Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1881 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1881-01-09 / 2. szám
Maffánvitáknak 8 személyes jellegű támadásoknak a lap keretében hely nem adatik. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. - j Névtelen közlemények csak akkor vétethetnek figyelembe, ha valodisa- i gnk iránt bizonyíték szereztetett be. — Bérmentetlen, vagy német czim- || zetíí leveleket a szerkesztőség nem fogad el. A szerkesztőségi iroda: Horgos-utcza 105. 'szét illető minden közlemény. Ide czimzendü a lap szellemi rá VII. évfolyam. 18§1. 2-ik ^záut. Tmprém9 Jan. 9« Megjelen e lap a „HIVATALOS ÉRTESÍTŐ“-vel együtt minden J •asárnap reggel. Rendkívüli esetekben külön lap adatik ki. — Előfizetési ár mindkét lapra : negyedévre 1 frt 50 kr.; félévre 3 frt; egész évre 6 frt. Egyes példányok ára 15 kr. Hirdetések dija : egy hasábos pe- titsoronkint 6 kr.; nyilttérben 20 kr. ; minden beigtatásért külön 30 kr. állami bélyegilleték fizetendő Kiadóhivatal: Krausz A. könyvkereskedése Veszprémben. Ide kill- !' i dondö minden előfizetés, hirdetés, melléklet s reclamátló. II m e A népszámlálás. Veszprém, jan. 9. (K. T.) A holnapi nappal befejeztetik a népszámlálás városunkban ép úgy, mint az ország minden részében. A roppant költségekbe került mű be lesz fejezve; a számok összhangba hozatalát, majdan a statistikai hivatal fogja eszközölni. El lesz-e érve a czél ? Meglesz-e a gyakorlati eredménye ?! Oly kérdés, melyre, ki mélyebben beletekintett a jelen népszámlálási actio phasisaiba, határozott nemmel felelhet. Abból indulunk ki, hogy a specialis magyar népszámlálásnak nem lehet egyéb czélja, mint konstatálása a s\ó szoros értelmében vett magyar faj szaporodásának s jelen állagának. Ezt a czélt pedig sehogy sem érte el e népszámlálás, mert tökéletesen szem elöl téveszté. Nálunk Magyarországon, hol 11 nemzettörzs lakik, nagyon helyén való lett volna, a számláló űrlapra ezt a rovatot beigtatni: „Mi a nemzetisége?“ Annyival inkább, hogy a külföld folyvást a magyar faj veszendöségéröl beszél. Ha tehát e kérdés rajt leendett az űrlapon, meg vagyunk győződve, hogy a hazánkban született idegen- ajkuak 9/i0-ed része magyarnak vallotta volna magát, aminthogy bízvást az is az olyan ember, ki itt született s annak kívánja magát tartatni. közgazdasági-, tfirwadalmiyei hivatal E helyett pedig az űrlapon az a kérdés áll: „Mi az anyanyelve?“ Már most pl. az olyan ember, ki a sors véletlene folytán először idegen nyelven beszélt, mint pl. a szepességiek, ha a legjobb, leghűbb magyarok is, a külföld statisztikája által német nemzetiségűek számába fognak vétetni.Magunkról vesszük a példát. E sorok Írója nemcsak magyar, — de több mint egy évtized óta a magyarság terjesztését törekszik az irodalom által előmozdítani, de anyanyelve szerencsétlenségére a német leven----- német-számba esik ma jd ezen népszámlálás statisztikája szerint. így fognak járni az összes felvidéki családok; igy hírneves embereinknek több mint fele, így az Irányiak, Zsedényiek, Rákossyak, Simonyi, Des- sewffy, Borostyányi, Dóczi, Pauler, Máriássy, Péchy, Lipthay, Szmrecsá- nyi, Andrássy-családok, Fáik Asbóth, Kaas, Bródy s számtalan más publicistánk s a magyar művészvilág össze- sége. Milyen ékes rivallásba fog kitörni a külföld, hogy ime, Magyarország legkiilönb emberei német-eredetüek, mert anyanyelvűk német. El lehet előre is képzelni. E kelletlen blamage-tól bizony a népszámlálás intéző megmenthettek volna bennünket! S aztán, ha még helyes adatok volnának, amik e népszámlálás ered- ményekép majd létre jönnuek. De hát ez actio iránt oly nagy volt a bizal, helyi- « ültalános £i*d.eliii os heti közi matlanság a nép közt, hogy még az intelligens emberek közt is száz és ezerszámra akadtak, kik az egyes rovatok tételeit — az adótól való félelmükben — meghamisították. Ha népszámlálásról van szó, önként feltolúl mindenek agyába az a gondolat, hogy mire való akkor a lakviszonyt s a keresetképességet s egyéb jövedelmi forrást is kifürkészni? Ez mindenesetre oly kérdés, mely a gyanú raagvát önmagában hordja s ha a leg- ékeseuszólóbb népszámláló biztos sem nyugtatható meg a kedélyeket, ez nem csodálható, mert a dolog lényegében, természetében fekszik. így tehát e népszámlálásnak nem lesz egyéb eredménye annál, hogy kisütik majd, miszerint a specialis magyar faj roppant arányokban pusztul. A többi eredmény, a többi adatok halmaza pedig nem lesz egyéb, mint egy kényszerűségből elkövetett—nagy, országos hazugság. Erre pedig kár volt nyolczszáz- ezer forintot költeni. = A veszprémi mészáros-ipartes- tület az ipartörvény revíziója alkalmából, melyre vonatkozólag lapunk más helyén ismertetjük a fővárosi kereskedelmi csarnok emlékiratát, szintén feliratot intéz az ipar- s keresk. miniszterhez, melynek lényegéből közöljük a következőket: Miután a veszprémi mészáros ipartestület is a szerint van meggyőződve, hogy kényszertársulás nélkül, az ipartársulatok fenn nem állhatnak, sőt a mostani alapon fennállásának czélja nincs is, tehát azon óhajtásnak adunk kifejezést, hogy az ujonan alkotandó ipartörvények, az ipart űző egyénekre, a kényszer társulást a szerint mondja ki, hogy ameny- nyire a körülmények engedik, minden iparos saját szakmájabeli ipartársulatba köteleztessék magát felvétetni, az ellenőrzési jog pedig ru- háztassék az ipartársulatok hatáskörébe. Ennélfogva a veszprémi mészáros ipartestület, ezen legalázatosabb kérelmét terjeszti a nmltgu kereskedelmi miniszter úr elébe, miután a mészáros ipar, más iparágtól igen nagyban különbözik, közegészségi szempontból is figyelmet érdemel, az ujonan alkotandó ipartörvények tárgyalása előtt, ezen iparágat tekintve, mikénti alkalmazhatósága tekintetében az országban működő mészáros ipartestületek véleményét kegyesen meghallgatni szíveskedjék. A veszprémi mészáros ipartestület. =Veszprém, január 9. (Hazai szemle.) „Fővárosi Napilap“ czimmel újévvel a „Fővárosi Lapok” mintájára szépirodalmi napilap indult meg Budapesten, szerkeszti Kom- lossy ferencz Ajánljuk az igen ügyes lapot I Ára 14 frt. Zágrábban a földrengés egyre tart. — Halálos párbaj folyt le múlt hétfőn Eperjes mellett, tízirmay Alfréd fiatal gróf jószágigazgatója agyonlőtte Luzsénszky bárót. Előbb Szirmay váltott vele golyót, de a tenyerén megsebesülvén, utánna jószágigazgatója lépett ki a síkra, ki szivén lőtte ura ellenfelét. — Székesfejérvártt a palotakülvárosi olvasókör f. hó 15-én táncz vigalmat rendez — Kolozsvárit már nagyban korcsolyáznak. — Liszt Ferencz f. hó 14-én érkezik Budapestre. — Liedl Ferencz hegedűművész most Erdély több városaiban hangversenyez folyton telt házak előtt. Tavasszal ismét külföldre megy. — Vig élet. Losoncz város egyelőre csak hét bálra készül. Ott úgylátszik brúdert ittak az — adóvégrehajtóval. — Uj év napján a kormánypárt tagjai a miniszter- elnöknél s a képviselőház elnökénél tisztelegtek. A kormányeluököt Csáky László gróf, a képviselőházi eluököt Fáik Miksa üdvözölte. — Az új 10 frtos bankókat a nép nem akarja elfogadni. Azt mondják, nem pénz az, hanem borospalaczkról való kápesczédula. — A „VESZPRÉM" TÁRCZÁJA. Az alkony... Az alkony pírja ég a láthatáron, Borongó esthomálynak árnya kél, A sürü, tömör, illatozó hárson Titkos vágytól megrezdül a levél. Az esti légnek langy fuvalma szépen S szeliden a dús lombokhoz tapad — És balzsamillatának szűz hevében, Megszédíti a kis virágokat. Halk égi zsongás lágy zenéje támad, Igéző mint a vágy, a sejtelem, — Melytől szeliden elsimul a bánat, S a fájdalom a sebzett sziveken. Feljö a hold és fénye szétomolva, Reszketve simul a homályban el; Mint a sziromra feslő vízi rózsa, Kitágul — s kéjtől reszket a kebel.... Fellobban egy csillagnak végsugára, Végig szalad az égen és kivesz; — Egy néma könny szivárog szempillámra, Oh, mert jövendő sorsom képe ez............ Hock János. Népszámlálási „megrovási fealandolc.“ Három buksi népszámláló nekem szaladt, Majd kitört a nyaka azalatt! Hazafi Veray János. Annyit jó lélekkel köztudomására hozok a nemes városi publikumnak, hogy engem ugyan nem fog meg többet népszámláló biztosnak. Megköszönök én szépen minden efféle bizalmi férfiúi kitüntetést, hanem erre a tisztségre ugyan többé nem reflectálok. Nagyon elhiszem, hogy az adókivető bizottsági tagság nemes foglalkozás; azt is megengedem, hogy a sorozási ügyekben való eljárás hazafias cselekmény, sőt a végrehajtási tisztességet is meg bírom én becsülni, de a népszámlálás nemes íunctiója, az lefőz minden hivatalos hatalmat, tekintélyt! Mondhatom, hogy ember- és életismeretemhez már nem volt egyéb szükséges e nemes mesterség gyakorlatánál. Többet tanultam e pár nap alatt, mint 19 évi iskolázásom ivadján. Hanem beszéljenek a tények. Városunk legregényesb részét szánta nekem a sors arra a czélra, hogy ott minden lelket (még ha uzsorás lenne is) számba vegyek. Terül el pedig e nevezetes poléta az úgynevezett völgyikút s kerekeskút közt, hol egyik utczából úgy jő az ember a másikba legkényelmesben, hogy a hegybuczka sáros lejtőjén egyenest neki hengeredik az alsóbb kategóriának, ha pedig vissza akar jönni, pányvát dobat a nyakába s jószivü szomszédok fölhuzigálják jó szóért. Beállítottam az első házba; kezemben egy tekintélyt kölcsönző somfa gerundium; hónom alatt az ismeretes kékfehér űrlap pak- saméta. — Adjon Isten jó napot, jó emberek. Népszámlálás czéljából jöttem. Az országban lévő minden élő ember fel lesz most írva, hogy kitudódjék, hánynyal szaporodtunk vagy fogytunk 10 év alatt. — Meg vagyunk mi édes tekintetes úr, hál' Istennek, mind a hányán vótunk.... csak a Lizi néni hót meg görvilybe; no meg hogy az ángyomnéném is idejött nálunk s meglett az a kis istenadta Pisti gyerek la... Csak tessen felírni, hogy Sipekéknál megvannak ahogy vótak, mer hogy egy meghót, és egy meg született, hát ..... — Hát jól vagyon asszonynéném, de nem addig a. Ide azt is bele kell írni, hogy mi a vallása, neve, hány éves, mi a foglalkozása ? — Már, hogy édes tekintetes uram, hogy mi az a »foglalkozás.* Mert már én böcsületbe megöregedtem, már én nem foglalkozom összve semmi férficseléddel No bizony.. . — Hiszen nem arról van szó. Hanem hogy mit tesz, cselekszik?.. — Hát C3ak nyomorgunk valahogy édes tekintetes úr, mer mivel hogy a nagy portié, meg a sok executió, meg aminapi liczi- táczió .... — De édes asszonynéném, azt értse meg, hogy azt kell tudnunk, miből él.... — Ehen ni! Hát mégis C3ak jól mondta az Isván-sógor. Ez memmeg csak adó lesz — óh én uram Jézus! — No ne féljen, lelkem, nem lesz ebből adó. Csak hívségeseD Írja ide azt, amit kell. — Nem én, édes tekintetes uram, nem én. Ha már tekintetes urnák megparancsolták, hát irjou oda, amit akar, én nem fogom kezembe azt a portiós czédulát. — No jó, hát csak diktáljon; — én majd irom. Lesrófolom a tintás kalamust, hogy irni kezdjek; mire fölnézek, hát oda van az egész nemes Sipek-familia csőstül-porontyos- tul. Visszasrófolom a kalamust s kilépek az udvarra. Egy fialelket sem találok ott sem. Hónom alá vágom a kékfehér paksa- métát s indulok a szomszédba. Tisztességes iparoscsalád hajlékába léptem. A családfő szívesen fogadott, illedelmesen leültetett s én elmondám jövetelem czél- ját. Láttam, hogy értelmes ember s örültem, hogy megértett. — Csak azt tessék megmagyarázni uram hogy mi köze a népszámláláshoz annak, hogy az ember bevallja a mellékkeresetét? — Az uram, hogy egyszersmind kon- statáltassék az egyesek könnyebb megélhetési módja. — Én is azt hiszem. De biztosíthat-e arról uram, hogy ez a bevallási lap nem-e kerül az adófelügyelő kezébe? — Nem hiszem, hogy odakerüljön; de erre garantiával nem szolgálhatok. — Akkor hát megbocsásson, hogy ezt a rovatot nem töltőm ki. Úgy tetszik, köhintettem egyet s elbúcsúztam.
