Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1877 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1877-09-02 / 35. szám
35“ik szám Ili. évfolyam. 1877. Veszprém, Szeptember 2. r rf}-——— és „Hív. Értesítő“ acgjeles mieden rasárnap. Előfizetési dij : Egész évre • ■ S írt kr. Tél érre . . . 3 frt - kr. jf I! Negyedévre . 1 frt 50 kr. Egyes példán)' ára i r> ií I-. ..........í oÄ K ÖZGAZDASÁGI, HELYI J ■ÉRDEKŰ, MIVELÖDÉSI ÉS ÉM MEGYEI HIVATALOS HETI KÖZLÖNY. r Kiad ó-h 1 v a t a 1 KfiAUSZ ARMIN iönpicreikedéi# V#s*prémfc«a, hova minden előfizetés lilrde- ;i téadij s postai reklamáczió kHldendó*. HIRDETÉSEK egyhasábo8 petitsor 6 kr. NYILTTÉR j! petitsoronkint 15 kr. s |! külön minden beigtatásért 30 kr. bélyeg. Szerkesztőség: jkegyesr.nagy-oymnaslum. Az íij püspök. A püspöki méltóság ma nem ép oly irigylésre méltó, mint volt hajdanában. Korunk hithideg, a tekintély hatalmát csak nagynehezen tűri, jogot szeret mindenben mindenkitől látni, senkit állása feltétlen és ellenőrizhetlen urának el nem ismer, számon kér mindent és jutalmat, büntetést a szerint | mér, amint valaki a reá bízottaknak hű vagy hűtlen sáfára volt. Nehéz idők borultak a püspöki infula fölé; a kor szelleme óriási léptekkel halad előre, kétkedő természete merészen megbolygatja a régi világ- és vallásnézeteket és fürkésző hajlama új elveket, új tanokat aknáz ki és azoknak bivőket, követőket toborz. A régi ősi tiszta erkölcs, mely annyira díszítette elődeinket, mindinkább ritka kezd lenni az önmaguk- és a világgal megbasonlott keblekben, melyek épen e miatt nem egykönnyen fegyelmezhetők. A különböző vallásfelekezetek még itt-ott válaszfalat állítanak ember és ember között; a különféle nemzetiségek, melyek egy-egy püspöki megyét laknak, a politikai nézetkülönbséget átviszik a társas életbe és erjesztő hatást gyakorolnak a békés egyetértésre. A balgazdálkodás következtében a nyomor örvényébe sodort köznép | erkölcsi javításán nem egyszer hajótörést szenved a testi és lelki népvezetők minden jóakaratú törekvése. Ezen külellenek mellett még belellen- ségekkel is meg kell küzdenie egy püspöknek. Magas állásának méltósága, a messze terjedő jog- és befolyáskor, a biztosított anyagi helyzet, mind oly tényezők, melyek embernél mindig kell, hogy számításba jő jenek és talán el lehetne mondani, hogy a dicsőség ezeknek józan ön- és czéltudatos fel- használása után nem oly nagy, mint a gyalázat, ha e tényezők a szeretet nélküli önkénynek voltak eszközei. Kovács Zsigmond ő excellentiája elfoglalta és pedig zajtalanúl a megüresedett veszprémi püspöki széket, melyen oly sok jeles és hírneves előd után, úgy hiszszük és óhajtjuk, nem ő lesz az, kit azok minden tekintetben fölülmúlandottak. O excellentiája előtt nem ismeretlen a veszprémi egyház megyének sem árny-, sem fényoldala; ő, ki több évig egyik legkiválóbb és legmunkásabb tagja volt e megyének, jól tudja, hol és mit kell javítás alá venni, hol a hiányokat és mulasztásokat pótolni. Ember- és világismerete, meg vagyunk győződve, eltaláltatják vele azon tapintatot, mely híveinek vezetéséhez ily válságos körülmények közt mulhatlanúl megkívántatik; tekintélye megadja szavainak és rendeletéinek a kellő súlyt, hogy azok foganatosíttatnak; atyai jó szíve párosítva az állása-parancsolta erélylyel meghódítja a félrelépetteket és megőrzi a megtel teket; jó példája nem egy üdvös eszme kiviteléhez fogja az első lökést adni, szóval, ő megyéjének nemcsak első papja, de első embere is fog lenni. A zajtalan bevonulás e csendes gondolatokat és óhajokat keltette tel keblünkben és mi hódoló tiszteletünk jeléül ezeknél szebb „Isten hozott“-at . ő neki nem mondhatunk. Az ég áldása környezze és kísérje ő excellentiájának magas személyét, hogy papjainak hű ragaszkodását, híveinek igaz szeretetét és a másvallásuaknak őszinte tiszteletét kivíva az évek hosszú során át boldogítsa bölcs kormányzásával püspöki megyéjét! A kisebb posta- és távírda- hivatalok egyesítése. A kereskedelmi minisztérium egy jegyzéket adott ki, melyben felsorolja azon helyeket, hol a postahivatal a távirdaállomással egyesíttetik. Az egyesítés az egyes helyeken akkor fog életbe lépni, ha vagy a posta- vagy távirdahivatal üresedésbe jön. Ily esetekben a postaigazgatóság felszólítja a meg nem ürült hivatal vezetőjét, (t. i. a postamestert vagy a távirdakezelőt), hogy a megüresedett hivatal átvétele iránt nyilatkozzék. Ha az illető egyén az átvételt megtagadja, a posta- igazgatóság erről intézkedés végett a kereskedelemügyi minisztériumhoz jelentést tesz. Az egyesített posta- és távirda vezetőivel, kik ezután is a .királyi postamester* czimet fogják viselni, tiszti szerződés kötendő. A már egyesített posta- és távirda-hivatalok postamesteréivel is uj szerződés lesz kötendő. Ha a postamester az uj szerződést elfogadni nem akarja, a jelenlegi szerződés neki szabályszerűen íelmondatik s a posta- és távirdahivatal betöltésére pályázat íog hirdettetni. Az ezentúl megürülendő egyesített posta- és távirda- hivatalok betöltésére a postaigazgatóság hirdet pályázatot és a betöltés iránt a távirdaigaz- gatósággal egyetértve határoz. A távirda kezeléséért külön biztosíték nem kívántatik. A magyar közoktatásügy állapotáról 1875-ben a közoktatási minister jelentése elkészült. Az első rész az elemi és népiskolákat, a másik a gymnásiumokat és reál-iskolákat, a harmadik a felső tanintézeteket, végre a philantropikai és közművelődési dolgokat ismerteti. Az iskolakötelesek száma e jelentés szerint 1875-ben 2.134,207 gyermek volt, iskolába járt pedig 1.497,144 gyermek, tehát a tankötelesek mintegy 70%-ka. Az iskolák száma 15 387, mig 1871-ben csak 13,558 volt. A néptanítók száma 1869-ben 17,769, 1871-ben 19.297 volt, 1874-ben az év végén 19,610, ezek közöl 15375 okleveles 17,754 rendes tanító volt. 1869-ben állami képzó'intózet volt 5, felekezeti 40. 1875 elején az állami tanítóképző intézetek száma már 20-ra emelkedett, melyek 1874-ben 2651 növendéket adtak a tanügynek. Az igazságügyminiszterium megküldte a képviselőház tagjainak a büntető törvényjavaslatot, az eredeti miniszteri előterjesztés s a ház igazságügyi bizottságának megállapodásai szerint egymás mellé állított kettős szövegben. A javaslathoz van két vaskos kötetben mellékelve a büntető codex tervezetének általános és részletes indokolása. A két szövegnek egymás mellé állított kiadásaival igen megkönnyítő a minisztérium a törvényjavaslat országgyűlési tárgyalását. Heti szemle. — szept. 1. A lefolyt héten kemény harezok vivattak a Sipka-szoros birtokáért. E harczokről a leg- ellentmondóbb hírek érkeztek; múlt hó 28-áról Sumlából és Perából kelt sürgönyök szerint Szulejman pasa hat napi iszonyú küzdelem után rohammal foglalta el a Sipka-szorost; e sürgönyök azonban ez ideig hivatalos megerősítést nem nyertek. Különben annyi tény, hogy a törökök több fontos positiót foglaltak el, melyek uralják a Sipka-szorost. — A legújabb hírek azonban fájdalom 1 azt jelentik, hogy a törökök a Sipka-szorosban birt posi- tióikat kiürítették. * Az ázsiai hareztéren az oroszok határozott vereséget szenvedtek s a törökök hatalmukba keríték a Kisil-Tepi magaslatokat. A szultán szerencsét kívánt Muktár pasának az általa kivívott diadalokhoz. * A szerbek letették az álarezot. 26-án Milán fejedelem elnöklete alatt minisztertanács volt, mely az actióba lépést végleg elhatározta s egyúttal kineveztettek a különböző hadtestparancsnokok is. A szerb táborkar főnöke Gruics hadügyminiszter lett. A szerb sereg egy része valószínűleg Boszniába fog betörni. * A „VESZPRÉM“ TÁRCZÁJA. Veszprém, aug. 12. Koszorúkkal ékesítve A magyar és török zászlók. Égő szemek, hevíílt arezok Fel csatára vágyni Játszók! Fehér ruhás szííz leánykák, Alamizsnát szedni járva; Oh hogy éhen el ne haljon A segélyért esdő árva. A szent harezok csonka bőse, Balzsamot leljen sebére! Mielőtt kihűlne nemes, Hazáért lázadó, vére. Óh dicső kép, fényes ünnep, Bámul a lég izzó napja! Ezer ajkról száll az éljen, Az. eget rázó csők jassa. * • Leborulok fenségénél E testvéri szeretetnek. Fiiiáimon öröm-könyíík, Oh magyar nép,igy szeretlek! Soos Lajos. I Látogatás a váczi orsz. fegyházban. A boldog szünidő tartama alatt, kedves olvasó, tapasztalásból tudhatod, hogy utazás közben ha veled utazó társaid közül tízzel beszédbe ereszkedel, legalább is ötről azt fogod megtudni, hogy tanár s hogy lerázva ő is mint tanulói az iskola porát, a nagy világnak veszi útját. — Nincs nagyobb úr a szünidőben a tanárnál, mert mig az iskolai évben fejét a földre csüggeszti, mintha ott akarná megtalálni azon tölcsért, melylyel tanulóinak fejébe öntse a tudományt: a szünidőben oly hegyesen lépdel, hogy csaknem a magas eget horzsolja orrával, kivált ha tárczája a legjobb nótának.- a banknótának erős nyomásától majd megpukkad. Ha tanár vagy s a szünidő beálltával találkozol | valakivel, azonnal azzal a kérdéssel áll elő, ! hogy melyik fürdőbe mégy, azt a világért sem mondhatod, hogy itthon maradsz, mert zsugorinak fognak tartani, hanem nagy hetykén odaveted, hogy Marienbad, Füred stb. utazásod czélja, ha mindjárt Almádiba vagy a szomszéd faluba hajtatsz is. Urat kell játszani és „nem kell búsúlni, az a fődolog,“ szokta mondani valaki, ha a zseb üres is, mert úgyis hasztalan beszéd volna pénzhiány miatt panaszkodni, nem hinné el senki sem. Némely embereknek az a jó kiváltságuk van, hogy pénzüknek mindig kell lenni, még ha nincs is, miről pénz helyett a tárczába gyúrt sokféle számlák fájdalmas tanúságot tesznek. Hódolva a korszellem elengedhetlen kívánalmának: a szabadságidőt itthon tölteni nem szabad, belevetettem magamat én is abba a tüzet okádó ördögbe, melyről az egri ember azt mondja, hogy „fene egye meg a testyit, mér veszi el a szegény ember életyit* és repültem hazánk szivébe, onnan Váczra, hogy kies vidékén befoltozzam egészségemen azokat a lyukakat, melyeket a bakonyi szél szakga- tott rajta. Sokszor hallottam említtetui, hogy Vácz- nak sok nevezetessége van, de sajátságos, hogy mindezeknek daczára, aki egyszer ott volt, többé nem kívánkozik vissza, bátran el lehet mondani.Aki Vácznak vizét iszsza, Nem vágyik az többé vissza, pedig még jobb mint a komakuti Veszprémben. Hány emberrel találkoztam már, kik, ha Váczon jártak, említetleniil nem hagyták kövezetét, mert a földből kiálló éles kövek miatt másodszor kellett megtaimlniok járni, s ha tyúkszemük nem volt, legalább is ötöt hoztak el fájdalmas emlékül; a vácziak nyelvjárását, mert különösen a köznép beszédmódja túlságos kellemesen csiklandozta füleiket; a bérkocsikat, melyek a túlterhelt gyomor ellen hathatós gyógyszernek bizonyultak, mert ha a váczi bérkocsis végig hajtat egy utczán, a kocsiban ülő, ha még úgy megterhelte is gyomrát, az utcza végén akár újra kezdheti az evést, hacsak más kuruez baj nem hátráltatja abban; végre a sok nagyfüles állatot, ezeket azonban a veszprémiek nem említették, mert tudták, hogy Veszprémben ha háromannyi nincs is, de két- annyi bizonyosan van. Ah a fegyházat majd kifelejtettük, mely, mint mondják, a vácziak számára készült, pedig hát az az édes magyar haza más vidéken lakó %ggy*Lapunk mai számához félív ..Hiv.-Ért.“ vaji.mellékeke. 2388. tolvaj embereinek szolgáltat lakást, mellesleg legyen mondva, a vácziakat máshova viszik. Ennyi nevezetesség egy városban több az elégnél és meglehet, bogy ez riasztja el az embereket, pedig a vácziak cassálhatnának egy-kettőt a sok közöl, de a magyar vért ők sem képesek megtagadni, azt mondják: ha mi tudtunk ezen a kövezeten járni, járjanak rajta gyermekeink is. De most veszem észre, hogy eddig azt írtam meg, mit épen nem akartam, de Isten látja lelkemet, nem tehetek róla, ba Váczról szólva én sem tudtam elhallgatni azokat, miket mások hasonló körülmények között mindig elmondanak; megtörtént, pedig ha a vácziak megtudják, kizárnak a városból. A következőkben csak a fegyházról fogok egyet-mást el- l mondani. A váczi fegyintézet nagy négyszögalakban van építve s minden oldalról, mint valamely vár, fallal körülvéve. Mielőtt belsejének szemléléséhez hozzáfogtunk volna, bemutattuk magunkat az intézet igazgatójának, ki szívélyes beszélgetés után megadá az engedélyt a megtekintésre. Hosszú folyosókon haladva át, oldalt, nagy zárral ellátott erős ajtók vonák magukra figyelmünket, börtönajtók voltak, és minthogy nyitva valának, bemehettünk egy czellába, mely körülbelül három rabnak szolgál alvóhelyüí. Ha valaki talán azt gondolná, hagy e börtönök nedves levegőjű, homályos szűk lyukacskák, nagyon csalódnék, valamint csalódtunk mi is, mert mind száraz, a levegőtől folytonosan átjárt tisztességes szobák, melyekben a vaságyak legkevésbbé emlékeztettek volna bennünket !
