Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1877 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1877-05-20 / 20. szám

munka egyes szakaszairól szólván, melyek könyvtárakban elkülönítve is találhatók, mi­lyenek az incesteket s az állatok megölésének szabályait tárgyalók, azt mondja: „2. ezen J szakasz (t. i. az állatok etc.) mint kézirat megvan a lipcsei városi könyvtárban, mely 1470-ben Konstantinápolyban Josef ben Száádja által egy Michael ben Baruh nevezetű ifjú számára készíttetett, 28 lapot foglal magában s mint függelék egy másik Ecz-Chájjim ne­vezetű nagyobb munkához van csatolva. Emez (Ecz-Chájjim) mint amaz a zsákmány darabok­hoz tartoznak, melyek Budának, Leopold se­rege által 1686-ban történt bevétele alkalmá­val raboltattak el. — 273. lapon az Ecz- Chájjimnek Leyden, München, Bécs, Lipcse és Velencze könyvtáraiban meglevő kéziratai­ról szólván, azt mondja: „Ezen munkának tudományos kiadása (Lipcsében 1841. 8) a lipcsei azaz a budai és a müncheni kéziratok után készíttettek el.“ Ezekből láthatni, hogy Áhron ben Elijja Káráita tudós munkái közűi a Corvina-féle könyvgyűjteményben voltak: 1. Ecz-Chájjim (Lipcse), 2. Gán-Éden, vagy Szefer ha-Micz- voth, (Jéna) 3‘ ennek egy szakasza (Lipcse). Ha netalán érdekelné a t. olvasót, hogy ki volt Áhron ben Elijja, melyek s milyen tartalmúak valának az ő munkái s milyen szerepet játszotta káráiták keblében? tájéko­zásul rövid vázlatot nyújtok, melynek egyes vonásait a többször fönnevezett munkából, továbbá Jostéből: „Geschichte des Judenthums und seiner Sekten“ (Lipcse 1859) s végre egy Káráita tudós irodalmi munkájából, mely Dód Mardochai3) czim alatt 1830-ban Bécs- ben jelent meg, szedtem össze. Maguk a Káráiták Áhron beu Elijját az egekbe emelik, isteninek, szentnek nevezik; Fürst, tekintélyes tudós ezen szakmában, kora legnagyobb vallás-bölcsészének tartja; Jóst is nagyon dicséri munkáit; s maga azon körül­mény is, hogy munkái a budai könyvtárban helyt találtak, ezek messzire terjedt híréről tanúságot tesz. Áhron ben Elijja 1300 Uj- Miczer-ben vagy Káhirában született, kedvező viszonyok közt nevekedett fel s kitűnő taní­tók áltak a nyelvészet- biblia- bölcsészet- s a többi tudományokban oktattatott. Férfikorá­ban ismeretlen okokból elhagyá szülővárosát s 1340—1346 közt Nicomediában telepedett le, a honnan későbben Konslantluápolyba ment, hol 1369 szeptemberben tevékeny éle­tét bevégzé. Főmunkái, melyek a Káráiták irodalmá­ban korszakot képeztek, a következők: a) Écz-Chájjim az az: az életnek fája, egy elméleti vallásbölcsészeti munka, melyben szerző, Máimouides Mózes a „Tóvedők veze­tőjét“ választván mintául, a vallás alaptételeit a bölcsészettel egyesíteni s összhangzásba hozni törekszik. Belies, a hires lipcsei tanár, ezen munkát tanulságos bevezetéssel 1841. Lipcsében kiadta. S habár tévedés, hogy ez ezen munkának legelső kiadása, mégis nagy érdemeket szerzett annak korrekt szövegével 3) Ezen héber nyelven irt munka keletkezé­sének történelmi oka igen érdekes. Trigland Jakab, Leydenben, 1698. a luezky (Volhyniában) Karaita község Ckáchámjához (rabbi) levelet irt, amelyben felkérte, hogy adjon tudósítást több a Káráita val­lásra vonatkozó tárgyakról. A hat hónapig utazó le­vél megérkezte előtt a rabbi meghalt, s az árva köz­ség nem tudta, milyen feleletet adjon. Végre az új, Mardochai ben Niszan nevezetű Cháchám több tudós­sal tanácskozván, az elküldendő emlékiratot megál­lapította. Ezen emlékirat képezi az idéztem „Dód Mardochai“ czimü irodalmi munka tartalmát. sem tudták vinni, hogy amerikai katonák legyenek. Van is becsületük e nem igen mar- ezona Marsfiaknak; lám a csíngyülölő, utolsó í/.ig demokrata amerikai mitsem hall szíve­sebben, mint ha őt gyengéden „Captain“ (olv. keptn), „Major“ (médzsör) vagy „Colonel“ (körnél) czímmel illetik. Ismeretlennel szemben ez a leghelyesebb megszólítási mód, s ami fő, mindig talál, mert ezt ép úgy megütközés nélkül magára veszi a senátor, mint a senátor fűtője. A második közös ünnep a hála-ünnep, melyet közönségesen novemberben ülnek meg, mikor is vallásos ihlettséggel, buzgó áhítattal rebegnek forró köszönetét az egek Urának ama számtalan jótéteményért, meghálálhatlan kegyelmekért, melyekkel imádott hazájokat oly bő mértékben elhalmozni, dúsan megál­dani kegyeskedett. Vallástalanságról még el­leneik sem vádolhatják őket, vagy ha igen, e vád csak az észistenítő német lakosságot ta­lálhatja, a többiek inkább rajongás által esnek vallásellenes vétségbe. Sokan szemökre lobbantják a buzgó ünneplőknek, hogy e napon még egy más istennek is bőven áldoznak, t. i. hasuknak. — Az igaz, hogy az Isten áldásával épen nem fukarkodnak, felrakják asztalukra mindazt a jót, mit csak házukban, sőt azon kívül is találhatnak, aztán emberül hozzá látnak a felhalmozott étkek elpusztításához, és ... és... gyomruk nem lévén gummiból, egyik-másik is terheli azt, ez mind igaz, de hát a lüértékletes Európában, mely ünnepélyekben ePen nem látszik szűkölködni, van-e ünnep evés nélkül? Hogy Backust és Gambrinust s bevezetésével. Már említettük, hogy ezen kiadás azon budai Codex után készült, mely Lipcsében van. b) • Gán-Éden, az Éden kertje, vagy Szefer ha-Mizvotb, a parancsok könyve, mely amannak, mint elméleti vallástannak gyakor­lati részét képezi. Ezen Codex a jénai egye­temi könyvtárban vau. Ennek egy része, mint függelék az Écz-Chájjimhoz szintén Corvina, Lipcsében van. c) Kéther-Thóra, a Thóra koronája, a Pentateuch magyarázatát tartalmazza. Ezen Codex másodlatai is több európai könytárban Bécsben is, megvannak. Egyes részeket közöltek Asarja de Rossi Meorknájimban, Kosegarten Jena 1824, és Délics az 1840-ik évi „Orient*-ben. Két­ségen kivíil, ez is megvolt a Corvinák közt s Isten tudja, hová burczoltatott. A mondottakból egy-két vonást nyerünk épen úgy Mátyás királynak, mint a Corvinák­nak jellemzésére. A nevezett Corvinák fényes tanúságot tesznek Mátyásnak türelmessége- s vallási előítéletektől nem korlátolt szellemé­ről, valamint azt is bebizonyítják, hogy a hé­ber irodalom nevezetes specialitásai is meg voltak a budai könyvtárban. Igaza van tehát Mailáth grófnak, ha a magyarok történetének III. k. 92. lap mondja. „Als der König starb, war Felix von Ragusa der Vorsteher von der Bibliothek; ein nicht nur der griechischen, sondern auch der arabischen und chaldäischen Sprache kundiger Mann“ csak azon módosí­tással, hogy „Kaldäus* alatt a héber nyelvet kell érteni; mert a valódi kaldäus vagy árám nyelv ezen korban nem szerepelt mint tudo­mányos tantárgy. Bárha sikerülne a magyar akadémiának, e nemes foglyokat számüzetési helyükből ki­szabadítani s hazájukba visszavezetni, hogy Magyarországban tündököljenek a magyar Ptolomäus Philadelphus örök emlékéül?4) Veszprém 1877. májushóban Hochmuth Abrahdm, rabbi. MŰVÉSZET. Kisfaludy Sándor új szobra. (A „Zalai Közlönyéből veszszük át ezen érdekes czikkecskét.) Múlt pénteken, vagyis f. hó 11-én 8V2 órakor tették föl talapzatára az új Kisfaludy Sándor szobrot. Mind a szobor, mind az egészen új kékes-szürke mathauseni (F.-Ausz­tria) márványból készült talapzat kifogástalan és szép. Ez már igazán díszére van Fürednek. A talapzat és szobor közti arány tökéletes. A talapzat magassága 3 met. 4 decim; a test magassága 2 met. és 44 centim; a mell átmérője 80 cent., a régi szobor 3 méter s 90 centrn. magas volt, talapzata pedig 4 met. és 20 centm. Hogy röviden, minden szószaporítás nélkül mondjam ki Ítéletemet, csak azt mon­dom, hogy: a szem szívesen pihen e díszes szobron. A szobrot báró Vay Miklós úr min­tázta s Röblich és Pönninger urak öntötték 4) A dicső király iráuti kegyelet követeli, hogy a nevezett Káráita Codexek, amennyiben nyomtatás­ban megjelentek, a m. t. akadémiában meglegyenek ne is említsem, kiknek leleményes tisztelői minden kigondolható okon kívül még egyet tudnak felhozni az — ivásra. Valamint az isteni jóság szemlélete élénk hálára gjjjflasztja az amerikaiakat, úgy nagy embereik iránt sem viseltetnek hálát­lansággal: egy országiéul tiszteli hőseit any- nyira, mint Amerika. Ők nem elégednek meg azzal, hogy kitűnő férfiaik áldott emlékét a költészet és ékesszólás, festészet és szobrászat fönséges műveinek segélyül hívása által a jövendő nemzedék számára híven megőrizzék s Clio elévülhetlen könyvébe arany betűkkel följegyezzék, hanem amellett, hogy azok dicső neveit a rólok nevezett utczák, városok, hidak, folyamok, hajók, bányák, közintézetek által is megörökíteni s ez által a fogékony kebleket nemes tetteik, magasztos erényeik követésére vagy legalább tiszteletére indítani törekesznek; egynek: a jelesek legjelesbjének, ragyogó példa gyanánt még külön évfordulati ünnepet is szenteltek, és ez, t. i. Washington szüle­tésnapja, ki tudvalevőleg Virginia állam West­moreland kerületében született február 22-én 1732-ben, a harmadik nemzeti ünnep Eszak- Amerikában. Majdnem az imádással határos a kegye­let, melylyel a valódi nagy ember iránt visel­tetnek, kit nemzeti isteneik legmagasb oltárára helyeztek. (Folyt, köv.) Nagy József. Bécsben. A kőfaragó neve Struchnach, lakik Bécsben. A szobor jobbjában újjai közt irónt* baljában egy hajlékony táhlájú, télig nyitott könyvet tart. A talapzat derekán, mely egy kőből van — 60 mázsa — ezen fölirat ol­vasható : KISFALUDY SÁNDORNAK Zalamegye közönsége 1876. Az új szobor ugyanazon helyen áll, melyen a régi állott; — arczczal Badacson felé néz. A kőtalapzat fölött a szobor talpa alatti üregbe egy négyszegletes bádog szelencze helyeztetett el. A szelencze tartalma egy ívnyi terjedelmű iraton kívül arczképek, név­jegyek, a füredi fürdő-épületeket ábrázoló fényképek, nagys. Dr. Orzovenszkytől megjelent „B.-Füred és gyógyhatású“ czímtí könyv, az 1876 diki vendégek névsora és a „Zalai Közlöny“ ez évi máj. 6-diki számából áll. Az egy ívre terjedő irat az 1848. és 1859-diki évekre vetett rövid pillantás után áttér a jelen szobrot létrehozó Zalamegye jeles férfiaira, hangsúlyozva tek. Barcza Sándor urat, kire a fürdőintézet más tekintetben is emlékezik. Megemlíttetnek a megye főtiszt­viselői, főispán úr ő méltóságától lefelé. Ő Felsége a király és királynéról van kegyeletes megemlékezés. Megemlíttetnek az összes magyar kir. miniszterek, — a római pápa, a pannonhalmi főapát, a tihanyi apát, a fürdőintézet igazgatója, villa-tulajdonosok, a tihanyi convent tagjai, a b.-füredi szeretet- ház és vezénylő személyzete, végre a vesz­prémi elárvult egyházmegye jelenlegi kápta­lani helyettese mélt. Pribék István püspök úr. A hazánkat közelebbről érdeklő körül­mények közül megemlékezik az irat az orosz­török háborúra, a bank- és vámügy-, végre a hazakerült corvinákról. Ezután következnek az irat hitelességéül az aláírások: Écsy László stb. nevei. Ezekből áll a bádogszelencze tartalma. Végül nem hagyhatom megemlítés nélkül Zimmerl Mátyást, bécsi kőfaragó pallért, ki­nek ügyes intézkedései folytán mind a ve­széllyel járó lebontás, mind az új fölállítása minden legkisebb baj nélkül történt meg. Jalsovics cAladdr. HÍREINK. •^Városunk t. közönségéhez! Köteles­ségünknek tartjuk mi is a nagyérdemű közön­ség becses figyelmét a ma megnyílt munka­kiállításra tisztelettel felhívni. Az egyes tárgyak oly szakavatottság- és műgonddal vannak elrendezve, hogy az fejlettebb és na­gyobb városnak is becsületére válnék. Lát­hatja itt kiki, mire képes a gyenge női kéz és az izmos férfi kar, ha vasszorgalommal és lankadni nem tudó kitartással munkál­kodik. Erős meggyőződésünk, hogy mindenki, ki a kiállítási tárgyakat végignézte, osztani fogja nézetünket, hogy csak a becsületes munka képes a jövőt meghódítani és anya­gilag, szellemileg biztosítani. Szerk. ^Meghívás. — A hazai iparos-ifjúsági egyletek első vándorgyűlése e hó 21-én dél­előtt 9 órakor és folytatólag délután 4 órakor fog a „Korona“ vendéglő nagy termében megtartatni, melyre városunk mindkét nem­beli, az ügy iránt érdeklődő közönségét tisz­telettel meghívjuk. Az eredményeiben oly nagy fontosságú gyűlést, melyben hazánk kiváló szakférfiai is részt fognak venni, mele­gen ajánlja a t. közönség szíves figyelmébe az elnökség. “Személyi hírek. — Kádas Rudolf györ­tankerületi kir. főigazgató úr ő nagysága be­fejezvén a helybeli gymnasiumnak hivatalos megviszgálását és kinyilvánítván a múlt szerdán tartott tanári tanácskozmányon megelégedését az ifjúság erkölcsi és tanulmányi előmenetelé­vel, csütörtökön hivatalos körútját folytatandó Pápára rándúlt. — Csetneki J. Elek, lapunk buzgó külmunkatársa, múlt vasárnap a buda­pesti egyetem 97 éves fenállásának évfordu­lóján „Bronzkor“ czímfi pályámfívével 180 írt jutalmat nyert. “Hymen. Freund Sámuel veszprémi izr. tanító úr ma vezeti oltárhoz a bájos Ransburg Nanetta kisasszonyt. Az esküvő ÍV, órakor fog a helybeli izr. imaházban megtartatni. Tartós boldogságot kívánunk a fiatal párnak! *Munkakiállítási ügyek. — A veszprémi iparos vándorgyűlésen következő városok ipa­rosai képviseltetik magukat: a szegedi iparos ifjúság és ipartársulat; a pápai ipartársulat és ifj. egylet; a szombathelyi iparos képző- egylet ; a nagy-kanizsai beteg-segélyző egylet; a budapesti kőmives segéd-egylet; a kolozs­vári ipar. ifj. képző- és segély-egylet; a lovász- patonai ipartársulat; a száz kis-éri ipartár­sulat; a nagy-kőrösi ipartársulat; a budapesti iparos munkás-szakegylet; a kőszegi posztó­gyár ; az egri ipartársulat; Győr és vidéke első általános ipartársulata. — A veszprémi csizmadia-ifjúsági egylet az iparos ifj. képző és segélyző egylet elnökségéhez feliratot intézett, melyben kéri, hogy tekintettel arra, miszerint a csizmadia-ifjúsági egylet töme­gesen, illetőleg mint egylet hajlandó az „iparos képző és segélyző egylethez“ csatla­kozni, engednék el a beiratási díjat, mely feltételt a képző és segélyző egylet elfogadta, hogy ez által az egylet virágzásához ismét egy lépéssel közelebb legyen. 'A vendégek fogadtatása. — A végre­hajtó bizottság számos tagja tizenhét fogaton rándúlt ki tegnap — szombaton — délelőtti 10 órakor az indóházhoz az érkező vendégek elfogadása végett. Az orkáuszerű szélvihar a vonatot mintegy félórával megkésleltette, míg végre egynegyed tizenkettő után a várva várt vendégek megérkeztek. Az iudóház váróter­mében rövid de mélyen átérzett beszéddel üdvözölte az érkezőket Benkő István, mire Rainer Ferencz, a szegedi ipartársulat és iparos-ifjúsági egylet eluöke válaszolt. Ez után történt a bevonulás a városba; a kocsik hosszú sorát a város elején taraczk-durrogás, az utczákou pedig a szeles idő daczára a nézők nagy tömege fogadta. Az érkezettek közt van Szegedről Rainer Ferencz elnök, Gelléri Mór atelnök és az „Alföldi Iparlap“ szerkesztője. Kabók Imre, titkár, Kunfalvy Nándor és Paczolay Sándor könyvtárnokok, Rubin József, ellenőr. Nagy-Kőrösről Farkas József, a csizmadia-ipartársulat elnöke. Deb- reczenből Juhász József, (az iparos ifjúsági egylet könyvtárnoka. Békés-Csebáról Fisch Lénárd, az iparos ifjúsági egylet elnöke és Petrovszky György u. a. egylet választmányi tagja. A gyomai összes ipartestületet szintén Gelléri Mór úr képviseli. A győri és pápai valamint a szomszédos iparegyletek képviselői a szombat délutáni vonattal érkeztek. Mára — vasárnapra — váratnak Ráth Károly, az orsz. magy. iparegyletek kiküldöttje, Mudrony Soma, orsz. képviselő, Bakay Nándor, a budapesti kath. legényegylet képviselői (dr. Szabóky Adolf a kath. legényegylet eluöke az ép ma Budapesten tartott hadastyánzász- ló-szentelés miatt akadályoztatva van) továbbá a kolozsvári, egri és miskolezi egyletek kép­viselői. *A kiállítási okmányt Pápay ^ Viktor helybeli gymnasiumi rajztanár már elkészítette, helyén levőnek tartjuk tehát t. olvasóinknak bővebben bemutatni. — A műremek 22 cm. hosszú és 15 cm. magas díszkapút ábrázol, két oldalán renaissance oszlopokkal, fent és az oldalokon ugyanilyen arabeskekkel, melyek­ből a legszebb harmóniában két angyal válik ki függönyt lebbentve félre, mely alatt Vesz­prém városának a vasúti oldalról felvett, a legkisebb részletekben is felismerhető, meg­lepően hű képe terül el. — Veszprém képe és a felső díszítmény közti tér az okmány szövegére üresen van hagyva. — Lent az or­szág és Veszprémváros czimerének két oldalán 7 allegoricus alak van, még pedig a baloldalon a humántudományokat képviselő aggtérfi kezében kőtáblával és római stylussal, emellett a reáltudományok mély gondolkozásba merült veteránja, s a művészet mindig ifjú szende ábrázolója; a jobboldalon: első alak az ipart képviselő fonó nő bizalommal fordítva szemeit a tudományokra, mint az ipar éltető napjára; ezt követi a földművelő munkaedzett alakja, amint önelégült mosolylyal mereng fáradságá­nak eredményén, mit a földművelőre és dús kévékre hálás mosolylyal tekintő nő igen ta­lálóan jelképez; legszélső alak a pásztorfiué, lábainál két báránynyal. — Láthatók még.- a vasút, gőzhajó, géprészek, a kőművesek és ácsok jellemző szerszámai, mint a kereskedelem, gyáripar és építészet jelvényei. — Az oszlo­pok felső tagozatánál 1—1 angyalka állítja elénk a szorgalmat, míg az oszlopokat remek gyümölcscsoportozat tetőzi be. — Az egészet megkoszorúzza egy angyali alak, mely egy­szersmind az összes díszítmények központja. — Nem tudjuk, mit csodáljunk inkább a con- ceptio erőteljességét és emelkedett voltát, a csoportok aestheticus elhelyezését, vagy pedig a kivitel nagyszerűségét és finomságát? Nem látunk itt semmi fölöslegest, mi sértene, nem kívánhatunk józanúl semmit, mi meg nem lenne. — Minden a maga helyén van, s mi­dőn minden egyes részlet leköti figyelmünket egy sem emelkedik túlsúlyra a másik fölött, közösen a legszebb egyetértésben működvén közre mindannyian a kiállítás eszméjének előállítására. — Az emberi alakok arczkifeje- zései teljes összhangzásban vannak az alak­mozgásokkal és kiven tükrözik vissza a jelle­met, melyet megteremtőjük kifejezni akart. — az egész a határozottan széles világítás által plasticai kidomborúltságot nyer. — Meg­említjük még, hogy az okmány fametszet általi sokszorosításra készülvén, minden leg­kisebb része technicailag is a legnagyobb gonddal van kidolgozva. — Hiszszük, hogy azoknak, kikhez a dolog tartozik, gondjuk lesz arra, hogy metszésre is mesteri kezekbe kerül­jön; valóban kár volna, ha nehány forint miatt valami kontárra bíznák. * Junialis. — A helybeli nagy-gymnasium ifjúsága junius hó 5-én tartja majális-illető- leg junialisát. ’Balaton-Füred érdekében. Tervem, me­lyet a Horváth-féle ház kisajátítására nézve e

Next

/
Thumbnails
Contents