Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1881 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1881-01-23 / 4. szám
4-ik izáiu YII. évfolyam. !§§!. Veszprém* jan. 23. Magánvitáknak s személyes jellegű támadásoknak a lap keretében hely nem adatik. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Névtelen közlemények csak akkor vétethetnek figyelembe, ha. valódiságuk iránt bizonyíték szereztetett be. Bérmentetlen, vagy német czim- zatü leveleket a szerkesztőség nem fogad el. A szerkesztőségi iroda: Horgos-utcza 105. sz. a. — Ide ezimzendo a lap szellemi részét illető minden közlemény. Megjelen e lap a „HIVATALOS ÉRTESÍTÓ“-vel együtt minden vasárnap reggel. Rendkívüli esetekben külön lap adatik ki. — Előfizetési ár mindkét lapra : negyedévre 1 frt 50 kr. ; félévre 3 frt; egész évre 6 frt. Egyes példányok áraJ5 kr. Hirdetések dija: egy hasábos pe- titsoronkint 6 kr.; nyilttérben 20 kr.; minden beigtatásért külön 30 kr.. állami bélyegilleték fizetendő. Kiadóhivatal: Krausz A. könyvkereskedése Veszprémben. Ide küldendő minden előfizetés, hirdetés, melléklet s reclamátió. közgazdasági«, társadalmi-, helyi- s általános érdekű megyei hivatalos heti közlöny. Városi képviselőink választása. | Veszprém, jan. 23. Holnap a város adófizető polgárai kebelükből megválasztják keríileten- kint ama képviselők helyébe, kiknek küldetésük ez év elejével lejárt, uj képviselőiket. A képviselők megválasztásának ügye, ép azért, mert a közelgő tisztújításra is döntő befolyással birand, nagy port vert föl városunkban; a korteskedés megindult en gros és en detail s fájdalmas csak az, hogy olyan dolgok is történtek, melyek tökéletesen alkalmasak voltak arra, hogy e város újból a botrány sarába rán- tassék. E bajt szerencsésen elkerültük s a polgárság jobb része belátta, hogy jobb békén s minden érdek-különbö- zetet kiegyenlítőleg cselekedni, mint az erőszakoskodást provokálni. A városban két párt van; min- denik kijelölte a maga választandó embereit, egyiknek élén a tisztviselők többsége, a másikon az iparos polgárság áll. Mindkét párt kijelölését ismerjük s örömmel konstatálhatjuk, miszerint kijelöléseik tapintatossága arra vall, hogy az ellenpárt intenczióit is szem előtt tartva, a választást lehetőleg megkönnyítsék. A választás ügye tehát abba a stádiumba lépett, hogy ha az intézők akarják vala — tőlük függ, hogy a két kijelölési lista összebason- lítólag, az egyes nevekre nézve ki- egyenlítteősék s igy a két párt fusióba hozassák. Erre még elég idő a mai nap s ezt jó lesz arra fölhasználni. Ettől függ az, hogy a tisztújítás is rendbe- csendben történjék meg. Gondolják meg ezt, akiket illet s erre való figyelmeztetésünket vegyék fontolóra s érvényesítsék — a város érdekében. Mindenikünknek, kiket városunk sorsa szívből érdekel, csak ez lehet a czélja, s a közügy érdekében alá kell rendelnünk egyéni érdekeinket. Az egyenes út a legrövidebb s legigazabb. Lépjünk ma erre az útra s holnap mindkét tábor egy zászló alatt lesz egyesülve. S együtt vívjuk ki városunk jobb jövőjét! A Balaton-szabályozás ügye. (A siófoki értekezlet előtt.) Alig van megye, mely a vizek rongálásaitól annyit szenvedne, mint Zala. A Dráva és Mura ezen két ragadozó vad folyó évenkint több száz holdakra terjedő termékeny földet szakgat el, és semmisít meg, ez által fogyasztja az adó alapot, csökkenti az adót és még is, midőn ezen országos gondozást igénylő folyók' nak rombolásai miatt vidékek, és a megye feljajdult, sőt a törvényhozás körében is szó emeltetett, azon kenetteljes tanács nyujtatott orvoslásul, „ne hagyd el magadat, és megsegít az Isten !!!“ A Dráva és Mura után következik a Zala, Kerka, Váliczka, szélvizi csatorna, Kis-Komárom, Kó- gyár, Cserta; mindezeken felül a Balaton vizének levezetésére szolgáló Sió csatorna torkolatánál emberi és természeti törvények ellenére felállított zugó s ennek kezelésében következetessen gyakorolt szabályellenesség, annak folytán a Balaton víz tükrének a megállapított Tonalon felül egész két méterig terjedő emelkedése, ez által Zala, és Somogy megyében a Balaton környékén, és a vele kapcsolatos völgyekben mintegy 70.000 holdnyi területnek mocsárrá tétele, adó alóli felszabadítása, egyeseknek úgy az államnak is roppant károsodása. És mivel éppen a Balaton szabályozása, úgy az evvel összefüggésben lévő siófoki zugó iránti tanács- kozmányra a kormány-biztos folyó 26-ára hívta össze az érdekletteket Siófokra, időszerűnek tartom ezen kérdést éppen most kissé szellőztetni: tisztelettel kérem tehát a t, szerkesztőséget, hogy igénytelen czik - kémnek becse» lapjában helyet juttatni szíveskedjék. Mindenek előtt czélszerünek látom, a Zala szabályozási társulat küldöttségének emlékiratát bemutatni, mely a következő: A Zala folyó alsó szakaszának szabályozására alakult társulat saját kebeléből választott küldöttség által — támogatva Zala megye részéről a társulatnak fontos és életbe vágó kérelme előmozdítására kinevezett küldöttség által — megyei alispán ur, mint a megyei küldöttség elnöke vezetése mellett, azon kérelmét nyújtotta be a közmunka és közlekedési minisztériumhoz, miszerint a Balatonból kifolyó Sió vizének torkolatánál 1807-ik évben, csak öt évi kísérletre felállított és az illetőknek meghallgatása nélkül mai napig is, és pedig egy éppen nem érdekelt közegnek felügyelete alatt fennálló, azon felül még a kísérleti öt évre megállapított szabályoknak is egészen figyelmen kivül hagyása mellett, sőt világosan azok ellenére kezelt zugót azonnal megszüntetni, a továbbiak iránti intézkedés tekintetéből pedig az érdekelt összes ártéri birtokosokat összehívni kegyeskedjék. A szabályozási társulatnak a megyei küldöttség által benyújtott és melegen támogatott ezen kérelmére hosszasb idő eltelte után a minisztériumtól érkezett leirat intézkedést helyez kilátásba, de csak azután, ha a nyilatkozatra fethivott felügyelő jelentését beterjesztette. A társulat ügye ferde útra tereltnek látszik az által, hogy a kért intézkedés éppen azon közegnek jelentésétől tétetik függővé, melynek fennállása nem törvényszerű, melynek szabályellenes eljárása egyedüli okozója egy nagy vidéket sújtó, 70.000 holdnyi rét, és logeltető területet megsemmisítő bajnak. A Balaton vizének lecsapolásával a Zala folyó alsó szakaszának szabályozása semmi összefüggésben nem áll; de még is, miután a Balaton víztükrének magassága megállapítva lett; a szabályozási társulat kénytelen volt a Zala vizének esetét a Balaton vizének magasságához alkalmazkodva beosztani, a Zala folyó- nak szabályozását ezen alapon létesíteni. És éppen azért, mivel a Zala szabályozási munkálatoknak kiindulási pontja a Balaton vizének meghatározott magassága volt, a zugó szabályellenes kezelése folytán a Balaton víztükrének a meghatározott és engedélyezett vonalon felül hat egész hét lábig is történt felemelése a Zala folyónak szabályozási munkálataira szerfelett károsan hatott, sőt mivel a zugóval űzött visszaélés már évek óta tart, a Zala csatorna egészen eliszapol- tatott, az ártér nagyobb része viz alatt áll, teljesen ha- szonvehetetlen a szabályozási művek fenntartására szükséges munkálatok lehetetlenné váltak, a csatorna eltellett és a szabályozásra fordított száz ezrek teljesen megsemmisül tek. Es ezen nagy bajnak azou még nagyobb mérvű kihatása is van, hogy a Balatonnak környékén, és a Zala völgyben elárasztott és évek óta viz alatt tartott 70.000 holdnyi kaszáló és legeltető terjedelmes gazdaságoknak folytatásához szükséges alapul szolgálván, mindazon gazdaságok összes legeltetöjíknek és kaszálótoknak megsemmisülése folytán lehetetlenné váltak, rohamosan hanyatlanak, az államnak is nem csekély kárával szükebb körre szorítkozni kényteleníttetnek. A haszonvehetetlenué vált területek utáni adónak leengedése az államra egyenes kár; az illetőkre pedig nem kielégítő orvoslás, mert mint érintetett — a kaszálóknak legeltetőknek megsemmisülése ezeknél sokkal terjedelmesebb gazdaságoknak visszaesését, na- gyobbszerü marba állománynak megszüntetését vonta maga után. Az I866-ik évi szeptember 3-án Balaton-Fttre- den tartott gyűlésnek szervezete olyan volt, mely a Balaton melléki vidéknek érdekeit nemcsak nem képviselte, hanem a gazdászat igényeit egészen mellőzve, kizárólag a hajózás könnyítése tekintetéből a magasabb vízállás kieszközlésére törekedett. Igazolja ezt Somogy megyének kizárólag gazdászati tekinteteken alapult óvása, és a magasabb víztükör elleni tiltakozása, mely a nagyobb számban jelenvolt ellenkező ér deküek által sajnálatra méltólag leszavaztatott. Mind ennek daczára a majorizáló ellenérdeküek sem határoztak magasabb vízállást, mint a megállapított viz tükrén felül 12 hüvelknyit, miképen lehetséges tehát az, hogy a Balaton viz tükre gyakrabban egész 6‘‘/a lábig is kelletén túl emelkedett, sőt most A „VESZPRÉM" TÁRCZÁJA. Akit az istenek szeretnek. Sohasem panaszkodtam teljes életemben. Az én ajakimról panaszszót még nem hallott senki. Nem azért pedig, mintha saját énem, fájdalmaim megtagadásában valami heorikus dolgot látnék. Nem. Hanem egyszerűen azért, mert panaszra nem volt okom soha. * £. jjí Ebből azt lehetne következtetni, hogy nálam boldogabb ember nincs a föld kerek- segén. Pedig dehogy nincs. Magam is ismertem egyet. Jó barátom volt. Valami igen nagyon szép kis lányba szeretett, a kinek azonfelül igen nagyon sok volt a pénze. Össze is házasodtak s az én bará- annyira, boldog volt, hogy e boldogsága töltetese közben megbolondult. Aztán még boldogabb volt.... * , . , Valaki csufolódhatnék velem s azt mond nA ^-e szegény ember, hiszen neked se penzed, se posztód, se házad, se földed, se “^r°r hivatalod, se húsos fazekad, se arany- iragus barátod, se bankár pajtásod — hát lehetsz boldog?! üát úgy, hogy lehetne nekem mindez, ®eg is kínálnak efélékkel úton-útfelen; de ha azt ^fogadnám, akkor eladnám a lelkem nyugodalmát; az pedig bő élettapasztalatom szerint többet megér s többet jövedelmez a boldogsághoz, mint a legtelibb húsos fazék. Ami azt illeti: megmaradok én csak „szegény* embernek. * * * Igaz, hogy ez a boldogság, mely nem „a mi napjainkból“ s tán nem is „e földről való“, néha egy kis lesoványkodással, egy kis éhezéssel, egy kis szflkölködéssel s mindig üres tarisznyával jár. Hanem ezen nem kell megütközni. A boldogsághoz vezető utak különfélék. Kinek a pénz, kinek a függetlenség; kinek a pap, kinek a papné; kinek a diák, kinek a diakné vászna __ De gustibus non est disputandum!... Valami 17 éves úrfi voltam: mikor eltelve 8 gymnasiumi osztály tudományával, poezissal s világboldogítási tervekkel, a következő jeligét írtam meg a magam számára. Aki merész vágyat hord nagyratörő kebelében: küzdjön a sorssal amig maga nem lesz sorsa magának! Ezzel a jeligével aztán és semmi pénzzel különben, neki eredtem a világnak, átevicz- kéltem a világtengereken, ettem szárított, főtt, rántott, sütött s nyers halat, fókabelet, puddin- got, polentát, lóhust és pástétomot s megtanultam egy csomó bikktauyelvet mindamellett, hogy magyar létemre a sorsom mindig csehül folyt. Hanem elvégre is magam lettem a magam sorsa. Prosit! Hogy valaki „kizárólag“ a maga sorsa ura lehessen, ahhoz nem hosszú a recipe. íme: soha és senkinek semmire határozott ígéretet ne tegyen: Adósságot ne csináljon; hivatalt ne vállaljon; „nagy“ uraktól távol tartsa magát s aztán mindenről mondja ki bátran a kritikát. Nagyobb úr lesz minden „nagy“ úrnál, azonkívül, hogy a maga ura is lesz. Félni fog tőle mindenki s kegyét keresik úton-útfélen. Kötve hidjen mindeneknek. Még önmagának se mindig. Ilyenkor aludjon a tervre egyet s másnap — aludjon újra. S ha a harmadnap rávirradt.... ne gondolj on semmire. Ez a nembánomság politikája. S ha nem használ — nem árt. * * * Sokratesnek a felesége Xantippe volt. A történelem tanúsága szerint épen ez a veszekedő teremtés bírta Sokratest a bölcsesség megismerésére. Elhiszem. Mert a Kukli-prédikácziókból minden okos férj tanulhat. Ha egyebet nem, de azt igen, hogy mennyire — nagy bolond ő .... * * * Az asszonyokkal való bánást egy bölcs a legnehezebb tudománynak mondja. En azt hiszem, az nem is tudomány. Csak force. Ki kell ismerni az asszony gyöngéjét — s nyerve a játék. ügy van, a játék! Merta feleséges élet uem egyéb, mint — komédia. * . i X * Csak a bolond ember csinál belőle tragédiát. Féltékeny lesz, vagy agyonbusulja magát. Pedig az olyan asszony, akit félteni kell, vagy akin el lehet búslakodni, már nem érdemes egy gondolatra sem. Az ördögé már az s nem ér — egy hajítófát. * * * Fiaim, csak házasodjatok! Üljetek bele a háziboldogságos zsöllyeszékbe s fumigáljátok a sorsot. Ha csókol az asszony, csókoljátok visz- ssza; ha duzzog, gyújtsatok pipára; ha dühös, tüszszentsetek. ....Mig kedves egészséget nem kíván. Elmondám ime az élet ölisophiáját. Éljetek vele. S mert épen farsang van, tegyétek fejetekre a bolondságok csörgősipkáját — s házasodjatok meg. S akinek Isten erre való eszét nem veszi — azt szeretik a boldog Istenek. Argonautikus,
