Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1881 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1881-05-15 / 21. szám

VII# évfolyam. ISSI, 21-ik szám. Veszprém, május 15, _IL Megjeleli e lap a „HIVATALOS ÉBTESÍTÓ“-vel együtt minden vasárnap reggel. Eendkivüli esetekben külön lap adatik ki. — Előfize­tési ár mindkét bipra: negyedévre 1 fi t 50 kr. ; félévre 3 irt; egész évre 6 frt. Egyes példányok ára 15 kr. Hirdetések dija: egy hasábos pe­titsor tere 6 kr.; nyilttérben 20 kr. ; minden beigtatásért külön 30 kr. állami bélyegilleték fizetendő. Kiadóhivatal: Krausz A. könyvkereskedése Veszprémben. Ide kül­dendő minden előfizetés, hirdetés, melléklet s reclamátió. T Maján vitáknak s személyes jellegű támadásoknak a lap keretében liely nem adatik. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Névtelen közlemények csak akkor vétethetnek figyelembe, ha valódisá­guk iránt bizonyíték szereztetett be. — Bérmentetlen, vagy német cziin- zetü leveleket a szerkesztőség nem fogad el. A szerkesztőséji iroda: Horgos-utcza 105. sz. a. - Ide czimzetidö a lap szellemi részét illető minden közlemény. közgazdasági-, tárnadalmi-, helyi- s tkltalános érdekű megyei hivatalos heti közlöny. A pápa-keszthelyi vasut-ügy. Veszprém, május 15. Mint a tengeri kigyó, úgy kisért Pápavidékünkön ez az odiosus ügy. Föl-fölüti fejét, egykét értekezleten ki­sért, újságírók nagy dolgokat imák róla — s aztán elalszik a közöny va- czokjában. Bízvást a közöny lesz a halála is. Több lelkesilltségre, nemesb ambitióra érdemes ügy ez, mint a mennyit pápai feleink az ily nagy borderejü ügyekkel szemben tanúsítani szoktak. Érdeket hajbásznak odaát, Pápát me­gyei, sőt dunántúli, kedvező esetben a világ központjává akarnák avangei- roztatni, de mikor arról van szó, hogy áldozni, vagy csak kevés koczkázatot kelljen hozmok saját érdekükben, ak­kor zsebre vágják kezüket, egymásra néznek, szólván az egyszeri csizma­diával, kitől az általa rendezett trakta árát kérték: „a szomszédban rejlik az elégtétel.“ Hát úgy bizony nem lehet vas­utat, de még csak kordéjárót sem épí­teni s annak a néhány embernek a derék törekvése, kik e vasutat létre­hozni akarják vala, úgy fog széjjel- pukkani a semmiben, mint a hólyag. Ma például a kérdés úgy áll, hogy — sehogyse. Igaz, hogy ennek egyrészt a kezdeményezés tévesztett iránya a főoka. A vasút felépítéséhez szükséges A „VESZPRÉM" TÁRCZÁJA. Khiosz a földrengés előtt és után. — Ismertető raj*. — Eplényi Mártontól. Ez egykor virágzó sziget, melyet az oz­mánok 1566-ban foglaltak el a genuaiktól, s ők festői szépségénél fogva kis Genuának s a szigettenger gyöngyének nevezték el, a fe­hér vagyis az äegei tengeren fekvő szigetek egyike, s tartozik az anatóliai kormánykerü­lethez az ázsiai törökbirodalomban. Az ozmá­nok Sadi Adassi-nak (a mi mastixäzigetet je lent) a görögök Khionak hívják, őskorilag Khios, a régi térképeken s helyleirásokban pedig áetholiai Macris nevezet alatt fordul elő. Lesbos alatt Mytiline szigettől délre, Szmyr- nától pedig keletre esik s 19000 □ kilome­ter térfogatú. Nagyobbrészt kövecses sziklás, s számos meredek hegyei vaunak melyek már­ványköveket rejtenek gyomraikban, s azért földje átalán sovány, de van mivelés alatt sok jó s bő termésű talaja is. Egészben véve a sziget gyönyörű tájképet nyújt. Közel a par­toktól egy kopár, vórvörösszinü, itt-ott kima­gasló taréju sziklahegyláncz nyúlik el mintegy 8 mértföldnyi boszban, mely magát a sziget belsejét elfedi, átszeldelve a hasonnevű csa­torna által. A tenger és márványhegyek közti téren gazdag termésű kertek, majorságok, sze­rény falucskák, itt-ott keleti stylben épült csi­nos kéjlakok láthatók, melyek együttvéve egy vonzó csodaszép látkört tárnak az utas szeme elé. másfél millió forint előlegezése ugyanis egy vasúti bank által szándékoltatok, oly feltétellel, hogy egy érdekközös konzorczium a kamatbiztosítást (á 6 száztóli) 12 évre vagyonilag garanti- rozná. Ez a kamatbiztosítás kitesz éven- kint kerek 60000 forintot. Az érdek­közös konzorczium tagjainak száma 33. Esnék tehát átlag egy érdekeltre évenkint nem egészen kétezer frtnyi kamatbiztosítás, vagyis az illető azon esetben, ha a már forgalomban levő vasút évenkint nem hozná be a 60000 forintot, ő a deficzitből reá eső részt ily arányban tartoznék fedezni. Ez tehát a kamatbiztosítás koczkázata. A konzorczium erre még tán reá- állott volna s a kamatgarantiát „hiva­talos nyilatkozattal akarta elvállalni; de az meg nagyon természetes dolog, hogy az a bank, mely egy ügyletbe másfél milliót dob, nem elégedhetik meg „hivatalos nyilatkozattal“ (lévén a hivatalos üzleteknek Magyarorszá­gon úgyis nagyon kétes hire) s azt követeli, hogy a kamatbiztosítás te­lekkönyvi betáblázásokkal eszközöl­tessék s pedig 12 évre, ami annyit jelent, hogy a 33 tag mindenikének birtokára átlag 23000 frtnyi betáblá- zás történnék első helyre. Hogy mármost ily óriási terhet a 33-as konzorczium legvagyonosabb tagja sem akar magára vállalni, az igen okos dolog... s úgy is lön. Levegője átalán egósszéges és üde. Fő terményei a hires malaga fajtából sajtolt khioszi bor s a kellemes izü mastix, mely a lencse vagy pisztácfa kérgének felkarczolása által nyeretik, bőven van olaja s a gyümölcs minden neme. Kertészeti ipara nagyban vi­rágzó, s a scioták átalán szakértő dísz s szor­galmas zöldség kertészek kik terményeiket az innét 30 órai távolban fekvő Konstautinápolyba szállítják s sok pénzt vesznek be. E kertész­nép még ma is megtartotta a régi divatját s a hires nürnbergi kertészek módjára viselke­dik. Jó legelője szűk lévén, állattenyésztése nagyon korlátolt. Az eperfa szaporítás a se­lyemhernyók kedvéért igen díszük, valamint a terpetinfáé is, melynek felhámzott héjából cse­pegtetik az attól nyert folyadékot. Leu és gyapot is terem, itt de csak helyi szükséget pótol. Legfőbb terménye — mint mondók — a mastix mely szelíd s vad fákból vétetik, az előbbi jobb minőségű az utóbbinál. Vagy 25 község foglalkozik ez iparrággal azért is mas- tix-termeloknek neveztetnek s különös szaba­dalmakkal vannak felruházva, nem fizetnek fej adót, saját agáig alatt állanak, bírnak templomtornyokkal s harangokkal, szokott fe- hórselyem turbánjaikat szabadon viselhetik, a miért aztán 5020 oka mastixot tartoznak éven­kint a Szultánnak adni, s ha e mennyiségből valami hiányzik azt okakint két piaszterrel megváltani, mig ellenben a nagy ur a netáni többletért csak egy piasztert ad nekik. E jö­vedelem képezi a Szultán annya tüpénzét. Az ozmánok, főkép a nők rágicsálni szeretik a mastixot mivel fogaikat fehéríti, s lélegzetöket könuyítvén kellemessé teszi. Ebben feneklett meg tehát a pápa­keszthelyi vasút kereke. S aligha nem sok időbe kerül, mig ismét a vágányba zökken. Ami nézetünk odairányul, hogy ily utón ezt a vasutat, melynek amagy. nyugati vasút jelen szomoruságos álla­pota úgysem jósol valami igen fényes jövőt, nem lehet felépíteni. Ahhoz semmi egyéb nem szük­séges, mint Pápa-vidék áldozatkészsége. Nem kétségbeejtő gondolat, hogy erre a czélra részjegyek kibocsátásá­val másfél milliót össze lehet hozni Magyarországon. Azt hisszük, Vesz­prém megye egymagán is elhelyezne annyi értékpapírt. Az áldozatkészséget csak abban kellene tanúsítani, hogy a fölmérések, a pontos terv elkészítésére, a szüksé­ges statisztikai adatoknak legalább 20 évre visszamenőleg való összegyűjté­sére egy, mintegy 50.000 frtnyi tőkét kellene egybegyüjteni. S e fölmérések, e terv s e statisztikai adatok alapján kellene a vasúti concessiot szorgal­mazni s a két millió forintnyi rész­jegykibocsátásra való engedélyt kérni. Nem hisszük, hogy meg nem adat­nék s akkor kétségtelen, hogy e papí­rok elhelyezését akármely hazai inté­zetünk magára .vállalná csekély pro­visio mellett. Ezen a vidéken, hol millióféle az érdekkülönbözet, de a vasutügy-ériek mégis általános s jövője (ha koczká­A sziget lakossága görög, török, francziák és zsidók. A férfiak jól megtermettek, a nőnem szép s kacér. A lakosság átalán igen előzékeny s vendégszerető, s e tekintetben első helyen áll a társ szigettenger valamennyi lakói közt. Fővárosa Scio vagy Kbiosz, némelyek Kasztro- nak is hívják. Van látogatott kikötője mely­nek bazárjaiban nagy a kereskedelem s üzlet­forgalom, vannak jóhirü selyemgyárai is, s több remek művü templomain s kolostorain kívül felsőbb tudományoknak szentelt főiskolája. Maga a főváros inkább európai jellegű sem miut ázsiai, melynek lakossága az 1823-ban történt borzasztó mészárlás alkalmával majd nem utolsó emberig legyilkoltatok. Ez iszonyú vérfürdőt a görög forradalom idézte elő. A scióták valamennyi görögök közt a legpuhábbak s leghatározatlauabbak, — ma már pezsgőbb vér folyik ereikben, — azért is semmi szin alatt nem voltak rábirhatók test­véreik szabadságharczaiban való részvételre s e semlegességüknek köszönhették később a török flotta általi megkiméltetésőket. Nem sokára azonban szerencsétlenségökre egy görög hadihajó közeledett a törökök által megszálva tartott erődhez, s a scióták azon tudatban, hogy nekik is ütött a szabadulás órája csat­lakoztak jövevény honfitársaikhoz, csakhamar uraivá is lettek az erődnek, melynek őrizetét az egész szigeten levő törökökkel együtt mind felkonczolták. E borzasztó esemény után egy törökhadihajó vetett horgonyt a kikötőben. A csekély számú idegen görögnép sejtve a ve­szélyt Samosból érkezett hajókra menekült borzasztó sorsukra bízva hütelenül elhagyott beuszülött szerencsétlen laptársaikat. Miután zat is az a jelenben) tagadhatatlan, másuton, mint igy, ezt a vasutat nem fogja felépíteni senki. Óhajtjuk, hogy az üdvös ügy mi­előbb egészséges!) stádiumra fejlődjék, hogy áldásai gyümölcsét ami népünk mielőbb élvezhesse! Kompolthy. =Veszprém, májas 15-én. (Hazai sz.) A bpesti májusi nagy lóversenyek f. hó 12. 14. és ma tartatnak. Mindennap 4 sík és 1 akadályverseny. Az első nap legnagyobb versenyezés. 1. Nemzeti díj 6000 frank arany­ban, 2. Asszonyságok díjjá 500 császári arany. Második nap: Hazafi díj 5000 frank arany­ban Államdíj 3000 frank aranyban, Mezei gazdák versenye. Harmadik nap: Allamdíj 10000 frank aranyban. Nagy akadály verseny 1500 frt. — (Nem lesz eső?) — Az olasz király Rudolf trónörökösnek az Annunciáta rendet adományozta. — Liszt Ferencz je­lenleg Karlsruheban tartózkodik. — Pauler Tivadar és Szende Béla miniszterek belső titkos tanácsosokká neveztettek ki. — A B.- pesti magyar küldöttségek fogadtatása al­kalmával a belga királynő a küldöttség több tagjával magyarul beszélt. — Rácz Pali zenekara jövő hétfőn Londonba utazik, hogy ott közreműködjék a br. Orczy Bódog által szerzett operette előadásain. — Táncsics nyo­morán segítendő, a közönséget adakozásra hivja tel a sajtó. — Turkeve környékén nagyban garázdálkodik a fekete himlő. — Répcze-Szemerén e hó 9-én borzasztó tűz­vész volt, melynek mintegy 48 ház esett ál­dozatul — Kolozsvárott 13 közlöny jelen meg. — A királyfi lakodalma alkalmából 200 elitéit részesült kegyelemben. — Egy temesvári ügyvéd 24 )00 frtot nyert a kis lutrin. — A Margit-szigetet is meg fogja látogatni a trónörökös pár. — A budai da­lárda kirándulást rendez legközelebb Fiúméba. — Biztos hir szerint az országgyűlés máj. 25-én fog bezáratni — A belga garde ci­vique tegnap 2% órakor érkezett Bpestre. csak az alsó néposztály vett részt a felkelés­ben, az úri rend, gazdag kereskedők s a vá­ros tisztviselői pedig nem, ezek az ellenséges törökhajó parancsnoknak megbódoltak újabban hűséget esküdve a nagy urnák, minek folytán gazdag megvendégeltetés után azon biztos megnyugtatással, hogy ótalmuk s védelmük­ről kellően gondoskodva van, házi tűzhelye­ikhez báníatlanul visszabocsátattak Alig hogy távoztak, jelt adott a parancsnok, az átalános fosztogatás gyújtás és öldöklés megkezdésére. 6000 felbőszített török menesztetett ki a szél­rózsa minden irányában perzselve, fosztogatva s gyilkolva mindent a mi kardjaik éle s kar­jaik elé került. Halmazokban hévért a sok eléktelenített hulla, melyek tetején pihenve ült diadalt a vad horda vigan eresztve csibukjá- ból a bodor füstöt s kényelmesen szörpölgetve mokka kávéját. Csak kevesen rejthették el magokat a sziklaüregekben s találhattak men- helyet az idegen semleges hajók fedélzetein. Ez iszonyú mészárlás olvasztá le az akkorban 100000 tevő lakosságot, mely közt 75000 gö­rög volt a mostani számra, a midőn legköze­lebb a katasztrófa érte. Alkonyaikor midőn a leáldozó nap az alatta elterülő hegyormos tájra bucsuzólag biuti aranysugarait a görög nép tarka csillogó tömegekben ki szokott rándulni a verő fény­ben úszó kies partokra, kipihenni ott a nap fáradalmait; ekkor vajmi ritka kedvteléssel szemléli az idegen a zsibongó csoportok kü­lönféle mulatságos sziujátékát s nem győzi eléggé legeltetni szemeit azok sajátságos jele­netein. A monda szerént néhány órai távolra a

Next

/
Thumbnails
Contents