Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1878 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1878-01-27 / 4. szám
e az üzleti utazás vagy pedig nem. Gondolataiból a kalauz belépése zavarta fel, ki alig hogy belépett, gyanakvó pillantásokat vetett a mágányos utazóra, és rögtön eltűnt. Utazónkat gyötrő sejtelem fogta el, valamely bekövetkezendő szerencsétlenség iránt, és nyugtalanul számította a perczeket, melyeket leutaznia kellett, hogy rendeltetési helyére érjen. „Tisza Lucz“ kiált harsányan a kalauz; a vonat megáll, utazónk éppen ki akar szállni, hogy friss levegő heszivása által csillapítsa le kedélyét, midőn — mintegy sejtelmének igazat adva — két felfegyverkezett pandúr lép a coupéba és egyszerűen megragadják a halálra ijedt elsápadt utazót. Ő segítségért akar kiáltani, midőn a két idegen e szavakkal formed reá. „Ugyan ne tetesse magát a törvény szolgái előtt, kik önt ezennel, mint ki a mádi postarablás és gyilkosság gyanújával van terhelve, a törvény nevében elfogjuk. Kövessen bennünket. „Az utas akkor veszi észre, hogy a belépett egyének megyei pandúrok, és hiába szabadkozik, hogy biz ő Gyöngyös város békés polgára, a pandúrok nem hiszik, előveszik a bűnös tettes személyleirását, melyben szóról-szóra az áll, hogy Mikó József mészáros legény, vörhenyes szakállu, arczán sebhellyel stb. a mi megerősíti bennük a hitet, hogy a magányos utazó nem a mint állítja, terménykereskedő, hanem a rablógyilkosságot elkövetett mészáros legény Szerencsről. Kétségbeesett helyzet! És még csak névjegy sem volt nála, a mi a pandúrok előtt igazolná. Mentő gondolat támadt agyában; összekulcsolt kezekkel kéri a törvény szolgáit, hogy ne késztessék kiszállani, hanem kövessék Mis- kolczig; ott vannak ismerősei, kik személy- azonosságát bizonyítani fogják. „És, ha az úrnál semminemű okmány nincs személyes igazolására, akkor bizonyosan bűnös" e szavakkal rivaltak reá a pandúrok és már hozzá fogtak, hogy kezeit megkötözzék, mire utasunk ijedve dugja kezeit zsebébe, hol fotográfiájával és nevével ellátott permanens utazó jegye volt elrejtve, és melyről roppant ijedtségében egészen megfeledkezett. Ennek felmutatásával hárította el a „Gyöngyös“ szerint a gyanút magáról, és most ő rajta volt a sor, hogy a pandúrokat kíméletlen bánás- módúkért megfeddje. KÖZGAZDASÁG. Kiméljiik-e, mi több, ápoljuk-e a fásnövényeket? (Vége.) Rég idő óta gyanította a tudomány a fáknak, az erdőtesteknek az éghajlatra való befolyását. — Hogy ezt kipuhatolhassák, mint a (B. P. K.) írja: Bajorországban csakugyan állíttattak is fel észleldék, melyeknek feladatok volt: az erdőknek a levegő mérsékletére, — nyirkosságára, — az eső-képződésre, — a légozón tartalmára való befolyását kitudni. — Az eredmény lett: „közép zárlatu erdőkben a talaj évi közepes mérséklete: l-4°—T6° R. alacsonyabb, mint nyilt mezőn. — Ezt köny- nyen megmagyarázhatjuk magunknak, ha tudjuk, hogy az erdei talajt a nyári nap égető sugarai, csak a lombozat áttörése után érik. Továbbá; „tavaszszal az erdei talaj 1 *5°, nyáron: 3 22° R. hidegebb, mint a mezei s igy alább szállítja a légmérsékletet, raig télen melegebb, mint a föld hősugara a fák által visszaveretik, — itt leli magyarázatát azon tény, hogy a fák árnyékában lévő növényzet nincs kitéve a fagyásoknak oly mérvben, mint a nyilt mezőn, mit a t olvasók közül bizonnyára mindenki tapasztalt. — Nyáron az erdő befolyása a nappali legnagyobb légmórsékletre 3-szór nagyobb, mint éjjeli minimumokra, s megfordítva: télen éjjeli minimumokra nagyobb, mint nappali maximumra, ezért következik, hogy mérsékelt földövön, az erdő pusztítások az éghajlatot szélsőségesebbé teszik. — „A lég nyirkossága júliusban több, mint 20% tesz" az erdők tehát az ország éghajlatát, ha nedvesítik, úgy pusztításuk bizonynyal szárazzá teszik. — Becquer 1865. május havában a tudományos academiához felterjesztett jelentésében megczáfolhatlanu) kifejti, hogy Europa, Ázsia- sőt Amerikában az előtt igen termékeny s most legsivárabb tartományok e változást csak nagy terjedelmű erdőségek elpusztulásának köszönhetik, hogy Franczia országban az elhanyagolt vagy elpusztított erdők észrevétlenül a Bretagne sivatagjaivá, a champagne pusztaságaivá változtak. Eső-képződésre is nagy befolyásuk van az erdőknek, különösen köd-, harmat-képződésre ; nyári hónapokban, az erdők sokkal víz- tartóbbak a mezőknél, ezért belőlök források, csermelyek, folyók táplálkoznak, mi kétségen kívül, megbecsülhetetlen adomány. Az erdőknek s erdős vidékeknek ozón-tartalma is jóval nagyobb, mint kopár pusztaságoknak, pedig tiszta egészséges levegő csak az, melyben ozón-tartalom van — oly szükséges ez, mint az éleny — ismét az erdei üdítő levegő. Ebből kitetszik, hogy az egészségre is van befolyása. Ezeken kívül fékezik a romboló viharok erejét, a rohanó vizeket, jó karban tartják a hegységeket, megtartják a lejtők termő talaját, melyek a kihatásoknak átengedtetve, csakhamar szikla-vázzá válnának. Sok helyen nem jobb volna-e a nagy költségekkel emelt romló s pusztuló élettelen akadályok helyett, erőben s ellenálló hatalomban gyarapodó élő erőket teremteni, hol eltűntek ? szükséges-e bizonyítgatni, hogy fenn kell tartani ott, hol megkímélte azokat az ember keze és az idő? Az erdők rendeltetése, elsőrendű szükségletet kielégíteni, nyújtván a fogyasztásnak fő és föltétlenül szükséges tárgyat, tűzi fát s az ipar nélkülözhetlen anyagát. Az itt csak diióhéjban összeszorított fontos körülmények kell, hogy a bűnös önzést, mely nem kis hibája korunknak, félretétetnék velünk, s megtartatnák a nagy német nemzetgazda Roscher eme szavait: „az erdőket a társadalom általános érdekei szempontjából, nem pedig a fiscuséból kell használni.“ Ha ily s ennyi hasznot húzhatunk az erdőkből, miért ne kíméljük sőt ápoljuk a fás növényeket? hisz ezek sokasága képezi amazokat ! Oly talajt, mely mivelve bőterméseket szolgáltat, minden esetre hiba volna arra kárhoztatni, hogy a fában csekély jövödelmet adjon; de a különben kopár -- a mezőgazdaságra használhatatlan térségeket, minők megyénk területén is nem számba vehetlen tért foglalnak el, kétségen kívül előnyös volna befásítani. — Tudok helyet, hol az ottani uradalmi ügybuzgó főerdész a községnek mintegy 300—400 holdra menő ily térségét befásítani óhajtván, nem mást, mint minden háztól egy munkást kért egy napra, czélja kiviteléhez. — Mily csekély áldozat lett volna ez a község lakosságától! s a jövőbe nem tekintő nép, megtagadta szolgálatát! — Azt tartják legtöbb helyen, hogy az ily térségek csak addig használhatók legelőkul, mig eredeti állapotukban maradnak. — Ez téves gondolkodás, mert mig lepörköli a nyári nap heve a gyér növényzetet, mig annak közvetlenül kitéve van; addig ha befásittatnék, a fák árnya alatt sokkal állandóbb s üdítőbb táplálékát találná a legelő nyáj! — Így tehát minden körülmény oda utal, hogy az ily puszta terek a lehetőleg fásittassanak. — E végből ha szabad, úgy bátor leszek, e lapok f. é. 1-ső számában megjelent — M. J. urnák igazi szakavatott- ságot tanúsító: „Ákáczfa-mivelés" czimű czikkére különösen a községi biró urak, mint olyanok figyelmét falhívni, kik leginkább lehetnének munkások a községük terein elterülő — ez idő szerint használhatatlan kopárságokat befásítás által hasznot hajtókká s így értékesekké tenni. — Bizonnyára szép szolgálatot tennének saját maguk-, utódaik- s szeretett hazánknak! Az ily terek befásításánál, kétségen kívül előnynyel lehetne alkalmazni az ákácz — még pedig a fehér ákácz (robinea pseudo ac- catia) ültetést; először mert gyorsan nő, tüz- ereje a tölgyfáéval versenyez, szerszámfának meglehetős alkalmas s mégis a talajban nem annyira válagatós stb. — Magja, mely eléggé ismeretes jutányos árért megszerezhető; a vagy magunk által is szedhető, midőn hüvelyéből kikopogtatva, elvetésig száraz szellos helyen tartandó. — További kezelésére eléggé megtanít bennünket M. J. urnák már említett czikke, mihez még azt kívánom megjegyezni hogy a csírázás gyorsabb elérhetése tekintetéből az elvetendő mag leforrázandó ugyan- de a theoria a leforrázás után a keverés helyett azt ajánlja: a forró viz a ráöntós után 2 perez múlva leöntendő, s miután mintegy 3 perczig a magot s vizet igy állni engedtük, ismét vissza a magra öntendő — s kihűlésig rajt hagyandó. ° Igaz, hogy a két eljárás közti különbség csekélynek tűnik fel; de mégis figyelembe veendő, mert a gyenge csir hamar kaphat megégetést a 3 pereznyi idő alatt, minek rothadás lenne következménye! — Egyébiránt ha a gyakorlat a keverési módot jónak találta, úgy nincs s nem lehet ok, miért más módot alkalmazni? Ez utóbbi eljárást szűk korlátok közé szorított tapasztalásom ajánlani nem engedi; ellenezni pedig M. J. úrral szemben nem lehet. Adja az ég, hogy M. J. ur bölcs tanácsa, ne elhangzott szó legyen a pusztában, de sok követőre találjon! Selmecz, 1878. január 10-én. Jakot Gé\a, erdészacademicua SZERKESZTŐI ÜZENETEK. A „Vasmegyei Lapok“ t. szerkesztőségének. — A csereviszonyt elfogadjnk és lapszemlénkbe mint dunántúli lapot ezután rendesen felveszszük R. M. Kecskemét. — Minden egyes leveledre nyomban intézkedtünk; csodáljuk, hogy mégis hiba törtéut. N. G. Kádárta — Fogadja üdvözletünket; a visszaélést nem szabad eltűrni sehol, különösen ott nem, ahol a bizalmat támadja meg. S. M. Vár-Palota. — Magánsoraink mentek, szíves válaszát megkaptuk. K. B. Bánok-Szent-György. — intézkedtünk. F. Gy. Bánd. — A tárgyilagos felszólalásokat szeretjük; ezek tisztázzák az ügyet, csak arra is kell figyelemmel lenni, hogy feladatunk a visszaéléseket felderíteni és amennyire lehet, javítani. A ,,HaS0n8zenví Közlöny“ t. szerkesztőségének. — Szívesen megteszszük, amikor lehet; egész tárczát is vettünk mi már át a forrás megnevezésével a „H. K.“-böl. M A. Tab. - Becses czikkét jövő számunk fogja hozni; eddig nem lehetett. M. J. Tényö. — Czikkedre legközelebb rá kerül a sor. C8- J. E. Budapest. — Hogy vagyunk? Felelős szerkesztő és kiadó: LÉVAY IMRE. Laptulajdonos: KRAUSZ ARMIN. 114 Tasuti 6-6 magán-felszólamlási iroda Budapesten, IV. országút 11. sz. elfogad szállítóleveleket a kifizetett illetékek átvizsgálása végett s kieszközli csekély díjért az árjegyzék, vagy számolási tévedés folytán netalán többet fizetett összeg visszaszolgáltatását. Minden eféle szállítólevelek a fönu czimzett irodába küldendők. Kieszközli továbbá a vasutaknál előforduló akadályokban a gyors- és közönséges küldeményeknél, úgymint; apodgyásznak megrongálása vagy elveszése, szállítási határidő mulasztása, javak sérülése, intézkedések nem követése, az árunak késedelmes értesítése, és minden erre vonatkozó és történt hiányok kártalanítását. Utasítással és szakmabeli tanácscsal szolgál s utasoktól vagy málhaküldőktől elfogad mindennemű bizományt is, véghezvitel végett. Tiszteletteljesen Reutenauer Konrád és társa. 'áziassziiolMl igen fontos 1 — Szives figyelembe és próbára azoknak kik még nem ismerik, ajánlom helyben és vidéken is széles körben elterjedt és közkedvelt- ségü, általain sajitszerü módon égetett és őrlött kávémat, H 83 V" mely finom és egészen finom minőséggé y ben kapható ; felülmúlja valamennyi _ , m's a kereskedelemben eddig elöforjSSgyby. 'P m dúlt kávénemeket és ezenfelül a használatban ZO%nyi megtakarítást nyújt. Kizárólag kapható nálam 118 KI1NDL S. ‘26-7 füszerkereskedésében Veszprémben. Megjelent s minden hazai könyvkereskedőnél kapható Veszprémben KRAUSZ ÁRMINNÁL. Halljuk a szép szót 1 Magyar felköszöntő (toaszt) könyv, szerkesztette Wajdits József és Bátorfi Lajos. Harmadik javított és tetemesen bővitett kiadás. A díszes keménykötésü könyvnek ára I frt 80 kr. Rajta fiuk vigadjunk 1 Közkedvességü dalkönyv, ötödik bővített kiadás ára I frt 80. diszkötésben 2 frt 80. Rajta fiuk vigadjunk I Magyar dalkönyv, olcsó kiadás kötve 96 kr. Rajta lányok mulassunk! Mulattató kézikönyv, magyar hölgyek számára, gyűjtötte Wajdits József. Ara az 5üJ lapra terjedő szinnyomatu borítékkal ellátott könyvnek I frt 60 kr. Aranymetszésü diszkiadásnak 2 frt 60 kr. .......................... Ra jta párok tánczol- junk 1 Lakatos Sándor táncz könyve, díszes czimboritékkal. Keménykötésü mü ára I frt 40 kr Egy tarisznya osto ba8ág. Humoriszti- kus eszmék, ötletek, élezek egyvelege, gyűjtötte Nevető Vilmos több felfedezetlen tudomány profé sora, ára díszesen kötve I frt 40 kr. Kebelhangok. Újévi és névnapi köszöntések. Irta Hoffmann Mór, díszes nyomatú keraénykötésben ára frt. 20J lapra terjedő, 600 képpel, ára 50 kr Wajdit8 József „Képes népnaptára“ 1878-ra, kötve 50, fűzve 40, kis kiadás 20 kr. Postai rendelések a levél vétele után azonnal teljesítetnek. WAJDITS JÓZSEF, könyvkereskedő NAGY-KANIZSÁN. ■ Í&í Vedd szivemet szived érti Szerelmi levelező könyv, szerelmes párok számára, Szivélyesitől. Csinos borítékba kötve, ára I frt 20 kr. Szegényből lesz gazdag, jé számvetéssel, gyors és biztos segítő minden adás- és vevésnél. Ara kötve e díszesen kiállított zsebkönyvnek 90 kr, Lenormand. A hires ezigánynő igazmondó kártyája, 32 színezett kártyájával magyar aláírással és szöveggel, ára 50 kr. Álmoskönyv, nagy, legújabb egyptomi 6-2 ír • i egy hónapban 100 frtot és még JyI (iKíir ina£asabb összegre rúgó mel- 1 lékkeresetet szerezni egy jóhitelű fízletház képviselete által? Ajánlatokat bármily állású egyénektől közvetít „X. 120* jegy alatt Daube G. L. hirdetmény-irodája: Bécs, 1. Singerstrasse 8. sz. l-i A főtéren 29-ik számú volt Stojanovifcs-fele ház jövő Szent-György naptól bérbe adandó a tulajdonos Fromm Miklós által (lakikGyőrött városház utcza 87, szám.) VARPALOTÁN 3-1 Kereszt vendégfogadó vagy örök áron eladó, vagy 1878-ik Szent-Glyörgy naptól több évre bérbe adandó. Bővebb értesítést nyerhetni V.-Palotán az illető' gazdatisztségnél. ii9 «Jelig-e; 12-7 Mindent megpróbáljatok, a legjobbat megtartsátok! Korcsé osot s börtönnel. Nyissátok fel szemeiteket! Épen most jelent meg : „A bor8ZabályOZÓ“ a leghívebb és legmegbízhatóbb tanácsadó a Iegbizt08abb borjavitásl, nemesitésl és szaporítási eljárásnál, a mi által, ha a tiszta természetes bor már bordókban vau, legalább még egyszer annyi és jóval jobb minőségű bor nyerhető. Gyakorlati útmutató már tisztult fiatal borok nemesítéséhez és szaporításához, és bágyadttá, rosszá lett közönséges minőségű borok javítására. Kiváltképen czéliráuyos rósz bortermő években a minőséget véve^0| Biztos és jó eredményért kezesség vállaltatik. 0| Bizonyítványok százával vannak, melyek valamennyié tanúskodik róla, hogy csakis ez a kezelési mód az egyetlen legjobb, leggyakorlatiabb és hogy könyvünk megszerzői közül nagyon sokan csakis ennek köszönik jómódjukat, sőt gazdagságukat is. 0| Fentebb nevezett mü könnyen érthető irálylyal van szerkesztve, minek következtében minden laikU8, sőt minden gyermek is tökéletesen megérti; különben szives készséggel bővebb Útmutatással is szolgálunk minden dij nélkül, ha könyvünk vásárlói valamiben eligazodni nem tudnának. A könyv ára 3 forint Megrendeléseket vagy utánvéttel kérünk eszközölni, vagy Pe‘ dig a pénz beküldése által e czim alatt: „A Borszabályozó“ kiadóhivatalának WIEN, Taborstrasse „Hotel zum schwarzen Adler.“ Veszprémben, 1878. Nyomatott a laptulajdonos Krausz Ármin könyvnyomdájában.
