Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1879 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1879-08-17 / 33. szám

ségletét már saját családjára. A mint látja, 1 szerkesztő ur, az elmélkedésből átléptem a tudósításra, mert biz hanyagsággal vádolhat már. Szerencse, hogy nem Írásom kerül a nyilvánosság elé, különben megismernék, hogy rég hevert már pennám, s tentámnak penészes köpenye mutatkozik. De szerencse, hogy ön azt incognitoban tartja, s igy folytathatom.

Nem szorítkozom épen községünkre, mert ezzel hamar végeznék, megmondván, hogy 31‘/2 gradus a melegség, 8 ha igy tart, Olaszországgal versenyezhetünk maholnap, hanem kiterjesztem figyelmemet környékünkre.

Szólok Szántó-fürdőhelyről, savanyu vizéről, mely tőlünk egy órányi távolságra esik.

Mintha látnám, hogy többen csodálkoznak, mert nem hallották még hírét. Épen azért nem csodálkoztam, midőn Szántóra érve üde tiszta levegőjét élvezve, szép sétatéréin bolyongva, alig láttam ott 20 vendéget S hogy is? Mi magyarok még nevezetesebb gyógyfürdőinket sem igen látogatjuk! B.-Füredre jött 300, mennyi jusson máshová ? Hatásosabbak (?) a külországi fürdők már azért is mert sok pénzbe kerülnek. Ez is egy, mi pénzviszonyunkra hat. — De pardon! nem irok politikai lapba, meg félnem is kell az orvosi kartól, hát ha interpellál, hogy merem én állítani, hogy fürdőink oly gyógyhatással bírnak, mint a külországiak. Pedig higyjék meg a külországot kedvelő orvosok, hogy három évvel ezelőtt N. asszony Marienbadból betegen érkezett meg, rá következő évben pedig Füredről teljesen főiépülve. Hogy mért utazott az idén ismét Marienbadba az az ő titka, teheti, ép úgy mint Leidengroszt, ki egy malmot építtet Léván másfél millió forintért, de van is neki miből.

Most veszem észre, hogy hosszú lére eresztettem levelem. Tehát bezárom, bár nem azért, mert kifogyott belőlem a szusz, hanem azért, mert itt az est, mely egyedüli élvezetem eme szerény faluban, hová kárhoztatva lettem, lebilincselve egy kedves nő kék szemeitől.

Miután szerkesztő urnák jó mulatást és jobb álmokat kívánok mint múlt havi 28. éjjelén maradtam stb.

T{pth József.

Siófok, 1879. évi aug. hó 9-ón.

T. szerkesztő úr! Folyó évi augusztus hó 7-én a siófoki ifjúság a katholikus felekezeti és izraelita hitközség iskoláinak javára dalestélylyel egybekötött zártkörű tánczestélyt rendezett, mely a válogatott díszes vendégek határtalan jókedve mellett reggeli 4 óráig tartott.

A bejött összes jövedelem 103 frt 70 kr. tesz ki, — melyből a legszükségesebb kiadásokra 52 frt 58 kr. fordíttatott, a fent maradt 51 frt 12 kr. tiszta jövedelem pedig egyenlő arányban az iskolaszékek elnökeinek mai napon át lett adva.

Ez alkalommal felül fizettek: Lengyel Viktor Kanizsa 1 frt. Lengyel József Siófok 2 frt. Gerber Ignácz Siófok 2 frt. Lőwentritt Miksa Siófok 1 frt. Bobics Antal Tamási 1 frt. Dr. Neuman Adolf Siófok 1 frt. N-. N. 1 frt. Bayer Antal Siófok 2 frt. Kunossy Ármin Iregh 50 kr. Perczel Lajos Fokszabadi 20 kr. Kovács József Siófok 1 frt. Lengyel Bernát Siófok 1 frt. Butsek Jáuos Siófok 1 frt. Fleischmann Manó Siófok 1 frt. Hecht Miksa Siófok 1 frt. Félisch Antal Siótok 1 frt. Sonnenberg Salamon Siófok 1 frt. Neuman Zsig- inond Siófok 1 frt. Gerber Heinrich Sótok 1

bevonhatlan jelét adva, ezen nem egészen tisztességes állapotban akár czipő-, akár nadrág vagy szoknyához simuljon. Az indulás persze közel volt, a macskát és kosárkát vagy el kellett dobni vagy coupé-képessé mosni. A női elszántság és hajlam a cziczus után az utóbbit választotta. Óriási nevetés közt értesít- tetett a corpus delicti megmutatása által a másik két nő is és rövid tanakodás után a kútnál látjuk a három szép nőt az egyik vizet húz, a másik a nyávogó cziezuskát, a harmadik a biborkosarat tartja a viz alá. Csengetnek, a mozdony egy éleset füttyeut és a tiszta macska tiszta párjával a kedves nő ölén robogva teszi útját Kolosvár felé. Szerencsés utat!

A tanulságot kedves olvasónőim maguk kivonhatják e való tényből.

Utamnak többi része mi érdekest sem tartalmaz, mert többnyire éjjel történt, amikor nem tehettem okosabbat, mint aludtam. Aradon megbámultam a gyönyörű szép és csak néhány nappal az előtt megnyitott índó- házat, melyben előtte való nap Albrecht íő- herczeg jóizűn falatozott; gyönyörködtem Nagyvárad nagy forgalmán, Debreczen hortobágyi pusztáján, élveztem Máramaros üde és tiszta levegőjét, láttam Ugocsa megye dúsgazdag gyümölcstermését, üallottam a hegyaljai szőlőknek a nagy zápor által okozott kárait. Jól éreztem magam mindenütt, de mégis csak legjobban érzem én magam — otthon.

Lévay.

frt. Freud Imre Siófok 1 frt. és N. N. Siófok 1 frt. melyért úgy a felülfizetők valamint az ügy pártolásáért megjelent nemes szivü vendégek, s a nemes czélt elősegíteni törekvő hölgyek és rendező urak fogadják leghálásabb köszőnetemet.

Kovács József.

Várpalota 1879-ik aug. 13.

qA történelem előadása és a% uj tanterv.

Középiskoláink reformjának szüksége any- nyira elismert tény, hogy az új tauterv valóban rég érzett hiányt van hivatva pótolni, annyival is inkább, miután az eddigi gyakori experimentumok tömkelegében az oktatás rendszeressége elveszett, elodázhatlan szükségnek mutatkozott tehát igy egyöntetű, egységes terv készítése, mely kitűzve az elérendő czélt az oktatásnak biztos irányt adjon.

Azonban valamennyi középiskolai tárgy közül alig van egy, mely behatóbb reformot igényelne mint a történet s ennek tanítása s mig a többi tárgyaknál leginkább arról van szó, hogy a tanítás, az egyes osztályok túlterhelése nélkül, egységes terv szerint történjék, addig a történetben nemcsak a tárgy elrendezését, hanem az előadás módját illetőleg is gyökeres reformra van szükségünk. A többi tantárgyaknál többé-kevésbbé észlelhetjük a törekvést, azoknak oly módon való előadására, hogy a tanuló azokból a gyakorlati hasznot is levonhassa, tehát gymnasia- lis tanulmányának gyümölcsét az életben is élvezhesse, mig a történeti előadás még mindig rozzant kocsi módjára a régi kerékvágásban döczög. A modern nyelvészetnek gyakorlati czélja a modern nyelveknek szó s írásban való elsajátítása, hogy az újabb irodalmi termékeket is élvezhesse, a classical philologiá- nak pedig, hogy a classicus írókat megértsük, azok szellemébe hatolhassunk, azoknak poétikai, rhetozikai gyöngyeit, melyek modern szépirodalmunknak alapját képezik, fölfogui képesek legyünk. Igen természetes, hogy a reáliáknak is meg van határozott praktikus czélja az életbeu, tehát a középtanoda a tanulókat annyira előkészíti, hogy azok tanulmányaiknak később a gyakorlati életbeu is hasznát vehessék, megfelelt a társadalom követelményeinek.

De minő gyakorlati czélja van a történet eddigi előadásának? a. tanterv szerint az iskolai oktatás czélja: „a világesemények ösz- szefüggő átuézete s a hazai történetnek a müveltségtörténettel kapcsolatban álló pragmatikai ismerete“ Ezen ez élhoz híven rendeli a IV. osztályban az ókor történetét a császárság alapításúig, az V-ikben az előbbinék folytatását Amenta felfedezéséig, VI-ikban az újkort Napoleon bukásáig, VII-ikbeu a legújabb kor rövid tárgyalását s az államok politikai földrajzának s viszonyainak tárgyalását, a VlII-ikban a magyarok történetét, tekintettel a társadalmi s állami viszonyok fejlődésére, a történeti kútfők ismertetésével.

A mi a tárgyi elrendezést illeti kevés újat találunk a mindössze fontos, hogy a történeti oktatás kezdete a III-ból a IV-be tétetett át. Eddig ugyanis a gymnasium III-ik s IV. osztályában a világ s hazai történetet rövid vonásokban tárgyalták, míg a felső 4 osztályban ugyanezt bőven, minek következménye rendesen az volt, hogy a nagy anyaghalmaznál fogva, csak nagy nehezen végeztették a franczia forradalom történetig, úgy, hogy a tanulók elhagyván az intézetet rendszerint legújabb kor mozgalmairól tudomással sem birtak, az egész terra incognita lévén előttük. Hogy azonban már az also osztályokban is tudomásul bírjanak a világ s hazai történet fontosabb eredményeiről, a történeti oktatás a nyelvészetire támaszkodik, a mennyiben a nyelvészeti olvasmányok rendszerint a történeti mondák s legendák köréből meríttetnek.

Ha azonban tantervet helyesnek tartom is, véleményem szerint annál több újításra van szükségünk az előadás módját illétőleg. Miben áll a legtöbb esetben nálunk a történet oktatása? Elbeszélik a tauulóknak 4—5 éven át az események egymásutánját, a kisebb fiuk bámulva hallgatják az egyes mythi- kus alakok hőstetteit, gyönyörködni fognak talán egyes kiválóbb egyének dicsőségesen viselt dolgaiban sőt meglehet, hogy az ifjúkori ábránd bennük a hőstettek utánzásának goudoiatját kelti. A nagyobb korú tanuló érdekes regénynek tartja az egészet s bizonyára rokonszenvezni fog az ízlésének megfelelő regényhőssel, de végre is a tanuló kellemesen tölti mellette idejét s elválván az iskolától az események láuczolata emlékezetében elmosódik s innét van hogy már az egyetemi hallgatók nagy része alig bir históriai tájékozottsággal. Természetes tehát, hogy mig a történeti előadás az egyes népek harczi s politikai eseményeinek puszta elbeszélésében áll, míg a történet anyagát a száraz nevek s év számok teszik; addig a történetnek gyakorlati haszna nincs, s az idő, melyet a fiú a történet tanulására fordított, elveszettnek tekinthető.

Csillag S.

(Folyt, kör.)

Almádi, aug. 8.

T. Szerkesztő úr! Becses lapjának múlt számában adott ígéretemhez híven megkísértem a fürdői élet ez utóbbi szakának képét vázolni.

Már a .csillagsátoros éj“ elhalványúlt a napnak tüzes mosolya előtt, midőn a zöld borágaktól koszorús fejű halmok közt hallható volt a kis harang ünnepélyes hangjainak hullámzása, tudtára akarván adni az ő nyelvét értőknek, hogy falújában az almádiak előtt nélkülözhetlen Vörös-Berényben, ünnep van, mi búcsú neve alatt ismeretes a reá régen várakozók előtt.

Búcsú, búcsú, mi máskép hangzik neved az itt veendő értelemben, mint ha kedveseinktől vagy az élettől való megválás szomorú cselekményét jelölöd!

Bármelyikben vegyünk azonban részt, annyiban megegyez lelki állapotunk, hogy a meghatottság köntösébe öltözik; s míg a templom védő szentjének ünnepén tartatni szokott búcsú alkalmával, ezen érzet, mi itt ájtatosság fölemel és egyesít legfőbb kedvel- tünkkel, — Istennel, s az ő szentjével, később pedig tán a földiekkel is, mi járuléka a búcsúnak ; addig a másik hosszabb-rövidebb időre, vagy tán örökre is elválaszt mindattól, mit itt lenn szerettünk.

V.-Berényben is volt tehát alkalmunk a búcsún ünnepélyes sz. mise és megható sz. beszéd alatt fölemelkedni és egyesülui a legfőbbel majd később élvezni a búcsú járulékát, — barátaink és ismerősiek társaságát.

Ilyenkor Almádi is ünnepies szint ölt magára. A szőlőtulajdonosok, a régi szokáshoz bíven, ki-kivárják ismerőseiket a búcsúról, mit aztán itt többnyire be is fejeznek víg poharazás közt, ha esetleg másod vagy harmad napra nem halasztják, mi különben összeegyeztethető a fürdői csendélettel.

Ünnep volt tehát most Almádiban is, a búcsút csak úgy megülték a Balaton partján, mint a faluban.

Volt fürdő közönség igen nagy számban; s nemcsak ekkor, hanem, kedvezvén az idő, a következő napokon is oly sokan élvezték a Balaton üdítő habjait, hogy az embernek sokszor hosszabb ideig kellett várakozni egy kis fürdő cabinetért. Azonban reméljük hogy a vállalkozó urak gyakoriabb tapasztalás által szerzett vagy szerzendő meggyőződés után törekedni fognak az ily nemű kényelmetlenség elhárítására is.

Lehetetlen itt meg nem emlékeznem egy, ennél sokkal nagyobb hiányról. S ez az, kogy Almádinak nincs egy hozzá illő vendéglője, hol a rövidebb vagy tán hosszabb ideig is itt időző vendégek, amennyire lehet, kényelmes ellátást nyerhetnének, s nem lennének kénytelenek a mostani kis bódé vendéglősét távolról elkerülni átkozott rósz bora miatt, a mivel sokáig kedvetlenítette vendégeit.

Nem tudom, van-e már segítve a bajon, mert különös kedv és türelem kellene napról- napra megizlelni e bort és tudomást venni a regálé e vidéken való bérlője különös gustu- sának ellenkezőre változtáról.

A meggazdagodás vagy legalább csak a boldogulás is nem ezen az utón érhető el. Épen ez a baj, hogy embereink hamar és könnyű szerrel akarják azt elérni, nem gondolván meg a közmondást: „Lassan járj, tovább érsz* s nem tekintenek tetteikben s benne rejlő igazságra. így azután ne csodálkozzunk, ha egymásután jutnak az ilyen helyiségek azon egyének kezeibe, kik jobb ellátás mellett nagyobb előhaladást is tesznek; kiket azonban épen e miatt sokan gyűlölnek, habár igazságtalanul.

Különben nagyobb tért is szenteltünk már ez ügynek, mint akartuk; ha azonban egy kis sikere lesz, nem sajnálhatjuk.

Mire e sorok napvilágot látuak, Lőrincz is rákiált a fürdőkre Br. uram nem nagy örömére, s attól fogva a fürdői élet is ha- nyatlani fog napról-napra. S ha majd egyszer megsárgul a szőlőlevél, mi alól élő színben tekintenek ki a mosolygó fürtök: hagg zengjen másoknak dalától oh Almádi a te vidéked, mely ilyenkor Bacchusnak áldoz; én pedig akkor már csak emlékeddel mulatom magamat.

HÍREINK,

»Személyi hírek. Br. Fiáth Ferenez főispán ő exeellentiája e hó 12-én akai birtokára utazott. — Köves János, újonnan kinevezett törvényszéki biró úr, e hó 9-én tette le a törvényszéki esküt Kézsmárky József elnök ur kezeibe a törvényszék tagjainak jelenlétében. T. barátunk hivatalos működését a a jövő hó elején kezdi meg. — Br. Baum- garten Emil 13-án távozott városunkból Székes-Fehérvárra, hogy „az ottani postahivatal vezetését átvegye. Őszintén üdvözöljük a báró urat. — V. Sárffy Ignácz úr e lapoknak két éven át buzgó munkatársa, a tegnap reggeli vonattal, Szabó Ferenez úr pedig ama délutáni vonattal hagyták itt Veszprém városát, hogy uj állomásaikra utazzanak.

»Búcsú. - Mindazon t. barátaim és ismerőseim, kiktől elbúcsúznom vagy időm vagy alkalmam nem volt, fogadják e helyen legőszintébb bucsuüdvözletem. Veszprém, 1879. aug. 16. Szabó Ferenez.

»Kóstoló. - A helyi jótékony nöegylet tegnap aug. 16-án a „Györe*-féle kertben szegényei javára „kóstoló*-t rendezett. A belépti díj 20 kr. egy adag étel 10 kr. volt.

»Szomorú halál gondatlanságból. — A polányi erdész két leánya Zirczre szándékozott utazni nővérük látogatására. Atyjuk tehát egy paraszt kocsit fogadott számukra, melynek tulajdonosa egy vén paraszt volt. Nem messze Herendhez nagyobb völgybe kellett leereszkedni, a kocsis azonban úgy látszik gondatlanságból nem kötött kereket. így történt, hogy a kocsi a lovak inait verdeste, a nyaklószíj meg elszakadt, mire a lovak megbokrosodtak. Az idősb leány ugrott ki először a kocsiból és még szerencsésen; a fiatalabb leány akkor készült leugrani, mikor a kocsi dülö- félben volt Figyelmeztették, hogy álljon el szándékától, mit azonban nagy ijedségében talán nem is hallott. Leugrott tehát, azonban czipője sarka megakadt a kocsiban s fejtetőre esett le. Fejes Dániel herendi korcsmároshoz szállították, hol azonban daczára a rögtön érkezett orvosi segélynek nehány órai kínos szenvedés után kimúlt. A szegény szerencsétlen fiatal és szép lány volt neve: Tatasek Clementine.

*Az idők jele. - A helyi takarékpénztár választmánya, mint halljuk, elhatározta a köz gyűlés elé terjeszteni azon indítványát, hogy a jövő és elsejétől számítva a betétek után többé nem 6, hanem csak 5%-ot fog fizetni.

»Megtámadás ittas állapotban. — Sze- leczky István, Kecskeméti marhakereskedő, a gombási csárda mellett mendegélt. Fel volt fegyverkezve egy töltött revolverrel s egy nagy késsel, s e mellett ittas állapotban volt. Egy kocsi jött ez időben arra s azt megtámadta, azonban az épen ott jelen volt város- lődi nehány főldmives által elfogatott s Vá- roslődre, később pedig Veszprémbe kisértetett; itt a szolgabiróság teljesítvén az elővizsgálatot, nevezett egyén további eljárás végett a kir. ügyészségnek adatott át. A további vizsgálatból azonban kiderült, hogy ISzeleczky sem rabló sem útonálló, hanem egyszerűen megittasodott marhakereskedő, tehát az ügyészség véleményéhez képest ueháuy napi letartóztatás után szabadon bocsáttatott.

»Jótékony eső. - Múlt szombaton éjjel és vasárnapon igen jó esőnk volt, mely különösen a kapás növényekre s a szőlőre hatott jótékonyan.

"Betörés. — Rothauser Adolf jeruzsá- lemhegyi városrészben lakó szatócs boltját az illető állítása szerint f. hó 14-ére virradóra ismeretlen tettesek erőszakosan feltörték s pénztárából készpénzben mintegy 4—5 forintot s többrendbeli írásokat és adósleveleket loptak el.

»Föladó leírások. — A közig, bizottság aug. 4-éu tartott ülésében jégeső és vizára- dásokozta károk miatt, hivatkozva az 1876. évi XV. tcz. 49 §-ára, a következő községekben s összegben rendelte el a földadó leírását: Esztergár (jégeső) 115 frt 93 kr. N.-Pi- rith (jégeső) 83 frt 49 kr. N.-Kamond (jég- es) 74 Irt 86 kr. Pap-Keszi (vizáradás) 343 frt 9 kr. Vilonya (vizáradás) 87 frt 11 kr. Dudar (jégverés) 90 frt 57 kr. Lőrinte (vizáradás) 90 frt 20 kr. K.-Kamond (jégverés) 210 frt 97 kr. Öskü (jégverés és vizáradás) 53 frt ‘/2 kr. Kis-Jenő (jégeső) 339 frt 65 kr. M.-Komárom (jégeső és vizáradás) 209 frt 45 kr. Lajos-ivomúrom (jégeső) 463 frt 44 kr. Lepsény (vizáradás) 447 frt 53‘/2 kr. tíz.-István (vizáradás) 151 frt 86 kr. Litér (vizáradás) 361 írt 28l/2 kr. Özilas-Balhás (jégeső és vizáradás) 930 frt 67 kr.

»Balaton-Füred. — A fürdövendógek névsorának 18. és 19. száma szerint Balaton- Füreden 1764 látogató volt.

»Almádiból, K. J. egyik fürdő tulajdonos úrtól, vesszük a következő sorokat: Bátor vagyok soraimmal, azon B. J. almádii birtokosnak az ellenem irt czikkjére megfelelni és tőle bizonyítékot követelni, hogy kivel voltam én csak legkevesbbé is goromba vagy udvariatlan, és hogy kit zsebeltem én ki; vagy kit akarok kizsebelni? — — Hogy engem egy száz meg száz ezernyi csalóhoz hosoulít; ezért elégtételt kérek tőle! — A 10 kros tarifa nem úgy értetik, hogy talán 5 személy 10 krért óraszám foglalja a bódékat! Az meg, hogy kétszer lett követelve valakitől a 10 kr. az nem igaz, az merő hazugság; mert az is úgy történt: hogy kettő fürdött és egy sem fizetett, a B. J. ur pedig szinte oly jó fürdő vendég, hogy iugyen akarna fürdőt; ha pedig mind ily fürdővendég látogatná almádit, akkor bizony még a két aranyat a jogelismerésért sem volnék képes a főt. káptalannak megfizetni; mert B. J. ur azt res- telli, hogy M. A. ur nem kapott családi bódét, de miért? mert még a tavalit sem fizette meg, és igy B. J. úr és családja nem füröd- hetik ingyen.

»Gabona ós magvásár. - A 7-ik nemzetközi gabona és magvásár Bécsben e hó 25. és 26-án fog megtartatni a világkiállítási palota rotundájában a Práteren.