Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1879 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1879-10-26 / 43. szám

— okt. 25-én. Haymerle Henrik báró, közös külügy­miniszter, első körjegyzékét közölte a hatal­makkal. A köriratban azon meggyőződést fe­jezi ki az új miniszter, hogy az uralkodó inteutiónak nem felelhet meg jobban, a mo­narchia érdekeit nem szolgálhatja megfelelőb­ben, mintha megtartja azt a politikai irány­vonalat, mely elődje alatt a komoly rázkódta- tások közepette hazánknak a béke áldásait s tekintélyének fentartását biztosította. Kifeje­zést ad továbbá azon elhatározásnak, hogy föntartsa a hatalmakkal azt az egyetértést, mely a berlini congreszuson létrejött, hogy a berlini congreszus által keleten alkotott poli­tikai helyzetet megszilárdítsa, az iparnak és kereskedelemnek a szükséges biztonságot meg­adja, hogy a monarchia tekintélyét és méltó­ságát megóvja és érdekeit biztosítsa. Hang­súlyozza végül, hogy a fölmerülendő kérdé­sekben a hékülékenység szelleme által fogja magát vezettetni, s mások törvényes jogainak tiszteletbentartása által a jó viszonyokat a külföldi hatalmakkal is föl fogja tartani és lehetőleg ápolni. * Az európai közvéleményt élénken fog­lalkoztatja Lord Salisbury, angol külügyi államtitkárnak, Manchesterben a szabad ke­reskedelmi csarnokban a konzervatív párt la­komáján mondott nagyszabású és rendkívül fontos beszéde. Fényesen megvilágítja ez a keleti politikának felhős egét, szól az érdekelt nagyhatalmak vágyairól, érinti az afganisztáni és angol viszonyokat4is. A többek közt Ausztria- Magyarországról azt mondja, hogy ennek ere­jében és függetlenségében rejlenek az európai állandóság és béke legjobb reményei. Ausztria- Magyarország és Németország szövetségét „nagy öröm jó hírének* nevezi, s azon meg­győződését is kifejezi, hogy ezen hatalmas állam, ha megtámadtatnék, nem fogna egyedül állani. Az oroszoknak e beszéd nem igen tetszik. * Egész Európát meglepte azon hir, hogy az oroszok Mérvét, Közép-Ázsiának egyik legrégibb városát, bevették. E tény kihívása az angoloknak. A hivatalos sürgönyök meg- czáfolják ugyan e hirt, de annyi mégis két­ségtelennek látszik, hogy a török és perzsa nyelvet beszélő teke-turkománok ellen indított orosz expeditio nagy előhaladást tett a mervi khánságban — Afghanistán felé, mert Mérv város nincs messze az afghán határtól, hol aztán az orosz hatalom érintkezésbe jutna Ázsiában az angollal. * Az angol minisztertanács elé Afghanisz- tán jövendő sorsát illetőleg egy javaslat tér- jesztetett, melynek értelmében az emir csa­ládjának egyik tagja fogja elfoglalni a trónt, de angol residens ellenőrzi a kormányzást. Indiai és angol katonaságból álló számos se­reg fogja megszállani az ország különféle Heti szemle. kab fiai) mezőlaki Zámbó István alispán s a szolgabirák előtt Pápán Békássy Jakab özve­gyét Ágotát özvegyi jogára és egyéb illet­ményeire nézve kielégítik. Békássy László az enyingi Török csa­ládnak bizalmas és jóakaró barátja volt és özvegyének Komornyik Anna asszonynak „és az ew fyának Miklósnak menedékwl és erős- ségwl myndenek ellen“ Gúthy Országh Bor­bála asszony és enyingi Török István 1579. évi juniushó második napján Pápán menedék­levelet adnak ki. 1588-ban a csornai konvent előtt Ke- lédy János és György azért, hogy Kelédy Jánost a török rabságból kiválthassák egy Prybabane nevű török-asszonyt hatszáz fo­rintért Thúry Farkastól, Marczalthőy György­től és Békássy Miklóstól megvesznek és a vételár biztosítására kelédi részbirtokukat lekötik. Enyingi Török István 1592 októberhó 5-ről keltezve a következő magyar levelet írja Békássy Miklóshoz, mint jó és bizodal- mas barátjához: 1 „Szolgálatomat kegyelmednek, mint jó­akaró barátomnak irom, kegyelmed értse. Én hála Istennek még jó egészségben vagyok. Adja az ur Isten kegyelmetek felől is jó hirt hallhassunk. Ma nyolczad napja, hogy itt Záb- rágban még elég haszontalanul voltunk. Jól­lehet az török immár az olta, hogy ez országban vagyunk kétszer rablott. Kinek az Száván való késő költözésünk miatt nem árthattunk. Most hidaltatjuk által az Száva vizét. Isten kegyel- mességéből azon leszünk, ha mihez Isten segít, hogy ennek ez szegény tótországnak szolgál­junk. Bizony dolog, hogy kell mind az bizta­tás s miud az segítség szegényeknek. Mert fölötte elrémült népek. Nem is csoda mert ez földi emberhez Isten után ugyan nincsen 1 Kívül ezen czimezés'áll rajta: „Az vitézló’ Békássy Miklós uramnak, nekem jó bizodalmas bará­tomnak adassák.“ A levél elég jó állapotban van s a reá vezetett sok jegyzék azt igazolja, hogy a régibb időben sokat forgott kézben. pontjait. A csapatok kizárólag angol tisztek j alá helyeztetnek. A megszálló sereg költségét : az emir viseli, az ország jövedelmeit ő fogja beszedni, de angol hivatalnokok ellenőrzése mellett. Az angol hivatalnokok a közigazgatást és az igazságszolgáltatást is ellenőrizni fogják bizonyos tekintetben, hogy megvédjék a la­kosságot a zsarnokság ellen. — E javaslatban nincs szó annectálizásról, de fölér azzal, e ja­vaslat megfelel az Afghanisztáuban uralkodó állapotoknak és magánvisoli a valószínűség bélyegét. * A magyar képviselőház e hó 23 án tar­tott ülésével megkezdette új működését, s folytatni fogja azt félbeszakítás nélkül a dele- gácziók összejöveteléig. A honosítási törvény- javaslat, Bosznia közigazgatásának rendezése, az igazságügyminiszter törvényjavaslata, a pénzügyminiszter előterjesztései, a sugárúti építméuyek adómentességérőli jelentés tárgya­lása, s egyéb hasonlók fogják képezni az or­szággyűlés jelen ülésszakának munkaprogramm- ját. A jövő évi budget az év folyamában aligha fog törvénynyé emeltetni. A VIDÉK. Pápa, 1879. okt. 22. A ministerium, az utolsó városi közgyű­lésnek azon kérelmét, hogy a molnárokat szé­les talpú kerekek alkalmazására kényszerítő megyei határozatot fügeszsze fel, megtagadta. Nem marad más hátra mint engedelmeskedni. De hogy mit tevők legyenek a molnárok addig, mig ily szerkezetű kocsikat beszereztek, azt senki sem képes megmondani. A molnárok kénytelenek lesznek vagy szünetelni, strikolni, vagy a rendeletet kijátszani. De bizonyos az, hogy a rendelet szigorú végrehajtása folytán ki fog derülni, hogy czélszerütlen és a városra nézve ártalmas. Az észak amerikai egyesült államok utolsó elnöke Grant azt mondotta, hogy a rósz törvényt úgy lehet leghamarabb jobbá változtatni, ha az szigorúan végrehajta- tik, mert igy legjobban kitűnik anuak hiá­nyossága. Teljes igaza van; ha a széles talpú kerekek alkalmazását illető megyei rendelet teljes szigorral fog végrehajtatni, ki fog sülni annak tarthatatlansága és csak az ily módon fog leggyorsabban jobb rendelettel fölváltatni. Hol müutak vannak, ott a teherszállítók ma­guktól is jutnak oly gondolatra, hogy széles- talpú kocsikat alkalmazzanak, mert ez rájuk nézve igen hasznos; de a mi utaiukra, me­lyek több hónapon keresztül feneketlenek minden esetre járbatlanok az ilyféle jármű baszonvehetlen. A legközelebbi idő ki fogja mutatni ennek igazságát. Vasárnap tartotta a „kereskedelmi és iparbank liquidatióban*, közgyűlését azon czél- ból, hogy egy felszámolót és egy felügyelőt válaszszon Miután a három héttel előbb össze­hívott közgyűlésre nem lett a kellő számú kihez bizniok. Látván nyomorúságukat csak ■ az nem keserülné őket az kinek sem Istene sem szive nem volna. Csak mióta itt vagyuuk ötven falunál többet pusztított el az török elégetéssé) s rablással. Lehetetlen dolog az, hogy az Úr Isten ez szegény nyomorultakon meg ne könyörüljön. Az Pasa Zrinnél vagyon táborban az nándorfejérvári béget mondják mind pribékek s mind rabok, hogy melléje jött. Az mi német segitségiink igen ritkán és lassan rák módon jő. Még ez ideig itt Záb- rágban voltunk, leszünk is azt hiszem mind addig, mig az Ferdináud herczeg fia el nem érkezik, kinek még mi bizonyos napját nem tudjuk mikor jő hozzánk. — ügy értjük bi­zonynyal, hogy az Pasa az raboknak, marhá­nak mind harmadát vette, sőt az mire azután az kotya-vetye ment köztök minden oszporó- nak az harmadékját elvette. Ma, hogy ez le­velet írtam kegyelmednek ahol az Pasa tábora volt az rabláskor azt nézni mentünk vala, valamicsoda törökök voltak ezek. De soha utálatosabb dögösb táborhelyt annál senki nem láthatott ; az hol maga volt az pasa az tá­borban ott egy akasztott törököt találánk. Azon kívül is három holt török testet, disz­nót, borjút, tehént halva sokat, kik most az melegben úgy illatoznak, hogy egy fertály mértföldön is az szagon reá találni menni az táborra. Égettek rettenetesen mindent. Ha az pasa az mi ide jövésünket meg nem értette volna, az volt szándéka, hogy még három nap raboljon. Az mint az tábor helyet az pézsma- szagtól megjárhatók, voltak, ha nem többen is, tizezeren. Nádasdy uramnak ir egy levelet az pasa kit im kegyelmednek kiírva oda kül­döttem. Jóllehet igen pöki ő kegyelme a\ markát. De mihent megértette, hogy Szomszéd­váránál költözünk által az Száván menten ! ment azon éjjel. Félbe hagyta az harmadnapi rablásra való szándékát. Valamire adta volna Isten dolgunkat. De ha rá jő vala az rablásra, hogy mi is által kelénk az Száván az kézfo­gáshoz hozzá készültünk vala. Soha rosszabb, csúnyább embereket ezeknél nem láthatott részvény letéteményezve, a gyűlés nem volt megtartható, most vasárnap azért a jelenlevők határoztak. Megjelent a felszámolókat is bele­számítva körülbelül 8 vagy 9 ember. Ezen nagy részvétlenség elegendően bizonyítja, hogy mily keveset törődnek a részvényesek rész- : részvényeikkel. — Annyival inkább feltűnőbb ' ama tény, hogy ezen Schvindelbank felszá­molói most már hetedik év óta sem bírták | lebonyolítani teendőiket. A banknak nincse- I nek már régóta tartozásai, csakis börzejáték j után felmerült követelései vannak még, de a felszámolok ezen követeléseket oly komolyan vették, hogy a különben is kizsarolt és elsze­gényedett adósok nem voltak képesek az 1873-ban és jobb idők reményében magukra vállált fizetési kötelezettségeknek megfelelni. Reméljük, hogy most ezen bank is más ban­kok példáját fogja követni és vagy két per­czent fizetése után vissza fogja adni az ille­tőknek kötelezvényeiket és szabadon bocsátja azokat, kiket a volt élelmes igazgató oly ügye sen befont. Harmos Zoltán ur m. k. adóhivatali ellenőr pénztárnokká neveztetett ki és Alsó Lendvára lett áthelyezve. Harmos ur igen szá­mos érdemet szerzett magának Pápán a köz­ügyek terén és szorgalmas irodalmi munkás­ságot fejtett ki. Több jótékony intézménynek ő volt a kezdeményezője. Azért a városi la- ! kosság őszintén fájlalja eltávozását. Óhajt­juk, hogy Harmos ur nem sok idő múlva is­mét állandóan visszatérjen városunkba. Adja isten úgy legyen! Polgár. qA gyártott borok kérdése a bécsi borászati congreszuson. A gyártott borok hire már régóta kószál közöttünk, ez ideig tartózkodással kerülték e kényes themát, végre mégis megoldást nyert. Mach a san michelsi (tiroli) vinczellérképző intézet derék igazgatója a fölvett themát hosszasan tanulmányozva s minden mondatát statisztikai adatokkal erősítve tárgyilagos ér­tekezését meggyőző hatással olvasta fel a congreszuson. E tanulmány végeredménye az, hogy hamisított bor igen, de csinált bor nem létezik. Kimutatja azt, hogy iparszerű bőr­gyártás az osztrák-magyar birodalomban nem létezik, és annak okául, hogy a borkereskedés is pangani kezd a borok pancsolását, a roha­mosan fokozódó sörivást és az általános el­szegényedést hozta fel. A congreszus tagjai helyeslő tetszéssel fogadták beszédét, mire Mach több határozatot ajánl, melyeket alább a congreszus által némileg megváltoztatva, kőzlttuk. Az általános vita részleteiben nagyon érdekes volt; igy Dr. Rosier és Dr, Bersch kimutatják, hogy azon reczeptek, melyek itt ott találhatók, nem a vegytanban jártas egyé­nektől lettek összeállítva, hanem kontárok csinálták és az aszerint készített lőrét nem is bírja meginni senkisem. Molnár István is abbeli meggyőződésének ember. Minden szerszáma egy bocskor s egy dolmány s egy rossz konya. Immár egynéhá­nyat el is loptak az mi feleink benuek. Teg­nap is Bicsérdy két elevent, fejet hármat, 15 paripát hoza, az előtt Sennyei Sándor is egy elevent s egy fejet. De csak Otth boszna goszpodár, immár a többi micsodás még nem tudjuk. De ugyan magok is nem igen dicsé­rik egymást, csak hogy fölötte igen maguk­hoz hasonló ellenséggel volt dolguk. Az hor- vátoknak szintén úgy vagyon dolgok mint mely országot szamár hátán dúlnak. Quae, qualis, quanta. ÜJ hirem most ennél egyéb nincs: én csak azou kérem kegyelmedet, ha mi oly új hírei vannak kegyelmednek, ke­gyelmed is írjon. Én sem kímélem az papi­rost s tentát ha Isten engedi. Az mely követség­gel Témától vissza bocsátóm kegyelmedet akar­nám az benignum responsumot érteni, talán a\ köles kenyér jobbi^ü lenne utánna, vagy inkább a\ bu\a kenyér is idétlen fog rá lenni. Méltatlan-e, hogy nem méltán mindent örömesben szeuvedek. Talán az Úr Isten raj- j tam is könyörül, még örömöt is adhat, mint az szegény tótoknak az Hasszán bosznai pasa j ellen. Ha szolgálatom nem kell Veszprém ! vármegyében, ha Isten akarja helyt találok i talán Zala vármegyében, az Bán igen fogadja most az szolgákat. Ő szolgája leszek. Az után csak Isten oltalmazzon az Hasszán pasa De­liéitől, annál is jobb zsoldot keresek magam­nak. Igen szegény legény vagyok, valahol fizetést kell keresnem, anélkül nem lehetek; tudja azt kegyelmed. In omne bonum caput kegyelmedre egy pohár bort köszöntőm. Most egyet de sem törökül, sem horvátul, sem magyarul, kiért s miért meg nem tudom Írni. Bizony jó szívből köszöntőm kegyelmedre. Holnap Dersfy urammal is megitatom. Az én szolgálatomért kegyelmed köszönje Túry Far­kas uramra, Farkas uram Zámbó uramra, Zámbó uram Senior Zokolj, Senior Zokolj Tevelj uramra, Tevelj uram Gergely komámra, — Gergely komám Gál János uramra. Tudom oly barátom János uram is, hogy Hathalmy ad kifejezést, hogy osztrák-magyar birodalom­ban gyártott bor nincs, de figyelmezteti a congreszus tagjait, hogy a nagyobb városokba tömegesen hordják a borseprőt, hol vízzel újból kisajtolják s így csinálnak belőle bort, mely például Budapesten, mint kőbányai szerepel. Végre : a következő határozatok lettek elfo­gadva: 1-ször. Tulajdonképeni bőrgyártás mint azt a közönség hinni szokta, nem létezik. 2- szor. A termelőknek a borkereskedőkkel vál- vetve oda kell törekedniök, hogy jó szőlőfajok okszerű megváltoztatása és mivelése, valamint gondos pinczekezelés behozatala által a fo­gyasztó közönség körében uralkodó bizalmat­lanságnak elejét lehessen venni. 3-szor. Hogy a borkereskedés feladatát teljesíthesse, azt semmi törvény és szabályrendelet által kor­látolni uem szabad, hogy ez a termelőktől átvett nyers anyagot a szerint kezelhesse és idomíthassa, amint azt a külföldi fogyasztó közönség megkívánja. 4-szer. A termelő és fogyasztó közönségnek, valamint a borkeres­kedésnek közös érdekében áll esetleg előfor­duló visszaélésekkel szemben megfelelőnek föllépni. Különös erélylyel és szigorral kell üldözni minden oly eljárást, mely által az egészséget csak legkevésbbé is alteráló válto­zások idéztetnek elő a borban. 5-ször. Az osztrák törvények, melyek a tápszerek hami­sításának büntetéseiről szólnak, kellő alkal­mazás mellett elégségesek a fölmerülhető panaszok orvoslására. A hozott határozatok következtében re­ményű a congreszus, hogy a gyártott bor nem fog kisérteni és hogy a hamisítók száma nem csak kevesbül, hauem kipusztul. IRODALOM. A „Külföld“ 10. számának tartalma: Krasevszki József Ignácz. Fialovszky Lajos dr.-tól. — Moliere Lafontaine. Újvári Bélá­tól. — C. Hegel: A régibb Dante kommen­tárok történeti értékéről. Angyal János dr. — Kertbeny. Adatok Petőfiről és Jókairól. —r. — F. Ysigmund: Népszerű csillagászat. Hel­ler Ágost. — T. Ziller. A „Verein für wissen­schaftliche Paedagogik“ évkönyve. Suppan Vilmos. — Plasman; Renan saját műveiben. C3. Rákosi. — Dr. W. A. Freunkí Művelő­déstörténeti értekezések. Lányok Lapja. — Dolinay Gyula, kinek hangyaszorgalmú munkásságát lapunk már méltatta, legújabban a „Lányok Lapja“ czimű újságát díszes képekkel állíttatja ki minden árfelemelés nélkül. E lap havonkint kétszer jelenik meg, előfizetési ára félévre 2 frt. negyedévre 1 frt. A szülék pártfogásába Ajánljuk. Magyar Szabadság-harc^. — E ezímen Vargyas Endre az 1848-49-iki eseményeket írja a nép számára. E műből megjelent all. 12. 13. 14. és 15-ik füzet, melyek a harczban tettleg vagy politikailag befolyt egyének arcz- képeit is hozzák. Egy-egv füzet ára 20 kr. Ajánljuk. Mátyás uramra köszöni. Ezeknek s több ott való barátainknak szolgálatomat ajánlja ke­gyelmed. Isten mind minket s mind kegyel­meteket sok jókkal megáldja. írtam Zábrágban 5.8bris 1592. Kegyelmed barátja ha élhet ugyan mind fogytig: Török István enyingi, manu propria. Kegyelmedre biztomhan mint barátomra én úgy bíztam magamat; mégis igy majd ugyan könnyebbnek tetszik, talán nem fakad ki az oldalomon. Istenért meglásd uram, ki tréfa s ki nem az. Hiszem oly kegyelmes az Isten, hogy az Ő nevének dicséretére ember­nek ígérete szerint mindent jót megad. Én is bűnös fia lévén. Éhez képest ennyi sok búm bánatom keser ......................som után noha bű neim ennél többet érdemlenének, minden jót várok. Legyen igaz Isten az te Akaratod. Ámen.“ Ezen Miklósnak fia volt Imre, a ki 1608 juliusbó 14-éu Pápáról édes anyját Majthényi Borbálát Mesteribe hívja s ezen levelében egyebek között ezeket is írja: „Az öreg deákok is mind aratni oszlottak, ő maga az mester hogy elment két hétig adott sza­badságot. Hirt egyebet kegyelmednek mást nem irhatok, hanem azt beszélgetik köz hír­rel, hogy Győrré sok sebeseket vittek mosta­nában az táborból, azért mi legyen az oka még bizonyosan nem tudjuk.“ Békássy Imre igen tevékeny ember volt s csakhamar befo­lyásos egyén is lett belőle. Gr. Nádasdy Pál bizalmas udvari embere volt s mint ilyent hívja magához nevezett grót 1635. évi juliushó 22-én keresztúri várkastélyából, ezeket írván: „Mivel mi Istennek kegyelme és segítségéből az jövő vasárnap délután az savanyu vízben akaruuk indului, kérjük azért kegyelmedet, hogy szombaton estvére jöjjön ide hozzánk Keresztúrra; úgy jöjjön pedig kegyelmed, hogy egynéhány napok alatt velünk lehessen ke­gyelmed az savanyú víznél.“ Nem e tárczaczikk keretébe tartozik Bé­kássy Imre összes életrajzi adatait elősorolni és így politikai szerepét is ismertetni, annyit

Next

/
Thumbnails
Contents