Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1881 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1881-01-02 / 1. szám
tí*ét tűzi ki feladata tárgyául, hanem sokszor még az •rkölcsiség rovásának árán is hatást vadászni kiv; n ; midőn épen azt, a mi az emberben állati, s a mit elnyomni kellene, — t. i. a szenvedélyeket kelti életre : szükségesnek láttuk a müveit gondolkodású s érzelmű közönség kezébe olyan könyvet adni, a mely úgy a fiatalok, mint öregeknek, egyesek, mint családoknak üdvösen mulattató olvasmányául szolgálhet, s a melynek közrebocsátásával egyúttal alkalmat nyújthatunk a különböző hangzatos czímü, de mindig egyirányú irodalmi büntanyák nélkülözésére. Tudjuk, hogy nehéz a feladat, a melyre vállalkoztunk. Hiszen maga a nagyon tisztelt olvasó közönségig nagyon jól tudja fent jellemzett könyvek veszélyes irányát, s mégis olvassa azokat, mert inycsiklandoztató érzékiségük folytán hajlandó elnézni bűneiket is. Valóban szomorú az a pusztítás, melyet e kárhozatos könyvek a társadalom majd minden osztályában okoznak. Még szomorúbb pedig az, hogy e könyveket kor és nem különbség nélkül majd mindenki olvassa. S e sopánkodásunk a legkevésbé sem chimaera. Könnyen okadatolható tárgyias alappal bir. Hogy is fejlődne az erkölcs, nemesülne a szív, hol a regény fő hősei az emberiség salakjából vannak művészi következettséggel kiválogatva ? hol az imponáló alakok a megtestesített gyalázat és becstelenség prototypjai, hol ecclatans világítással vezettetik be sokszor az ártatlan lelkű olvasó a bűnök tömkelegébe, s gyakran az általa még nem ismert bünbarlangok rejtélyeinek fertelmeibe, igaz, hogy édesnek látszik a méreg, melylyel ezek az olvasó lelkét megmérgezik, de csak is látszik, mert ha egy komoly,s ezekkel ellenkező irányú szív és erkölcsképző munkát veszünk kezeinkbe; önkénytelen be fogjuk látni a köztük levő különbséget, s ösztönszerü borzadálylyal fogjuk kerülni ezután azon könyveket, a melyek olvasására bennünket csupán az érzékiség ingere csábított E czél könnyítésére akarunk eszközt szolgáltatni akkor, midőn előnyösen ismert szerzőnknek „Hét beszól/“ czímü érdekes novelláit bocsátjuk nyilvánosságra. Kedves szolgálatot vélünk ezzel tenni azon olvasóknak, kik komoly, erkölcsös irányú, könnyüded, zamatos irály u s élénk leírásai folytán érdek feszítő müvet kívánnak olvasni. Ifjúi erőnk egész buzgalmával törekedtünk kivívni az olvasó közönség megelégedését, de ha mégis a fordítás nem felelne meg teljesen az olvasó kívánalmainak, gyarlóságunk érzetében kérjük szives elnézését A mü megjelenik márczius hó végén 21 — 22 ívnyi terjedelemmel díszes kiállításban. Ára 1 frt 50 kr., növendékpapoknak 1 frt 20 kr. Tiz egyszerre megrendelt példány után egy tiszteletpéldánynyal kedveskedünk. Veszprémben, iö8U. november hó. A veszprémi növendékpapság „Pázmánykörének" ez évi tagjai. Sajtó alatt van, s nyomdai akadály miatt január közepén 1881-ben megjelenend „Idők jele" vagy a 80 lourdesi csoda. Irta: Abbe Gaame, párisi kanonok ; magyarra fordította dr. Gyarinathy János pápai kamarás. Ara fűzve 60 kr., két mise inkutióra is megrendelhető Budapesten Eggenberger czégnél (Barátok terén) s a fordítónál Somlyó-Vásárkelyen. (Posta helyben.) A szellemdús franczia iró tekiutve a számos és folytonos csudákat, melyek Arlaghion kegyhelyen történnek, — tekiutve, hogy a világ nagyrésze mégis egy- kedvülog szemléli, alig akarja észrevenni, sőt épen Francziaországban dühöng a vallási egyház, s ennek szolgái ellen, — ebben az idők jelei — a jók s rosszak végleges elválásai az utolsó ítélet bekövetkezését látja ...se szempontból óhajt korára liatui. A felfogás eredeti, elmés, s jogosult már a bölcs szempontjából is — emlékezzél meg az utolsó dolgokról, s nem vétkezel — kézikönyvül nem csak a lourdesi magyar zarándokoknak, hanem átalábau a sz. szűz tiszteiéinek ajálható. A „Kereskedelem és Ipar“ czímü közgazdasági és társadalmi heti lap 1881. január 1-től kezdve, mint a debreczeni kereskedelmi és iparkamra hivatalos közlönye egy-két ívnyi tartalommal jelenik meg, és a kereskedelmet meg az ipart érdeklő reform kérdések és uapi ügyeken kívül közöl forgalmi tudósításokat és árjegyzéseket, valamint a kézi és a gyári iparban előforduló nevezetesebb jelenségekről is tudósításokat. Melléklet gyanánt közli a kamarai jegyzőkönyveket, valamint a kamaráktól eredő nevezetesebb körözvé- uyeket és közérdekű tudósításokat, valamint a hivatalos rovatban a kamarához érkezett mindennemű miniszteri köriratot és hatósági rendsletet. Kereskedő és iparos olvasóinknak a legmelegebben ajánlhatjuk e tartalmazó lapot, mely kizárólag <u ipar és kereskedelem érdekeit szolgálja. Előfizetések a lap kiadó hivatalának Deb- reczenbe czimezendők. A „Borászati Lapok“ jövő uj évtől havonkint háromszor 10. 20. és 50-án fognak kibővített tartalommal megjelenni. — A szerkesztőség alig, hogy az előfizetők száma erre képessé tette azonnal gondolkodott arról, hogy a lap minden méltányos igényének megfelelve uélkülözhetővé tegye a német borászati szakirodalmat, mely sajnos, hogy hazánkban elfoglalja a tért a magyar elöl azért, mert a magyar bortermő alig találja szükségesnek, hogy eltérjen az ósdi szokásoktól a szőllőmüvelés és borászat dolgában és sajnálja azon néhány forintot a magyar szakirodalomtól, melyet azonban százszorosán dob ki egyéb külföldi haszonta- lanságra. — A lap előfizetési ára újévtől kezdve egy évre 4 frt, mely a szerkesztő tulajdonos Molnár István úrhoz (Budapest, Víziváros 1. sz.) beküldendő. — Ajánljak melegen szőlősgazdáink pártfogásába. „Uj Nemzedék“ czímü szépirodalmi és társadalmi havi folyóiratra hirdet előfizetést újévtől 'Pongráci Béla szerkesztő (Budapest, dobuteza 33.) A lap főmunkatársa Gáspár Imre lesz. Havonkint egyszer 3—4 ivén jele neud meg. Előfizetési ára évnegyedre csak 60 kr. Ajánljuk. Közigazgatási nemzeti kalenderiom hivatali és irodái használatára czímü naptár jelent meg Tettey Nándor és társa könyvkereskedésében Budapesten. Örömmel conátatál- juk, hogy hazánkban eddig ily bő tartalmú naptár nem létezett s hogy ügyvédi irodákban, megyei, városi, pénzügyi hivatalokban, törvényszékeknél s bíróságoknál a naptár valóban eddig érzékenyen tapasztalt hiányt pótol. Az osztrák magyar közös intézményeknek, a magyarországi kormányzat minden ágának, az igazságszolgáltatásnak czímtára, ily teljességben, ily rendszeres összeállításban hazai munkában eddig feltalálható nem volt. Elkezdve az udvar személyzetétől, ott találjuk a bécsi közös kormány, az országgyűlés, a magyar minisztériumok, a vármegyék, városok, törvényhatóságok, járásbíróságok, ügyvédek, és közjegyzők, kórházak, tébolydák, pénzügyi hivatalok, bányászat, államuradalmi jószágigaz gatás, kataszter, az akadémia, múzeum, az öszszes közmivelődési intézmények, az egyetemek stb. teljes czímtárát; a hasznos tudnivalók közt a bélyegtáblán kívül, a bélyegilletéki szabályokat, a hazai és külföldi sorsjegyek húzási napjait, a budapesti utczákat és téreket, telekkönyvi százaléktáblát, a teljes póstai és távirdai rendszabályokat, közjegyzői díjszabályzatot, vásárokat stb. Legkiválóbb előnye különben e naptárnak, az év minden napjára szánt jegyzéknapló és a betűrendes tárgymutató, mely a keresésnél rögtön útbaigazít. Ara csak 80 kr. kötve 96 kr. BORÁSZÁT. A hazai szölömivelés és borászat érdekében. Veszprém, decz. 30. Miklós Gyula országos borászati kormánybiztos ur szívességéből közöljük a központi pinczemester és vándortanárok működéséről a földmivelési miniszter ur ő nagyméltóságához intézett következő jelentését: A szőlő tenyésztésre nézve czélszerüuek véli, a szokásban levő homlitás mellőzésével az alantabb fekvő területeken oda törekedni, hogy mentői nagyobb mennyiségű borok termeltessenek; s e végből homlitás helyett inkább a rigolirozásra fordítsák a főgondot. Mig ezzel ellenkezőleg, a meredek oldalokon — a talaj szegénysége folytán — a homlitás megtartásával kitűnő fajborok és aszú termelésére lenne a íősuly fektetendő. Nehogy a viz a hegyoldalakról a termőréteget folyton újból elhordja, nagyon kívánatos mindenőtt kellő vizvezető árkok készítése (1 folyó ölre 1 — 1 és fél hüvelyk eséssel); nagyobb szőlőkben pedig szekérrel járható, rendes szerpentiu-utak létesítése. A metszésre nézve a lapályosabb helyeken a cser- és csapmetszés, egyebütt a régi módszer megtartása ajánlható. Különösen figyelmébe ajánlja pedig pinczemester a termelőknek, május havában a rendszeres gyomlálás keresztülvitelét, miáltal minden fölösleges terméketlen hajtás a tőkéről eltávolítandó. A mi már a borkezelést illeti: e tekintetben először is az aszúszemek válogatása nagyobb gonddal lenne eszközlendő; s különösen nem szabad azokat — mint szokásban van — sokáig egy halmazban hagyni, nehogy a bor már itt megkapja a csak később jelentkezendő eczetes izét. Idő- és költségkímélés, valamint jobb minőségű közönséges bor előállítása czéljából ajánlja a szőlőmalom rendszeres alkalmazását. Némely helyütt szokásos, úgynevezett gönczi hordók aszú- és szamorodni borokhoz ezután is alkalmazhatók; egyéb asztali borokhoz azonban mulhatlanul szükséges 4—600 literes hordók beszerzése; mert kisebb hordókban a borokat majdnem lehetetlen okszerű kezelésnek alávetni. Mely kezelésnél általános főbb vonásokban a következő eljárási mód javasoltatik: Ugyanis, ha a must czukortartalma 18—19 százaléknál nem magasabb, akkor az abból nyert bor közönséges asztali bornak tekintendő. A must kiterjedése után színig töltött edényben erjesztőcsővel, vagy homokkal töltött zacskóval ellátva, megtisztulván lefejtendő; s ismét egészen telt edényben esztergályozott akonával ellátandó, úgy, hogy annak vége két hüvelyknyire érjen a borba, mely módon az ritkább töltögetés mellett is folyton nedvesen tartatik, s igy a bor légmentesen marad elzárva. Az ilyen bort az első évben háromszor kell lefejteni, még pedig tavaszkor kétszer — hogy minden seprűtől megszabaduljon — ősszel pedig harmadszor, mely czélra rézcsap alkalmazása jobban ajánlható. Fontos az, hogy a must mentői hamarább megerjesztessék; mely okból ajánlja, hogy a must ne hagyassák a borházban, de rögtön szüretkor a pinezékben helyeztessék el, hol az erjedés által kifejtett meleg képes a pincze bőmérsékét tetemesen emelni, ha az kettős ajtókkal jól el van zárva, s a szelelő lyukak is bedugaszoltalak. A borok megromlásának egyik főoka a rósz leakonázás, és azon körülmény, hogy az edények nem tartatnak folyton színig töltve. Ennek egyik következménye a borvirág, melynek eltávolítására a következő eljárást javasolja: egy tölcséren át, melynek vége a bor színe alá ér, lassan öntendő fel a töltelékbor; a virág ugyanily mérvben fölemelkedik és kimdsható a hordóból. De miután a tisztítás ily módon sohasem tökéletes, a bor színére 40—50 köbcentiméter, azaz % rész liter kétszer finomított szesz töltendő, mely a borgomba csiráját kiöli. Ha az esztergályozott akonával ellátandó bor ezután havonként való utántöltögetés által színig töltve tartatik, akkor többé virágosodni nem fog. Ajánlja továbbá az eczetes boroknak cognacká való kifőzését; az 1878-diki talajizű borok javítására pedig czélszerű módszernek alkalmazását; ugyanis a kénezett bordókba leendő lefejtés alkalmával 2—2 és fél százalék kétszer finomított borszesz hozzáadását. = A borseprőről Kosa L. ur az „Egyet- I értésében a következőket írja: .Tudvalevő dolog, hogy a borseprő értéke nem absolut, hanem hogy az a borsav és szesz árától, a borvidék és a termés minősége és mennyiségétől van feltételezve s hogy a vegyészeti feldolgozásban nemcsak ezen tényezők, de a gyártást, szállítási és fogyasztási adó is dön- tőleg szerepel; a borseprő ahhoz képest, vajon folyékony, sajtolt vagy szárított állapotban jön áruba, száz hektoliter, illetőleg métermázsánként a mondott körülmények szerint 2 egész 10 forintig változik. A borseprő sok helyütt még most is szemétdombra, vagy takarmányba kerül, holott gyártva mindig jól értékesíthető, miért is hazai iparunknak igen hasznos szolgálatot tenne az, ki a bortermelőt borseprője ipari értékére figyelmeztetné. Magam is mind pesti, mind szerencsi gyáramban borseprőt bármily mennyiségben is a lehető legnagyobb áron megveszek; de buzdításomra van a hazában már 10—12 kisebb gyár, mely borsavas mész készítésével foglalkozik és a borseprőuek kész vevője. — Ezen általában sok küzdelemmel létesített iparág bővebb fejlesztését nem a borseprő hiánya, hanem annak értékesítése körül tanúsított közömbösség akadályozza.“ KÖZGAZDASÁG, Piaczi árak. A piaczi árak jegyzőkönyve. 1881. évi jan. 1-röl az ele- ségnek folyó ára — Bliza, legjobb 79 kilogramm 11 frt 60 kr. Közép 77 ki. 11.20. Legalábbvaló 75 ki. 10.50. kr. ROZS, legjobb 72 ki. 9.80. Közép 71 ki. 9.30. Legalábbvaló 70 ki. 9.— Árpa, legjobb 64 ki. 8. — Közép 63 ki. 7 — Legalábbvaló 62 ki. 6.—. Zab, legjobb 40 ki. 6.30. Közép 38 ki. 6.20, Legalábbvaló 37 ki. 6.—. Ku- korioza, legjobb 75 ki. 5.60 Közép 74. ki. 5.30 Legalábbvaló 73 ki 5.—. Dara-liszt, métermázBa 22 frt, kilogramm 22 kr. Zsemlye-liszt mm. 18. ki. 19. Fehérkenyér-liszt mm. 15 ki. 16. Fekete-kenyér-liszt mm. 13 ki. 12. Kukoricza-liszt mm. 7 ki. 8. Rizs-kása mm. 24 ki. 26. Buza-dara mm. 20. ki. 21. Árpa-dara mm. 24. ki. 26. Borsó mm. lO.kl. 11. Lencse mm. 10. ki. 10. Bab mm. 12. ki 14. Köles-kása mm. 12,— ki 8. Métermázsa széna 3. — Ágy-szalma. 1.50. Takarmány-szalma 1.80. Alom- szalma.70. Köbméter cserfa 3.25 Bükkfa 2.75. Tölgyfa 2.75. Kőszén kovácsnak való mm. 1.76. égetni való mm. 1.76. Faszén hektoliter 35. Lámpa-olaj 40. 45. Kilogram Stearin-gyertya 1.12.Öntött-gyertya48. Petroleum 24. Lámpabél m. iyi0. Kilogramm szappan 40. Nyers-faggyú 32. Tisztított-faggyú 64. Marhahas 52. Disznó-zsir 96. Kömény-mag 60. Kősó J3. Czukor 50. Magyar-bors 120. Paprika 80. Vörös-hagyma 22. Foghagyma 24. Füstölt-szalonna 1. — Nyers szalonna 90. Marha zsir 1.20 Sertvés-hus' 56. Borju-hus 72. Tojásból 4 db 10. Boreczet 16. Burgonya 70.-. Hektoliter ó bor 24 frt. Ujbor 14.—. Liter ó bor 24. Ujbor 14. Liter szilva pálinka 80. Közönséges pálinka 40. Az »Anker“ élet- és járadék biztosító társaságnál 1880-adik évi november hóban be- nyujtatott összesen 620 bevallás 1,109,062 frt biztosítandó összeggel, és pedig: 400 bevallás 774,326 írttal halálesetre, és 220 bevallás 334.736 írttal életesetre. Kiállítva Ion 354 kötvény 309.671 írttal halálesetre, és 212 kötvény 570.912 írttal óletesetre; összesen tehát566 kötvény 880,583 írttal. A havi bevétel volt 106.759 frt haláleseti díj, és 139.022 frt betételekben, összesen 245,781 frt. Halálesetekért kifizettetett 48.719 Irt. Ez évben benyujtatott 6087 bevallás: 11.920,862 írttal, és kiállíttatott 5832 kötvény: 9.846.541 írttal, ugyanezen időben bevétetett 2.573,168 frt; — halálesetekért pedig kifizettetett: 638,757 forint. A társaság működése kezdetétől fogva halálesetekért kifizetett 9.737,149 frt, és az 1871/80-ik túlélési társulás (Associatio) eredménye 15.702 990 frt volt. Assicorazioni Generáli Triesztben. Az egyesületi bizottság helybenhagyta az intézet alaptőkéjének felemelésére vonatkozó tervezetet és pedig oly módon, hogy 10G0 darab 1050 írtról szóló részvények bocsáttatnak ki, melyekre a befizetés 3O°/0 Ez által a társulat alaptőkéje 5.250,000 írtra emeltetik. A hátralékos 70% a részvényesek kötvényeivel fedeztetik. Az uj részvények 1300 frtnyi árfolyammal 315 írtért forgalomba bocsáttatnak és az elért agio, mely körülbelül egy millió írtra rúg, a tartalékalaphoz csatoltatik. Az egyesületi bizottságban a tárgyalás alkalmával a társulat kérelme ellenében ellenérvül felbozatott, hogy az 1875-ben alkotott instructs értelme szerint uj részvények kibocsátása nem engedélyezhető addig, mig a régiek teljesen befizetve nincsenek. A bizottság azonban az engedély megadása melletj volt, mert első sorban az ágiéból ered egy millió frtnyi nyeremény a tartalékalaphoz csatoltatik, továbbá azon körülményt is figyelembe vette a bizottság, hogy a hátralékos 7% felett kiállítandó ; kötvények kifogj an minőségűek. Döntő befolyással birt az ip- szabályok ide vágó módosítása, melye fi- niszteri jóváhagyással is elláttattak. ‘ sn alapszabályzati módosítás lényeges kez& et nyújt ezen intézet szilárd kezeléséről, ek egyik főpontja az életbiztosítási osztály] es elválasztása a kárbiztosítási osztálytól jy, hogy pl. minden osztály jutalék-tartali ak fedezete kizárólagosan ez utóbbi javára 1 ,b- láztatik. Az osztrák-magyar biztosításlgy érdekébeu kívánatos lenne, hogy a Ida utánzásra találjon. Felelős szerkesztő s kiadó: ív ompoltky Tiva cl a-. Laptulajdonos: KRAUSZ ARMIN. HIRDETÉSIÉ. Egy tanuló felvétetik ZR-u.ttn.er J"áxios fia vas- és füszerkereskedésében Veszprmen. Megkivántatik, tőgy jó iskolai bizonványt felmutatni képes és a 14. életévet ele J§-.^ gyen. Előny adatik annak, ki a német nyelvet is érti. Nincs többé köhögés! ’.féle r ■ Legkellemesebb legbiztosabb gyógy- szer köhögés, rekedtség, to- lllpfgl rokbajok, és mindennemű nyák- bajok ellen. Eredeti dobozokban 25 Í'IS kr. — 50 kr. ífe Jigger-fete giliszta chokoládé. Igen kellemes szer, gilisztában jj|Ílj|||szenvedő gyermekeknél, valamint felnőtteknél is. Eredeti táblácskákban minden nagyobb gyógyszer- tárban kapható. Szétküldés póstán utánvét mellett a készítő által naponta. — Kevesebb mint 1 frt értékű mennyiség nem küldetik. iss EGGER A. / io— Budapest, Arzsébettér 9. .‘jzám. Kapható Yeszprémben: FerenczyK. Szenté K. gyógyszerész, és Kindl S. kereskedő urnái. Pápán: baranyai István gyógysz/rész urnái és az Irgalmas rendű gyógytárban. Hirdetmény. Atetvázsonyi közbirtolisság minden egyes tagját Tót-Vá^nyban f. 1881. ézi január hó 16-ik lapján délelőtt 1) órakor tartand közbirtokosság! gyűlésre a í. évi lárczius hó 25-én tirtott gyűlés jegy-könyvének 3-ik padjához képest, enne! meghívom. Fi tárgya leend a gilésnek, még Freystidtler Antal ur gelődei s a közbirokosság többi tijai közt, a tótváziOnyi külső csár és a belső korcsiiáltatási jog irái létrejött, s birtokással is megerősít csereszerződés telekkönyvi átvesse körül felmerüli nehézségek tiszia hozatala. 1 meg nem jelen a többség határozatához hozzájárkuak fognak tekintetni. nót-Vázsonyban, ;0. évi decz. hó D-án. FodoTerencz, vérs'elügyelő. Figyelmeztés! u előre haladott téliőszak folytán raktárimban létezi összes íés téli ruha- kelméi, keudők, stb. 25%áron alul el- adatn.k. E ritkán kínálkozó Pző alkalomra bátor vagyok felhívni a t. flség szives fi- gyelnét és vagyok tisztelő Veszprém, I860. de(ő 12. 142 3 -3 lerg^mneh vá«oi iára kenskedő fa-tér. f Veszprémben,!881. Nyomatott a laptulajdonos Krausz Armin könyvnyomdájában-
