Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1879 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1879-08-17 / 33. szám

1 tóttá a delegátiók előtt helyt állani. A dele- gátiók ülésezése után megújította a gróf le­mondási kérelmét, azonban tekintettel a berlini szerződés végrehajtására, beleegyezett szándé­kának elhalasztásába. Most, hogy e szerződés legtöbb pontjaiban végre van hajtva, ismételte Andrássy gróf kérelmét. Ő Felsége elismerte a nyugalomra való vágyódás jogosultságát is elvben megígérte, hogy utódjának megválasz­tása után teljesíti kérelmét, * Az új osztrák cabinet megalakult. Ki­neveztettek: Taaffe gróf miniszterelnökké, Stremayr igazságügyminiszterré, Horst báró honvédelmi miniszterré, Ziemialkovszky (len­gyel) miniszterré, Falkenhayn Gyula gr. föld- mivelési miniszterré, Korb-Weidenüaim báró kereskedelmi miniszterré és dr. Prózák Alajos (cseh) miniszterré. Taaffe gr. egyszersmind a beliigyek, Stremayr a közoktatási minisztérium vezetésével is, Chertek Emil osztályfőnök pe­dig a pénzügyminisztérium vezetésével bíza­tott meg. * Az albánok ismét betörtek Szerbiába s véres csatát vívtak a szerb haderővel. — Epi- rasban és Thessáliában minden forrong, a török kormány is erélyesen folytatja készülő­dését. — Khaireddin viszonya a szultánhoz ismét bizalmas kezd lenni. Szavfet pasa le­mondani készül. — Szerajevó legnagyobb része leégett. A kárt mintegy 2 millióra becsülik. — Párisban a legitimisták valami titkos acti- óra készülnek. Hir szerint Chambord gróf el­nöklete alatt gyűlést fognak tartani. A közigazgatási bizottság ülése. — aug. 4. A tanfelügyelő úr jelentését a követ­kezőkben adjuk: Az oktatás az elmúlt julius hóban, a nyári nagy szünidő beálltával, az iskolákban már általánosan szünetelvén, jelen­tésem ezúttal az iskolalátogatási és oktatási viszonyokra nem terjedhet ki de a helyett van szerencsém két igen örvendetes és vá­rosunk oktatásügyére nézve nagy jelentőségű mozzanatot jelezhetni. Ugyanis Kisovics Jó­zsef kananok és városi plébános ur ő nagy­sága ismét egy uj, s nem kevésbé nemes jelét adta, a tanügy iránti végtelen szereteté- nek kés kifogyhatlan áldozatkészségének az által, hogy a Halászféle hiányos iskolaépü­letnek teljes renoválási költségeit ledezte. Én azt hiszem, hogy a tekintetes bizottságnak osztatlan tetszésével találkozom akkor, midőn indítványozom, hogy ezen nemes lelkű eljá­rásáért, meleg elismerését és köszönetét nyil­vánítsa. — Kiválólag örvendetesnek, de fon­tosnak is tartom, azon eddig ugyancsak magán utón vett, de azért hitelesnek tekint­hető hírt, mely szerint a helybeli rom. kath. iskolaszék elhatározta hogy a Szent-Anna kápolna mögött levő a Kopácsy-féle alapít­ványhoz tartozó s a megyés püspök úr Ő nagyméltósága által e czélra átengedett, tel­ken több részint már rendelkezésére álló összegből, részint pedig az ily fontos és ma­gasztos terv kivitelénél városunkban mindig számba vehető nagylelkű adományozásokból, egy olyan 5 tanteremmel biró iskolai épüle­tet állít, melyben a r. cath. iskolának mind a hat osztálya összpontosítva leend. Talán felesleges is említenem, hogy ezen nagyszerű eszme, valamint általában a kezdeményezés téren szintén Kisovics József az építésnek többé kevésbbé remekei. Ilyenek a városi árvaház a Gyárvárosbau, a püspök által alapított leány-árvaház a Józsefvárosban, ugyancsak a püspök áital alapított Imre-íinö- velde a papnövelde kertjében és a különböző katonai epületek és szép templomok. A magyar városok még nem igen fogták fel azon igazság horderejót, hogy a valódi műveltségnek, a valódi civilizatiónak egyik leghatalmasabb tényezője az, ha vaunak egy városnak sétányai, hűs fasorai, díszes ligetei, ahol a munkafaradt emberek, pihenést, a gyen­gélkedők üdülést találhatnak maguknak. Ahol ezek hiányoznak, ott az emberek nem igen érintkezhetnek egymással, kiki behúzza magát, mint az ürge, a maga lukába, szellemi lát- köre összezsugorodik, az önhittség erőt vesz rajta és lesz belőle olyan anyamasszony-féle ember, aki sem józanul Ítélni, sem helyesen élni nem tud. Az alsóbbrendiiek meg, tudjuk hogy ily esetben szabadidejüket holmi lebujok- ban szoktak eltölteni és ott tanulják meg heti keresményüket vasárnaponkint elverni. Temes­vár rég megértette ezen igazságot és megmu­tatta, hogy amit a természet egy várostól meg­tagadott, miként lehet azt is jó akarattal, szorgalom és kitartással helyrepótolni. A tel­jes síkságon fekvő várváros környéke valóságos kertté, erdővé van alakítva, úgy, hogy csak a vár falaihoz kell mennünk, ami néhány perez műve, és a legszebb fasorok állnak kínálkozó hűs árnyaikkal rendelkezésünkre és vezetnek mindenfelé a külvárosokba. Hosszú árnyas sé­tányok terebélyes összeérő és födött folyosót képező sürü lombkoronáikkal kanyarognak kör- nyeskörűl mindenfelé nap és por, sőt eső el­úr Ő nagyságának köszönhető, ki a kivitel körűi felmerülhető nehézségeket, határtalan ügyszeretetével, lankadhatlan buzgalmával és ritka áldozatkészségével bizonyára elfogja hárítani. Melyek folytán bizton merem állítani hogy Ő nagysága, ezen városunk elemi ok­tatásának történetében korszakot alkotó mű­nek szerencsés kivitelével magának szülő­városában a legdíszesebb emléket állítja, s általa nem csak e város r. cath. lakóit örök hálára kötelezi, hanem magának általában a tanügy terén, hervadhatlan, s különös elis­merésre méltó érdemeket szerez. Különben ha ezen ügyre nézve hivata­los utón bővebb és biztosabb adatok birtokába jövök, nem késendem azokat a tekintetes bizottságnak becses tudomására hozni. To­vábbá van szerencsém még tiszteletteljesen jelenthetni, miszerint főispán úr Ő nagy­méltósága előterjesztésemre Nyers István pá- pateszéri r. cath. néptanító számára, a tanítói pályán eltöltött 52 évi buzgó és sikerteljes működéséért legfelsőbb helyen a koronás ezüst érdem keresztet volt kegyes kieszközölni. Ezen legmagasabb kitüntetéssel f. hó 27-én díszítettem fel az agg tanítót a hely­színén e czélra rendezett, s valóban lélekemelő ünnepély alkalmával, a nagyob számmal össze- seregelt nép, számos nép-tanító s jtöbb má­sok jelenlétében. Statistikailag megvilágítja Or. Ló'vy László, gyakorló orvos, Pápán. (Folytatás.) Az 1878. évi népesedési mozgalom át­tekintése. A veszprémi járásban született 825 férfi, 750 nő, ezek közül vallásra nézve: kath. 1009, evang. 156, protestáns 343, zsidó 67, összesen pedig született 1575. Meghalt: 764 férfi, 708 nő, ezek közül vallásra nézve: kath. 862, evang. 169, protestáns 409, zsidó 32, összesen pedig meghalt 1472. Házasságra lépett: kath. 190, evang. 31, protestáns 77, zsidó 18, összesen 316. A pápai járásban született 948 férfi, 897 nő, ezek közül vallásra nézve: kath. 1211, evang. 226, protestáns 353, zsidó 55, össze­sen pedig született 1845. Meghalt: 795 férfi, 763 nő, ezek közül vallásra nézve: kath. 985, evang. 247, protestáns 310, zsidó 16, össze­sen pedig meghalt 1558. Házasságra lépett: kath. 205, evang. 50. protestáns 87, zsidó 14, összesen 356. A devecseri járásban született 931 férfi, 791 nő, ezek közül vallásra nézve: kath. 1245, evang. 228, protestáns 198, zsidó, 51, össze­sen pedig született 1722. Meghalt: 627 férfi, 631 nő, ezek közül vallásra nézve: kath. 921, evang. 162, protestáns 155, zsidó 20. össze­sen pedig meghalt 1258. Házasságra lépett: kath. 247. evang. 47. protestáns 25. zsidó 13, összesen 332. A zirczi járásban született 994 férfi, 969 nő, ezek közül vallásra nézve kath. 1465, evang. 268, protestáns 205, zsidó 25. össze­sen pedig született 1963. Meghalt: 796 férfi, 836 nő. ezek közül vallásra uezve pedig kath. 1161, evang. 283, protestáns 181, zsidó 7, összesen 1632. Házasságra lépett: kath. 247, evang. 35, protestáns 35, zsidó 3, összesen 320. Az enyingi járásban született 578 férfi, len is biztos menhelyet adandó. Ezeknek nagy száma a szépen gondozott virágszöuyegekkel gyönyörű szép parkká varázsolja a vár és a gyárváros közti tért, hol a nap minden órá­jában, de különösen az esti órákban a legmű­veltebb közönség élvezi a szabad tiszta üde levegőt. Vedd még eüüez a ligetben a heten- kiuti katona- és a határozatlan számú czigány- zenét, fogalmad lehet mily magas fokon állhat itt a társadalmi élet, melynek megteremtése jó részben a közsétányok müve úgy, hogy ki lehet mondani minél kevesebb valamely vá­rosban és város körül a sétányok és ligetek száma, annál alantibb fokon áll a város tár­sadalmi élete. Temesvárott a közlekedést óriási mérv­ben elősegíti a lóvonatu vasút, mely a bel­várost a külvárosokkal szakadatlan és olcsó érintkezésbe hozza, mi ismét azt eredményezi, hogy egyes hivatalnokok, kiknek teendői a várban vannak családjaikkal a külvárosokban lakhatnak, äokat tett a szabadabb közleke­dést illetőleg az is, hogy a vár kapuit meg- szélesbítették. Ott látni ugyan még a vár felhúzható ajtóit lánczostúl együtt, melyek most hidul szolgálnak, de a haladás és az ellenállhatlan Krupp- és Uchaczius-ágyúk eléggé gondoskodtak arról hogy várakra ezu­tán ne sok szükség legyen. A magyarosodás nagy mérveket öltött a német világhoz ké­pest; az utczák nevei mind magyarok és történelmi nevezetességüek. Itt látszik hogy a magyar és a tudományos szellem érvényesí­tette magát. Feltűnt a Józsefváros felé vezető szép hiduak, a Hunyady-hídnak a kimenőre magyar, a bemenőre német felirata, holott 513 no, ezek közül vallásra nézve: kath. 453, evang. 209, protestáns 377, zsidó 52, össze­sen pedig született 1091. Meghalt: 516 férfi, 520 nő, ezek közül vallásra nézve: kath. 429, evang. 190. protestaus 396, zsidó 21, össze­sen pedig meghalt 1036- Házasságra lépett: kath. 73. evang. 33, protestaus 121, zsidó 7, összesen 234. Veszprém városában született 240 férfi, 226 nő, ezek közöl vallásra nézve kath. 366, evang. 6, protestaus 32, zsidó 62, összesen pedig született 466. Meghalt: 219 férfi, 207 nő, ezek közül vallásra nézve: kath. 338, evang. 8, protestáns 41, zsidó 39, összesen pedig meghalt 426. Házasságra lépett: kath. 62, evang 1, protestáns 8, zsidó 19, össze­sen 90. Pápa városában született 300 férfi, 302 nő, ezek közül vallásra nézve: kath. 344, evang. 77, protestáns 51, zsidó 130, összesen pedig született 602. Meghalt: 338 férfi, 326 nő, ezek közül vallásra nézve kath. 415, eveng. 78, protestáns 61, zsidó 110, összesen pedig meghalt 664. Házasságra lépett: kath. 70, evang. 12, protestáns 19, zsidó 42, összesen 143. .. Összesen született: 9265, meghalt: 8047, házasságra lepett: 1791 pár. Ezek közül val­lásra nézve született: kath. 3169 férfi, 2924 nő, összesen 6093, evang. 625 férfi, 545 nő, összesen 1170, protestáns 794 férfi, 765 nő, összesen 1559, zsidó 228 férfi, 214 nő, ösz- szesen 442, nazarénus 1 no. Összesen 9265. Meghaltak vallásra nézve: kath. 2571 férfi, 2540 nő, összesen 5111, evang. 590 férfi, 547 nő, összesen 1137, protestáns 761 férfi, 792 nő, összesen 1553, zsidó 133 férfi, 112 nő, összesen 245, mazarénus 1 nő. Házasságra lépett: kath. 1094, evang. 209, protestáns 372, zsidó 116 pár, összesen 1791. Helyén lesz itt megemlíteni hogy a mi Pápa városát illeti, nagy különbség mutatko­zik az alispáni és polgármesteri jelentés kö­zött. Ugyanis a polgármesteri jelentés szerint 39-czel kevesebb született és 18-czal kevesebb halt meg, mint az alispáni jelentés szerint; a hol pedig a polgármesteri jelentés vallás­felekezetek szerint részletezi az elhaltakat ott ismét héttel kevesebb halott van mint a fő­összegben. Ugyanis meghalt állítólag 339 férfi és 307 nő, ez volna összesen 646; ezek kö­zül volt kath. 417 ; evang 51; protestáns 61; zsidó 110; ezek összege pedig csak 639. E mellett teljesen elakarom hallgatni azt hogy a városi halottkém kimutatása ismét más, az eddigiektől eltérő összeget tüntet fel. De ezen eltérések nem oly lényegesek hogy az ered­ményt érezhetőleg alterálnák, azért nem is bocsátkozom annak kutatásába, hogy honnan ereduek azok. De az alispáni és polgármesteri jelentés között feuforgó lényeges eltérés onnan van hogy sok Pápa környékbeli evangélikus lakos auyakönyve Pápán vezettetik; az alis­páni jelentés ezek szülötteit és halottait Pápa városéhoz hozzászámította, mig a polgármester ezt nem tehette, miután azok nem pápai la­kosok ; továbbá előfordul minden esztendőben többször, hogy a közellevő falvakban elhalt zsidók Pápán temettetnek el, az anyakönyvben ezen halottak előfognak fordulni, mig a pol­gármesteri jelentésben nincsen helyük. Az es- ketéseknél is fordul elő ily differentia; az alispáni jelentés szerint 42 zsidó esketés volt, a polgármester szerint csak 32. Úgy hiszem, hogy itt az alispáni jelentésnél csúszhatott be egy tolihiba. Lássuk most részletesen a születéseket. ennek épen megfordítva kellene lennie, mert hisz az idegennel, tehát a bemenővel kell a város magyar szellemét megismertetni, nem a kimenővel. A városnak ennyi jelessége mel­lett sajnálattal kell azt felemlíteni, hogy utczáinak csatornái nyíltak, melyek a vár falai által bezárt levegőt megrontják és talán ennek tulajdoníthatom, hogy ittlétem alatt oly kevés piros pozsgás arczczal találkoztam. — A hírlapirodalom szépen van képviselve több magyar és német lap által, fájdalom mint értesültem, a revolver-sajtónak is van egy lapja, a .Posaune,* mely becsületére legyen mondva nem magyar nyelven jelenik meg. Egy napra szabtam itt tartózkodásomat és igy amint futólagos volt Temesvárnak meg­tekintése, ép oly futólagos annak rövid ismer­tetése. Czéiom egyedül az volt, hogy kiemel­jem, menuyire kepes volt egy alföldi magyar város oly kényeimet biztosítaui lakosainak a milyet csakis Europa legnagyobb és leggaz­dagabb városai tehettek, egyszersmind meg­mutatni, hogy magyar városaink nem ment­hetők, ha fák- és sétányokban hiányt szenved­nek, mert idővel, szorgalom- és kitartással minden valamire való városunk nyerhetne műveltebb kinézést, mint a milyennel most sok rendelkezik. Emelkedett hangulatban távoztam Te­mesvárról Arad felé. A nők, tudjuk nem utaz­hatnak máskép, ha csak ezerféle dobozkát, csomagot, butyrot, kendőt, sat. magokkal nem visznek. Buzgalmuk néha oly magas fokra hág, hogy az élettelen tárgyak mellé, egy-egy kedvencz pincsi, egy-egy kedves mándi élő és érző lény is pakoltatik. Azt azonban, hogy Született 4816 férfi és 4449 leány tehát minden száz leány után több mint 108 férfi. Meghalt 4055 férfi és 3992 leány tehát min­den száz leány után nem egész 102 férfi. Születések járásonkint. Veszprémi járásban születeti 1575 egy születés esik minden 22 emberre. Pápai já­rásban született 1845 egy születés esik min­den 22 emberre. Devecseri járásban született 1722 egy születés esik minden 22-51 emberre. Zirczi járásban született 1963 egy születés esik minden 20 41 emberre. Enyingi járásban született 1091 egy születés esik minden 25 emberre. Veszprém városban született 466 egy születés esik minden 26-78 emberre. Pápa városban született 563 egy születés esik minden 26-25 emberre. Átlag esik egy születés minden 22 61 emberre vagy ezer emberre esik 44 születés. 1877-ben született 9258; egy születés esik 22 70 emberre vagy ezer emberre 44 születés. Születés hitfelekezetek szerint. Kath. született 6093 ; egy születés 20 96 emberre; ezer emberre 47 73 születés. Evang. született 1170; egy születés 19*43 emberre; ezer emberre 51-45 születés. Protestáns szüle­tett 1559; egy születés 30 24 emberre; ezer emberre 33-06 születés. Zsidó született 442; egy születés 27-01 emberre; ezer emberre 37 00 születés. (Folyt köv.) A VIDÉK. nők macskákat is czipeljenek magukkal azt csak a temesvári indóházban láttam. Nem említeném fel, ha valami furcsaság nem tör- téuik velők, ami bármi kedves nővel is meg­történhetik, ha utazási kedvében macskát is visz magával. A macskát természetesen sem kalitkába nem zárhatni, sem szalagon nem vezethetni és így a női leleményességnek mást kellett kigondolni. Úgy történt. Két macskát pakolt három nő egy női fonott kézi kosárba, melynek fedele biborszinű fűző ruhából állott úgy, hogy senki emberfia azt másnak nem tekintnette, mint gyümölcs- vagy egyéb toi- lette-kosárkanak. Magam is aunak tartottam. Egyszerre, hogy, hogy nem, az egyik macska tisztességesen kibújt a kosárból friss levegőt élvezendő. A váróterem közönségének a czi- ezuska láttára mosoly fakadt az ajkán, mit a szép tulajdonosno azzal tett kedvessé, hogy barátomnak és nekem szépecskén megmagya­rázta, hogy ő mennyire szereti a eziezuskát és hogy ő ezt azon faluból kérte el, ahol férjével együtt üdülés végett időzött volt és most viszi haza Kolosvárra. Helyeseltük csupa udvariasságból a magas gusztust. Kis vártatva a három egymás mellett ülő nő közöl kettő kiment a teremből a harmadik vesztére benn maradt. Egyszerre a gondosan félre tett ko­sárka elkezd mozogni és a másik eziezuska is húzva maga után a gyönyörű szép bibor- szinű kosárkát a váróterem közepén oly álla­potban hagyta azt ott, hogy a szegény nő lüle hegyéig elpirult, a váróterem közönsége pedig a szokatlan meglepetés által nevetésre fakasztva hol ide, hol oda kapkodta a lábát, nehogy a kedves eziezus vonzalmának kétség­Népesedési mozgalom Veszprém megyé­ben 1878-ban. Hontmegye, 1879. aug. 8-án. T. szerkesztő úr! Hosszas munka után édes a pihenés. Megérkezett a várva várt szünidő, ki Füredre, Almádira, Budára, Pös- tyéure, vagy valamely külurszági fürdőbe rán- dult, csupán én nem. Honn maradtam, nem azért, amiért... hanem csak azért is ... no, bánom is én, elárulom mások előtt nagyon is világos titkomat — nincs, nem egészségem, hanem pénzem. Tekintetbe véve ezen nem kedvező es nálam mindennapi körülményt, egyéb tevő nem lehetek, mint végig húzódni szobács- kám padozatán — pamlagon jobb volna — lomhán szipákolva pipácskámból s egyről másról elgondolkodva. Pipám is kialudt már rég, pedig füst nélkül gondolkodni nálam teljes lehetetlenség, s ha Jókai pert is indít ellenem, mégis vagyok, habár.- f non cogito.* De miután ebből megélni épenséggel lehe­tetlen s elmémnek némi föividításisszüaséges- tespedésében, betekintettem a ,Veszprémébe, kedves megyei lapomba. Ebben először is szemembe ötlik ,Naplómból* czimű tárcza- czikk, szerkesztő űrtől, s fölébred bennem a vágy B.-Füred kies vidékét bajom orvoslásául fölkeresni, t. i. ha bajomon segíthetek, miután pénzsorvadás nem fenyeget, hanem e betegség nálam már a legmagasabb fokot is elérte. Szemben ezen ténynyel, mi olykor minden becsületes emberen megesik, óhajtásom du­gába dűl, már föltéve, hogy erszényem hasat kapna, szükségem volna először is 28 peu- gocskére, Hont megyéből odautazni. Kérdi tán t. szerkesztő ur hogy annyim sinc3 ? Már hogy is volna ebben a szűk időben, mikor falunkban az első gazdának annyi a búzája, mint a békának tolla. Csodálkozik ön, vagy tán tisztelt olvasóm 7 Pedig tény. Az idei termés oly gyenge, hogy egy szessziós gaz­dának alig jutand vetésnek, leszámítva szűk-

Next

/
Thumbnails
Contents