Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1877 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1877-05-27 / 21. szám

lök csekély kivétellel ugyanazok voltak és így lapunk 18-ik számában mondott ítéletünk ezen eló'adásra is alkalmazható. Szép haladást veszünk észre Suli Mari in-hölgynél (Lidi), ki szende alakja és szabatos hanglejtése ál­tal nemcsak a közönség tetszését, de tiszte­lőinek koszorúját is kiérdemelte. Kanczler Mari (Margit) mint a raiuap, játszi kedvében volt; Biró Margit urhölgy (Máli), kit tisztelői szép koszorúval jutalmaztak,drámailag alakította az atyai parancs és a szerelem közti küzdelmet. A férfiszereplőkre is áll minapi véleményünk, csak Szumzer János urat (Baltafy) kell ki­emelnünk, ki ez alkalommal teljes megelége­désünkre játszott. Közönség elég szép szám­mal volt. *A kiállítási bíráló bizottság követke- zó'kép alakult meg: Elnök: Véghelyi Dezső, jegyző: Krausz József. I. csoport: női kézi­munka, gazdasszonyi készítmények, élelmi sze­rek. Elnök: Véghely Dezsőné, előadó : Gelléri Mór. II. csoport: faipar. Elnök: Benkő István, előadó: Rápoch Sándor. III. csoport: fonó-, szövő-, ruházati és bőripar. Elnök: TőzsérKrist., elő'adó .• Kabók Imre. IV. csoport: vas-, lemez- és érczipar. Elnök: Dukavics Sámuel, előadó: Ruttner Sándor. V. csoport: írásbeli és el­méleti dolgozatok, díszművészet. Elnök: Lévay Imre, előadó: Zvicker Ferencz. — A bírála­tok megkezdése előtt a veszprémi iparosok testületileg tisztelegtek a kiállítás helyiségé­ben Gelléri Mór és Véghely Dezső uraknál és meleg szavak kíséretében elsőnek a hazai iparszakirodalom fejlesztése, a vándorgyűlés és munkakiállítás körül szerzett kiváló érdemei elismerésül, utóbbinak a helyi ipar és a kiál­lítás körüli tetemes fáradozásainak némi ju­talmául díszes müvü ezüst tollat nyújtottak át. A két kitüntetett megható szavakban kö­szönte meg a derék iparosok e megemlékezé­sét és megígérték, hogy a hazai ipar fejlesztése érdekében továbbra is hasznos működést ki­fejteni és az általánosan nyilvánuló bizalomra magukat érdemessé tenni hazafiui kötelessé­güknek fogják tartani. Az emelkedett szellemű beszédek után az együttlevő iparosok ünne­pélyes hangulatban távoztak. ♦Meghívót vettünk a veszprémi növen­dékpapság pázmányköre által 1877. junius 3-án IX. Pius pápa ő szentsége 50 éves püspökségének emléke alkalmával tartandó ünnepélyre. Műsorozat: Megnyitó beszéd. Tartja Rada István, elnök. „Erinnerung an Josef Strauss.“ Fahrbacli Fülöptől. Előadja az intézeti zenekar. „A dalnok búja.“ Arany Jánostól. Szavalja Kozma László. „Magyar népdalok.“ Tisza Aladártól. Előadja a zenekar. „Alkalmi beszéd.“ Fölkér Józseftől. Felolvassa a szerző. „Örömdal.“ Férfi négyes, Seyler Károlytól. Előadja az intézeti énuekkar. „Az én lakásom.“ Tompa Mihálytól. Szavalja Guz- mics Antal. „Meter-polka.“ Fahrbach Fülöp­től. Előadja a zenekar. „Örömhangok IX. Pius 50 éves püspökségének emlékünnepén.“ Költemény, Rádi Istvántól. Felolvassa a szerző. „Zengj még egy dalt.“ Donizetti „Lammer- moori Lucia“ czíinű dalművéből. Előadja az énekkar. „A bűnbánó“ Tárkányi Józseftől. Szavalja Fölkér József. „Kohlrösel.“ Előadja a zenekar. Elnöki zárszó. „Magyar népdal- induló-“ Fahrbach Fülöptől. Előadja a zene­kar. Kezdete 4 órakor. ♦Kiállításunknak mindenesetre legérde­kesebb látogatói közé tartoznak a b.-füredi szeretetház ifjú tagjai, kik szerdán délelőtt nevelőik kíséretében zászlókkal dobpörgés közt sétáltak be Veszprémbe. Az örömet, mely az ifjak arczain sugárzott, midőn a kiállított tár­gyak tarka-barka csoportjain legeltették sze­meiket, elképzelheti mindenki, ha gyermekko­rának zavartalan örömnapjaira gondol vissza. A lövőidében, hova az ifjú sereg a kiállítási helyiségből ment, találkoztak a főispánná ő méltóságával, ki szeretetteljes leereszkedő mo­dorával társalgóit velők. Minthogy pedig az ember nem csak lélek, városi hatóságunk a Látos-féle étkezőben gondoskodott arról, hogy a testnek is kijusson a magáé; az ebédet, hogy az ifjú lábak annál könnyebben bírják a visszagyalogolást, a lövöldéi vendéglős 1 — 1 pohár sörrel toldta meg. *A végrehajtó bizottság szívességéből városunk tanintézetei e rendben látogathatták meg ingyen a kiállítást: május 24-én d. e. 9—12. az angol kisasszonyok, d. u. 1—3. a nénikék intézete; d. u. 3-7. az izraelita iskolák; május 25-én d. u. 2—5. a gymna­sium növendékei; május 26-án d. e. 7—12. a róm. kath. elemi tanodák; d. u. 1—2. a református iskola és végre ma vasárnap az összes iparos tanonczok és kereskedő-tanulók. Fogadja a végrehajtó bizottság ezen inté­zetek nevében őszinte köszönetünket. “Jegyzői szigorlatokra f. é. junius hó 1. 2. 6. és 7-én következők bocsáttatnak: Nagy Antal devecseri, Újszivi Ernő kis-czeli és Hetesy Dániel város-hidvégi lakósok. “Becsületes találó. — Kaiser Paula ur­hölgy, ki f. hó 17-én családjával Dörögdről Veszprémbe indult a pünkösdi ünnepeket legitt rokonai körében töltendő, útközben a Nagy- és Tóth-Vázsony közt elterülő ország­idon körültekintvén vajon minden rendben van-e, — nem csekély rémületére mintegy 500 írt értékű ékszerdobozának hiányát ész­lelé. Habozás nélkül visszahajtatott egész Kapolcsig nem mulasztván el a velők talál­kozókat jól szemügyre venni; ezek közül néháuy gyanús kinézésű vándorlegény ki is kerestetett s neveik valamint illetőségi helyök följegyeztetett: szóval minden irányban meg­tétettek a szükségesnek látszó intézkedések. Hét órán át sikertelenül folytatott Dlysses-i utazástól kitnerülve Veszprémbe hajtatott. 18-án nevezett urhölgy a netáni siker remé­nye fejében újból Dörögd felé útra kelt, a közbeeső helységekben szorgosan tudakozódott; fáradhatlau nyomozásának eredménye Kapolcs helységében a neki mennyei hymuusként hangzó azon hír volt, miszerint ékszerdoboza a Petendi biróné birtokában van, ki azt a hetivásár alkalmával Veszprémbe menvén, az utón találta. Örömtől repeső szívvel indult a kijelölt helyre, hol összes ékszereit érin­tetlenül meg is lelte. A becsületes biróné dúsan megajándékoztatott. *A veszprémmegyei lótenyésztés emelé­sére engedélyezett lótenyésztési jutalomdíjosz- j tás f. évi julius hó 30 án Veszprém városában i fog megtartatni, mely alkalommal következő [ államdíjak lesznek kitűzve: I. sikerült szopós | csikóval bemutatott anyakanczák számára, melyek jól ápolt, egészséges és erőteljes álla­potban vannak s a jó tenyészkanczák kellé­keivel bírnak: 12, 10, 8, 6, 5. 5 db arany. II. Három éves kanczacsikók számára, melyek kitűnő tenyészképességet ígérnek: 10, 8, G, 5, 5 db arany. — Minden tekintetben kitűnő mén- és kancza-csikókat a kitűzött díjakból pályázaton kívül is jutalmazhat a díjosztó bi- ! zottság. Ezen államdíjakra pályázhat minden veszprémmegyei tenyésztő, ha községelőlj árói bizonyítványnyal igazolhatja azt: hogy a szo­póscsikóval bemutatott anyakancza már a csikó születése előtt sajátja volt, vagy pedig, hogy a kiállított hároméves kanczacsikó egy, az ellés idejekor birtokában volt anyától származik és általa neveltetett. A pályázatból csak az au- gol telivér lovak vannak kizárva, — minden egyéb fajú — akár nagyobb, akár kisebb te­nyésztő által nevelt ló, az aranydíjakra kivé­tel nélkül pályázhat; ha azonban valamely ménestulajdonos vagy bármely más díjnyertes pályázó a nyert aranydíjat a közügy érdeké­ben a helyszínén újólag pályázat alá kívánná bocsátani, úgy kitüntetésül a díjak szerint fokozatosan osztályozott arauy-, ezüst- vagy bronz-díszoklevelet fog nyerni. A bemutatott lovak megbirálása, valamint az odaítélt díjak kiosztása is. egy e végre alakult vegyes szak- bizottság által azonnal a helyszínén fog esz­közöltetni. Hogy a díjosztó bizottság kellő időben megtudhassa valamennyi pályázó ott­létét, köteles minden pályázó a kijelölt nap reggelén a veszprémi helyhatóságnál jelent­kezni, hol további utasítást nyerend. Kelt Budapesten, 1877. május hó 2-áu. A földmi- velés-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. mi- nisterium. ♦Felhívás. Van szerencséin a t. kiállí­tókat értesíteni, hogy tárgyaikat f. hó 28-ától azaz hétfő reggeli 7 órától kezdve visszave- hetik. Benkő István, a végr. biz. elnöke. ‘Felhívás a t. ez. gazdák és iparosokhoz. Az 1878-iki párisi világkiállítás íigyébeni soproni vidéki bizottság f. évi ápril hó 17-én megalakulván, ez a nagym. m. kir. fölmivelési, ipar- és kereskedelmi ministeriumnak f. évi május 2-án 116. p. s. k. sz. a. kelt rendele­tével helybenhagyólag tudomásul vétetett. A bizottság működését azzal véli megkezdendő- nek, hogy a területebeli mind azon gazdákat és iparosokat, kik magokat képeseknek érzik, szakukban valami kiválót, példányszerüt és di­cséreteset előállítani, vagy ilyet már előállí­tottak, ezen kiállításra figyelmeztesse és őket az abbani részvétre felhívja. Azonban kellene> hogy az illetők elhatározásukkal siessenek és a munkát, ha még nem történt volna, azonnal megkezdjék, mivel a kiállításra szánt tárgyak legfölebb f. é. junius hó 15-ig ezen vidéki ki­állítási bizottságnál bejelentendők. A kiállítási bizottság a kiállításra jövő tárgyakat megte­kinteni és azoknak elfogadása iránt gondosan és részrehajlatlanul határozni fog. A kiállí­tásra küldött, valamint az el nem adott és visszaérkező tárgyak minden vámfizetés alul feloldvák. A kormány igyekvő lesz a kiállítási tárgyak szállítása tekintetében a bel- és kül­földi vasutaknál díjmérséklést kieszközölni. A hazai kiállítók érdekében, kiállítás időtarta­mára Párisban különös közegek fognak felál­líttatni. A kiállítás megnyitása 1878. május 1-ére van kitűzve. Helypénz a kiállítók által nem fizetendő. Minthogy a kiállítási tárgyak e vidéki kiállítási bizottsághoz küldendők, ez az elmálházást azon tárgyaknál, melyeknél azt a kiállító a továbbküldés alkalmával nem te­heti, a legnagyobb figyelemmel eszközölteti és a kiállítási tárgyaknak a központi kiállítási bizottsághoz való elszállításáról gondoskodni fog. Ezt előre bocsájtja, az alulirt vidéki ki­állítási bizottság a területebeli gazdákat és iparosokat az újabban megnyílt versenyben terményeikkel való minél számosabb részvétre felhívja, mi különösen a bortermelők részéről kívánatos, miután becsületbeli kötelességnek tekintendő, hogy ez alkalommal Magyarország földmivelése és ipara méltón képviseltessék, terményeinek becse a nagy világpiaczon álta­! lános tudomásra jusson, a hazai termelésnek jó hire a legtávolabb külföldre elterjedjen és hogy ekként az annyira kívánatos kiviteli ke­reskedésnek minél tágabb tér szereztessék. Ezen czélnak elérésére a bizottság az egyes csoportozatok szerinti gyűjteményes kiállításo­kat tartja legalkalmasabb eszközökül, miért is különleg igyekvő leend, ilyes gyűjteményes kiállításokat létre hozni A kiállítási bizottság egyáltalán nem ismeri félre az általán felette j kedvezőtlen viszonyoknak befolyását, sőt el­lenben azokat igen is jól méltányolni tudja, ; de reményét helyezi a lakosság hazafiságába és áldozatkészségébe ott, hol arról vau szó : hogy a\ önálló Magyarország feladata, egyrészt becsületbeli kötelességet teljesíteni, másrészt pedig létének teljes jogosultságát beigazolni. Ezen reményben a bizottság azon meggyőződést neveli, hogy Magyarország az 1878-diki párisi világkiállításon méltóu kép­viselve leend. Sopron, 1877. május 5-én. A kiállítási vidéki bizottság. ♦Múlt számunkban hozott azon hí­rünkre, hogy Karácsony János ősii gyám el­tűnt, a „Székesfehérvár és Vidéke“ azon ész­revételt teszi: „Mint hírlik, holttestét a Sár vizében Czecze felé megtalálták.“ “Schlacher háború-térképei. — Az eddig megjelent és az orosz-török háborúra vonat­kozó térképek között különösen Schlacher kapitánynak és a bécsi katonai akadémia tanárának térképei érdemlik meg, hogy t. közönségünknek figyelmébe ajánljuk. A térkép öt nagy részből áll és mind helyrajzi- mind színezetileg tökéletesnek mondható; az ára mind az ötnek együttvéve 1 frt 25 kr. vá­szonra feszítve 3 frt 50 kr. A térkép minden még a legkisebb falucskát is mutatja és így magasabb igényeknek is megfelel. Kapható Bécsben Faesy & Frick cs. k. udvari könyv- kereskedőnél, Graben 27. ♦Hazai posztó. — Kiállitáaunkon öröm­mel nézte mindenki a kőszegi posztó kelmé­ket, melyek mind miség-,mind minőségre nézve iparunknak e téren szép haladását jelzik. A kelmék itt árába bocsáttatnak és már többen vásároltak is azokból Aki a hazai ipar iránt némi érdeklődéssel viseltetik és szüksége is van posztóruhára, ajánljuk, vegyen, hogy ne csak tetszetősségéről, de tartósságáról is legyen alkalmunk meggyőződni. “Az igazság gyors keze. — Múlt csütör­tökön reggel kirabolták a bogiári postát; a kocsis, kire rálőttek, megmenekülvén feljelen­tette és megközelítőleg le is írta a tetteseket a bogiári bíró előtt. A biró nyomban maga mellé vett egypár csendlegényt és nyomukba indult. Sikerült is még az nap délután a hal­lott leirás nyomán a két jó madarat Balaton- Füreden a savanyú viz mellett ép akkor meg­csípni, mikor egy asszony, állítólag unokahuguk által, bort hozattak a forrás mellé. A nyomo­zásnál kisült, hogy a tettesek csakugyan ők voltak; meg is találtak nálok 2043 forintot és a póstazacskót, ezen kívül pisztolyt és bo­tot. Kinézésök után Ítélve jómódú parasztok­nak vélné az ember. Kiállítási vendégeink ép akkor B.-Füreden voltak és így szemtanúi lehettek a derék bogiári bíró erélyes intéz­kedésének. “A Tallián-kút. — A vásártéri kút fúrása lassan, de folyton halad előre; eddig három munkás 22 munkanap alatt négy ölnyire hatolt le a vörös márvány-kősziklába. ♦Tanügyeik. — A dr. Sehermann Adolf által szerkesztett „Test- és egészségtan“ czí- mű könyv szakértők beható vizsgálata alapján a ^ képezdei tanárok számára vezérkönyvül, a képezdei növendékek számára pedig olvasó­könyvül ezennel ajánltatik. — Riier Györgynek a soproni kath. tanítóképezdében 1866. aug. 4-én^ 7. sz. alatt nyert s állítólag elveszett tanképesítési bizonyítványa másodlatban kia­datott és így az eredeti bizonyítván érvény­telennek nyilváníttatik. — Kovács Imre és Vas János hevesmegyei egri születésű, egri főgym- nasiumi I. oszt. tanulók, erkölcsi síilyedtség és lopás miatt az ország valamennyi közép­tanodájából kizárattak. Pápai hírek. — Mannsberger színtár­sulata működik a nyári színkörben. — Pün­kösd napján a városi rajziskolában az iparos tanonczok rajzai kiállíttattak. ♦Közegészség. — Az egészségi állapot a lefolyt héten városunk területén a múlt hetié­hez képest nem tüntetett föl említésre méltó változást. rDr.Jischer ‘Béla. Elhaltak máj. 18. - 25. Máj. 18-án Eisenbarth István, 5 éves, hörglobban; máj. 21-én Vörös István, 5 éves, agyvelővizenyőben; máj. 21-én Herczeg György, 49 éves, agyvelőlobban; máj. 21-én Eisinger Ilka, 3 hetes, veleszül. gyengeségben; máj. Madlovics Mária, 2*/2 éves, sorvadásban; máj. 22-én Szabó Katalin, 1% éves, béllobban; máj. 23-án Kamarell Józsefné, 33 éves, tüdő­sorvadásban; máj. 23-án Sulmán János, 45 éves, gutaütésben; máj. 24-én Vencze Terézia, 8 éves, tüdősorvadásban; máj. 24-én Pap Mária, 3 hónapos, hörglobban; máj. 25-én Szőllősy Kálmánná, 22 éves, tüdőgiimőkór- ban. — Született 4 fiú 3 leány. “Házasságra lépett: Freund Sámuel Ransburg Nanettával, Veczkó József Lőrincz Máriával. Magyar Lajos Szél Máriával. Időjárásunk május 19—26. Máj. 19. Sz. r. — dél. — este esős 8° R. Máj. 20. V. r. borúit 7° R., dél. borongó 11° R. este borúit 8° R. Máj. 21. H. r. borús 7° R., dél. bo­rúit 9° R. este borúit 8° R. Máj. 22. K. r. felhős 11° R., dél. napos széllel 13° R., este tiszta 11° R Máj 23- Sz. r. napos 8° R., dél. napos 18° R., este tiszta 11° R. Máj. 24. Cs. r. borús 9° R., dél. borongó 14° R., este tiszta 10° R. Máj. 25. P. r. borús 9° R., dél. felhős 11° R., este esős 9° R. Máj. 26. Sz. r. borúit 8° R. dél. napos 17° R., Különfélék. Bismarck herczeg ésagöttin- gaiak. A „Gött. Z.“ egyik közelebbi számá­ban igen érdekes társalgás van leírva, melyet Bismarck herczeg a göttigai polgárok küldöt­teivel folytatott, kik a herczegnek Göttinga város részéről — hol Bismarck egyetemi tanulmányait végzé — a díszpolgári ok­mányt nyújtották át. Bismarck a küldöttség vezetőjének — a polgármesternek üdvözlő szavaira igen barátságosan válaszolt, kiemelvén, hogy e kitüntetés Göttinga részéről, melynek falai közt több évet töltött, valóban kelleme­sen érinti. A herczeg leültette a küldöttség tagjait, s azonnal kezébe vette a díszokmányt, mely gazdagon van ékítve rajzokkal s egyébb czifraságokkal. „Hisz ez mind Göttingára emlékeztet vissza!“ kiáltott fel. Itt a jobb oldalon régi öreg barátaim nevei, emitt laká­som ...“ „Melynek falába néhány év óta emléktábla van beillesztve,“ jegyezték meg a küldöttek. „Középen a szép régi tanácsház; de mi ez itt balról ?“ kérdezé a herczeg. — „Az iskolai tanácsépület.“ „Iskolai tanács­épület, — vajon mi lehet az ?* „No abban volt azelőtt az egyetemi börtön, melylyel a herczeg úr aligha kötött ismeretséget“, viszon- zák a küldöttek. „Haha! csak három egész hetet töltöttem benne. Abban az időben, midőn államhatóságilag üldözték még a Burschen­schaft egyleteket, szerettem volna békével maradni, de nem lehetett, mert épen valami rangot viseltem egyletemnél, s ezért három hétig kellett a „career“-ban hüsölnöm. Ma már egy értelmes ember sem gondol a Bur- schaft-ok üldözésére.“ A többi közt beszélt a herczeg a küldöttekkel a „Koronához“ czimzett göttingai vendéglőről s ennek öreg korcsmá- rosnéjáról is. „Valóságos göttingai kolbász!“ jegyezte meg az utóbbiról a herczeg. „Nála tartottuk gyülekezeteinket . . s azt hiszem, bucsuestélyemet is.“ A kedélyes társalgás tartama alatt többször felkeltek üléseikről a küldöttség tagjai, távozni akarván. Egyszerre csak feltárultak az ajtók, és a komornyik a a következő jelentéssel lépett be: „Ő felsége a császár!“ Bismarck herczeg gyorsan elébe sietett a császárnak, a göttingai köldöttek pedig az előszobában helyezkedtek el. Mikor a császár átlépte a herczeg lakosztályának küszöbét, tekintete önkénytelenül a küldött­ségre esett; Bismarck herczeg azonnal felvi­lágosította a császárt a küldöttek felől, el­mondván, hogy azok tanulóvárosának polgárai kik neki díszpolgári oklevelet hoztak. „No uraim“ — mondá a császár kedélyesen és Bismarck herczegre mutatva — ez itt nem haszontalanul töltötte önöknél az időt.“ „Men­tői több ily tanulót kívánunk városunknak,“ válaszolók a küldöttek. Hősi önfeláldozásról tesz emlí­tést a „Figaro.“ A franczia pánczélhajó „Vilié francke“ legutóbb történt katastrophájánál a kazánrobbanás pillanatában más robbanások­tól is lehetett tartani, melyek a hajón levő­ket minden bizonynyal megölték volna. Csakis egy mód volt a szerencsétlenséget megakadá- dályozni, ha t. i. a szelepeket még idejében elzárni lehetett volna. —■ E czélra azonban a forró gőzbe kellett hatolni valakinek, ami, tekintetbe véve, hogy az már húsz ember éle­tének vetett véget, eddig is rettentő mentő eszközül kínálkozott. Ekkor egy valódi hős, Guet úr, a hajó másodmérnöke, berohant a gőzbe, elzárta a szelepeket — és életét fel­áldozta. E nagyszerű tett által számos ember mentő angyala lett. F u r c s a b ő r. Kisasszonyfalván állítólag egy B. L. nevű 60 éves ember van, ki magát hébekorba azzal produkálja, hogy elmegy a kovácshoz, ott inegmelegíttet egy vasat, melyen vastag fa is lobbot vet a tűzess ég miatt, és mezítelen lábbal rááll. Lába füstöl, mint mi­kor a lovat patkolják. Midőn már egyik lábá­val jó darabig rajta állt, a másikkal lép rá. Különben a legtüzesebb vasat is elviszi akár­merre markában és — a mint mondja — fájdalmat nem érez. „Dacia modern a.“ Oraviczán a ha­tóság Tiranu könyvkereskedőnél „Dacia mo- derna“ czím alatt árúit térképeket foglalt le, melyeken a délmagyarországi megyék (Krassó, Temes, Toroutál, Arad, Bihar és Szörény) és Erdély, mint a Nagy-Dácia államhoz tartozó területek figuráinak.

Next

/
Thumbnails
Contents