Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1880 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1880-09-26 / 39. szám

kiveszszük, a burgonyát földre vagy ruhára kiöntjük. A tüzet tovább élesztjük, s ha a viz újabb forrásnak indul, újabb burgonya mennyiséget mártunk bele, mindaddig, mig csak tart a készlet. Az ily módon kezelt bur­gonyát szellős padláson ritkásan széttereget­jük, hogy gyorsan száradjon. Ily módon a csira teljesen elöletik, s egész újig jó és íz­letes burgonyát ehetünk. A legközelebb megjelent »Politikai Új­donság“ »Magyar Gazda* rovatából érdemes­nek találom a fönnebbieknek mintegy befeje­zéséül a következőt felemlíteni: A kenyér frisen tartása. Gyakran megesik, hogy a hol több ke­nyeret sütuek, kivált falu helyen, a hol fa kímélésből egy fűtésre több kenyeret sütnek, a kenyér sokáig állván megpenészesedik, Ez ellen óvszer; A fns kenyeret, a mint a ke- menczéből kiveszszük, azonnal egy lisztes zsákba teszszük, melynek aljában kevés liszt van, és pedig úgy, hogy a kenyerek felső héja érintkezzék egymással: mire a zsákot beköt­jük és valamely szellős helyen szabadon fel­függesztjük. Ily állapotban a kenyér öt-hat hétig is eltartható. Használat — megszegés — előtt a kenyeret tiszta kefével vagy ruhá­val megtisztogatjuk s hogy puhább legyen, előtte való éjszakára pinczébe teszszük. De elég is ebből ennyi, nem foglalom a tért tovább. Ajtómon kopogtatnak. Szabad! Mielőtt benyitnának, én bucsuzás képen alá- szolgáját mondok. Németh Gerő. 1880-ik évi julius hó 29-én Lepsényben az enying-vidéki gazdasági kör Csapó József, Purgli Sándor, Csapó Kálmán, Bibó Dénes, Molnár Antal, Tóth Ede, Mészöly Gyula, Grünfeld Ignátz, Kőrössy Lajos, Kenessey Miklós, Wertheim Hermann, Bellák István, Mányay Károly és Balassa Lajos urak jelen­létében tartott ülésében Előterjesztetett, miszerint a körnek el­nöke gróf Nádasdy Ferencz ur betegsége foly­tán a megjelenésben akadályozva lévén, a kör alakulhatása tekintetéből korelnök lenne vá­lasztandó, Elnök úr ő méltósága beteges ál­lapota felett a kör részvétét és sajnálkozását fejezte ki, korelnökké egyhangúlag Csapó Jó­zsef ur felkéretett, ki ezt elfogadván indítvá­nyozta egy alelnöknek és egy jegyzőnek meg­választását. A kör tagjai alelnöknek Purgly Sándor urat, jegyzőnek Balassa Lajos urat közfelkiáltással egyhangúlag megválasztván, a kör megalakultnak jelentetett. Purgly Sándor alelnök ur elnöki székét elfoglalván, melegen üdvözölte a körnek jelen­levő tagjait, kifejtette alakulásának szükséges voltát, a körnek jövőbeni hatását s közügyet érdeklő eljárásához szerencsét kivánt. 1. Indítványba tétetett, hogy figyelembe véve azon körülményt, miszerint a vidék mező- gazdászata, de különösen az országnak na­gyobb része is több évek óta a fel-feltünő növényrozsda által oly tetemes károsuláso- kat szenved, hogy többször a gazdának összes terménye esik áldozatul s igy a kárhoz mér­ten adó leengedésnek lenne helye, hogy e kedvezményben a gazda közönség annál biz­tosabban legyen részeltethető, a köd és a rozsda, mint szinte elemi csapás s általában nagyobb mérvű károkat okozó, mint a tör­vény szövegében felvett s megnevezett elemi csapások; vétessék fel az elemi csapások folytán adó leengedést tárgyázó 1876. évi 15. t.-czikk 49. §-hoz. Tett indítvány, miután az országnak nagy része a folyó évben is mezőgazdásza- tában rozsda miatt nagy károkat szenve­dett, észrevétel nélkül elfogadtatik, ez érdem­ben a magas kormányhoz további lépések megtétele végett, a megyei gazdasági egye­sület mielébbi felterjesztés végett felkéretik. 2. Előterjesztetett, miszerint a még or­szágszerte divó utcsináltatási közmunka rend­szer, mint a czélnak a kor kifejlettebb viszo­nyaihoz képest többé meg nem felelő, meg­szüntetendő s a közmunka megváltás által pótlandó lenne, és a jó utanyag szállítása vállalkozók által eszközöltessék. Belátva a gazdasági kör az indítványnak helyes voltát, különösen figyelembe véve a fenálló rendszernek általános nemzet gazdá- szati szempontból káros voltát, miután leg­nagyobb részben elpazarolt igás és kézi mun­kához aránylag csekély eredmény éretik el, a megyei gazdasági egyesület a végett hat ároz- tatik megkerestetni: hogy ez a közmunka jelenlegi rendszernek megváltás utjáni meg­szüntetésének eszkőzöltetése végett a megye­bizottsághoz fordulni szíveskedjék, hogy a jó utanyag szállítása vállalkozók által eszkö­zöltessék. 3. Indítványba tétetett, hogy miután szükséges tájékozás végett a külföldi termé­sek állása közelről érdekli gazdaközönségün­ket, pedig úgy erről valamint a külföldi ara­tások eredményeiről is felettébb hézagos ér­tesítések nem hivatalos lapok utján jutnak el a közönséghez, a külföldi termények állásáról s aratásuk eredményeiről megszerzendő con- sulátusi jelentések, mint hivatalos tudósítás lennének közrebocsájtandók, minek jövőbeni eszközlésére a magas kormány felterjesztvé- nyileg felkérendő lenne, valamint arra is, hogy a gazdaközönséget szintén oly mérvben érdeklő belföldi gazdasági tudósításokat, el­térve az eddig fenállott szokástól, mely elég­telennek tűnt ki, jövőre nem egyes tudósítók­tól, de hol csak léteznek, egyenesen a gazd. egyesületektől szereztessenek be s igy, — úgy az aratási kilátások, valamint az aratás ered­ményéről szóló hivatalos tudósítások is, a hivatalos lapban nem egyszer, hanem ismé­telten lennének felveendők. Az indítvány, mint a gazdaközönség mű­ködési körébe mélyen bevágó, közhelyesiéssel fogadtatott, s az indítvány életbeléptetésére a magas kormányt megkeresni a gazdasági egyesület kéretik fel. 4. Indítványba tétetett, hogy miután a versenyek és kiállítások nem csak az ipar fejlesztésére előmozdítólag hatnak, de ezen gazdasági kör, ha fenállásánál működésének közérdekű jelét adja jövőbeni felvirágzásához, gyarapodásához is biztosabbak a kilátások; rendezzenek ezen gazdasági kör hatásköréhez arányosított s versenyszántással egybekötött gépkiállítást. Az indítvány, hogy ezzel is a kör ala­kulásának és létre jöttének czélja még terje­delmesebben köztudomásra hozassák kiválólag pedig, hogy a kör hasznos gazdasági ismere­teket terjesztő egyik fő feladatának megfelel­jen ; helyesléssel fogadtatik el s ha előbb nem, a jövő 1881-ik év tavaszán ezen gazdasági kör részéről verseny szántással egybekötött kisebb gépkiállítás rendezése elhatároztatik; a kiállítás kivitelének módozatait részletesen meghatározni a kör jövő ülésének tanácskoz- mányi tárgyául tartatik fenn. 5. Tekintettel azon körülményre, hogy a fatenyésztés hazánknak nem csak nevezetes jövödelmi forrását képezi, amennyiben sok el­hagyatott terek is szépen értékesíthetők, de hazánk éghajlati viszonyait tekintve az ország legnagyobb részében a befásítás a növényte­nyészetre üdítőleg hat, végre a fa tenyésztés felvirágzása a nép erkölcsi szelleme művelő­désével is lépést tart s karöltve jár igy a községenkinti faiskolák miként állása a gaz­dasági kört közelről érdekli s erről tudomást szerezni a kör egyik elodázhatlan tisztének tekinthető; indítványba tétetett, miszerint a kör működése területén a faiskolák létezőt, mint állásáról esetleg ezeknek hiányairól sze­rezzen kimerítő tudomást, hogy ahhoz képest ; tehetségében álljon, a hol kívántatik a bajt orvosolni. Az indítvány a kör jelenlevő tagjainak általános helyeslésével találkozott s hogy a I kör működése területén a faiskolák ügyének | miben létéről kellő tudomást szerezhessen egy küldöttség alakítása válik szükségessé oly czélból, hogy ennek tagjai a községeket egyenkint megjárván a faiskolákat személye­sen megvizsgálják, azok állásáról biztos tu­domást szerezzenek s ez eljárásukat, ha úgy kívántatik, járási szolgabiró ur közbenjöttével eszközöljék, s eljárásuk eredményéről lehető­ség szerint, még a körnek közelebbi üléséig jelentést tegyenek. A küldöttség tagjaivá Csapó Kálmán ur elnöklete alatt Molnár An­tal, Mányay Károly, Mészöly Gyula, Tóth Ede urak választattak meg, kik is erről vég­zés közlésével értesítendő?. (Vége kör.) Piacai árak. Az eleségnek folyó ára a hetivásáron. 1880. évi szept. 24-én. — Búza, legjobb 79 kilogramm 11 frfc 40 kr. Közép 76 ki. 11.—. Legalábbvaló 75 kr. 10.40 ROZS, legjobb 72 ki. 9.—.Közép 71 ki. 8.80. Leg­alábbvaló 75 ki. 8.50. Árpa, legjobb 65 ki. 8.— Közép 64 ki. 7.40 Legalábbvaló 62 ki. 7.—. Zab, legjobb 40 ki. 6.—. Közép 38 ki. 5.80. Legalábbvaló 36 ki. 5.70. Ku- koricza, legjobb 75 ki. 7.60. Közép 74. ki. 7.40. Leg­alábbvaló 73 ki 7.—. Dara-liszt, métermázsa 20 frt, kilogramm 22 kr. Zsemlye-liszt mm. 18. ki. 16. Fehér­kenyér-liszt mm. 16 ki. Í6. Fekete-kenyér-liszt mm. 14 ki. Í4. Kukoricza-liszt mm. 9 ki. 9. Rizs-kása mm. 26, ki. 28. Buza-dara mm. 20. ki. 20. Árpa-dara mm. 24. ki. 26. Borsó mm. 8. ki. 9. Lencse mm. 8. ki. 9. Bab mm. 9. ki 10. Köles-kása mm. 13. — ki 14. Métermázsa széna 3.— Ágy-szalma, 1.40. Takarmány-szalma 1.60. Alom- szalma.60. Köbméter cserfa 3.75. Bükkfa 2.75. Tölgyfa 2.75. Kőszén kovácsnak való mm. 1.76. égetni való mm. 1.76. Faszén hektoliter 40. Lámpa-olaj 44. 48. Kilogram Stearin-gyertya 1.—.Öntött-gyertya62. Petro­leum 22. Lámpabél m. Is/,0. Kilogramm szappan 36. Nyers-faggyú 32. Tisztitott-faggyu 62. Marhahús 50. Disznó-zsir 90. Kömény-mag 70. Kó'só 13. Czukor 52. Magyar-bors 1.20 Paprika 60. Vörös-hagyma 20. Törvényszéki csarnok. Szopt. 27. Bírói zártörés által elkövetett sikkasztással vád. Asztalos Sándor elleni ügy- I ben végtárgy. — Bírói zártöréssel vád. Ba- ! dics Imre és társai elleni ügyben végtárgy, j Hatóság elleni erőszak bűntényével vád. Ma­gyar Ferencz elleni ügyben végtárgy. Gabnai István elleni ügyben végtárgy, szept. 28. Betöréses lopás bűntényével vád. Virág Antal és társai elleni ügyben végtárgy. — Súlyos sértéssel vád. Csonka István és társai elleni ügyben végtárgy. — Bírói zártöréssel vád. Nikk József elleni ügyben végtárgy. — Lopás­sal vád. Tóth Ferencz Mihály és társai elleni ügyben végtárgy, szept. 29. Több rendbeli lopás, és orgazdaság bűntettével vád. Kontás Dániel és társai elleni ügyben végtárgy. — Lopással vád. Baranyai István és társai elleni ügyben végtárgy. — Lopással vád. Brandstet­ter Lajosné, és Abel Erzsébet elleni ügyben végtárgy. — Súlyos testi sértéssel vád. Takács Lőrincz elleni ügyben, curiai it. hird. — Szülői bántalmazással vád. Szabó József elleni ügy­ben kir. t. it. hird. — szept. 30. Magánokirat hamisítás vétségével vád. Kovács Pál elleni ügyben végtárgy. — Súlyos testi sértéssel vád. ifj. Bakácsy Mihály és társai elleni ügy­ben végtárgy. — Lopással vádolt Berte Ist­ván és társai elleni ügyben végtárgy. Vidéki lapszemle. A „Pápai Lapok“ kifejti, hogy a munka leg­termékenyebb eleme a vagyonnak. A „Sopron“ 75. sz. milyen az áramlat ? világ és lapszemle. A 76. sz. a Rábaszabályozási miseriá- kat fejtegeti Tóth Bálint. Az „Esztergomi Közlöny“ a tűzoltó egylet hanyatlásának okait sorolja el. A „Vasmegyei Közlönyében Lob Ignácz figyel­meztet, legyünk ébren, mert vallási czivódás fenye­get bennünket. A „Magyar Vidék“ a pápai tűzoltó-egylet szó moru állapotát rajzolja. A „Székesfehérvár és Vidéke“ 75 sz. szüret előtt a borsajtolási ól, — folytatás Keöd József, „Szőllő- mivelés és borkezelés“ ezímü müvéből. A 76. sz. közli Pauer János beszédét, melyet Virág Benedek félszá­zad előtt kimúlt jeles irónk emléke kegyeletes ünnep­lésén tartott. A „Fehérvári Híradó“ 76 és 77. az állatvéde­lemről, előadta : Gőbel János György főtanító a „Fe­hérmegyei tantestület“ szept. 9-én Székesfehérvárott tartott VI. nagygyűlésén. A „Tata Tóváros és Vidéke“ a szőlőpiacz megszerzésére és a szőllö elgöngyölésére szolgáló módokat ismerteti. A „Somogy“ üdvözli a királyt hazánkba jöve­tele alkalmából; utána neki esik Istóczynak. A „Keszthely“ Zalavármegye évnegyedes köz­gyűlésén a tagok szép számmal jelentek meg, az érdeklődés nagy volt, voltak indítványok, végre szol- gabirói állomások töltettek be. A „Győri Közlöny“ 76. sz. bizalommal tekint a magyarországi kereskedelmi és iparkamarák egye­temes gyűlési tanácskozásai, s határozmányai elé. A 77. sz. Kautz Gyula beszámoló beszédét közli egész terjedelmében. A „Zalai Közlöny“ 76. sz. úgy véli, hogy a szabadipar, még korán lett alkalmazva hazánkban; jó van, legyen szabad ipar, de csak szigorú szak- vizsgálat feltétele alatt. A 77. sz. nemzeti kereske­delmet óhajt létrehozni. A „Zala“ az elfagyott vagy kiveszett fáinknál a gyökérhajtást ápoljuk s jövő tavaszszal < ltás vagy párosítás által, — ha pedig még gyengék volnának, a jövő nyáron alvó szemzéssel nemesítsük; A „Magyar Gazdasszenyok Lapja“ vezár- czikkében a háziassák ellenségeiről szólván a „nagy- világiaskodást“ a család léte ostromlójának tünteti fel. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. Sz. D. Veszprém. — Az utóbbit közöltük. Kórodi József. Hanta- — A kezelése alatt levő árva- „követelések“ és „tartozások“ minden zavar nélkül lezárhatók október 30-ik napján, de azokat a körülményeket, amelyeket becses soraiban jelez, ki kell a lezárásban tüntetni. Siómelféki. — ígéretünkhöz képest költemé­nyét közöltük. Talán azon a vidéken lesz még több ily vagy ilyféle népköltemény, jé lesz összegyűjteni. Az Ígért adatokat is kérjük mennél előbb. Üdvözlet. Vincze Imre. Közép-lszkáz. — Az árvaértékek átvételére vau a megyének megállapított és felsőbb helyen helybenhagyott szabályrendelete, melytől most eltérni nem lehet. Becses sorai e szerint elkéstek. Üdvözlet. S. A Kolozsvár. — Vettük, átolvassuk. N. G. Felsö-Eörs. — Üdvözlet. A „Gráczi emlékek“ — jövő számunkban jőnek. Felelős szerkesztő és kiadó: LÉVAY IMRE. Laptulaj dono8: KRAUSZ ARMIN. I I I 3 I : i i i i « i < i « i « IG, low fii l-o 1 aj a. Mindennap új meg új nyilvános köszönő levelek és hálairatok érkeznek, melyek a fül olajnak fülbetegségekbeu, mint fülkatarhusokban, fülzugásban, fülszúrásban, lültájásban, nehézhallásban s időszerű süketségben való sikeres használatáról tanúskodnak. Épen azért az orvos urak szives figyelmébe ajánljuk a Dr. Schmidt O.-féle fül-olaj haszná­latát. Újabban egy megyei főorvos Dr. Hammerschmied következőleg nyilatkozik fül­olajunk hatásáról: Tisztelt m ain ! Sietek Önnel tisztelettel tudatni, hogy az Ön által küldött Dr. Schmidt G. főorvos valódi fül-olaját fülbetegeimnél különösen füizugásokban, fülhasogatásokbau, visszatérő süket­ségben s nagymérvű uagyothallásban, mint legkitűnőbb gyógyszert használtam. Nem fogok késni további működésemben szenvedő fiilbetegeimet e hathatós gyógyszer által gyógyítani s tartozó kötelességemnek ismerem a kitűnő hatású fülolajat a fentebbi fülbe­tegségekben mindenkinek lelkiismeretesen ajánlani. Sillein, 1880. márt. 5. Tisztelettel Dr. Hammerschmiedt, m. kir. honvéd-főorvos s megyei-főorvos. ÍXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX: kMU0 2-2JC A t. ez. 109 12 -3 Dr. Schmidt Í4. ezredföorvos UT TT L-O L T JL. Obar-8fat)S8rzt| Physíkus I O-G.SOHMIQT csak akkor valódi, ha minden üvegen s a piro3 papirburkolaton következő védjegy látható. Máskülönben hamisítvány. Tehát óvatosságot ajánlunk a bevásárlásnál. Ára üvegenként használati utasítással 2 frt. Kapható: TÖRÖK JÓZSEF gyógyszerész urnái Budapesten, l I I I I I I » I I I I » H I » I X X X X X X X X X X X X X X zongoratiilajdono§ok g és zenegyakorló közönségnek! Alulírott tisztelettel jelenti Veszprém és vidékén való ideigle­nes tartózkodását, mely alkalommal fennevezett hangszerek javí­tására és hangoltatására vállalkozik s ezeket pontosan teljesiti. Megrendelések uj és átjátszott zongorákra, valamint orgonák és liarmoniumokra elfogadtatnak, úgyszintén avét zongorák ujjak­kal — szükség esetében részletfizetésekre is — becseréltetnek és a szállított hangszerek jó minősége és tartósságáért több évi jót­állás vállaltatik. Végh Károly és Vincze, zong-ora- és orgro:n.a,-gr3rártólc, IX. Kerggasse IVr. 18. Bécs. Veszprémben, 1880. Nyomatott a laptulajdonos Krausz Armin könyvnyomdájában.

Next

/
Thumbnails
Contents