Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1878 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1878-11-03 / 44. szám

alakította; a megérdemelt tapsok teljes elis­merésünket eléggé kifejezték a fiatal művész iránt. A lovagpajtás, az együgyü, de jószivű Dorido — Bállá személyesítésében jó kezekre talált, s kivitele a darab hatásához sokban járult- Szentessy Diegót híven állította elénk, Bercsényinó pedig Florinda szerepében ma különösen megnyerő volt; játékát szép ön­tudatosság jellemzi. Gil Perez (Kó'mives), El- sira (Tóthné), Lamela (Saághy) úgy a duenna Homokayné elismerésre méltóan játszottak. — A vígjátékot a »Szép Galathea“ operette követte, Alszeghi Ilon és Nyíregyházi Vilmos első felléptével. Az előadás egészben véve sikerült; a szoborjelenetet élénk taps fogadta. Alszeghi Ilon kedves megjelenésével, megnyerő modorával, s tiszta csengő, nem erős, de isko­lázott hangjával egyszer mindenkorra biztosí­totta magának a közönség rokonszenvét. Nyíregyházi játéka még gyakorolást kíván, hangja tiszta tenor; de az elfogultság érezhető volt rajta. Szép (Mydás) egészen operette-re termett; kitünően játszott, úgy Taraszovics M. (Ganymed) is dicséretünkre méltó. — A két darab közti időt Balláné magántáncza töltötte be. — Miklóssy úr tapintatos figyel­mét válogatott, nagy közönség jutalmazta. Vasárnap, okt. 27-én Csepreghi nép­színműve „A sárga csikó“ adatott, minden zugában megtöltött ház előtt. — E „Falu rosszával egy színvonalra helyezett“ népszín­művet közönségünk már a múlt sziniidényből igen jól ismeri, azonban soha sem volt a darabbal teljesen kibékülve. Meséje zavaros és sok helyt indokolatlan s ez az, mi megrontja az egyes jobb helyek hatását. — A játszók a siker elérésére mindent megtettek s dicsére­tükre legyen mondva, meg is feleltek a vára­kozásnak. — Alszeghy Ilon (Erzsiké) képezte az előadás központját. Gyönyörű éneke s finom, naiv játéka többször viharos tapsokra ragad­ták a közönséget. Benne a társulat sokat nyert s élvezetes estéknek nézhetünk elé. Miklósy (Csorba) jól adta ugyan a fogházat ártatlanul kiszenvedt csikóst, de csak valljuk meg az igazat, az ily szerepkör nem való neki. Moz­dulata, hanghordozása sokkal drámaibb, hogy- sem ily népies szerepet sikerrel betöltsön. Bállá (Bakaj), Saághy (Gelecséri), Demidor (Peti), Tóth (Laczi), s a többiek igen jól játszottak. Kedden, okt. 29-én, P. Tóth Kálmán „Alfréd“ czímű 3 felvonásos drámája adatott középszámu, de válogatott közönség előtt. A darab a társadalmi élet sajnos kinövéséből meríti tárgyát és uagyonis a maga közvetlen miségében tünteti azt fel. Az érzemények, melyeket fest, meghatók, helylyel-kőzzel meg- rendítők. A bonyulat elég jó, a fej lés fokoza­tos, de a kifejlet rohamos. Nyelvezete tiszta. A közönség tetszését kivívta; a szerző tapsok közt kihivatott, de szerénysége csak a ren­dező Saághy által köszönte meg a kitüntetést. Az előadás sikerült. Balia (Karvay) a buda­pesti németes kiejtést hűen utánozta. Demidor (Alfréd) a könnyelmű és ledér érzés- és élet­módot, majd a bűntudatra ébredt megbánást igen helyesen fejezte ki. Saághy (Varga) mintha egy kissé el volt volna fogúivá; a felháborodott Garamival szemben igen helyes volt akifejtett higgadtság. Saághyné (Lángosné) a nyomor- és szégyentől megtört anyát, va­lamint az anyai szeretet állandóságát még a megbotlott leány iránt is tetszőleg alakította. Tapsokat aratott. Bercsényiné (Mari) a ha­láljelenetet megrendítové tette. Tóthné (Edith) csinos alak volt. Szerdán, okt, 30-án Szentessy Ákos ju­talomjátékául színre jött „Egy krajczár“ élet­kép, 3 felvonásban. — Az életnek komikai oldalával akarta megmutatni a szerző, mily nagy erény a takarékosság. Czéljához azonban annyira alszerű képeket választott, hogy azok nem voltak egyebek, mint amit valóban ko­médiának szoktunk nevezni. — Szentessy (Kaparíj megjelenésekor, mint az est ünne­pélye, egy csinos virágcsokorral fogadtatott, mit játékáért meg is érdemelt. Balta (Bádo­gosig egészen beleélte magat szerepébe. Alakja kitűnő, előadása élvezetes volt. Különben annyira megszokta mar a közönség őt, hogy szinte jói esik szemét rajta legeltetni. Ajánljuk azonban s hagyjon el valamit ját­szási jó akaratából, meiy sokszor túlzásra ra­gadja. Lipcsémé (Orsolya) az ég áldásával nővén s szinte aggasztólag tetézett, sorsával elégedetlen anyát auyira jól adta, hogy játéka valóban életkép volt. Homokainénak (Porti- unkuia) alakja es alakítása feledtető, hogy azon szerep csak ideiglenesen az övé. Bercsényiné (Helena; Demidor (Haugosi) rövid szerepeikben szokott, ügyességünkéi jól hatottak. Taraszovits Margit a „ciorentto“ dalt kissé alant énekelte, egyébként jól. Saághy jól játszott. Jámbory sokoldalúságot mutatott be. Kómives (Jancsi) amily kedves színpadi alak, oly ügyes komikus. Csak öt lássa a közönség, azonnal kedvre van hangolva. Közbeszőtt satyncus dalával megérdemelt tapsokatt aratott. Az előadás egyike volt a joboaknak, s ez bontett némileg leplet a darab silányságára és ez békitete ki a kőzépszámú, de diszes közönséget. Csütörtökön, okt. 31-én, színre került a „Három pár czipő“ énekes vígjáték 3 felvo­násban egy előjátékkal. Az előadás ma nem volt oly tökéletes, mint egyébkor. Kitűnt és szép éneke, mejd otthonias könnyed játéka által az előadásnak élénkséget kölcsönzött Alszeghi Ilon (Léni). Kőműves (Flink) szokott jól játszott de kevesebb élénkséggel, mint máskor. Bercsényiné (Éderj megjelenése kedves volt, de mintha erőtetett hangon be­szélt volna. Szentessy (Stanglmayer) a jég­hideg börzianert ügyesen játszta. Demidor (Nachtfalter) a blazirt lumpot úgy arcza mint játéka által természethűen utánozta. Lipcseinó és Bállá túlzástól menten játsztak. Közönség csekély számmal volt. KÖZGAZDASÁG. Termelési verseny. (Megtartatott Budapesten Mauthne' Ödön magkores- kedö ezég helyiségeiben 1878. octóber hó 15-ón.) A gazdászati és kertészeti téren mint kiváló figyelemre méltó haladást üdvözöltük Mauthner Ödön ezég tavaszi főárjegyzékében közrebocsátott következő felhívást: Hogy a gazdaközönség érdekeltségét a jobb minőségű magvak megválasztása iránt élénkítsem s egyúttal az általam szállított magvak termelési eredményeiről minél tel­jesebb tájékozást nyerjek, a gazdálkodó és kertészet-kedvelő közönséget felkérem, hogy az alábbi feltételek közt 1878. octóber hó 15-én megtartandó versenyben részt ve­gyenek. I. Verseny takarmányrépa ter­melésre. Minden tekintetben legjelesebb répák, u. m. ; 1. Sárga kerek obendorfi. 2. Champion Yellow Globe. 3. Olajbogyóalaku óriás. 4. Leütőwitzi sárga, minden fajtából 2 darab lóvén bemutatandó. Első dij. Egy nagy ezüst serleg. Második dij: Egy gyűjtemény a legkitűnőbb dinnye­magvakból, értéke 20 frt. Harmadik dij: Egy gyűjtemény a legkitűnőbb diuye- magvakból, értéke 10 frt. II. Verseny zöldségtermelésre- A legszebb és leggazdagabb zöldséggyüj- teményért, melyben virágos kel (carfiol), fehér és vörös káposzta, kelkáposzta, kalaráb, sárga­répa, czéklarépa, retek, zeller, petrezselem, párhagyma, saláta, ugorka, bab, borsó, burgonya stb. foglaltassanak. Első dij: Egy nagy ezüst serleg. Második dij: Egy gyűj­temény a legszebb virágmagvakból, értéke 20 frt. Harmadik dij: Egy gyűj­temény a legszebb virágmagvakból, értéke 10 frt. III. Verseny nyári virágokra. Levágott nyári virágok legszebb gyűjteményéért (p. őszi rózsa, Phlox, Zinnia, Dianthns, Tagetes stb.) melyben minden fajtából legalább három darab foglaltassák. Versenydij: Egy gyűjtemény hollandi virághagyma a legkitűnőbb fajtákból, értéke 25 frt. Midőn hazánknak termelői versenyre kelnek, hogy felmutasák munkálkodásuk ered - ményét, midőn Magyarország minden vidé­kének és talajának terményei közül egy-egy sikerültebb gyűjtemény csoportosíttatik köz­szemlére, elmondhatjuk, hogy ez a földmivelési s kertészeti téren olyan mozgalom, melynek horderejétől az elismerést megtagadni nem lehet. E verseny megtartatott. Ha szemügyre veszszük azon körülményt, hogy a versenyt rendező ezégnek vevői több ezerre mennek, úgy aránylag csekély mérvben vettek részt a termelők. „Minden kezdet nehéz.“ Jelen esetben alkalmazható e közmondás, mert más körül­ménynek nem lehetne tulajdonítani a csekély részvétet; miután a ezég oly értékes jutalmakat szentelt a kitüntetett terményeknek é3 a szállítási költségeket is magára vállalta, tehát könnyű alkalom nyilt a gazdaközönségnek a versenyzésre. Azon kellemes reményt tápláljuk, hogy jövő években sokkal nagyobb lesz a részvét ezen üdvös kezdeméuyezes iránt, mely hivatva van gazdasagunkat és kertészetünket oly nagy mérvben előmozdítani. Lássuk a verseny részleteit: A takarmányrépák ritka szép, tökéletes, fajuknak hiven megfelelő és nagy példányokban voltak képviselve. Ezekre ki­tűzött ezüst serleget mint l-ső dijat elnyerte Zlmszky István kondorost földbirtokos, ll-ik dijat Hága József dunaszekcsői főtamtó, III ik dijat tízabó Alajos mezőszentgyörgyi gazda. Azontúl dicsérőleg emlittettek. Ilj Gaál Ferencz Kuuágotáról, Minczér Ede Kis-Kesziről, a sárospataki herczegi uradalom és somáli Bocsánczy Adolf, ez utóbbiuak Wroxton- és Kotüenhoffer-fóle nem versenyző répái. (Bo- csáuczy ur buzakalászai is érdeket keltettek.) A zöldségre szánt ezüst serleget mint I-ső dijat Özv. Pnehorszky Anna Nagyváradról kapta legtökéletesebb zöldséggyüjteményeért. II-ik dijat Beniczky Gyuláné Terbeléden Ill-ik dijat Márton József Debreczenben. Virágversenyre még következő nem versenyző, de szintén Mauthner ezég magvai után nyert kiváló termények: A 92 kilós óriás aranysárga mázsás és a 97 kiló súlyú haragospiros Etampsi óriás mázsás tök-példá­nyok. — A 2 kiló és 20 deka súlyú Bellegard vöröshagyma, két francia sima óriás paradicsom (kitűnő szép példányok) és az 1 kilos sárga répa. — Továbbá Mauthner kertjében termete erfurti óriás bütykös zeller, egyik példány 1 y2 kilo, a másik I % kiló súlyú. A verseny csoportjainak különös díszére váltak Kovásznay Zsigmoud Late rose (késői rózsa-) burgonyái, Glocker Károly Bollisons Talegraf ugorkái és egyéb jeles terményei, Vogl regenskori takarmány- és sütőtők pél­dányai sat. Megvalljuk, hogy az összes verseny tár­gyai, azoknak csoportosítása, a dijak és végre a czél, nagyon kellemes benyomást gyakoroltak reánk és bármely nagyobb kiállításnak díszei lehettek volna. Beméljük, miszerint a jövő évi verseny nagyobb köröket, számosabb kiállítókat fog hódítani, ezen életre való kezdeményezésnek fel­karolása igen fontos közeg a hazai gazdaság és kertészet felvirágozására. A viszontlátásig tehát ezernyolcszázhetvenkilenczedik év október hó 15-éu! Kertészeti füzetek. Hogyan kell a szőlőt frissen tartani ? A fürtöket nem szabad a vesszőről levágni, ha­nem a szőlővesszőből vágunk le egy darabkát amelyen a fürt csüng, természetesen a fürttel együtt, s ekkor a szőlővesszőt egész azon ré­széig, hol a fürttel össze van nőve, egy vízzel telt edénybe tesszük. Ez által megvédtük a szőlőszemeket az összezsugorodástól, mert a belőlök elszálló nedv mindig potoltatik a sző­lővessző felszívása folytán. A hagyma, mint a rovarcsípés ellenszere, A csipésokozta seb ebből a fullánk kivétetvén, a keresztül metszett hagymával bedörzsöltetik. s azon perezben, midőn ez bedörzsölte- tett, a fájdalom megszűnik, a daganat nem keletkezik Egyébiránt nagyon hatásos a kö­zönséges szappan is. (G. L.) A mezei egerek ellen, melyek Németországban úgyszólván állandó csapást képeznek, mind többen sürgetik a hatósági rendszabályokat oly alakban, hogy pl. ép úgy, mint a hernyószedés, egérpusztító egyének \ általi pusztítása az egereknek kőtelezővé té­tessék. Némelyek bizonyos egérszámnak hold­szám szerinti kivetését is ajánlják. Újabban nagy mérvben használják az amerikai és ho- henheimi egércsapdákat. Utóbbiak igen olcsón készülnek már, 3 sőt 2 krajczár darabja. Vidéki lapszemle. Az „Esztergom“ e város ünnepét Kruesz Kri- sosztora Ő méltósága a pannonhalmi sz. Benedek rend fó'apát megérkezésekor és a gymnasiumi nj épület alapkövének ünnepélyes letételét közli. A „Pápai Lapok“ szüret után ez. czikkében írja, hogy nálunk a szöllőbirtok a legtöbb esetben „luxus“ s zsebünkből többet kivisz, mint behoz. A „Sopron“ sommi tekintetben sem találná indokoltnak, sőt egyenesen hibának tartaná, ha a baukfioknak Dunántúl való elhelyezésénél Sopron városa mellőztetnék. A „Somogy“ Írja: igaz, hogy nyakig belesza­kadtunk a bajokba, de ennek sok tényező volt az oka, felülről úgy mint alulról; azért most ne izgas­sunk a megyékben, hanem várjuk az országgyűléstől bajaink orvoslását. A „Vasmegyei Lapok“ polgári iskola-e vagy ipartanoda ez. czikkében azon meggyőződésnek ad kifejezést, hogy a polgári iskolák, a milyen kívána­tosak a leanysarjadékra nézve, ép oly fölöslegesek a fiukat illetőleg; a fiukra nézve az ipartanodák fölál­lítását hozza javaslatba. Egy másik csikkben a föld­birtok veszedelmét abban látja, hogy a kisbirtokok eldaraboltatnak, ami a proletár nép számát növeli. A „Győri Közlöny“ 88-ik sz. „Szövetkezzünk“ ez. czikkben írja, hogy alig van város, mely több rendueli egylettel dicsekedhetnék, mint Győr, hanem aztán igen sokkal úgy van, hogy megcsapja őket a közönség szele s szép csendesen kimúlnak. Újabban dr. Karika Antal ismét egy „irodalmi és művészeti szövetkezet“ alakításán fáradozik. A 89. sz. legyünk készen ez. czikkben nem bízik az orosz kormányban, mely sok helyen szítja a lázadást. A „Vasmegyei Lapok“ hasznos tudnivalók az adóügy köréből, különös tekintettel az általános jöve­delmi pótadóra ez. czikket hoz. A „Székesfehérvár“ 86-ik sz. a nyilt levelek XXXV. hozza. A 87-ik sz. az országos kiállítás végre­hajtó bizottsága okt. 26-án saját helyiségében tartott ülésének határozatát közli. A „Zalai Közlöny“ 86-ik sz. Mauthner Ödön budapesti magkereskedő ezég helyiségében okt. I5-én megtartott termelési versenyt ismerteti. A 87-ik sz. kegyeletesen emlékezik meg a sírok lakóiról. A „Székesfejérvár és Vidéke“ 86-ik Sz ke­ményen megrója a kiállít 's ügy élén állókat a tét­lenség és tájékozatlanságért. Csak üléseznek, tanács­koznak, de semmit se tesznek. — A 87-ik sz. a ha. lottak napja alkalmából megható sorokat szentel a a holtak kegyeletes emlékezésének. A „Keszthely“ Zalavármegye hölgyeihez intéz kérelmet a jelenleg kórházakban sinlödő s a később hazatérendő sebesültek sorsa enyhítését illetőleg. A „Zala“ memento móri ez. czikket hoz. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. Mehner Vilmos kiadó úrnak, Budapest.— Becses soraira magánlevélben válaszolunk. H. P. Temesvár. - Fogadd köszönetünket. Töb­bet levélben. M. i. Tényö. — Nincs semmi nesz, nincs semmi zaj ? H. H. Veszprém. — Vegye köszönetünket. NYILTTÉR* xxxxxxxxxxxxxxx Hirdetmény. Elhalt ifj. Roboz Józsefné hagya­tékát képező veszprémi vágóhiduteza 142-ik számú ház és egy szöllö Almá­diban a Balaton parton legszebb ki­látással — szabad kézből eladó. Értekezhetni bővebben a berhidai körjegyzőségnél. *Aze rovatban közlöttekért nem vállal felelősséget a szerkesztő. xxxxxxxxxxxxxxx XXXXXXXXXXXX XXX HIRDETÉSEK. 125 r 2-1 Árverési hirdetmény. 403. in. 1878. Alulirt kir. közjegyző ré­széről Veszprémmegye árvaszékének f. 1878. évi 4128. sz. alatt kelt végzé­sére való hivatkozással ezennel köz­hírré tétetik, hogy néhai KOYáC8 László volt ó-bányai lakos hagya­tékához tartozó egy darab veszprémi takarékpénztári részvény f. évi november hó II-ik napján d. e. 9 órakor Veszprémben közjegyzői irodámban nyilvános árverésen a leg­többet ígérőnek készpénzfizetés mellett eladatni fog. Hová és mikorra a venni szándé­kozók ezennel meghivatnak. Veszprém, 1878. okt. 29. Kcnessey Móricz, kir. közjegyző, mint árvaszéki megbízott. o o O szükségeltetnek § Kühne Ede, O gazdasági gép-gyárában, Mosony- O ban (a fa széliessége és vastag- O sága az ajánlatnál kívántatik.) Q Q m 2-i p DQnnfinQiiinnQnnftd Felelős szerkesztő és kiadó : LÉVAY IMRE. Laptulaj donos: KRAUSZ ARMIN.

Next

/
Thumbnails
Contents