Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1881 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1881-01-23 / 4. szám

4-ik izáiu YII. évfolyam. !§§!. Veszprém* jan. 23. Magánvitáknak s személyes jellegű támadásoknak a lap keretében hely nem adatik. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Névtelen közlemények csak akkor vétethetnek figyelembe, ha. valódisá­guk iránt bizonyíték szereztetett be. Bérmentetlen, vagy német czim- zatü leveleket a szerkesztőség nem fogad el. A szerkesztőségi iroda: Horgos-utcza 105. sz. a. — Ide ezimzendo a lap szellemi részét illető minden közlemény. Megjelen e lap a „HIVATALOS ÉRTESÍTÓ“-vel együtt minden vasárnap reggel. Rendkívüli esetekben külön lap adatik ki. — Előfize­tési ár mindkét lapra : negyedévre 1 frt 50 kr. ; félévre 3 frt; egész évre 6 frt. Egyes példányok áraJ5 kr. Hirdetések dija: egy hasábos pe- titsoronkint 6 kr.; nyilttérben 20 kr.; minden beigtatásért külön 30 kr.. állami bélyegilleték fizetendő. Kiadóhivatal: Krausz A. könyvkereskedése Veszprémben. Ide kül­dendő minden előfizetés, hirdetés, melléklet s reclamátió. közgazdasági«, társadalmi-, helyi- s általános érdekű megyei hivatalos heti közlöny. Városi képviselőink választása. | Veszprém, jan. 23. Holnap a város adófizető polgárai kebelükből megválasztják keríileten- kint ama képviselők helyébe, kiknek küldetésük ez év elejével lejárt, uj képviselőiket. A képviselők megválasztásának ügye, ép azért, mert a közelgő tiszt­újításra is döntő befolyással birand, nagy port vert föl városunkban; a korteskedés megindult en gros és en detail s fájdalmas csak az, hogy olyan dolgok is történtek, melyek tökélete­sen alkalmasak voltak arra, hogy e város újból a botrány sarába rán- tassék. E bajt szerencsésen elkerültük s a polgárság jobb része belátta, hogy jobb békén s minden érdek-különbö- zetet kiegyenlítőleg cselekedni, mint az erőszakoskodást provokálni. A városban két párt van; min- denik kijelölte a maga választandó embereit, egyiknek élén a tisztviselők többsége, a másikon az iparos pol­gárság áll. Mindkét párt kijelölését ismerjük s örömmel konstatálhatjuk, miszerint kijelöléseik tapintatossága arra vall, hogy az ellenpárt intenczióit is szem előtt tartva, a választást lehetőleg meg­könnyítsék. A választás ügye tehát abba a stádiumba lépett, hogy ha az intézők akarják vala — tőlük függ, hogy a két kijelölési lista összebason- lítólag, az egyes nevekre nézve ki- egyenlítteősék s igy a két párt fusióba hozassák. Erre még elég idő a mai nap s ezt jó lesz arra fölhasználni. Ettől függ az, hogy a tisztújítás is rendbe- csendben történjék meg. Gondolják meg ezt, akiket illet s erre való figyelmeztetésünket vegyék fontolóra s érvényesítsék — a város érdekében. Mindenikünknek, kiket városunk sorsa szívből érdekel, csak ez lehet a czélja, s a közügy érdekében alá kell rendelnünk egyéni érdekeinket. Az egyenes út a legrövidebb s legigazabb. Lépjünk ma erre az útra s holnap mindkét tábor egy zászló alatt lesz egyesülve. S együtt vívjuk ki városunk jobb jövőjét! A Balaton-szabályozás ügye. (A siófoki értekezlet előtt.) Alig van megye, mely a vizek rongálásaitól annyit szenvedne, mint Zala. A Dráva és Mura ezen két ragadozó vad folyó évenkint több száz holdakra terjedő termékeny földet szakgat el, és semmisít meg, ez által fogyasztja az adó alapot, csökkenti az adót és még is, midőn ezen országos gondozást igénylő folyók' nak rombolásai miatt vidékek, és a megye feljajdult, sőt a törvényhozás körében is szó emeltetett, azon ke­netteljes tanács nyujtatott orvoslásul, „ne hagyd el magadat, és megsegít az Isten !!!“ A Dráva és Mura után következik a Zala, Kerka, Váliczka, szélvizi csatorna, Kis-Komárom, Kó- gyár, Cserta; mindezeken felül a Balaton vizének le­vezetésére szolgáló Sió csatorna torkolatánál emberi és természeti törvények ellenére felállított zugó s ennek kezelésében következetessen gyakorolt szabály­ellenesség, annak folytán a Balaton víz tükrének a megállapított Tonalon felül egész két méterig terjedő emelkedése, ez által Zala, és Somogy megyében a Ba­laton környékén, és a vele kapcsolatos völgyekben mintegy 70.000 holdnyi területnek mocsárrá tétele, adó alóli felszabadítása, egyeseknek úgy az államnak is roppant károsodása. És mivel éppen a Balaton szabályozása, úgy az evvel összefüggésben lévő siófoki zugó iránti tanács- kozmányra a kormány-biztos folyó 26-ára hívta össze az érdekletteket Siófokra, időszerűnek tartom ezen kérdést éppen most kissé szellőztetni: tisztelettel ké­rem tehát a t, szerkesztőséget, hogy igénytelen czik - kémnek becse» lapjában helyet juttatni szíveskedjék. Mindenek előtt czélszerünek látom, a Zala sza­bályozási társulat küldöttségének emlékiratát bemu­tatni, mely a következő: A Zala folyó alsó szakaszának szabályozására alakult társulat saját kebeléből választott küldöttség által — támogatva Zala megye részéről a társulatnak fontos és életbe vágó kérelme előmozdítására kineve­zett küldöttség által — megyei alispán ur, mint a megyei küldöttség elnöke vezetése mellett, azon kérel­mét nyújtotta be a közmunka és közlekedési minisz­tériumhoz, miszerint a Balatonból kifolyó Sió vizének torkolatánál 1807-ik évben, csak öt évi kísérletre fel­állított és az illetőknek meghallgatása nélkül mai na­pig is, és pedig egy éppen nem érdekelt közegnek felügyelete alatt fennálló, azon felül még a kísérleti öt évre megállapított szabályoknak is egészen figyelmen kivül hagyása mellett, sőt világosan azok ellenére ke­zelt zugót azonnal megszüntetni, a továbbiak iránti intézkedés tekintetéből pedig az érdekelt összes ártéri birtokosokat összehívni kegyeskedjék. A szabályozási társulatnak a megyei küldöttség által benyújtott és melegen támogatott ezen kérelmére hosszasb idő eltelte után a minisztériumtól érkezett leirat intézkedést helyez kilátásba, de csak azután, ha a nyilatkozatra fethivott felügyelő jelentését beterjesz­tette. A társulat ügye ferde útra tereltnek látszik az által, hogy a kért intézkedés éppen azon közegnek je­lentésétől tétetik függővé, melynek fennállása nem törvényszerű, melynek szabályellenes eljárása egye­düli okozója egy nagy vidéket sújtó, 70.000 holdnyi rét, és logeltető területet megsemmisítő bajnak. A Balaton vizének lecsapolásával a Zala folyó alsó szakaszának szabályozása semmi összefüggésben nem áll; de még is, miután a Balaton víztükrének ma­gassága megállapítva lett; a szabályozási társulat kénytelen volt a Zala vizének esetét a Balaton vizének magasságához alkalmazkodva beosztani, a Zala folyó- nak szabályozását ezen alapon létesíteni. És éppen azért, mivel a Zala szabályozási munkálatoknak ki­indulási pontja a Balaton vizének meghatározott ma­gassága volt, a zugó szabályellenes kezelése folytán a Balaton víztükrének a meghatározott és engedélyezett vonalon felül hat egész hét lábig is történt felemelése a Zala folyónak szabályozási munkálataira szerfelett károsan hatott, sőt mivel a zugóval űzött visszaélés már évek óta tart, a Zala csatorna egészen eliszapol- tatott, az ártér nagyobb része viz alatt áll, teljesen ha- szonvehetetlen a szabályozási művek fenntartására szükséges munkálatok lehetetlenné váltak, a csatorna eltellett és a szabályozásra fordított száz ezrek teljesen megsemmisül tek. Es ezen nagy bajnak azou még nagyobb mérvű kihatása is van, hogy a Balatonnak környékén, és a Zala völgyben elárasztott és évek óta viz alatt tartott 70.000 holdnyi kaszáló és legeltető terjedelmes gazda­ságoknak folytatásához szükséges alapul szolgálván, mindazon gazdaságok összes legeltetöjíknek és kaszá­lótoknak megsemmisülése folytán lehetetlenné váltak, rohamosan hanyatlanak, az államnak is nem csekély kárával szükebb körre szorítkozni kényteleníttetnek. A haszonvehetetlenué vált területek utáni adó­nak leengedése az államra egyenes kár; az illetőkre pedig nem kielégítő orvoslás, mert mint érintetett — a kaszálóknak legeltetőknek megsemmisülése ezeknél sokkal terjedelmesebb gazdaságoknak visszaesését, na- gyobbszerü marba állománynak megszüntetését vonta maga után. Az I866-ik évi szeptember 3-án Balaton-Fttre- den tartott gyűlésnek szervezete olyan volt, mely a Balaton melléki vidéknek érdekeit nemcsak nem kép­viselte, hanem a gazdászat igényeit egészen mellőzve, kizárólag a hajózás könnyítése tekintetéből a maga­sabb vízállás kieszközlésére törekedett. Igazolja ezt Somogy megyének kizárólag gazdászati tekinteteken alapult óvása, és a magasabb víztükör elleni tiltako­zása, mely a nagyobb számban jelenvolt ellenkező ér deküek által sajnálatra méltólag leszavaztatott. Mind ennek daczára a majorizáló ellenérdeküek sem határoztak magasabb vízállást, mint a megállapí­tott viz tükrén felül 12 hüvelknyit, miképen lehetsé­ges tehát az, hogy a Balaton viz tükre gyakrabban egész 6‘‘/a lábig is kelletén túl emelkedett, sőt most A „VESZPRÉM" TÁRCZÁJA. Akit az istenek szeretnek. Sohasem panaszkodtam teljes életemben. Az én ajakimról panaszszót még nem hallott senki. Nem azért pedig, mintha saját énem, fájdalmaim megtagadásában valami heorikus dolgot látnék. Nem. Hanem egyszerűen azért, mert panaszra nem volt okom soha. * £. jjí Ebből azt lehetne következtetni, hogy nálam boldogabb ember nincs a föld kerek- segén. Pedig dehogy nincs. Magam is ismertem egyet. Jó barátom volt. Valami igen nagyon szép kis lányba sze­retett, a kinek azonfelül igen nagyon sok volt a pénze. Össze is házasodtak s az én bará- annyira, boldog volt, hogy e boldogsága töltetese közben megbolondult. Aztán még boldogabb volt.... * , . , Valaki csufolódhatnék velem s azt mond nA ^-e szegény ember, hiszen neked se penzed, se posztód, se házad, se földed, se “^r°r hivatalod, se húsos fazekad, se arany- iragus barátod, se bankár pajtásod — hát lehetsz boldog?! üát úgy, hogy lehetne nekem mindez, ®eg is kínálnak efélékkel úton-útfelen; de ha azt ^fogadnám, akkor eladnám a lelkem nyugodalmát; az pedig bő élettapasztalatom szerint többet megér s többet jövedelmez a bol­dogsághoz, mint a legtelibb húsos fazék. Ami azt illeti: megmaradok én csak „szegény* embernek. * * * Igaz, hogy ez a boldogság, mely nem „a mi napjainkból“ s tán nem is „e földről való“, néha egy kis lesoványkodással, egy kis éhezéssel, egy kis szflkölködéssel s mindig üres tarisznyával jár. Hanem ezen nem kell megütközni. A boldogsághoz vezető utak különfélék. Kinek a pénz, kinek a függetlenség; kinek a pap, kinek a papné; kinek a diák, kinek a diakné vászna __ De gustibus non est disputandum!... Valami 17 éves úrfi voltam: mikor el­telve 8 gymnasiumi osztály tudományával, poezissal s világboldogítási tervekkel, a kö­vetkező jeligét írtam meg a magam számára. Aki merész vágyat hord nagyratörő kebelében: küzdjön a sorssal amig maga nem lesz sorsa magának! Ezzel a jeligével aztán és semmi pénzzel különben, neki eredtem a világnak, átevicz- kéltem a világtengereken, ettem szárított, főtt, rántott, sütött s nyers halat, fókabelet, puddin- got, polentát, lóhust és pástétomot s megta­nultam egy csomó bikktauyelvet mindamellett, hogy magyar létemre a sorsom mindig csehül folyt. Hanem elvégre is magam lettem a ma­gam sorsa. Prosit! Hogy valaki „kizárólag“ a maga sorsa ura lehessen, ahhoz nem hosszú a recipe. íme: soha és senkinek semmire hatá­rozott ígéretet ne tegyen: Adósságot ne csi­náljon; hivatalt ne vállaljon; „nagy“ uraktól távol tartsa magát s aztán mindenről mondja ki bátran a kritikát. Nagyobb úr lesz minden „nagy“ úrnál, azonkívül, hogy a maga ura is lesz. Félni fog tőle mindenki s kegyét kere­sik úton-útfélen. Kötve hidjen mindeneknek. Még önma­gának se mindig. Ilyenkor aludjon a tervre egyet s másnap — aludjon újra. S ha a harmadnap rávirradt.... ne gon­dolj on semmire. Ez a nembánomság politikája. S ha nem használ — nem árt. * * * Sokratesnek a felesége Xantippe volt. A történelem tanúsága szerint épen ez a veszekedő teremtés bírta Sokratest a böl­csesség megismerésére. Elhiszem. Mert a Kukli-prédikácziókból minden okos férj tanulhat. Ha egyebet nem, de azt igen, hogy mennyire — nagy bolond ő .... * * * Az asszonyokkal való bánást egy bölcs a legnehezebb tudománynak mondja. En azt hiszem, az nem is tudomány. Csak force. Ki kell ismerni az asszony gyöngéjét — s nyerve a játék. ügy van, a játék! Merta feleséges élet uem egyéb, mint — komédia. * . i X * Csak a bolond ember csinál belőle tra­gédiát. Féltékeny lesz, vagy agyonbusulja magát. Pedig az olyan asszony, akit félteni kell, vagy akin el lehet búslakodni, már nem ér­demes egy gondolatra sem. Az ördögé már az s nem ér — egy hajítófát. * * * Fiaim, csak házasodjatok! Üljetek bele a háziboldogságos zsöllye­székbe s fumigáljátok a sorsot. Ha csókol az asszony, csókoljátok visz- ssza; ha duzzog, gyújtsatok pipára; ha dühös, tüszszentsetek. ....Mig kedves egészséget nem kíván. Elmondám ime az élet ölisophiáját. Éljetek vele. S mert épen farsang van, tegyétek fe­jetekre a bolondságok csörgősipkáját — s há­zasodjatok meg. S akinek Isten erre való eszét nem ve­szi — azt szeretik a boldog Istenek. Argonautikus,

Next

/
Thumbnails
Contents