Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1880 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1880-05-16 / 20. szám
Melléklet a „VESZPRÉM“ 20-ik számához. 1880. 17-ik szám. Május 16 ff *i :?AfAIO'S IBfISIfi a ,,VESZPRÉM“ rendes heti melléklapja. Magyar királyi belügyminiszter. KÖRRENDELET. 17.953. Utóbbi időben az ország egyes részében, név- szerint Hajdú, Békés, Temes, Szatmár és Szabolcs megyékben az agy- és gerinczagyhártyalob járványosán merült fel. Ezen betegség hazánkban eddig még ritkán lépett fel járváuyos jeléggel'. Hogy tehát a törvényhatóságok az e betegség körüli teendőire nézve kellőleg tájékozva legyenek: szükségesnek tartom megjegyezni, hogy ezen betegség nem tartozik a tisztán ragályosak közé, mint például a himlő, cholera, kanyaró stb. miért is fellépte alkalmával, a járványokra nézve átalában fennálló hatósági óv- és gyógyintéz- kedések pontos alkalmazásán kívül, külön egyéb hatósági intézkedések nem kivántatnak. Minthogy azonban ezen betegség gyakran rohamosan lép fel s jár vány nyá fejlődve számos áldozatot is követel; és miután a betegség halálos kimenetele néha rövid idő, egy vagy nehány nap alatt is szokott bekövetkezui, ennélfogva mulhatlanul szükséges, hogy a betegség a környezet által mielőbb felismertessék, hogy igy a beteg addig is, mig orvos érkezhetik, megfelelő ápolásban és gyógyeljárásban részesíttethessék. Ez okból felhívtam az országos közegés- ségi tanácsot, hogy e betegségre nézve, népszerű oktatást dolgozzon ki. Amidőn tehát a szóban levő oktatást a törvényhatóságunk ide zárva megkiildeném: fölhívom, miszerint annak kellő köztudomásra hozatala iránt intézkedjék, és a lakosságnak e részben szükséges felvilágosítását, saját ügykörében is, minden kitelhető módon eszközölni igyekezzék. Budapesten, 1880. évi május hó 4-én, Tis\a. Népszerű oktatás. Arra nézve, hogy miképen kell a járványos agy- es ge- riuczagyburoklobot felismerni, s miképen kell az orvos megérkezéséig a beteget ápolni? I. A. betegség felismerése. A betegség fellépése a következő jelekből ismerhető fel: A járványos agy- és gerinczagyburoklob többnyire minden más betegeskedési előzmények nélkül, rögtön fázással s ezt követő hőséggel, hányással és fejfájással kezdődik; a fejfájás nagy kínokat idéz elő, melyeket a beteg mig magánál van jajgatás, ha pedig magán kívül van, nyögés s a fejhez való kapkodás által jelez. E kínos fájdalom a nyak hátulsó részére, sőt gyakran az egész gerinczre kiterjed e mellett a nyak megmered, s a merevség a hát izmaira is kiterjedvén a törzs hátrahajlik. Nem sokára a fejfájás fellépése után a betegek félrebeszélnek, őrjöngési mámor és teljes öutudatlauság következik; a végtagok megbénulnak s végre a leirt jelenségek között áll be a halál. ’ Némelykor a leirt súlyos tünetek mellett a bőrön s főleg az arczou hólyagcsás kiütés kütegjelenik meg s az egész kórfolyamát alatt makacs székrekedés van jelen. Gyógyulással végződik a betegség, ha a felemlített tünetek csak részben mutatkoznak, vagy ha a súlyos jelenségek s különösen a nagy fejfájás, nyak meredés és hátra- huzódás, az örjöngés vagy kábultság alább hagynak s végre elenyésznek. II. A beteg ápolása az orvos megérkezéséig. Már a rosszul érzés felléptekor azonnal orvost kell hivatni, addig is azonban mig ez megérkeznék, a következő eljárást kell követni: A beteget — mennyire lehet — külön hives és csendes szobában levő ágyba kell elhelyezni, és pedig úgy, hogy feje magasan és ha van lószőrrel, ha pedig ez nincs, szecskával tömött vánkoson és nem tolipárnán feküdjék. A nagyobb világosságot, napsugarakat távol kell tőle tartani, úgyszintén mig magánál vau tiltani kell minden látogatást, beszélgetést, és felizgatást. Legüdvösebb hatást gyakorolja a hidegnek alkalmazása a fejre és foképen a nyak hátsó részére, ugyanazért ott hol van apróra tört jég, marha- vagy disznóhólyagba tétetvén és bekőttetvén a fejre és tarkóra helyezendő, vagy jeges vízbe könnyebb tiszta törülköző vagy egyéb vászonruhaíéle mártatván, jól kifacsarva és negycd- óránkint változtatva a fentemlített helyekre rakandó; ha jég nincs hideg vizet kell alkalmazni s mihelyt a borogató ruha megmelegszik azt ujjal kell felváltani, ily borogatás alkalmával a beteget oldalt kell fektetni s ugyanazon helyzetben borogatni, nehogy az ez alkalommal czél- szerütlenttl véghez vitt mozgatások a tejfájdalmakat s a uyakraeredést súlyosbítsákA székrekedés ellen csőre használandó. A betegnek italul friss tiszta, vagy czitromlével vegyített viz adandó, s ha kábult állapotban van, ez szájába betöltendő Táplálékul lehetőleg czibereleves vagy tej nyújtandó. Bor, sör, pálinka a betegséget legnagyobb mértékben fokoznák, miért is azoktól óvakodni kell. Vesaprémmegye alispáni hivatalától. 4339. A Veszprém városi polgármesteri hivatal 1623. sz. a. kelt jelentése szerint György József veszprémi lakos szabó mesternek f. évi ápril 20-án hajnalban midőn a székesfehérvári országos vásárról vissza jött, az ösküi határban ismeretlen tettesek kocsijának ponyváját felvágták, és onnét a következő kész férfi ruhanemüeket tolvajolták el, u. m. 17 db sötétkék magyar nadrág, értéke 102 írt, 3 db magyar nadrág, barna kelméből béleletlen értéke 18 írt, 5 db mellény sötétkék posztóból fényes pakfongombokkal, értéke 20 forint. Miről a megye összes szolgabirói s a rendezett tanácsú városok polgármesteri hivatalai úgy a m. csendbiztos illetékes intézkedés a hivatalos lap kiadója pedig lapba iktatás végett értesíttetnek. Veszprém, 1880. május 3-án. Az alispán beteg. Véghely fíe^sű, főjegyző. Veszprém megye alispánt hivatalától. 4265. A veszprémi szolgabirói hivatal 1784/80. sz. a. kelt jelentése szerint, Falusi István herhidai illetőségű czi- pé8z segéd gazdája Klemencz Mihály itteni lakostól folyó hó 27-én estveli 71/* óra tájon, gazdája ágyában levő 60 frt papírpénz eltolvajlása után ismeretlen irányban megszökött. — Személyleirása: neve Falusi Istváv, foglalkozása czipész segéd, születés helye Berhida, évkora 22 éves, vallása rém. kath., állapota nőtlen, termete közép, arcza gömbölyű sápadt, szemei kékek, orra, szája szabályos, bajusza szőke kicsiny, szakálla borotvált, beszél magyarul, visel fekete nyári német kabátot, szürke koczkás pantallót, fekete kalapot, és egy pár viselt topánkát. Miről a megye összes szolgabirói s a rendezett tanácsú városok polgármesteri hivatalai, úgy a megyei csendbiztos illetékes intézkedés, a hiv. lap kiadója pedig lapba iktatás végett értesíttetnek. Veszprém, 1880. évi áprilhó30-án, az alispán beteg: Véghely De^ső, megyei főjegyző.
