint után 24 krt számitvai be fog folyni községi pótlék .... 19,683 frt 84 kr., melyet hasonlítva a kivetendő összeggel 19,550 ,, 78 „ Több vettetett ki ... . 133 frt 06 kr Kelt Veszprémben, 1882, évi szeptember 25. 875/1882. Jelen költségvetési tervezet egész terjedelmében elfogadtatik és az 1871. évi XVIII. t. ez, 115. jj-hoz képest a városi képviselők közt kiosztatni rendeltetik. Veszprém r. t. város 1882. okt. 7-én tartott tanács üléséből. Dunst, m. k. Körössy Antal m. k. polgármester. t. ügyész Rosenthal Nándor m. k. Kiss István m. k. v. tanácsos. pénztárnok, Zsolnay m. k. aljegyző. Hát mit szól ehhez a históriához Bálintné asszonyom ? Nó már tudja kedves Panni, én ehhez édeskeveset toldok, hanem hazasietek, az uram is hadd tudja meg ezt az igazán furcsa újságot. Bálintné szerencsés módon megszabadult, ő utána pedig még egy egész asszoQjsereg került a kelepczébe, mely áhitatosan hallgatta Panni néni e reggeli imádságát. Dél felé már az egész falut bejárta a kósza hir, hogy Sz. jegyző megházasodott és Panni nénit meghazudtolva a nép ellen rettenetes lépést követett el, következéskép többé maguk között meg nem tűrik, hanem néki a lóf-sipircz kiadatik. Azt mondják, hogy a hol három asszony együtt van, kész az országos vásár; én meg azt mondom, ahol Panni néni meg még egy asszony volt, ott az országos vásárból csupán a portéka hiányzott. Mi világosabb tehát, mint az, hogy a nép Panni néni újságát igaznak hitte és az én ellenérveimet suvix- uak véve, engem oly házas embernek tekintett, ki nem számítom magam többé a faluhoz tartozónak, mert eltitkolok oly fontos valamit, melyhez egyébként másnak semmi köze. A legkirívóbb gunykaczajjal kisért a csőcselék, ha az utczára léptem, megvetett a nép, mely azelőtt a rajongásig szeretett és mely egy vén csoroszlya butasága által engedte magát félrevezetni. Kénytelen voltam nővéremet hazaküldeni, nehogy a további inzultálások bekövetkezésétől kelljen a nőknél már egyátalán meghonosult félelemmel tartania. Nemsokára magam is hátat fordítottam a népnek, mely felvilágosulatlansága által magátél elidegenített. E badar história utóize reám nézve mégis iellemes emlékű és ha olykor-olykor visszagondolok a régi jó időkre, jót nevethetek még ma is Panni néni furcsa ötlete felett, mely engem — még most is nőtelent —- nővéremmel egybe házasított. Ha pedig az én egykori jó falusi népem köny- nyen hivősége és műveletlensége tárul a maga egész nagyságában elém, sokszor elmondogatom még igen sokakkal .Népnevelés, jöjjön el a te országod.“ Szarvasi Arnold. VIDÉKÜNK. Félszázíidos tanító-ünnepély. Mezőlak, 1882. nov. 15-éu Szép és lélekemelő ünnepély folyt le e hó 5-éu Mezőlak községben. — Hetessy Lajos tanítói működésének fávenedik évét töltötte be. Hogy a tanügy e szorgalmas bajnokára nézve e nap annál emlékezetesebb legyen, néhány polgár elhatározta ez alkalomra egy ünnepély létesítését. — Midőn e gondolat egy közgyűlésen szavakban nyert kile jezést, lelkesült örömmel fogadtatott a község majd minden tagja által, és hogy mily örömmel járult a legnagyobb rész ez ünnepély fényesebbé tételéhez, leginkább mutatja az, hogy rövid idő alatt nagy mennyiségű pénz- és élelmiszer gyűlt össze, az e czélra kiválasztott házhoz E napon alig hogy vége lett az isteni tiszteletnek, már csapatosan gyülekezett a nép, hogy elismerését, háláját kifejezze annak, ki megtanította a tudományok elemeit, ki minden törekvését oda irányozta, hogy nevelje tanitványait, hogy azok az élet küzdelmeivel sikeresen megbirkózni tudjanak, bogy a hazának, társadalomnak, egyháznak hasznos tagjai legyenek. — E napon volt ötven éve annak, midőn Hetessy Lajos elhagyva a pápai főiskola íalait, hol hét osztályt elvégzett, Tatába ment ki segéd tanítónak, — mint segéd nem sok időt töltött el, — mert különös hajlama volt e pályához, és amit elvállalt, annak lelkiismeretesen szorgalmasan megfelelni, — legfőbb kötelességének tartotta, — azért rövid idő alatt Pázmándra választották reu- des tanítónak. — Mező-Lakra 1849-ben jött, hol ez időben nem csak tanító, hanem kilencz éven keresztül jegyző is volt, e kettős hivatalnak is szorgalmasan és sikeresen megfelelt. De hogy mennyire vonzódott a tanítói pályához, mily jól érezte magát, kicsiny, tanulatlan gyermekek társaságában, leginkább mutatja az, hogy midőn jegyzői és tanító hivatal közt tetszése sze- sint választhatott, ö lelke sugallatát követve, daczára annak, hogy a jegyzőség több anyagi jövedelemmé járt, mégis a tanítói hivatalt választotta. — Mimi öt gyermek atyjának, a csekély fizetés mellett nagyon sokat kellett küzdenie, — annyival inkább mivel gyermekeit a pápai főiskolában taníttatta, — s midőn az anyagi bajok legnagyobb teherrel nehezültek vállaira, ekkor érte testi baj is, a mennyiben bal szemétől, véletlen szerencsétlenség következtében megúsztatott. De hogy ő mindezek miatt nem esett kétségbe, leginkább bü és szorgalmas nejének köszönheti, — ki segítségére volt az élet küzdelmeiben, s igen sokszor ennek a jósága mentette meg a csüggedés és kétségbe eséstől. — Gyermekeit mind felnevelte, három mint tanító működik, unokái s dédunokáinak száma meghaladja a 25 ötöt. — E sok érdemet szerzett férfiú tiszteletére tehát, valláskülőmbség nélkül, nagy számmal jött össze a tisztelgők egész sokasága. — Ott volt az itteni uradalom bérlője is, S. J. ki sémita létére megmutatta, hogy osztozik a köznép örömében, s hogy szivvel-lélekkel magyar, s nem csak az önérdek köti e földhöz. Bármily kellemetlenségnek legyenek is másfelé kitéve hitsorsosai, ö ki jótékony czélokra, köz- czélra mindig szívesen áldozott, ki ha kell, a népnek segítségére van, ki felruházza a ruhátlant, segíti a szükölködőt, — s nem tagadja meg az éhezőktől a falat kenyeret, — az ily zsidó méltó polgára e honnak s ki ilyen, az nyugodtan is hajthatja fejét pihenésre. — Egy tizenkét tagú küldöttség ment el az ünnepeltért, hogy őt a nagyszámú közönség közé meghívja. — Az ősz, a gondok terhe, az élet bajaiban kissé megtört alak lelkes éljenzésektől fogadtatott, midőn a terembe lépett. Beszédet intézett hozzá első sorban a helybeli ref. lelkész, azután az elöljáróságnak egy tagja, felolvastatott egy alkalmi költemény, mit az ünnepelt egyik tanítványa készített, — üdvözölték az idősb emberek, nagykorú és kisebb korú tanítványai. — Mindezen üdvözlésekre, meghatottan bár, de szép beszéddel válaszolt az ünnepelt. Midőn vége volt a beszédeknek, megérkeztek a tálak ízletes ételekkel, finom bor gyöngyözött a poharakban, kezdetét vette a toasztirozás, a minek vége hossza nem volt. — Alig, hogy egy kissé megszabadultak az asztalok terheiktől, megérkeztek a zenészek, eljöttek a szebbnél szebb menyecskék, leányok, ráhúzta a czigány s a csárdásnak, csak a felkelő nap arany sugara vetett véget. Mielőtt soraimat bezárnám, nem mulaszthatom el, ez utou is M. Lak polgárainak nemes gondolkozásáért, a jó 8 nemes iránti lelkesüléséért, s ez ünnepély létesítéséért a legnagyobb elismerésemet kifejezni. Seregély Dezső. r. lelkész. Pápa, 1882. november 15-én. A győri színtársulat múlt héten átjött Pápára és 2 este tartott előadást, közép számú közönség előtt. Első este Várady Antal pályadíjnyertes vig- játéka „A tor* került színre; második este .Kákán csőmé* és a „Fal tövében“ czimű franczia vígjátékok. — A tűzoltó egylet, betegsegélyző alapja javára, deczember JO-én műkedvelői előadást rendez. Szinre kerül Bérezik Árpád uj vigjátéka „Jótékony czélra.“ A rendezőségnek sikerült egy 9 tagból álló díszes és szép hölgykoszorut, a szerepek számára megnyerni, és 5 urat. Hiszszük, hogy a jogosan várható élvezet és jótékony czél megtöltik a színházat. — A múlt heti meleg időjárás következtében, csütörtök és péntek este, egy-egy óráig tartó zivatar vonult el városunk felett. Villámlás és menydörgés égymást követték, heves eső kíséretében. A Villáin a benedictinusok múzeumába csapott és a falon keresztül ismét a szabadba hatolt; nagyobb baj nem történt, azóta hidegre fordult az idő reggelenként gyenge fagy van. — A pápi zsidó iskolában létező „Jlalbis arurnim“ egylet, melynek czélja szegéüy tanulókat téli ruházattal ellátni, múlt héten tartotta az elemi iskolában közgyűlését, mely alkalommal 5 fiú és 4 leány teljesen uj ruhával felöltöztetett és 101 szegény gyermek kapott uj czipőt vagy csizmát. Elvezet volt látni a megajándékozott gyermekek örömsugárzó arczát. Közel 40o tagja van az egyletnek ; minden tag betenkint fizet egy krajezárt, valamennyi nem igen szegény elemi iskolai tanuló tagja az egyletnek, ez által már a 6 éves gyermek hozzá szokik a jótékonysághoz, mert segélyezi a nála szegényebb iskolatársát. A zsidó hitközség és egyesek is nagyobb segélyben részesítik az egyletei, ennek kövei keztében birt ez oly eredményt felmutatni Polgár. Állami iskolát Ajkának! (Nsgos. Stáhly György kir. tanfelügyelő ur becses figyelmébe!) Régen nyomja lelkemet az eszme, melynek eddig kifejezést, szabad folyást több oknál fogva nem adtam. Gondoltam, a hiányra, a mulasztásra más is figyelmes lesz. De eddig nem lehetett. Tehát én szólok! „Állami iskolát Ajkának* czimet adok közleményemnek; mert Ajkán egy állami iskola felállítása haladéktalanul szükséges volna. Pedig bárom nyilvános iskola van: evaug, ref és zsidó- E három iskola mellé szükségeltetik még a negyedik is, az állami. Kiknek szükséges az állami iskola Ajkán? Első feleletem: Az iskolába nem járóknak. Hát vannak Ajkán még olyan gyermekek is, a kik nem részesülnek oktatásban? Bizony vannak. Még pedig számosán! Nem számítottam össze, hogy mennyien bizonyosan; de mondjuk azt, hogy körülbelül 60! — Hatvan tanköteles gyermek nem jár iskolába, vagy ha járna is, nincs hová; és ha jár is: rendetlenül, mert nincs, ki ellenőrőzze iskolába járását, nincs, ki kényszerítse arra, hogy tanuljon! — És honnan jön, kerül elő az a 60 tanköteles gyermek? Azt is elmondom. Először: Ajkán több kath. család is lakik, kik ottani háztulajdonosok. Ezek gyermekeiket, Be- réndre kénytelenek küldeni, vagy a helybeli iskolák egyikébe, vagy másikéba. Berénd nem nagy távolságra van ugyan Ajkáról, de télen még is lehetetlenség a gyermekeknek oda járni iskolába. A helybeli iskolába pedig csak fizetésért veszik fel a gyermekeket, de a kiknek szülei szegények, azok fizetésképtelenek, és igy a szülők se ide, se oda nem küldik reményük bimbait, és igy azok felnevelkednek tudatlanul. Másodszor: Nem járnak iskolába a vasútnál alkalmazott egyének, továbbá a helybeli malombérlők, cselédek, napszámosok stb. gyermekei. Nem járnak: mert nincs, hová járjanak! De.mondjuk: hogy járnak; de hogyan: rendetlenül! A szegény nép képtelen havonkint csak pár tízest is gyermekéért fizetni, de hogyan is volna képes, mikor a szegénységtől is alig lát. — A felekezeti tanítók pedig nem kötelezhetők arra, hogy az idegén val- lásu gyermekeket ingyen oktassák! — De ha oktatnák is, nincs, a ki kényszerítse őket az iskolába járásra, szóval nincs nekik iskola-hatóságuk; de nem is lehet, mert ha a község bírája oda megy a szülőkhöz, és felszólítja őket arra, hogy járassák gyermekeiket iskolába; azok azt kérdezik; de hová járassák? — A szülőknek kérdése igazságos! Harmadszor: nem járnak iskolába az üveghutában dolgozó munkások gyermekei sem. De hová is járhatna az a 30-40 tanköteles gyermek? Mikor úgy időm engedi, mindig kimegyek az üveghutába, hogy ott a munkások hangya-szorgalmában gyönyörködhessem. Sokszor bámulom azt a tevékenységet, amit ott tapasztalni lehet. Dolgozik örege, apraja a munkásoknak. Az a sápadt arcz, az az igénytelen termet, az a beteges szin: mindannyiszor fájdalmas érzést kelt fel keblemben. Elelgondolom, mikor úgy köztük forgolódom azoknak a szegény munkásoknak: ezek üvegiparunk tényezői, s talán áldozatai is! Hátha még azt a sok gyermeket látom, kik a munkánál haszuálva vannak, a kikről szerencsém tudni, hogy nem járnak iskolába, akik felnevelkednek tudatlanul, akik egykor üvegiparunk szorgalmas munkásáivá kénytelenek.... tudatlanul bár.... lenni: akkor fáj ám igazáu szivem! A közül a 30-40 gyermek közül alig néháuy jár iskolába; de nem is járhat, mert nincs hová járni! Azok, akik járnak — mondhatom, sok jó akaratot tanúsítanak — nyelvünk megtanulásában. Tavai volt néhány tanítványom, kik még most is megismernek, kiket minden találkozásomkor megkérdezek, hogy tudnak-e még magyarul! Ók szerényen felelnek: hogy „igenis tudunk!“ Ezen gyermekeknek okvetlenül szükséges az állami iskola. Hogy miért épen állami, és miért nem községi: arra jövőre fogok feleletet adni. Liborius. A vörös kereszt-egylet veszprémmegyei választmánya e felhívást bocsátotta ki november 13-iki üléséből a fiókválaszt* mányokhoz. Tisztelt választmányi A mióta „a magyar országos segélyző nő- egylet“ a magyar szent korona országainak vörös lereszt-egyletébe olvadt s ennek alapszabályait kötelezőnek elismerte, és a mióta ezen alapszabályok 19. §. értelmében Veszprémmegye területén is a „megyei vá- asztmáuy“ megalakult: az ennek területén létező' devecseri, esztergári és zirczi fiókegyletekkel való Folytatása a mellékleten. 1244 08 1244 08 723 56 439 10 611 70 519 — 1558 31 1275 — 938 64 904 37 630 22 1442 98 124 73 176 31 96 39 153 39 304 87 100226 60 348 62 158 10 400 — 87 30 79 50 1862 49 1942 80 13 — 13 — 108 — 108 _ 600 ___ _ ___
