Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1879 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1879-11-16 / 46. szám

pasa végleg visszavonta lemondását; Baker pasának kineveztetése az armeniai csendőrség parancsnokává legközelebb várható, s ezzel a porta a reformok végrehajtását fogja megkez­deni tényleg. * Beaconsfield lord, angol miniszterelnök, beszédet tartott a lord mayor által rendezett banketten. Beszédében konstatálta, hogy Anglia helyzete fokról-fokra javúl, külügyeit rendezte úgy, hogy a saját érdekei minden oldalról sértetlenek maradtak, s elérték azt, hogy Európa békéje biztosítva van. Beaconsfield beszédében azonban kettő hiányzott: jelzése a legutolsó konstantinápolyi eseményeknek, továbbá nyilatkozat a fölött: milyen viszony van jelenleg Anglia és Oroszország között Közép-Ázsiában. A miniszterelnök büszkén hivatkozott a befolyásra, melyet Anglia az egész világ sorsára gyakorolt, de ígérte, hogy e befolyást csak a béke érdekében fogják fel­használni. * A boszniai és herczegovinai megszálló sereg csökkentése végett elrendelte a közös hadügyminiszter az 5. és 13. teherszállító escadronnak, a 2. 3. 4. és 11. teherszállító escadron egy egy szakaszának föloszlatását, a 4. szekerész századnak békelábra leszállítását és Bécsbe való áthelyezését. Ezenkívül elren­delte a hadügyminiszter, hogy a 25. szekerész század 41, a 66. tartalék-escadron 78, a 75. escadron 283 lóval csökkentessék, A ióállo - mány csökkentése által fölöslegessé váló le­génységet a szekerész tartalék-századokhoz küldik és azonnal szabadságra bocsátják. * Francziaországban a socialista-commu- nard mozgalom folyton növekedőben van. A franczia kormánykörök, melyek az utolsó na­pokig tagadták, hogy Francziaországban so- cialis kérdés léteznék, most félni kezdenek a mindinkább erősbödő és erőszakosabban fellépő communista mozgalomtól, és repressáiiákhoz nyúlnak, melyeket azonban első sorban azon conservativek ellen alkalmaznak, kik Chambord gróf mellett tüntettek, hogy ekképen más lát­szatát adják a dolognak. Pedig a franczia kommunisták új közlönyének, a „Mot d’Ordre“- nak, első száma is megjelent már. A vezér- czikket Rochefort fa herczeg) irta, ki a köz­társaságot vadakországának, az elnököt iudiá- nusnak, a kormány tagjait bakóknak, inquisi- toroknak nevezi. A czikk igy végződik: A ti jelszavatok: semmi kegyelem! a mienk; am- nestia! * Az orosz trónörökös és neje külön udvari vonattal e hó tizenharmadikán Bécsbe érkez­tek. Újabb ok politikai kombinácziókra!- * Egy konstantinápolyi tudósító jelenti, hogy a tőrök cabinetnek nagy a hajlandósága formális szövetséget kötni Oroszországgal. Szaid pasa és Ozmán pasa erősen ajánlják ezt és a szultánt már meg is nyerték e terv ré­szére. Hir szerint Ozmán pasa legközelebb Livádiába megy külön megbízatással. * Afghanisztáni hírek teljes határozottság­gal állítják, hogy Jakub kháu áruló volt. Ál­talában azt beszélik, hogy Indiába fogják el­szállítani, mint foglyot. Az angol kormánynak is tudomására jutott, hogy Roberts tábornok­nak Kabul előtti táborában a chara-saibi csatát megelőző napon meglátogatta őt Maib- Mahmud, az ellenséges csapatok fővezére, és hogy ekkor szökési kísérletet tervezett, me­lyet azonban nem sikerült végrehajtania. * A magyar képviselőházban Péchy Tamás, közmunka- s közlekedésügyi miniszter beter­nyujtott át. Mire a sz. mise véget ért, az egyes apáti jelvényekkel is fel lett egymás után díszítve az új apát, és mint ilyen a templomon végig menve áldást osztogatott a hívekre, majd végül rendtársainak ünnepélyes hódolatát fogadta a számára kijelelt stallum- ban. A három óra hosszáig tartó fárasztó szertartás nyomai sem a felavató püspökön, sem a felavatott apáton nem voltak láthatók. Az egyházi üunepély végezte után úgy a rendi, mint a papság, valamint a jelenvolt világiak tisztelegtek az új apátuál, kinek ro- kouszenves külalakja, nem tetetett nyájas leereszkedése és szívjósága első pillanatra meghódított mindenkit. A minden oldalról összesereglett vendé­gek számára négy óriási étteremben volt terítve, a három apátsági és egy rendi ét­teremben. A pobárköszöutések sorát megyés püspökünk ő excellentiája kezdte meg Xtil. Leo ő szentsége, Ő Felségök a király és királyasszony jólétére, melyet nyomban köve­tett egy másik még hosszabb köszöntése ő excellentiájáuak, rövid, de világos vissza­pillantást vetve a szerzetesek évszázados áldásos működésére, melyet a vad tudatlanság, az erkölcstelenség ellen kifejtettek és lerakták az új civilisationak alapkövét. Ezen áldásos működésnek örököse az új apát most, amiért kívánja, hogy e szellemben ne csak meg­maradjon, hanem arra új fényt is áraszszon. 1 jesztette a külföldi szakértőknek vizeink álla­potáról szóló s hozzá benyújtott véleményét franczia és magyar nyelven kiosztás végett. — A pénzügyi bizottság előtt a védelmi adóról I szóló törvényjavaslat tárgyaltatott és a kor- I mány szövegezése szerint jelentékeny változ­tatás nélkül el is fogadtatott; a képviselőház közlekedési bizottságának ülésében pedig az utakról szóló törvényjavaslat részletes tárgya­lása folytattatott. A közigazgatási bizottság ülése. — nov. 3-án A kir. ügyészség jelentése szerint okt. j hóben volt az összes letartóztatott foglyok száma 168 férfi és 9 nő. A rabok házimunkája után befolyt 722 munkanap után 20 frt 90 krt, egyéb munka után 1960 munkanap után 88 frt 3 kr. Pápán az összes letartóztatottak száma 29 férfi és 6 nő volt, a munkakeres­mény összege volt az állam részére 10 frt 41 kr. a munkásokéra 5 frt 50 kr. A megyei tisztiügyésznek volt óktóber hóban 67 ügye, ebből elintéztetett 55, eliu- tézetlen maradt 12. Tisztiügyészi per volt 32. A kir. posta- és távirdatorgalom mi ne­vezetest sem tüntetett fel. A megyei tanfelügyelő úr legújabb kör­útja alkalmával azon szomorú tapasztalatot tette, hogy sok községben még most sem kezdték el az iskolát, ahol elkezdték, ott ijesztő a mulasztók illetőleg nem járó tankötelesek száma. E mulasztás okát a községi elöljárók­ban látja, kik nem élnek végrehajtó hatal­mukkal a mulasztókkal szemben. — Továbbá jelenti, hogy Haas Manó, Rápoch Sándor, Tau- szig Sándor és Hoffmann Sámuel veszprémi kereskedők tanonczaikat épen nem küldik, Kielberger Károly utódja,, Steiner J. Mór, Pollák Henrik és Policzer Áron tanonczai pe­dig hanyagul járnak a kereskedelmi ismétlő iskolába. A városi polgármesteri hivatal meg­kerestetett, hogy törvényesen járjon el, de még eddig ez ügyben jelentés nem érkezett és Így a közigazgatási bizottság közbelépését kéri, hogy a polgármesteri hivatalt kötelességének haladéktalan teljesítésére szólítsa fel. — A marczaltői róm. cath. iskola felépítéséhez me­gyés püspök úr 25 frt. a veszprémi káptalan 100 frt, a győri püspök 20 öl követ és 1000 zsindelyt, Sárkány Miklós apát 200 kéve ná­dat, Üchtricz, Zsigmond 10000 db. téglát ado­mányozott. Új róm. kath. iskola épült Vasza- ron, melyhez a győri püspük 200 frt, 20 öl követ és 40000 darab téglát adott. Teés 2000 frtnyi költséggel új ev- iskolát építetett, E három iskola körül kiváló érdemet szerzett. Kolosváry Ferencz esperes-plébánus, Tóth Já­nos plébános és Fiübvirth Sándor ev. lelkész urak. A II. országos iparos-gyűlés központi bizottságának kérvénye. oA ma­gyar országgyűlés képviselőházához. E mellett tökéletesen megrendült az iparszabadság üdvös hatása iránti bizalom (az iparszabadságot oly értelemben véve, amint azt az iparos osztály ma tényleg látja,) és pedig megrendült nemcsak a szorosan vett iparos-körökben, hanem mindazokban, a kik az ipar viszonyait figyelemmel kisérik s an­nak előhaladását óhajtják. Mig ugyanis 1872-ben az iparosság az akkori közvélemény hatása alatt az iparszabadság kívánalmainak teljesí­tése reményében kész volt az akkor hangoz­tatott jelszavaknak hódolni, és a maga részé­ről szívesen kész és talán képes is lett volna az uj helyzet követelményeinek megfelelni, ha e tekintetben kellő útmutatást és támo­gatást nyerhetett volna, ma a szomorú tapasz­óriási éljen fűződött az utolsó szavakhoz és mindenki sietett az új apátot üdvözölni. Supka Jeromos hálás köszönetét mond ő excellentiájának, hogy elődje elhalálozása óta szívén hordta a szerzet ügyeit, hogy őt beig- tatta; hálazálogul ígéri, hogy ő excellenti­ájáuak julius 8-iki beszédét fogja egész életén keresztül vezércsiilagul tekinteni. Ezután rend­társai felé fordulva mondja, hogy állásának támasza lesz a hit istenben és a bizalom rendtársaiban; az elődje kezéből kihullott zászlót felveszi és a hit, tudomány s hon­szeretet hármas terve által fogja a három nemzeti színnek megfelelőleg lobogtatni. Bula Theophil, a zirczi ház perjele, az elérzé- keuyülés hangjáu élteti rövid szavakbau az új apátot. Supka Jeromos ezután b. Fiáth Fe­rencz főispánt és Szabó Imre szombathelyi püspököt, kit aranyszájú püspöknek nevez, köszönti fel. Szabó Imre felállása a már-már előrehaladt zajos hangulatba síri csendet hozott; az oldaltermek vendégei odahagyva ételeiket és helyeiket mind a középterembe, a kedves alak köré futottak, hogy minden egyes szavát elleshessék. Az arauyszájusá- got csak azért fogadja el, mert aranysziv- ből, magyar szívből volt mondva, kívánja, hogy az új apát kormánya áldásos legyen. B. Fiáth Ferencz kiemeli, hogy a szerzet a szülék elismerését és háláját már ki­vívta, kívánja, hogy az uj apát bölca vezérlete I falatokból kiábrándítva, — miután a hét éves ! mulasztások folytán az önsegélyes haladás erélyét nagyrészben elvesztette, — nem re­mélheti többé, hogy törvényhozási impulsus nélkül megalkothassa azon szervezeteket, me­lyek a korszerű haladásra nélkülözhetlenek, — nem remélheti többé, hegy erélyesen ke­resztülvitt kötelező rendszabályok nélkül a szak­mabeli tanulásnak oly lendületet adhasson, a minő a versenyképességhez mulhatlanul szük­séges. A dolgok ezen állásában a hazai ipa­rosság, illetőleg ennek azon része, mely a még meglevő testületi szervezetekben a képvisel- tetésnek eszközeivel bir, kötelességének tartotta országos gyűlésbe összejönni, melyben képvi­selve voltak az összes magyarországi kereske­delmi iparkamarák, továbbá 579 ipartársulat és szaktestület közel ötvenezer önálló iparos taggal és alapos megfontolás alá venni mind­azon eszközöket, melyek által a jelenleg lé­tező viszonyok között is a hazai ipar fejlő­dését egyik vagy másik irányban előmozdítani j lehetne, s eziránti beható tanácskozásainak eredményekép elvi kijelentések utján megje­lölni azon teendőket, melyek által egyfelől a törvényhozás és kormány, másfelöl maga az érdekelt iparos-osztály és a társadalom a hazai ipar előmozdítására hathat. Midőn az alulírottaknak, mint a f. évi 31-én és junius 1-én tartott második orszá­gos iparos-gyűlésből kiküldött központi bi­zottságnak eme gyűlés tárgyalásairól felvett jegyzőkönyvét tisztelettel bemutatui szeren­csénk van, az iparososztály legfontosabb kí­vánalmait a következőkben bátorkodunk elő­terjeszteni. Eltekintve ezen nagyfontosságu felada­toktól, melyek a vámügyi, pénz- és hitelügyi politika nagyszabású eszközeivel volnának hi­vatva a hazai ipar előmozdítására hatni, s me­lyek ez időszerint actualis működés tárgyát nem képezvén, a II. országos iparos-gyűlés tanácskozási körébe be nem vonattak; — el­tekintve továbbá a közgazdasági politikának egyéb általánosabb jelentőségű feladataitól is, a melyek hasonlag kizárattak a tanácskozás keretéből, — tehát csupán a szorosabb érte­lemben vett iparpolitikai feladatokat tartva szem előtt, és pedig ezek közül is csupán az olyanokat, a melyek nagyobbmérvü pénzügyi áldozatokkal nem járnak, melyek tehát jelen­legi pénzügyi helyzetünkben is megvalósítha­tók és megvalósítandók, a II. országos iparos- gyűlés főleg két irányban látja szükségesnek az erélyes és gyors intézkedést. Az egyik irány abban áll, hogy a hazai ipar terén fog­lalkozó munkaerők termelési képessége a leg- intensivebb és leggyakorlatibb fejlesztést nyer­hesse, a mely a létező viszonyok között le­hetséges. A másik irány abban; hogy a hazai ipar termelvényeinek minél jutalmazóhb érté­kesítésére mindazon intézkedések mielőbb meg­tétessenek, a melyek jelenlegi helyzetünkben nehézség nélkül megtehetők. A mi az elsőt, a hazai iparos-osztály termelőképességének fokozását illeti, a II. orsz. iparos-gyűlés egyfelől a szakmabeli alapos ki­képzés és pedig nem csupán a kózbeli ügyes­ség teljes mérvű megszerzését, hanem egy­szersmind az iparos-osztály ama morális tu­lajdonságainak fokozását tartja szükségesnek, melyektől az ernyedetlen haladás, a testületi szellem emelésére támaszkodó nemesebb tö­rekvés föltételezve van. E kettős czélra szá­zadok tapasztalata szerint elengedhetlenül szükségesnek tartja az iparos osztály a társu­lati szervezkedést és pedig tekintettel az utolsó hét év tanulságaira, midőn is a társulási ön­kény teljes desorganisatióra vezetett; — köte­lező társutatok alapján; csak aztán lévén le­hetséges a fokozatos szakmabeli oktatást és alatt ezen elismerés és hála növekedjék. Simon Zsigmod tihanyi apát a korábban eltávozott Kruesz Crysosthom helyett mint a benczerend képviselője kívánja, hogy a két testvér-szerzet testvéri szeretetbeu küzdjön, fáradjon Isten di­csőségére és a haza javára Szabó Imre szo­kott szellemes gyönyörű magvas szavakkal él­teti Bula Theophil peijelt és a conventet. Lonkay Antal, a nagy zaj miatt alig értve, mint az igazság sajtójának képviselője szólal fel és élteti az új apátot és rendet. Szabó Imre elismeri az előtte szólónak érdemeit, de mégsem akarja, hogy szóló a sajtóból mono­póliumot csináljon; van itt más is, aki szin­tén az igazság érdekében küzd a sajtó terén, erre emeli ő poharát és élteti a »Veszprém* szerkesztőjét. Bula Theophil poharat emel az eddig toasztirozókra, és még egy szerkesztőre, ki jelen van, Boross Mihályra a „Székesfejér­vár szerkesztőjére. Mint a villám szökik fel Szabó Imre ülőhelyéből, a zaj lecsendesedik és feszült figyelem közt ejt szellemes szava­kat a sajtó nagyhatalmasságáról, élteti Boross Mihályt és nyomban lapjának előfizetőjéül csap fel. Óriási tetszésuyilváaítás és éljenzés ki- seri a közszeretetben levő főpap e nyilatkoza­tát, mit még növelt azon mosolyt fakasztó mondása: „aki ma sajtópert indít, aunak soha sincs igaza* melylyel megyénk derék alispáu- jára Bezerédy Gyulára is mondott toasztját bevezette, mely toaszt csak úgy szikrázott a az iparosságnak erkölcsi nevelését hatályosan eszközölni. És miután az ipartársulatok ma­gukra hagyatva a kijelölt czélok elérésére elégtelenek volnának, azok képviseltetése utján középfokú ipari testületek (iparkamarák,) — s végre egy legfelső központi község (köz­ponti ipartanács) alakítandó. Ezen egységes iparos önkormányzati szer­vezet, ha a hatályos működéshez megkivántató testületi jogokkal és hatáskörrel elláttatik, mind a gyakorlati szakképzés mind az iparos okta­tás feletti felügyelet terén igen üdvösen mű­ködhetik. Azonban amennyiben az iparosság­nak felfogása szerint az iparágba vágó bármi­nemű intézkedések hatálya koczkáztatva volna, ha azok kellő sanctióval nem látatnak el, — a gyűlés a törvényhozás által oly sanctio meg­adását kívánja, melyet minden iparos magára nézve életbevágó horderejűnek kénytelen elis­merni, s melynek hatása alatt a haladás szem­pontjából mulhatlanul megkivántató erőkifej­tésre mind a maga, mind a haza javára ha szükséges kényszeríttetve lenne; s ezen san- j ctio abban áll, hogy mindenki, aki életpályául az ipart választja, köteles legyen az illető ! ipart szakszerűen megtanulni és szakképzett­ségét alkalmas módon igazolni. Eszerint az ipartörvény módosítása kí­vántatik és pedig oly értelemben, mely a tár­sulati kényszerre alapított és egy központi, közeg által egységbe foglalt szervezetben és azon elvben culminál, miszerint önálló ipart csak az űzhessen, aki az e czélre létesítendő iparszervezeti közegek utján, igazolni képes, hogy megkezdendő iparát tanulta. Magától értetik, hogy ezen elv alkal­mazhatósága csupán a kézműiparra vonatko­zik, nem lévén az alá vonhatók az oly nagy őstermelési vagy gyáripari telepek, melyeknél b vállalkozó úgy sem lehet egyszersmind ipari munkát végző művezető; de az ily telepek is kötelezve legyenek a mühelybéli munka vezetésére hivatott művezetőkül vagy meste­rekül csak olyanokat alkalmazni, kik az illető ipart szakszerűen tanulták és képzettségüket igazolni képesek Ezen intézkedések által véli a II. orsz, iparos-gyűlés az iparosok szakbeli kiképzését előmozdítónak; mintán azonban a gyakorlati műhelybeli képzés mai nap nem tekinthető elegendőnek a versenyképesség elérésére, az iparos-gyűlés szükségésnek látja az iparos szakoktatásnak szervezését. (Folyt, käv.) A VIDÉK. Pápa, 1879. november 12-én. A folyó hó 8-án tartott városi közgyűlé­sen következő fontosabb tárgyak tárgyaltattak; az állandó választmány beterjeszti a múlt évi számadások megvizsgálásáról szóló jelentését: feltűnő a sok hátralék; a város tetemes ősz­szeget veszt különféle czirnen, utasíttatott a tanacs, hogy a behatható hátralékokat erélye­sen hajtsa be, a be nem hajthatók Írassanak le, hogy többé az activumbau ne szerepelje­nek ; a pénztárak rendben találtatván az ille­tőknek az absolutoriuin megadatott. — A köz­lekedési miuistenum rendeiete, mely a város- vámszedési jogát újabb 3 évre meghosszab­bítja, tudomásul vétetett. — A házszamozás és utczaelnevezés reformja iránti indítvány most is ulhalasztatott, mert a jelenlegi viszo­nyok között a lakosság az ebből eredő költ­séggel meg nem terhelhető. — A lovas ka­szárnya ügyében határoztatott az alispáni hivatalt és az e czélra kiküldött bizottságot figyelmeztetni Pápa városa kedvező lekvésóre, jobbra balra pattogó elmééitől. Boross Mi­hály járás bírósági ítélet alakjában mondott elmés köszöntést a nap hősére, miközben csak azt a nyelv botlást követte el, hogy iáup- kát Jeromos helyett Jeremiásnak mondta. E botlást Szabó Imre elmésen megragadva és Jeremiás siralmaiból kiindulva egyiket moudá legszebb pohárköszöntéseinek, hogy tudniillik az egyházi megyéjében levő szt. gotthárdi apát­ságot az uj apát ur figyelmére méltassa. Lonkay Antal után Szabó Imre még tízvo- rényi Józsefre, Gulden András ácsteszéri ple- bánus Supsa apitra és végre Szabó Imre az uj apát fivérére, tíupka Mártonra, emelte po­harát. Erre megyés püspökünk jelt adott a felállásra és a minden izében, étel-, ital- és toasztban igazi magyar ebédnek vége szakadt. Estére kelve a köd újra leereszkedett az ős Bakony tetejére; a vendégek lassacskán elszéiedtek a szélrózsa minden irányában köb­lökben vivén egy szép magyar ünnepélynek kedves emlékét. A zirczi zárda magáuosan maradt szokott csendes lakóival élükön oly férfiúval, aki felfogva méltóságának hivatását nyílt elmével és meleg szívvel fogja szerzeté­nek ügyeit vezetni, jói tudva, hogy ezen ügyek édes hazánk ügyei. Lévay Imre.

Next

/
Thumbnails
Contents