Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1877 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1877-08-05 / 31. szám
pesti határozatokat; egyik-másik helyen meg- toldván azt Bosniának monarchiánk általi megszállásának roszalásával. « Becsben Őfelsége elnöklete alatt julius 31-én miniszteri tanácskozás tartatott. * A hét összes eseményeit elhomályosítja és háttérbe szorítja Osmán basa plednai fényes győzelme. A politikai napilapok táviratai szerint az ütközet jul. 29-én reggel 9 órakor kezdődött és tartott szakadatlanul jul. 30-áuak éjjeli 2 órájáig; végre az oroszok vereségével végződött; a csatatéren maradt sok ezer halott és sebesült. Más táviratok ismét azt jelentik, hogy Reut basa megkerülte Gurko tábornok csapatait és így visszavonulási vonalát elzárta. Az orosz hadtest centruma ellen intézendő döntő támadást a jövő hétre várják. Midhat basa még mindig Bécsben van. * Ali Saib basa a montenegróiakat Pod- goricza környékén szintén keményen megverte. •A« Francziaországban a bonapartisták két táborra szakadtak. A VIDÉK. Lajos-Komárom. A lajos-komáromi községi elöljáróság a f. évi julius hó 15-én tartott közgyűlésen terjesztette be múlt évi jelentését, melyből mindenki meggyőződhetik arról, miszerint a nevezett elöljáróság hivatásának derekasan megfelelt. Nem mulaszthatjuk el, hogy főbb vonalaiban ne közöljük a derék elöljáróság jelentését. Az új mértékek kötelező használatának beálltával a szükséges mértékminták tizedes mérleg- és méterlánczczal 64 forintért beszereztettek; nt. Szarvasy Sámuel ev. lelkész a felnőtteknek, valamint az iskolás gyermekeknek az év lefolyása alatt tartott előadásokat azok használatáról. A község népessége az 1875. év végével 2091 lélekszámból állott; született a múlt évben 112, meghalt 61, elköltözött 2 család 6 családtaggal, beköltözött 2 család 7 taggal, tehát a község népessége 51 taggal szaporodott. Az általános jövedelmi pótadó behozatalával a közadó 1382 frt 50 krajczárral növekedett. Tüzeset egész év folytán nem fordult elő, mi a tüzrendőrségi szabályok pontos megtartásának tulajdonítható. Talán épen ezen körülménynek tudandó be, hogy a biztosítás körül némi hanyagság tapasztalható ; a jelentés szerint ugyanis csak az árvavagyonra nézve történtek biztosítások. A községi pénztár bevétele 3029 forint 36 krajczár, kiadása pedig 2886 forint 24 krajczár; az adóelőírás tett 5821 forint 39 krajczárt, az előző évi hátrálék 133 forint 38 krajczár, összesen 7158 forint 77 krajczár, melyből jégkárokra és leengedésre leíratván 198 forint 84 krajczár, maradt fizetendő 6959 formt 93 krajczár. Az év végéig az egész összeg törlesztetett, A fogyasztási adó a 37 forint 60 krajczárnyi hátralékkal tett 345 forint 90 krajczárt, 22 forint 19 krajczár hiányával az egész összeg befizettetett. A szegénypénztár átlaga 719 forint 58% krajczár. hét. Az amerikai polgárok kétség kívül legszabadabbak az egész világon, de még ezeknél is több szabadalommal bírnak a hajadon hölgyek, egészen ellenkezőleg, mint nálunk, hol a férjezett nőknek a bevett szokás sokkal többet megenged, mint a kisasszonyoknak. Ezeknek ott nincs szükségük kísérőre, védőre, vezetőre vagy bárminemű őrre, szabadon járnak, kelnek barátnőikkel, barátaikkal, magányosan elmehetnek sétálni, látogatóba, mulatóhelyekre, otthon szüleik tudta nélkül bármely időben látogatásokat fogadhatnak, estélyeket, bálokat rendezhetnek, melyekben csak azok vesznek részt, kiket ők meghívnak. Ők mindent megengedhetnek magoknak, de másoknak őirányukbau csak annyi van megengedve, mennyit ők megengednek. Az utczán ismerőseik csak akkor köszönthetik őket, ha erre egy kegyes fejbólintással felhatalmaztatnak. Mily szívesen cserélne velők New-Irland sziget főnökének leánya, kinek csak este van megengedve egy kis sétát tehetni, egyébkor pedig férjhezmenetele pillanatáig folytonosan kalitkába zárva tartatik! — Fesztelen maga- viseletűk, kihívó modoruk, határtalan kaczér- ságuk daczára mégis minden oldalról oly nagy tisztelettel környezteinek, minőben a szépnemet még a legudvariasb, leglovagiasb nemzetek sem részesítik. Nem tudom, melyik iro mondta, hogy a nők tiszteletében áll a műveltség legmagasb, legtökéletesebb foka. Ha ez áll, akkor bizonyára a barbárnak kikiáltott amerikai a legműveltebb, már csak azért is, mivel udvariassága nem annyira szép szavakban, mint inkább szép tettekben nyilvánul, mikre, igaz, nemcsak a szokás, de törvény is Elofogati pótlék beszedetett 88 forin- ; 75 krajczár, befizettetett 96 forint 42 krajczár, j e szerint 7 forint 67 krajczár a község pénz- J tárából lesz fedezendő. — Ápolási adó czímén bejött 61 forint 87 krajczár; kiadás volt 56 forint 31 krajczár. Az iskolaköteles gyermekek száma tett 424-et; mulasztásért 175 megrovási és 7 büntetési eset fordult élő. Az árvapénztár tartozása 27765 forint, mely összeg a készpénz képlet és biztosított adóslevelekkel fedezve van ; 123 árva ingatlan vagyonának értéke 40642 forint 49 krajczár. A közigazgatási ügydarabok száma 880 ; a királyi törvényszék és járásbíróságtól érkezett 161 kézbesítési ügydarab. —Mind elíntéztetett. Különféle községi bizonyítvány 26, marha-levél pedig 848 db adatott ki. A községi faiskolából kiosztatott 500 szederfa; van jelenleg 1200 vad és 580 db nemesített gyümölcsfa. A közmunka-kötelezettségnek 43 igás és 5 gyalognap kivételével elég van téve. A budapesti árvízkárosultak részére 72 forint 21 krajczár készpénzben és élelmiszerekben 2610 Kgr. gyűlt össze. A fiatalság dalárdát alapított, és az éjjeli tivornyázás helyett tanult; szorgalmának első anyagi jutalmát egy hangverseny 45 forint jövedelmét az alapítandó kisdedóvodára aján- j loíta fel. — Ha megemlítjük miszerint a község kiadásait pótadó nélkül szervezte, azon óhajunknak adunk kifejezést vajha községeink ügye mindenütt ilyen kezekbe lenne letéve. Székesfehérvár, 1877. aug. 2. Aki az ős város társadalmi életének központját akarja megismerni, — az menjen ki a szőlőhegyre, hol bizonyára fel fogja azt találni. Mig bent a városban az olvasó-körök és nyilvános helyek konganak az ürességtől: addig a szőlőhegyen eleven pezsgő élet folyik; egyes családok napokon, sőt heteken át szőlejükben tartózkodnak. De természetesen sokkal nagyobb azok száma, kik csak napi teendőik bevégezése után sietnek ki, hogy enyhet s szórakozást leljenek. Főleg vasár- és ünnepnapokon a szőlőhegy egész bucsújáró hely; mikor aztán a rokonok s a jó barátok sem maradnak el, de kár is volna elmaradniok, mert egy szőlőtulajdonos legnagyobb büszkeségét abba helyezi, ha szívélyes vendégszeretetével elhalmozhatja ismerőseit. Van is ily alkalommal a szép szó mellett eszem-iszom. Az ivásra mindig akad tisztességes czim, különösen ebben a háborús világban; ha a török győz, örömében iszik a gazda vendégeivel együtt, ha meg a szegény törököt verik, bú- feíejtésűl iszunk — sokszor és nagyokat. A szőlőhegyen kívül legnagyobb az élénkség a külső mulató-kertekben; különösen keresett hely a „Rózsás-kert,“ hol a trombita hangjainál mulat és tánczol — a nép. Hogy Fehérvár mennyire becsüli a nőket, mutatja azon körülmény, hogy műit hó 28-án nem kevesebb mint öt helyütt volt ,Anna“-bál, melyek közöl azonban a legkedélyesebb a „Palotakülvárosi olvasó-kör“ által, könyvtára s az ezen város-részi kisdedóvoda javára rendezett tánczmulatság volt. E mulatságot nagyon érdekessé tette a kör dalárdájának kellő szabatossággal előadott néhány dala, melyek kellemesen lepték meg a jelen volt szépszámú közönséget- Elismerő dicséret illeti a dalárda buzgó vezetőjét, Rainiss Máutalja ötét, mindkettő drákói szigorral őrködvén a nőnek becsülete és becsültetése fölött. Már a fiúknál sokkal gondosabb nevelésben részesült kis leányok is érzik fölényüket, kik ép azért a velők szemben kissé félénk, szegletes, de egyebütt fékezhetlen fiútól szinte elvárják, hogy könyveiket elvigye a tanodába, hol az velők ugyanazon padban foglal helyet — Tizenkétéves korukban már nem is ruha rá- jok nézve, ha nem selyem s uszálya nincs. Ekkor már ők tökéletes young lady-k s a többi divat mellett hódolnak ama, büntetlenül csak Amerikában űzhető divatnak is, mit shopping-nak neveznek. Ez abban áll, hogy bizonyos napokon reggeltől estig nem tesznek mást, mint boltról boltra járnak, megnéznek ott minden feltűnő kelmét, új divatmintát, csak tegnap fölfedezett találmányt, összevisszahányják a fólboltot és nem vesznek semmit, hanem mikor már műértőleg átkutatták mindazt, mit csak egy női szem és szív kívánhat magának, odább állnak, betérnek a legközelebbi boltba, onnan ismét a tizedikbe, huszadikba s valódi gyönyörólvezettel ismétlik a leghidegebb vérti kereskedőt is kétségbeejtő üzelmeiket. Ám az amerikai üzletembert mindez nem képes sodrából kihozni, ő, bár előre tudja az eredményt — hisz a kis daemon semmi titkot sem csinál szándokából — a legnagyobb türelemmel nézi mindezt s izzadva hordja legkényesb czikkeit a kis gömbölyű széken kényelmesen üldögélő hölgy elé, ki az okozott két-háromórai fáradságot távoz- takor legfölebb egy kis fejbolliutással köszöni meg, ha ugyan a látottak fejét meg nem zavarják s e kis udvariassági tényt is el nem j tyásL főelemi tanító urat, ki a dalárda kiképzésére és gyakorlására sem időt sem fáradsá- J got nem kiméi. Ugyanezen alkalommal két ; szavalatot is hallottunk, s be kell vallani, | hogy főleg Szaller úré kitünően sikerült. Volt tombola is, mely úgy látszik minden mulatságnál szerepet játszik. A mulatság, mely csinos összeget jövedelmezett az említett jótékony czélokra, hír : szerint csak reggel ért véget. Jelen sorok kapcsán megemlíthetem, hogy nálunk vasárnap (5-én) népgyűlés lesz, melyen a keleti kérdés fog szőnyegre kerülni. Száz-Régen, julius 19. T. szerkesztő úr! ígéretemhez híven bátorkodom becses lapja számára egy kis szerény vidéki levéllel kedveskedni innen a távolból. Hogy ily későn váltottam be szavam, annak igen egyszerű oka van, melyet becses lapja olvasói közül sokan eltalálnak, ha megsúgom, hogy én is erdélyi vagyok. Önök pedig megszokták az ‘erdélyit idegennek tekinteni, ki rajong az ő kis bérezés hazájáért s nem egyszer hallottam éles gúnynyal említeni, hogy az erdélyi olyan, mint a tormába esett féreg. Legyen igazuk. Szeretjük mi e kis „erdők s fenyvesek hazáját“ mindenek fölött. E szeretet volt oka aunak is, hogy csak most irhatok; a kedves szülőföld viszontlátása fölötti öröm oly édes volt, hogy elfelejtettem mindent, még az ígéretet is. — Miről írhatnék én innen, mi önöket érdekelhetné ? talán társadalmi viszonyainkról ? Hisz ezek épen olyanok, mint önöknél. Nálunk is „ farkas az ember embertársának nem ember.“ Itt is történik olyan eset, hogy az apa méreggel meggyil- i kolja két gyermekét csak azért, hogy szolgá- j latából könnyebben megszökhessél Ez eset rendkívüli feltűnést okozott e vidéken, mert a ritkaságok közé tartozik s ne vegye rósz néven a t. szerkesztő úr, ha őszintén kimondom: hogy az erdélyiek azzal vigasztalták magukat, hogy a gyermekgyilkos apa magyar- országi volt. — Szász-RégenróT is valamit. Szász-Régen egyike Erdély életrevalóbb városainak. A Maros jobb partján fekszik dombos vidéken, tőle délkeletre terül a folyó gyönyörű és termékeny völgye, mely az előtt Torda, most már az egyesült (inkább egyesített) Maros-Torda megye területét képezi. E területen érintkezik Erdély bárom hatalmas eleme: a székely, szász és oláh. A tulajdonképi népválasztó a Maros, melynek balpartjától keletre és délre a székelyföld, jobbpartjától nyugatra és éjszakra a magyarok földe terül el, de ennek lakossága tisztán oláh. A szászok innen is, túl is bírnak községgekkel. Szász-Régen lakói túlnyomólag szászok, oláhok kevesebb, magyarok legkisebb számmal. Főéletmódjuk a töldmívelés és kereskedés. Nagy kereskedést (íznek különösen tutajjal. Tutaj alatt az erdélyiek oly vízi járművet értenek, melyen fát, deszkát stb. szállítanak a Maroson lefelé egész Lippa-, Aradig, sőt néha még tovább. Tulajdonképen maga a tutaj képezi a fő elárusítandó czikket, áll pedig több egymás mellé fűzött fenyőfa gerendából, mely épületfát szolgáltat. A tutajozás ideje a tavasz, midőn a Maros vize legnagyobb s mire a tutajozásnak vége szakad, beáll a mezei munka. Az ipar is meglehetős állapotban vau, itt is készítenek oly híres kulacsokat, mint Veszprémben, melyet itt palaczknak hínak; legnagyobb számmal vannak a tímárok, czipészek stb. Azonban daczára a nagy szeretetnek, melylyel Erdély iránt viseltetem s mely gyakran a hibákat is eltakarja, mégis egy — nem hibát — de bűnt kell felemlítenem Szász-Régenről s ez: a germanismus, mely itt a szász atyafiak között óriási mérvben uralkodik. Nem csak a társalgási, de még a hivatalos nyelv is a német; a városházán is ott van a város czimere s azon vastag betűkkel „Magistrat“ fölirat. Pedig majd minden szász négy nyelvet beszél t. i. a szászt, németet, magyart és oláht. — De nemcsak a nyelvben mutatják a german elemhez hő ragaszkodásaikat és a magyar iránti ellenszenvöket, hanem még szokásaik és mulatságaikban is. A különben kis városban két kaszinó van: a magyar és szász. A magyar kaszinónak van összesen 28 tagja, kik többnyire szegény hivatalnokok, de mégis a legnagyobb áldozatokra készek, csakhogy föntarthassák szerény kaszinójukat és ne legyeuek kénytelenek a szász gőg pöffeszkedéseit tűrni és legalább az édes anyanyelven társaloghassanak. Voltam egy nyári mulatságukon is, mely délutáni két órától éjiéi után háromig tartott. Nem volt itt czigány zene, hanem volt „Turnermusik“, ezek a „Turuer“-ek városi biirgerek, kik mellesleg a zenélés mesterségét is űzik, fúvó hangszerekkel zenekart alakítottak s jó pénzért akár reggelig muzsikálnak. Az említett nyári mulatságon is volt elég czeppstl, polka, walezer, hopszpolka, quadrille s a jó Isten tudja még miféle, de a csárdásnak se hire se hamva, még említeni is talán crimen laesae majestatis lett volna. — Vannak Szász- Régennek kirándulási helyei is, két igen szerény sósfürdője, melyek só- és jódtartalmúknál fogva igen jótékony gyógyhatásuak; Zsabo- nicza és Alsó-Idecs. Igaz, hogy csak szerény igényeknek felelhetnek meg, de a gyógyha- táson kívül azon előnyt nyújtják, hogy könnyen hozzáférhetők és olcsók. Szállást kaphatni egyszerű, de tiszta parasztházaknál egy hétre 80—100 krért. Az élelmezés is igen olcsó úgy, hogy akárhány szász-régeni család a fürdői „ivad“-ban állandóan ott lakik, mert olcsóbban élhet ott, mintha innen naponkint rándulna ki, daczára annak, hogy alig vau háromnegyed órányira. A fuvarozás azonban meglehetős drága. ...........th. IR ODALOM. Lapunk múlt számában jelzett »Történelmi könyvtár“ könyvei közül következő számok fekszenek előttünk: 34. Erdély aranykora. Irta Áldor Imre. — A szerzőnek tollából kikerült e munka méltó joggal van a magyar népnek ajálva. Népszerűén, de azért szigorú történelmi behatással, s könnyed irályban van teremtve. Történelmi fonalát a mohácsi gyászos vész után veszi fel s haiad az ez után következett erdélyi fejedelmek során s Bethlen Gábornál, e lelkes, kitűnő képzettségű s országlásában nagy embernél áll meg, s róla szól az egész könyv. Vázolja az alatta felvirult ország állapotát, a a fejedelem tapintatosságát, kormányzati rendszerét s mindezt jól, érthetőn s magvas irályban. Végül összevetve a történészeknek róla irt jellemrajzait, röviden de tömött szavakkal ez nála megszokott valami. Cselekedjél te is hasonlóan, ő azt egészen természetes dolognak fogja tartani. E pórias szokás azonban a uagy városok lakóinál, kiket felléptük s modoruk az európai művelt osztályok közé soroz, vég- képen kiveszett már, valamint a régibb családoknál, melyeknek keblében az öröklött hagyomány híven megőriztetett, szintéu nem észlelhető e szegletesség, mely hiveit leginkább a czivilisatió lehelletétől messze eső, főleg déli farmokból toborzza. — Modoros, csiszolatlan, darabos ember még sok van, de tanulatlan, dúrva, bárgyú pór nem találtatik Amerikában, már csak azért sem, mivel olyan ember, ki legalább a bibliát és pártja lapját ne olvasná, a fehér hollónál is ritkább. Bocsánat e kis kitérésért, de sok, nem épen hálátlan tárgynak nem szentelhetvén külön czikket, hogy annyi érdekes dolgot, menynyit a szűkre szabott határok között csak lehet, felöleljek, kénytelen vagyok egyet-mást csak utólag, mintegy alkalmilag érinteni. Visz- szatérek a város vázolására. Az Egyesült-Államoknak majd minden nagyobb városa bír bizonyos, néha nagyon is találó jelzővel. Így New-Yorkot elnevezték fejedelmi, Cincinnatit királyi, Pittsburgot füstölgő, San-Franciscót aranyvárosnak, hasonlókép Philadelphia a quakerek, Indianapolis a vasutak, Brooklyn a templomok, Baltimore az emlékszobrok városa. Nagy József. feledtetik vele. Azonban ezen eljárás, amint egyrészről csak előnyére válik az árúit ekkép minden hirdetménynél előnyösebben mégis j mertethető kereskedőnek, úgy másrészről használ a nőknek is, kik ez eljárás mellett mindig a legujabbat, legjobbat és legolcsóbbat vásárolhatják, ha értenek a dologhoz, pedig értenek hozzá, mert öltözködési ízlés dolgában bátran vetekedhetnek a párisi divatkirálynőkkel. Fiuomságüiányt sem lehet szemökre vetni, anuáliukább vádolhatni erről a férfiakat, de csak ha európai szemmel tekintjük őket, mert az nem rósz szándék, durva lelkűiét kifolyása, hanem természetes hajlamaiknak, ösztöneiknek keresetlen nyilvánulasa; nem tehetnek róla, ha darabosak, ha modoruk a jóízlést sérti, nem érnek rá szokásaikat, erkölcseiket csiszolni, nagyon korán kezdenek dolgozni, a folytonos muuka érdessé teszi kezöket és keb- löket, de nem is érnek rá íiuomaknak lenni, mi mindig bizonyos időpazarló czeremoniával jár. Engedély nélkül könyvedet, térképedet, látcsövedet kezébe venni s bocsánatkérés nélkül ott, ahol éri, letenni, lábadra hágni, hátba, oldalba lökni, kérődzve dohányt ragui, aunak ronda levét orrod előtt messze föcskendezni, ! az előtted levő székre vagy asztalra lábait ! felrakni, nem épen salonias lábbelijét lehúzni j s a többszőr gyanús kinézésű harisnya által ; szemedet és orrodat fellázítani, kalapját, mely fejét csak az Isten házában és nők jelenlétében hagyja el, előtted meg nem emelinteni, rágyújtás végett szivarodat szájadból szó nélkül kivenni s egy haug nélkül oda ismét visz- szahelyezni, orrluvásra az otthon nem felejthető ötcsücskű zsebkendőt használni, — mind-
