Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1880 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1880-05-16 / 20. szám

súg fog a helyszínire küldetni a kellemetlen bonyodalom elintézése végett. * A franczia hivatalos lap óvja a párisiakat, nehogy részt vegyenek folyó hó 23-án a kom- ruune-harczok alatt - elesettek sírjánál rende­zendő demonstracziókban, mert a kormány el van határozva ezeket erőszakkal is megaka­dályozni. Ez a radikális sajtót nem csekély izgatottságba hozta, s mint értesülünk, a hi­vatalos lap felszólalásának az lesz az ered­ménye, hogy 10000 ember helyett 50000 ember fog megjelenni május 23-án a Bastille- téren. * Kelet-Ruméliában az állapotok ismét borzasztóak. A mohamedán bandák újjászer­vezkedtek, s valódi felkelést zúdítanak a vég­rehajtó hatalom nyakába, melynek a rendet­lenkedő bolgár lakóssággal amúgy is elég baja van. Ez újabb lázadás oka az, hogy a bolgárok minden hivatalt magukhoz ragadnak s hatalmukat a görögök és törökök felett ke­gyetlenül éreztetik. * Az albánok egyelőre lemoudtak Monte­negró megtámadásáról. Több törzsfőnök kije­lentette, hogy csak hazájuk védelmére állítják síkra embereiket. * A magyar képviselőház a folyó hó 11-re tárgyalásra kitűzött középtanodai törvényja­vaslatot 10 szótöbbséggel levette a napirend­ről, hogy ezen nagy horderejű javaslatot be­hatóbban tanulmányozhassák s az érdekelt j felekezetek is időt nyerjenek a hozzászólásra, i Az igazságügyi és pénzügyi bizottság a helyi érdekű vasutakról szóló törvényjavaslattal fog­lalkozott s aunak szövegét teljesen megálla­pította és az összbizottság elé terjesztette, mely azt változatlanéi elfogadta. Sennyei Pál báró pozsonyi országgyűlési képviselővé egyhangúlag megválasztatott s a mandátumot el is fogadta. Működése és párt­foglalása elé mindenki kiváncsi szemekkel néz. Közigazgatási bizottság ülése — máj. 3-án. A kir. építészeti hivatal főnöke utasít- tatni rendeltetik, hogy a gőzkazánokról, me­lyeknek igazolványa máig sem terjesztetett be, a legközelebbi közigazgatási bizottság üléséro jelentést terjeszszen be. Lisztner Lukács Dákáról, Boguár Fe- rencz Vilonyáról, Szatmári Gábor Sz.-Gálról, Síkos Károly Vár-Palotáról, Fuchs János Csehbányáról, Pap György Vaszarról, Horváth Vincze Marczaltőről, Keizinger József Sz.-Gál­ról, mint munkaképtelen atyjoknak egyedüli gyámolói a katonai kötelékből elbocsátandók- nak határoztattak. Pápa városában 1879-ik év végén vég­elszegényedés folytán 4152 frt 80 kr. vagyon- hátrahagyás nélkül, elhalálozás folytán 585 frt 5 kr. behajthatlan adóhátralék leíratni rendeltetett. A m. k. pénzügyminisztériumnak f. évi ápr. 26-áu 26109. sz. a. kelt határozata értel­mében figyelmeztettetik Pápa városa, hogy az adóbehajtás teljesítésének kötelezettsége ismét a városi elöljáróság hatáskörébe esik vissza, ezen teondőket a törvény értelmébeni eljárás s a végrehajtási fokozatok rendszeres szigorú alkalmazása mellett kellő erélylyel és ered­ménynyel folytatni igyekezzék. A Pápa-városi elöljáróság több tagja ellen a f. é. ápril hó 15 én kiderített tény alapján a fegyelmi vizsgálat folytatása elren­deltetik és ennek mielőbb leendő teljesítésére a m főjegyző mint az alispán helyettese uta- síttatik. A pénzeskút-községi iskolaszék a felme­rült viszály miatt visszafizetett 300 frtnyi államsegélyt kéri, hogy ismét folyóvá tétessék. A folyamodvány pártolólag fog a minisztéri­umhoz felterjesztetni, addig is utasíttatik az iskolaszék, hogy az építéshez megkivántató anyagokat előkészítse és a tanítóválasztás az építés befejezése előtt megejtse. A Vináron felállíttatni javasolt posta- hivatalnak szükségét indokoltnak nem tartja és így annak mellőzését határozatilag kimondja. Tekintetes szerkesztő úr! Folyó hó 9-én 19. szám alatt kelt be­cses lapjában „Egy csapással két legyet“ — czim alatt megjelent czikkre, — miután azzal nem csak a fejtegetett czél elérése, s a pa­naszolt bírósági végrehajtó ur hivatalos el­járásának megváltoztatása szándékoltatott, hanem a bírósági végrehajtói intézmény is ér­zékenyen megsértetett, ez okból hivatva va­gyok én is, mint e pályára készült egyén, pályámat védeni, mely hivatásomnál fogva következőleg vagyok bátor válaszolni: Panaszos jegyző ur községében hivatalos megbízást teljesített bírósági végrehajtó urnák abbeli eljárását rosszalja és a nyilvánosság előtt panaszolja, mikép az árverésnél nem a város hajdúját, — hanem 12—13 év körüli fiát alkalmazta kikiáltóul, s ez által a hajdú jövedékét, a kikiáltói dij erejéig megcsonkí- I tóttá; — jegyző urnák ebbeli panaszát he- ! lyeslem, a mennyiben törvényellenes eljárással találkozom, de méltatlanságnak épen nem con- I statálható, mert eme szolgálatra nem hajdú, j sem kisbiró — hanem bírósági hivatalszolga volna alkalmazandó, s ez csupán költségkí­mélés, s a hivatalszolgák elfoglaltsága miatt nem gyakoroltatik. Nem lehetett ennélfogva jegyző ur arra feljogosítva, hogy egy hivatalnokot rágalmaz­zon, midőn vele, vagy városi hajdúval nem osztja meg a végrehajtási költséget, de ha ezt még is tette, arra meg aunálkevésbbé volt hivatva, hogy az eljáró hivatalnokot ra­gadozó madárnak nevezze, mert ezzel nem az egyént, hanem egyenesen az intézményt sér­tette meg, mivel egy hivatalnok nem vér- szomjból, sem boszuvágyból teljesíti tisztjét, | mint a ragadozó, hanem teljesíti a törvény parancsa folytán, ennek szabálya és követel­ménye szerint. Hogyha pedig az intézményt szándé­kolta jegyző ur megtámadni s az intézmény­nyel elkövetett cselekményt ragadozásnak ne­vezni, akkor ne azért szólaljon fel, mivel a hajdút, vagy tán magát is nem engedték, az általa ragadozásnák nevezett eljárásnál közre- ! működni, s mivel nem részesítették a zsák­mányból ; mert az ily érzelmű felszóllalás nem találhat más viszhangra, mint „Vess az ebbnek, s megszűnik ugatni.* Ami pedig a többieket illeti, arra nem vagyok hivatva felelni, noha igen óhajtanék, — hanem reméllem, hogy a nálamnál köze­lebbről érdekelt fél sem fogja elhallgatni — jogtalan megbántatását. Veszprém, 1880. május hó 10-én. Suites István, királyi bírósági végrehajtó-jelűit A VIDÉK. Balaton-Füred, 1880. május 12 én. T. Szerkesztő úr! Balaton-Füred most olyan mint egy menyasszony, kinek menyeg­zője közeledik. Egész környezete igyekszik őt szépíteni. A gondos apának minduntalan ki kell nyitni az erszényt, mert a gyengéd anyá­nak még mindig van valami pótolni valója. Hisz ő azt akarja, hogy az ő leánya legyen a meny­asszonyok közt a legszebb. Écsy László igaz­gató ur már korán reggel ott sürög-íorog nagy műhelyében, rendel, utasít, oktat, dorgálja vagy dicséri legényeit. Azon igyekszik, hogy az ő leánya a tündéri Balaton-Füred legyen a legszebb, de az örőmóráit néha keserű perczek is követik, a gondos apához kell fordulni egy kis apró pénzért — mert sohasem elég — De a gondos apa — Simon Zsigmond apát úr ő nagysága mosolyogva simítja redőit a gyengéd anyának, s könnyű kézzel dobja kötényébe és mondja „nesze még, csak szép legyen leányunk.* S mondhatom, hogy szép lesz. Az alsó sétány mely tavaly a pusztulás és rombolás színhelye volt, ez idén bizonyára a vendégek kedvencz tartózkodási helye lesz. Az egész sétány hossza egy új fasorral bővíttetett, melynek hosszában virágos szönyegpártik fogják díszíteni a sé­tányt. Továbbá szép disze lesz a Balaton part­jának; már is két nagyobb vitorlás hajó s több új csolnak kedves látványt nyújtanak az arra sétálóknak. A fürdőintézet megnyitása előtt már egy család háziasán letelepedett. E hó 11-ikén érkezett meg az angol főkousul egész családjával és cselédségével, lovai és fogatai is megérkeztek; vitorlás Yacht-ja is e napok­ban érkezik meg Angliából. Tavaly az utolsó vendég, ez idén pedig az első vendég angol nemzetségü. Balaton-Füred szépségeit az angolok oly vonzóknak találták, hogy rögtön határozva nyári tanyát ütöttek itt föl, Young úr pedig családjával együtt itt már mintegy meghouo sodott s egyre gyártja hajóit Pünkösdre a győri csolnakda 4 előkelő tagja Balaton-Fü- redre érkezik, hogy az ott levő s Young úr által restaurált vitorlás hajókon a Balatouon vitorlázzanak; s bizonyára kedves látvány lesz, mint versenyeznek majd a vitorlás árboczos hajók. Remélhető és igen kívánatos volna, hogy a pesti csólnakda is a Balatonon tar­tartana egy verseny csólnakázást s működé­sének egy idejét Balaton-Füredre tenné át, hogy ne tisztán angol lobogós hajók díszíte­nék a magyar Balatont. Pünkösd első napján lesz a fürdőiutézet 1857. években elnök volt, — továbbá 1862- től mostanig. Majd jelzi tapintatos czélzásokkal azon áramlatot, mely e derék férfiú, a mai nap ünnepelt hősének, útjába annyi akadályt gör­dített, de jelzi egyszersmind e baltörekvések sikertelenségét is. Nagyhatású szavait befejezendő emlé­künkbe idézi Kölcsey Ferencz eme szavait: „Minden erény önáldozattal jár, feláldozásá­val pillantatnyi kényünknek, megtagadásával önhasznunknak s nem ritkán hajlandóságunk vagy gyülölségünk elnémításával: azonban min­den áldozat kicsiny azokhoz képest, miket a hazának kívánni joga van. Mindent amit él­ted folyta alatt arezod izzadásában gyüjtöt- tél; mindent a mit lángoló szerelemmel fűz­tél magadhoz, javaidat, kincseidet, házadnépét, saját éltedet napouként és pillantatonként érette fel kell szentelned. Mert tudd meg: e szóban ha{a foglaltatik az emberi szeretet és óhajtás tárgyainak egész öszvessége.“ Továbbá gróf Teleky László mondását említi, melyet napjaink úgy látszik, elfeledtek: „A tűz ha az ember szüntelen nem ébreszt- geti, ha táplálást nékie nem ad, magában el- aluszik; úgy az ilyen állapotban is, ha az elöljárók a tökéletesség gradussához alkalmazta­tott módokat, utakat íáradhatlanul nem készít- getnek a legpallérzottabb nemzet is könnyen visszaesbetik előbbeni együgyüségébe.“ (A ma­gyar nyelv elmozdításáról buzgó esdeklései.) Igen találólag említi Bajzát; „Nem ab­ban van érdem, hogy sok pályákat fussunk, hanem abban hogy szerencsével; ki csak egyet futott is így meg, méltó a koszorúra:* (Kri­tikai lapok.) Végre bezárja beszédét Horácz ezen sza­vaival : Virtutem incolumem odimus, Sublatam ex oculis quaerimus invidi. A mondottakat és idézetteket összegezi és Dunst Ferenczre vonatkoztatja, kinek arcz- képéről e közben a jelenlevők viharos éljenei közt lehull a függöny és a gyönyörű szép arcz- kép ülő helyzetben nyugodt, higgadt vonások­kal az élőhöz az utolsó hajszálig hűen előt­tünk áll. A zenekar üdvözlőt húz, a terem vissz­hangzik a dörgő éljenektől, az ünnepelt férfiú meghatottan, könnyezve mond a kitüntetésért hálás köszönetét. Alig hangzottak el az ünnepekre szórt üdvkiáltások, a hálás közönség a derék mű­vészről, Pápay Viktor úrról sem feledkezett meg és élénken megéljenezte. Aki ily remek­műveket állít ki, hogy azok csaknem megszó­lalnak, az megérdemli, hogy elismerésben ré­szesüljön. Pápay úr ismét egy szép művel emelte művészi hírnevét, amely nemcsak neki. de városunknak is becsületére válik. A délelőtti szép ünnepély ezzel véget ért. Este 8 órakor az ünnepelt naphősének a „Korona* szálloda nagyterme száz és négy tisztelőjét egyesítette a terített asztalok köré. Az idő is vigabbra fogta a dolgot, de a dél­előttinél hűvösebbre is. A kedélyesen meg­kezdett vacsora alatt egyszerre a veszprémi dalárda jól választott dalai hangzottak fel, melyek lelkesen üdvözölték azt, akiért annyi pohárköszöntés volt a jelenlevők közt vajúdó­ban. A pohárköszöntések sorát Perlaky József társasköri alelnök úr nyitotta meg éltetve Dunst Ferenczet, mint a kör érdemdús eluökét. Utána Véghely Dezső emelt poharat az ünnepeknek jelenlevő nejére és gyermekeire. Pongrácz Dá­niel Pápay Viktor művész urat, mint váro­sunk büszkeségét élteti. Ifj. Dunst Ferencz az ünnepeknek fia, lesencze-tomaji plebanus úr fiúi kegyelet-sugalta köszönetét mond a pol­gárságnak és azt élteti. Benkő István Dunst Ferenczre mint a jó Vetter-re emeli poharát. Véghely Dezső ifj. Dunst Ferenczre űrit po­harat kívánva, hogy a családnak szellemi utó­dokat neveljen Jáuosy Sándor Pápay Viktor művésznek jelenlevő atyjára, Devics József ő nagysága Véghely Dezsőre, Rosenthal Nándor Dunst Ferenczre, mint ki az izraeliták egyen­jogúsításának oly nagy pártolója volt, Véghely Dezső Kisovics József ő nagyságára, Balogh Károly Dunst Ferenczre, Kisovics József Dunst Ferenczre mond lelkes toasztot. Dunst Ferencz e helyütt is köszönetét mond a kitüntetésért és élteti a polgárságot. Pongrácz Dániel a helybeli gymn. igazgatóra és tanári karra, Pintér Kálmán a polgári társaskörre emelt poharat. Lévay Imre mint a sajtó képviselője emel poharat Dunst Ferenczre és azon alap- elvből kiindúlva, hogy a társadalom a biza­lom által jutalmaz és a bizalmatlanság által büntet, hangsúlyozza, hogy a bizalomnak ezen fényes uyilvánulása által nem pusztán a pol­gári társaskör elnöke; hanem egyszersmind a polgármester is meg van tisztelve és így a mai ünnepély egyszersmind városi ünnepély I is. E szép bizalomnyilvánulásból kifolyólag élteti az ünnepeket. Ezt még néhány pohár­köszöntés követte Pongrácz Dániel Véghely [ Dezsőre, Vikár Lajos Perlaky Józsefre és | Benkő István Vikár Lajosra ürített poharat. Ezután már oszlani kezdett a szép tár­saság, csak a vigabbak álltak még helyt ke­délyesebbnél kedélyesebb poharakat ürítve egymásért, amivel a Dunsfc-ünnepély véget is ért. Tiszta szívünkből kívánjuk mi is a biza­lom férfiának, tek. Dunst Ferencz polgármes tér és elnök úrnak, hogy az Isten őt városunk javára sokáig éltesse! I ünnepélyes megnyitása, melyre Budapestről, ha az idő kedvező lesz, sokan érkeznek. A könyvkereskedők magok közt testületileg ter- ! veztek egy kirándulást. E hó 15-étől kezdve 1 a Kisfaludy gőzös junius elsejéig naponta egy­szer megy, azután pedig naponta 2-szer. A fürdőintézetnek ezután még egy nagy előnye lesz, t. i. az intézetbe utazóknak a vasutakon egy harmadrész árelengedést engedett meg a kormány. Úgy látszik, az idén Balaton-Fü- reden a fürdői élet igen mozgalmas lesz. A nyaralók az intézetben a szőlőhegyekben mind elvannak foglalva, azonfelül naponta új meg­rendelések érkeznek. Kényelem tekintetében is sok történt: a női uszoda 20 kabinnal és 8 tükörfürdővel szaporíttatott, a gyógyterem junius hóban ünnepélyesen fog megnyittatni. Az egész intézet körül, ahol csak lehetett, ; már 6 — 8 éves fákat ültettek el. Szórakozás tekintetében is gondoskodott az igazgatóság. Junius elején érkezik Dankó | Gyula 15 személyü erős jól szervezett ban­dája; addig a veszprémi zenészek fognak mű­ködni. A fehérvéri színtársulat sok újonnan szerződött tagjával fogja a színházlátogatókat 1 a legújabb darabok előadásával mulattatni. Több hazai művész fog az uj gyógyteremben hangversenyeket rendezni stb. Végre valahára kívánatos volna, hogy a Balaton e regényes gyógyhatásos pontja a ha­zában több pártolás- és részvétre akadna. Annyival inkább, mert a tihanyi apát úr ő nagysága igazán oly áldozatokat hoz, melyek eddigi jövedelmével semmiféle arányban sem : állanak. Ismerve t. szerkesztő úr Balaton-Füred iránt mindenkor lanusított jó akaratát, vagyok tisztelettel ? ? Felsö-Örs, 1880. május 10-én. A május meghozta az üdítő esőt. Öröm nézni, a természetben mint fejlődik minden­féle vetemény. Gyönyörű élénk zöldszin ruhát j vett magára a föld, réten, kertben, szőlőben pompás sziuvegyületü virágokkal van ékesítve ruhája. Ki a szabadba! ezt hangoztatja min­den teremtés, itt csodálhatjuk Isten bölcsesé- j gét, szemlélhetjük mindenhatóságát. Látva a j szép zöldelő vetést, önkénytelen felfohászko­dunk: Uram! nagy a tejóságod, mindezt tartsd I meg számunkra: Az isteni gondviselésbe ve­tett bizalom mellett önmagunknak is köte­lességünk a bekövetkezhető szerencsétlenségek ellen a szabados eszközökkel munkálnunk. Összetett kezekkel várni az áldást, vétkes kö­zönyösség, mely elébb utóbb megboszulja ma­gát. Világosabban beszélek. Általában jó aratást, bő szüretet várha­tunk, mindamellett egyeseket érzékeny csapás sújthat. A százéves jövendőmondó is egyné­hány rettenetes fergeteggel ijesztget bennün­ket, jeges esőkkel, záporokat önt ránk a ma­gasból. Adná Isten, ne úgy legyen. — Mit te­gyünk? a jégkár ellen biztosíthatjuk vetéseinket. Méginkább biztosítsuk, ha csűrbe betakarítot­tuk. — Fáradság után verejtékkel szerzett szerzeményünket legtöbbször a tűzvészek teszikjsemmivé.Biztosítsuk lakházainkat, bizto­sítsuk, a mit a csűrbe a tető alá gyűjtünk. Egypár forinttal százakat menthetünk meg. Mily szívfacsaró látvány tárul szemeink elé, ha aratás után midőn az eleséget behoztuk, egy tűzvész által elpusztult falun megyünk által, a hajléktalan, kenyér nélkül szűkölködő lako­sokat látjuk lézengeni a düledező komor fa­lak közt. Se hajlék se táplálék, a szegény csa­ládapa kétségbeesésében azt sem tudja, mihez fogjon, honnét szerezze meg a mindennapi kenyeret. Eddig — dolgoztatván — ő adott másoknak — most neki kell munkára elsze­gődni — a legutolsó esetben kegyelem kenyéren tengeni. — A tűz által okozott kárt nehéz helyre pótolni. Másrészről meg sok visszaélésre is ad ez okot, a mennyiben az égettek évekig kéregetnek, bebarangolják fél- magyarországot elszoknak a dologtól, tetszik nekik a szabad élet Volt eset arra is, hogy ha­mis igazolványnyal vagy a nélkül nem égett is j — mint „szegény égettek“ kéregetnek. Falun ' meg ezt elő sem kérik. — A „szegény éget- tet alamizsna nélkül ritkán bocsátják el .... A lapok „Balesetek, elemi csapások* — j rovatát ha figyelembe vesszük: ez évben már idáig megdöbbentőleg számos, s rettentő nagy tüzesetek jelennek, s hová még kereten kívül ez is oda vau Írva: kevés há\ volt biztosítva. A hideg nedves telet csak most hagy­tuk hátunk mögött; hűvös, gyakori esőt ontó tavasznak úgyszólván felén vagyunk — még is ily nagy a tüzesetek száma: hát a forró tikkasztó nyárban, mikor a gyúlékony anyag 3záraz szalma a legkisebb szikrától is lángra | kap, még jobban retteghetünk a tüztől. Mig a bajon innen vagyunk, előzzük meg a szerencsétlenséget, hogy készületlenül ne ta­láljon, a legjobb lélekkel ajánlom a biztosí­tást. A kiállott félelem, melyet szélvészes idő­ben kiáll a gazda —■ elmúlván a zivatar köny- nyebbült kebellel ezt mondatja vele: sokért nem adtam volna, ha biztosítva lévén a házam - — a kétségbeejtő lárma-hangtól nem kellett volna rettegnem. __ . __________ ___-_ _____ _______ • - ­t

Next

/
Thumbnails
Contents