Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1877 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1877-04-15 / 15. szám

irodalom. »Jegyzők Lapja“ czímmel Váczon heti közlöny jelent meg, mely czélul tüze ki az egész ország jegyzőinek ügyét pártfogásba venni, a nyomasztó helyzeten erejéhez képest segíteni, az igazságos ügyet védni, szolgálni a közérdeknek s oltalmazni a méltatlanul üldözöttet. A „Jegyzők Lapja* ki fogja mu­tatni, hogy a jegyzők az államgépezet czél- irányos működésének hasznos előmozdítói. Fölhívja az egész ország jegyzőit, hogy közös jólétüknek megteremtésére tömörüljenek, pár­tolják a lapot szellemi úgy, mint anyagi közreműködésükkel. A megjelent első szám előttünk fekszik, tartalmából meggyőződtünk arról, hogy nemcsak igaz ügy, hanem annak méltó képviselője is leend. Előfizetési ára egész évre 4 frt, félévre 2 frt. Az előfizetési pénzek Serédy Géza, kiadó-uyomdatulajdo- noshoz küldendők. Felelős szerkesztő: Felix Mihály; jegyző Sződön, u. p. Vácz. * A »Hasonszenvi Közlöny* czímű folyó­irat e hótól kezdve »Homeopathische Blätter* czím alatt német nyelven is megjelenik, s a hasonszenvi ügynek minél szélesebb körben terjesztésére vau hivatva. A német kiadást is Dr. Dudits Miklós, a magyar hasonszenvi- ügy-pártolók társulatának érdemes titkára szerkeszti.­* Dr. Szombathy Ignácz „A magyarok történelme* czímű művének második része (1270—1526), is megjelent Aigner Lajosnál Budapesten. Ára 70 kr. o. é. A mű a gymnasiumi IV., és a reál­tanodái II. osztályú tanulók számára lévén írva, egyszersmind azoknak eszmeköréhez van alkalmazva; nyelvezete könyeu folyó és vilá­gos. E tankönyv az eddigi történelmektől eltérő módon van írva, ugyanis szező az »Előzményekben* a századok átnézetét ver­sekben adja, mi a tanulást fölötte könnyűvé teszi; a szomszéd országok történelmét is közli ott, hol az a magyar történelem meg­világítását eszközli; fölhasználja a magyar tudományos Akadémia és a magyar Törté­nelmi társulat kutatásainak eredményeit s ennélfogva a többi tankönyvektől eltér tarta­lom tekintetében is; bemutatja az uralkodó házak táblázatait s ezekben még a nőkre és évszámokra is figyelmet fordít. Az elősoroltak nagyban előmozdítják e könyv használható­ságát s mi csak örülünk, hogy iskola-köny­veink száma egy jóval ismét gyarapodott. * Bátorfi Lajos »Adatok Zalamegye tör­ténetéhez* czímű műve III. kötetének III. füzete is megjelent. Valamint az eddigi, úgy ezen füzet is érdekes adatokkal van meg­töltve, elmondhatjuk, hogy élvezettel olvastuk át s ezt csak a szerkesztő tapintatos eljárása, fáradhatlan buzgalma és ügyességének köszön­hetjük. * A Vas Jenő és Dengi János által szer­kesztett »Falusi könyvtár“ második könyve megjelent oktató és mulattató tartalommal. A közelebbi 3. és 4-ik kötet együttesen fog megjeléuni s a »Munkács ostroma* czímű nagyobb költői beszélyt fogja tartalmazni VI. években* Dengi Jánostól. E könyvre kü­lönös megrendelés is elfogadtatik 20 kraj- czárjával. HÍREINK. Azon t. előfizetőinket, kik előfi­zetési összegüket még be nem küldték volna, kérjük, szíveskedjenek azt mennél előbb beküldeni. »Személyi hírek. — Holtán Ernő tábor nők és kerületi parancsnok úr Sckwartz Ró- j bért hadbiztos úrral e hó 9-én érkeztek vá­rosunkba és az itteni honvédosztályt megvizs­gálták. Innen 10 én Körmendre a 8-ik lovas­ezred 2-ik osztályának Körmendről Kőszegre | a 7-ik ezred 2-ik osztályának megszemlélésére j mentek. Hollán Ernő tábornok úr mindent, Schvartz hadbiztos úr pedig a kincstári va- 1 gyónt: ruházatot, fegyvereket és felszerelést, valamint a lóanyagot vizsgálta meg és mind­kettő a legnagyobb rendben talált mindent és megelégedésüket nyilvánítva távoztak 10-én Körmendre, innen Kőszegre. — Kutassy Ig­nácz alezredes úr múlt pénteken tért vissza kőrútjából. — A veszprémmegyei adófelügyelő­ség székhelyén működendő adófelszólamlási bizottság elnöke- és alelnökeül — a belügy­miniszter úr ő Nagyméltóságának 1006. ein. számú leirata folytán — Pöschl Károly és Ányos László urak neveztettek ki. *Plebános-kínevezés. — A lesencze-to- maji megüresedett r. kath. ptebániában gróf Daym Ferdinánd kegyúr kijelölésére az egy­házmegyei hatóság derék polgármesterünk szép tehetségű fiát Dunst Ferencz veszprém- j egyházmegyei áldozárt és bold. Hertelendy Kálmán zalamegyei főispán fiának nevelőjét, a napokban megerősítette. — Kívánjuk, hogy j Lesencze-Tomaj kies vidékén híveinek ragasz­kodásában lelje fel a jó pásztor igazi boldog­ságát. «Köszönet. - Nagyságos és fötisztelendö Sárkány Miklós bakonybéli apát úr a ponnon- halmi székesegyház felszenteltetésére vert ezüst-emlékérmet volt kegyes a helybeli nagy- gymnasium éremgyíijteménye számára adni, miért is a gymnasiumi igazgatóság ezennel köszönetét mond. «Műkedvelő előadás. — A veszprémi ön­kéntes tűzoltó-egylet működő tagjaiból alakult műkedvelő társulat ma, april 15-ón a ,Nap*- vendéglő nagytermében előadást tart. Adatik: ,A nyolezadik pont* vígjáték egy felvonásban és »Süketnek kell lennie* vígjáték egy felvo­násban. Kezdete 7 órakor. «Magyar művész Lipcsében. — Auer Lipót hegedűművész, városunk szülötte, mint a »Leipziger Nachrichten “-ben olvassuk, már- czius 22-kéu adott hangversenyén oly rend­kívüli sikert aratott, hogy mély érzése és elő­adási tárgyilagossága miatt őt Joachim, a hegedűművészek királya mellé állítják. «Veszprém r. t. város törvényhatósága folyó hó 10-kéu tartott bizottsági gyűlésén a gazdasági szakbizottságot megbízta, miszerint a vásárálláson tervezett kút fúratását Belg- hoffer Mihály székesfehévvári városi kútmes- terrel mielőbb kezdesse meg: továbbá elren­delte, hogy a városház épületében levő boltok hivatalos helyiségekké alakíttassanak át; a városmalom kijavíttatásával pedig a városi gazdasági és építészeti szakbizottságokat bízta meg. * A veszprémi helv. htv. ref. egyházmegye f. hó 11—13-án tartotta meg városunkban tavaszi közgyűlését. — A részletes jelentést tárgyhalmaz és tér szűke miatt jövő számunkra vagyunk kénytelenek halasztani; előlegesen jelezzük, hogy veszprémi másod-tanítónak Szokó István választatott meg. »Kitüntetés. — Az 1873-ik évi bécsi vi­lágkiállítás alkalmával Toch József pápai la­kos által jó minőségű pipák készítéséért nyert elismerő oklevél — és Horváth Isabella kis­asszony ugyancsak pápai lakósnő által kiál­lított női kézimunkákért nyert dicsérő oklevél és érem az illetőknek leendő kézbesítés végett, a földmivelési ipar- és kereskedelmi m. kir. minisztérium által a megyei alispáni hivatal­hoz megküldetett. «Jegyzői szigorlat. - April hó 16. 17. és 18-án a t. alispán úr elnöklete alatt kö­vetkező egyének fognak községjegyzői szigor­latra bocsáttatni: Szűcs József szentgáli, Nie­dermann Vilmos pölöskei, Birk Lajos bándi és Fonyó Gyula tótvázsonyi lakosok. «Munkakiállítási ügyek. - A Veszprém­ben május hóban rendezendő vándorgyűlés és munkakiállítás alkalmával leendő ünnepélyek : Szombaton május 19-én d. e. és d. u. a ven­dégek fogadása és elhelyezése; este műked­velő színi előadás; 10 órakor este ismerke­dési estély. — Vasárnap, május 20-án d. e. vendégek fogadása és elhelyezése; 11 és % óra d. e. a munkakiállítás ünnepélyes meg­nyitása]; d. u. 6 órakor kirándulás a kertbe, ezzel egybekötött dalestély, rendezi a buda­pesti dalkör. — Hétfőn, május 21-én reggel tűzoltó dísz-gyakorlat, d. e. 10 órakor a vándorgyűlés megnyitása. Délben közebéd; d. u. 2 órakor kiállítási nagygyűlés és a bíráló bizdttság alakuló gyűlése; d. u. 5 óra­kor a polgári és honvédelmi lövöldében dísz­lövészet; este tánczestély. — Kedden, május 23-án d. e. birálat; este búcsú-estély. — Az adakozásokat gyűjtő bizottság már megkezdte működését és mint a kezdet mutatja, fára­dozásuk szép eredményt fog felmutatni. La­punk jövő számában az egyes gyűjtő-ívek eredményét fogjuk közölni. — A végrehajtó bizottság egyik tagja által értesültünk, hogy a vándorgyűlést és muukakiállítást Gelléri Mór, Ráth Károly, Dr. Szaboky Adolf, Bakay Nándor és Eisenstädter urak is meg fogják látogatni. — Pápay Victor helybeli rajztanár úr volt szíves megígérni, hogy a kiállítási emlék okiratot ő fogja rajzolni és a kiállításon kiállítani. Pápay úr szép ízlése és művészi képzettsége kezeskedik, hogy ezzel is nyer kiállításunk. *A török sebesültek javára. — Egy ma­gát megneveztetni nem akaró úrhölgy a török sebesültek javára egy frtot és egy jó csomó tépést küldött be szerkesztőségünkhöz. Ren­deltetése helyére fogjuk küldeni. *A megyei közigazgatási kezelő- és se­gédszemélyzetben felmerült az eszme kölcsö­nös hozzájárulás által oly alapot, nyugdíj- vagy segélyalapot létrehozni, melynek feladata lenne az elaggottaknak vagy az elhaltak özvegyeinek némi kis nyugdíjösszeget biztosítani Az eszme nagyonis korszerű; ma nap csakis az erők egyesítése által lehet maradandó eredményt felmutatni és biztosítani. Hiszszük, ha a szom­szédos megyék hasonminőségű személyzete az eszmét magáévá teszi, a kívánt czél el lesz érve. * Postahivatal. Az ideiglenesen megszün­tetett tüskevári póstahivatal ápr. 1-éu mű­ködését újra megkezdette. «April 15-ike. - Tisztelt olvasóink kö­zöl talán sokan nem is gyanítják, mily neve­váiosnknak egyik halmát Palatínusnak vagy Palatiumuak hítták, még pedig egy Pales nevű pásztori istenség tiszteletére. Augustus császár oda építette palotáját és példáját követték utódai, Tiberius és Nero. Nero minden magáu épületet lebontatott a Palatiumon, hogy elég helye legyen az ő rezideueziája számára. Nero házát aztán Palatiumnak hítták, és ettől vette nevét minden európai király és császár pa­lotája.*) A római császárok Caesaroknak nevez­ték magukat Julius Caesarról, s ebből a Caesar szóból lett a magyar császár is. A német kaiser sem egyéb, mert a Caesar szót a ré­gibb lóm. császárok korában még kaesarnak mondták s csak később lett belőle cézár. A király nevét a szlávoktól vettük át. Ok kral-nak mondják; ez pedig nem egyéb, mint a nagy frank királynak, Nagy Károly- nak, a neve (Kari). A régi németben charal annyi mint férfi, s innen jön a mai kéri szó, mely ficzkót jelent. Tehát király és kéri egy és ugyanaz a szó. Némely szót a nyelv idő folytával egé­szen degradál. A német schlecht szó pár száz év előtt nem rosszat jelentett, hanem jót; egy régi német költeményben azt olvas­suk: »Gott will nichts tun, als schlechtes* (»Er enwil niht tuon, wan slehtes“), azaz: q üi ni.em a^ar eHyebet tenni, csak jót. » chlecht annyi volt mint helyes, egyenes, őszinte (most is: schlecht und recht), de nyu is tett, mint egyszerű, az egyszerűből ril. li,*Z70,UlUr M'ksa fölolvasÍ8ai * nyelvtudomány- : később egyíigyü, buta lett, ebből haszontalan, s a haszontalanból rossz.**) — A borszesz neve, spiritusz, a latinban szellemet jelent (a bor lelke). Más szavak ellenben avauzsiroztak. Most nagy úr a miniszter, de a latin minister szó nem hogy nagy urat jelentett volna, hanem épen ellenkezőleg ,kis ember* volt (a minus szótól), sőt egyenesen alárendelt ember, »szolga“. Később a korona szolgáit nevezték minister-eknek, s így jutott a miniszter szó mai jelentéséhez. (Minister-nek ellentéte a latin magister, nagy ember, .gazda*; ebből lett a ném. meister, a magy. mester.) — Ép úgy avanzsirozott a német brav szó. A latin pravus szó a. m. rósz, gonosz. Az olaszok különösen a bérlett gyilkost nevezik bravo- nak. A francziábau brave már nem gyilkost jelent, hanem csak merész, bátor embert. A németek pedig nem csak a bátort mondják brav-nak, hanem átalában minden derék em­bert. Tehát brav hajdan gonoszát jelentett, schlecht pedig jót. így lesznek az utolsók elsőkké s az elsők utolsókká. •Némely szó első tekintetre egészen mást látszik jelenteni, mint a mit valóban és ere­detileg jelent. Az egyház szó nem egy házat jelent, hanem szent házat; mert volt azelőtt a magyar nyelvben egy ,egy* szó, mely szentet jelentett. Most is van egy falu, melynek magyarul Egykő a neve, németül pedig Hei­ligenstein (minthogy azonban az egy szónak ez a jelentése feledésbe ment, a nép Hegykőt *) U. o. csinált belőle). — Azt mondjuk valakiről, hogy lesüti a szemét. Ennek nyilván semmi köze sincs a sütéshez, s csakugyan ki van mutatva, hogy volt egykor még egy sütni ige, mely annyit jelentett, mint »elrejteni*; ettől származik a sötét szó is. A huszár nevéről némely tudósok azt hitték, hogy a huszas számtól van így ne­vezve, mert régente minden húsz jobbágynak kellett egy banderistát kiállítani; egy költő pedig (Sárosy Gyula) azt mondja: »A huszár név onnan ragadt a huszárra, Hogy egy halálának mindig húsz az ára.* Pedig huszár eredetileg nem is magyar szó, hanem a'ctSli szlávoktól jött hozzánk, kik hursar-nak vagy gusar-nak nevezték a portyázó könyű lovast; ők pedig a gusart az olasz corsaro-ból csinálták. A káposzta is kölcsön vett szó és ere­dete szerint fejet jelent, de a nép onnan magyarázza, hogy Káp hozta és lakodalomkor ezt a verset mondja rá: ,Itt a jó tál étel, az áldott káposzta, Melyet országunkba Káp nevű úr hozta.* (Érd. Népd. I. 137.) Legérdekesebb azonban a tubarózsa. Ez eredete szerint épenséggel nem jelenti a ga­lamb rózsáját, hanem gümős növényt (lat. tuberose.) A nyelvtudománynak azt az ágát, mely így az egyes szavak eredetét és történetét iparkodik földeríteni, szófejtésnek vagy ety- mologiának nevezik. Hogy a szavaknak ere­zetes nap ez a mai april 15-ike. Aki e mai napig múlt 1876-diki adóját be nem fizette, az a törvények értelmében választói jogától megfosztatik és ezen évben nem választhat. «Födött lovarda. — A honvédelmi mi­nisztérium, mint értesülünk, megvétette a helybeli honvédlaktanya közelében lévő Tal- liánné-féle házhelyet, melyen téli födött lo­vardát szándékozik építeni. «Szombathelyen, mint a „Vasmegyei Közlönyében olvassuk, a f. h. 5-én tartott népes közgyűlésen Dr. Kuucz Adolf, főgymu. igazgató indítványa egy felállítandó városi közkönyvtárt illetőleg, melyet már a múltkori közgyűlés lelkesedéssel elvben elfogadott, ér­demleges tárgyalás alá került és a polgár- mester elnöklete alatt egy három tagú bizott­ság küldetett ki, hogy ezen üdvös eszme ki­viteli módozatairól részletes javaslatot dol­gozzon ki. «Vizes-kádak. — Városunk minden ne­gyedében vannak vizes-kádak, melyek tüzese­tekre szánvák. Egyik-másik ezek közöl' oly ronda állapotban van, hogy szinte undorodik az ember tőle. Nem ártana, ha ezek tisztán és vízzel telve tartatnának; magától értetik, hogy a viz olykor-olykor felfrissítendő, nehogy dögleletessé váljék. Enyingi hírek. — A katholikus isko­lákban e hó 6-kán tartattak meg a félévi vizsgálatok, melyek a tanulók szép előmene­teléről tanúskodtak. — A nmlgú tanügymi- niszter rendelete folytán buzgalommal látnak már több helyen az iskolai könyvtárak létre­hozásához; az enyingi izr. iskola is bír már évek óta ilyennel, de még eddig nem ered­ményezte azt a szellemi hasznot, amit attól joggal meg lehetne várni, — A mező-szent- györgyi izr. iskolában az ott működő Winter- nicz Jakab tanító legjobb akarata mellett sem képes sikert felmutatni, oly kevés tan­eszköz áll rendelkezésére. A tanfelügyelő úr szíves figyelmébe ajánljuk. Tdpai hírek. — Miután az e hó 7-éu tartott városi közgyűlésen a polgármesteri jelentés felolvastatott, megyei alispán úr át­irata, mely szerint a helybeli orthodoxok neve »törvényhfí autonom orthodox izr. hitközség* a haladó községnek „izr. hitközség" a neve, tadomásul vétetett. Löwenstein Adolf ortho­dox elnöknek a dolog nem volt ínyére, de a közgyűlés az ő alaptalan fecsegéseire nem hederített. — A számvevői hivatalra reflec- táltak Mayer J., Csoknyay és Vélsz Károly urak; az utóbbi kapott legtöbb szavazatot. — A pápai közönség nagy megelégedéssel fo­gadta Koréin pápai uzsorásnak a veszprémi törvényszék által történt fogságra itéltetését. — Süsz Bernát helybeli kereskedő, a híres Simon testvére megbukott. A passiva igen nagy. Rendőri hírek. — Tek. Kenesey Móriczné f. hó 13-án, a hetivásár alkalmával, 30 frtot vesztett el; még eddig nem találkozott oly jólelkü egyén, ki azt jelentette volna. — A f.-örsi bíró kamrája feltörői, kik többnyire vámosi juhászok, elfogattak. Az illetőnek min­den kára megkerült. A tettesek pedig várják megérdemlett büntetésüket. «Tanügyiek. — Felhívás a néptanítók­hoz. A nagyméltóságú vallás- és közoktatási m, kir. minisztérium, f. évi márczius 20-án 5716. sz. a. kelt rendeletével, — az 1875. évi 32. t. ez. 2. §-át, — oda módosította, detibb alakját megtaláljuk és változásaiknak okát megértsük, arra szükséges a hangtannal való foglalkozás, mely az egyes hangok kelet­kezését és változásait vizsgálja. Lássunk ebből is egy pár példát. Mért mondjuk bones, ejcs, fűcs, (bonts, ejts, fűts), holott azt kellene mondani bonty, ejty, fűty, (bontj, ejtj, fűtj), mint mondjuk adj, verj, állj? Erre a hangtan azt feleli: a ty hangnál (bonty) a nyelv hegyét egészen a lágy ínyig vissza kell görbítenünk; ha valamivel előbbre tartjuk, mikor e hangot kimondjuk, akkor nem ty-t hallunk, hanem cs-t. Már pedig a beszélő rendesen iparkodik mentői könnyebben és kényelmesebben kiej­teni a szókat; minthogy tehát a ty kiejtésére nagyon hátra kell hajtani a nyelv hegyét s ez nyelvünket kissé megerőlteti, inkább cs-t mondunk helyette. Azért nem mondjuk bontj, hanem bonts. Ép úgy mondjuk bácsi e b. bátyi; s a székelyek néhol kescsü e helyett kesztyű. Legközönségesebb azonban a kis gyermekeknél, hogy a nehéz kiejtésű ty he­lyett cs-t mondanak. Bizonyosan mindenki hallott már gyermekeket így beszélni: kucsa, hajcsa, (hajtja), bácsám, acsám. (Vég* köv.) Dr. Simonyi Zsigmond.

Next

/
Thumbnails
Contents