Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1879 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1879-10-26 / 43. szám

VI. évfolyam. 1879. 43-ik szám. Veszprém, Okt. 26. r és „Hív. ÉrtoSÍtö 1 megjelel allies raeinap. Előfizetési dij: Egész évre S írt — kr. j! Pél évre 3 írt — kr. I| Negyedévre 1 frt 50 kr. I ei =2« Egyes példány ára 1£5 lii-.-=ß* KÖZGAZDASÁG!, HELYI 0fQ­----­-a-.it tó ÉRDEKŰ, UIVELÖDÉSI ÉS VESZPRÉM MEGYEI HIVATALOS HETI KÖZLÖNY. Szerkesztőség és kiadó­hivatal : Vár, 4. Hz. Hirdetéseket, valamint helybeli előfizetéseket is, elfogad és nyugtáz KRAUSZ ARMIN Mayrteresledése Veseprímben. HIRDETÉSEK : egyhasábos petitsor 6 kr. NYILTTÉR j petitsoron kiút 15 kr., s ;j külön minden beigt,-dósért 30 kr. bélyeg. *s= te =OM A gyermek nevelése. i. Az emberi test szervezete Isten legnemesebb alkotmánya, teremtése. A felnőtt ember, de már a gyermek is, szabadon gondolkodik, cselekszik, be­szél 8 észtelietségével uralkodik álla­tok, elemek s emberek felett. Ipara által észtehetségét fejleszti, tudományt, műveltséget sajátít el, s a társadalom­nak hasznos tagja lehet, ha nevelése rendes utón halad. Mégis ennyi lehe­tőség mellett mennyi ferde kinövés észlelhető. Szavaim szóljanak minden bová, de leginkább óhajtanám, ha ez a munkás osztálynál, a fóldmives nép­nél tenné meg a kedvező hatást. Korunk sok hibája mellett felette vigyáznunk kell, hogy testi erőnket fentarthassuk, s azért első sorban a leendő szülőket figyelmeztetem, legye­nek mértékletesek, józanok, ne ipar­kodjanak egészségüket szántszándékkal elrontani egy pár órai élvezetért, mert vajmi szánalmas egy élet, ha fiatal éveinkben minden élvezeten keresztül nyargalunk, a 30—40-es években csa­ládi kötelékbe lépve egy beteges, vézna testet kell tova hurczolni. Nem aka­rom azt mondani, hogy ez mindig igy történik, vannak kivételek, de azok na­gyon ritkák. A gyermek nevelése bölcsőjénél kezdődik. Legegészségesebb szülök gyermekei elsatnyulnak, ha azoknak tápláléka, levegője, ápolása nem kel­lőleg van alkalmazva; sok szülő ha cse­csemője sir, rá fogja, hogy éhes, szop­tatja vagy más enni valót ád neki, mi által a kisded baját nagyobbítja s annál jobban sir, feszeleg, míg végre a táplálékot a kisded ki nem adja, s A „VESZPRÉM“ TÁRCZÁJA. nyílt levél a „Veszprém“ t. szerkesztőjéhez. Békáson voltam Békássy Károly barátom­nál ; egy hetet töltöttem e kedves helyen. Ezen idő alatt valódi élvezetes napjaim voltak és pedig nem csupán azért, mert a magyar vendégszere­tetet egy kedves és általam mélyen tisztelt csa­lád részéről tapasztaltam, de azon okból is, mert napról napra alkalmam volt meggyőződni ar­ról, hogy búvárkodásaim eredménye a család minden tagját érdekelte s a múltból merített előadásaim, akár a Békássy családra vonat­koztak, akár más események felvilágosítására szolgáltak, mulattató időtöltést is szereztek. A múlt évben már említtetett e lapok­ban, hogy Békássy Károly képviselő úr gon­dosan őrzött levéltárának egy részét további megőrzés végett a magyar nemzeti múzeum­nak fogja átadni. Ezen nemes szándék való- síthatásának czéljából szükségessé vált, hogy a Békássy családra közvetlenül vonatkozó ok­iratok a többi okiratoktól elkülöníttessenek és így rendeztessenek. Ezen munkával Bé­kássy Károly barátom engem bizott meg és ezen teendőt én egész készséggel vállaltam el. Ezen becses levéltár legnagyobb része ez időig teljesen ismeretlen volt, miután Ró- mer Flóris uron kívül csak nekem volt még alkalmam ezen leveles láda kincseivel meg­ismerkedni. 1 Rómer Flóris úr néhai Békássy 1 Nagy Ivón, a csalódtam munkájának pótlék­kötetében (120 —122 lapokon) közlőit leszárma-.ási a sírás, feszelgés egy kis időre elma­rad. A csecsemő egészsége fenntartá­sára első és főkellék a tápszer tapin­tatos megválasztása, legjobb bizouyos- san az anyatej. de ez nem mindig le­hetséges. Ez ellen vétkezik legtöbb anya, és pedig először azért, mert még leánykorában hiuságáuak hódol, fűzi magát, mi által az emlők kifejlő­dését nagyban akadályozza, s mint anya nincs mivel kisdedét táplálnia, ekkor követi el az anya a második vétket, az egy két hetes gyermekét anyatej hiányában különféle tápsze­rekkel mint az úgynevezett panádli-val tömi, mi nem egyéb czukros zsemle vízzel téjjel feleresztve, vagy czukros vizzel és egy kevés liszttel készített kása, vagy még sok helyen egy kevés czukros tejes zsemlét vászon-ruhába kötnek, s ezt dugják a csecsemő szá­jába. Mindezen táplálék a csecsemőnek ártalmas, ártalmas pedig azért, mert a gyermek emésztő szerve a sok ke­ményítő anyagot megemészteni nem bír­ja, gyomor-hurut fejlődik, mit később bélhurut követ, ennek következése, szék­szorulás eleintén, később hasmenés, há­nyás, béllob, s a gyermek halála. Ek­kor a szomszédasszonyok kisütik, hogy a gyermek fogai nem tudtak kibújni, s ez az oka minden bajnak. A har­madik vétek, mit az anya elkövet, az, bogy ha tudja is táplálni gyermekét anyatéjjel, összeeszik mindent, mi ál­tal a tej mennyisége szaporodik ugyan, de minősége változik, ez szintén ártal­mas a gyermek emésztő szerveire, mert több zsir-rész képződik, mit a kicsike megemésztem nem bir, szintoly siralmas véget ér. Egy másik rósz szokás fészkelte be magát a köznépnél, hogy a cse­csemőt gummival ellátott üvegből szop­Itnre úrtól kapott innen több okiratot lemá­solás végett és ezek egy része a győri tör­ténelmi és régészeti füzetekben meg is je­lent. 1 Én a múlt 1878. év őszén közvetlenül búvárkodtam pár napig ezen leveles ládában, de még belőle semmit sem tettem közzé. Ezen érdekes levéltár gondosan őrzöttnek is méltán nevezhető. Minden egyes csomag, a pusztító férgek ellen kámforral s más efféle szerekkel volt folyton ellátva s a keményfá­ból készült láda száraz és tiszta szobában őriztetett. Ily körülmények között fogtam munkám­hoz és csak így voltam képes a meglehető­sen fáradságos elkülönítést egy hét alatt be­végezni. Az így kiválogatott okiratok azon része, mely közvetlenül a békási Békássy családra vonatkozik, Békáson marad és idő szerint csomagolva ugyanott fog őriztetni, másik ré­szét Békássy Károly úr f. évi novemberhó folytán személyesen szándékozik a magyar nemzeti muzeum igazgatójának, további meg­őrzés végett, átadni. A magyar nemzeti múzeumnak szánt okiratokat lé csomóba raktam össze. Ezen okiratok közül: 5 db a XIII., 29 db a XIV., 150 db a XV., 1175 db a XVI, 1092 db a XVÍI. és 133 db a XVIII. századból való. Ezeken kívül van két eredeti törvényczikk; táblát s egyéb adatokat nem közvetlen búvárkodás alapján, hanem a hozzá beküldött leszármazási táb­lából és okiratokból állította össze. J Id. m. X. k. 207-215. 379-381. II. k. 289. 290. 305. 306. III. k. 112-115. 1. 1. __ Lapunk mai számához félív tátják, az üvegbe tehéntejet tesznek különféle theákkal keverve. Ezen eljá­rás ha szigorú gondosság mellett al- kalmaztatik, még megengedhető lenne, de legtöbbnyire az üveg és gummi csak addig tiszta, míg a boltból haza hozatik, azután nem mosatik ki, hogy annak belső felületére lerakodott tej ma­radék onnan lejöjjön, miből apró pe­nészgomba fejlődik, ez a gyermek gyo­mor- és bél-takhártyáját megtámadja, súlyos betegségeket hoz létre. — Van­nak egyes esetek, hol daczára ezen táplálásnak, a gyermek valahogy eléri az első évét, amidőn nagy bajjal az élete megmarad; igen sok falusi nő van, kinek 8—10 gyermeke van, s mire, megöregszik, alig marad egy kettő, ez az eset azon alapszik egyrészt, mert igazán megvallva a magyar ember csak egy gyermeket szeret, attól fél, ha több van, nagyon szétoszlik a sessio, ha pedig csak kettő van, egyik kihá­zasodik, a másik bennmarad a jószág­ban, s úr a maga módja szerint min- denik. Mig más élelmes nép nem tö­rődik, ha tizenkettő van is, azt gon­dolja, felnevelem, azután legyen ipar­kodó, szerezzen magának, nevelése a capitálisa, másrészt pedig a falusi nép azon megrögzött szokása, orvoshoz csak akkor menni, ha már otthon ki­fogynak minden bölcseségből. Az utolsó három évben a megye alispáni hivatal hivatalos kimutatása szerint megyénkben 1876—77—78. született 28236, meghalt 23066, há­zasságra lépett 5665 pár, s ha levon­juk az elhaltakat az élőkből, marad 5170, ez vajmi kevés szaporodás az 1870. évi népszámlálás szerint kimuta­tott 201431 összes lakosság után, pe­dig megkétszerezhetné magát a meg- maradottak száma, mert gyermek szü­letik, hanem annak gondozása elha­az egyik 1498-ról, a másik az 1514. évből. Az így felsorolt okmányok 13 csomóban van­nak és pedig a XIII., XIV., XV. és XVIII. századból valók egy-egy csomagban, a XVI. századbeliek hét s a XVII. századbeliek két csomagban. Ezeken kívül a 14-ik csomóban régi jegyzetek, jegyzékek, okmány-másolatok és fogalmazatok vannak; ezek nem is szám­iáltattak meg. Ezek szerint, a 14-ik csomót nem szá­mítva, de a két törvényczikket beleértve, a magyar nemzeti múzeumnak 2586 db okirat fog átadatni. Ezen szám-eredmény is feltűnően meg­lepő, de meg vagyok győződve, hogy Vas- és Sopron vármegyék monographusai valódi kincs­bányát találnak e levéltárban s hogy Zemplén, Bars, Pozsony, Pest, Somogy és Nyitra vár­megyék monographusai is eredményuyel bön­gészhetnek e csomagokban; egy szóval bizton merem állítani, hogy e levéltár tudományos értéke sokkal nagyobb, mint a mennyinek számmennyisége tünteti fel. Ezen okiratok tartalmát, a most felho­zott okból, e helyen körülményesen leírni nem is akarom, annyit azonban mégis jelezek, hogy a petróczi Henczelfy, Beyczi, mikebudai Sós, Herman, Káldy, Seged, Szécsy, Szelestey stb. családok történetére rendkívül becses adatok foglaltatnak bennök. Figyelmet érdemelnek a merenyei Balogh családot érdeklők is; ezek között különösen merenyei Balogh János és András levelezései a XVII. század történeté­ben igen érdekes részeket világítanak meg. Ezen levelekkel jutottak e helyre gr. Nádasdy László levelei is, miután merenyei Balogh __ _ ~~~~~~ „Hiv. Ért.“ vau csatolva. nyagoltatik. Igaz, járvány-betegségek sok gyermek életét magukkal viszik, de legtöbbször ott is a szülők okai, mert annak idejében nem jelentik s az orvos rendeletét pontosan nem teljesí­tik, csak úgy immel-ámmal. Ha az rendeltetik, hogy a szobát, bútorokat, ágyi-ruhákat tisztítsák, fertőztelenítsék, rendesen azzal biztatják magokat, ba az Isten akarja, úgy is elmarad, ha pedig nem, hiába teszünk mindent, így volt ez a legközelebb múltban, foglá­rokat kellett a községbe rendelni, kik az érintkezést, a gyógyszerek haszná­latát és tisztogatást rendben tartották. A csecsemő felnevelése igen sok gondot ád, de azzal tartozunk a gyer­meknek; mi velünk is sokat vesződtek szüléink. A fő, mint már mondám, a táplálék, az új szülött hat hóig csak anyatejet, hat hónap után már lehet tej mellett hus-levest, becsinált levest, ké­sőbb csibe- vagy kevés borju-hust, gyenge kávét, egy évig semmiféle lisz­tes anyagot ne kapjon, ez az eljárás ott használandó, hol auyatej van. Ha az anyatej kevés, minden esetre pó­tolni kell, de ez is csak tej legyen, és pedig tehéntej, Öt hónapos koráig egyenlő vízmennyiséggel, kevés czu- korral megédesíteni, s csak úgy itatni vele, a keveréket mindig akkor kell felmelegíteni, amidőn itatni akarjuk, a pohárba megmaradt tejrészt már nem lehet többé használni, legjobb úgy tenni, nappal tejet, éjjel a mikor a melegítés sok bajjal jár, anyatejet adni, az anya könnyű táplálékot egyék, leves, hús, mely uem zsíros, zöldség-főzelé­ket, ha kerül, sült bust, a gyermek táplálására használt tej föle, zsírja el­távozandó, csak az alja adassék. Nes{tnélyi Antal, körorvos. János uram a Nádasdy család bizalmas ud­vari embere volt. Ennyi az, mit e levéltárról általánosság­ban közölni szükségesnek, vagy legalább is helyén levőnek tartottam. Most legyen szabad több érdekesebb tartalmú okmányt is megismertetni. Első sorban a Békássy családra vonat­kozók közül fogok nehányat közölni és pedig egyet egész szövegében, a többit kivonatilag. A Békássy család egyike vármegyénk legrégibb családjainak. Ősi fészke Békás volt. Régibb időkről szóló levelei, a czimerlevél kivételével, úgy látszik elvesztek, vagy vala­mely más rokon család levéltárában lappán- ganak. Az említettem czimerlevelet (kiadva; a győri füzetek I. k. 379—381. 1.) Zsigmond király 1417-ben Kosztniczbau Békássy Ger­gely fiai: János és István, továbbá Tordasi Bálint részükre adja ki, — ekkor azonban már mint nemesek említtetnek. A család ok­levelei a XVI. századtól fogva már megvan­nak és ezen időtől fogra igen sok érdekes adatot tartalmaznak. A csornai konveut régi jegyzőkönyvéből kiirt jegyzetem szerint 1535-ben Békássy Ja­kab, öregsége miatt, békási és asszonyfalvai Veszprém vármegyei birtokait legkedvesebb fiának (filio suo utpute carissimo) Békássy Györgynek és nejének örökre bevallja és átadja. De beszéljenek most a családi oklevelek. A most említett Békássy György 1550- ben vármegyénknek alispánja volt s a törők dulás elől Pápára menekült, hol a Kristóf- utczában háza is volt és ez adómentesíttetett. 1553-ban Békássy László és Imre (Ja-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents