Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1877 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1877-08-05 / 31. szám
adja elő saját véleményét is. — Méltán ajál- hatjuk bárkinek, mert a mii hézagpótló Erdély történelmének megismerhetésében. * 35. Nagy Constantia-császár/Irta Áldor Imre. A keresztények véres üldöztetése után trónrajutott szép lelkű Constantint Írja le szerző bő életrajzban. A mi a műben erőt s hatályt fejez'j ki, az a kitűnő jellemfestés, melyekkel a mű folyamatán bőven találkozhatunk. Világtörténetünknek egy fontos momentumával találkozunk itt: a fejedelemségnek sokáig bomladozó félben levő helyreállításával, összeszedve a nagy császár életéből a legkisebb részletekig biztos kézzel az adatokat, mi a szerző tapintatosságára utal. Adja a nagy császár halála után felmerült gáncsokat, melynek oka az, hogy: »az utókor nem bírta a dicsőséget, a tett szolgálatokhoz fordítani.“ — A könyv egy historicus kezében is értékes lehet, annál inkább a népnél. * 36. 37. 39. Kereszt és félhold, vagy a mórok Spanyolországban — Augusztus római császár története. — Róma alapítása és hőskora. Mindahárom Áldor Imrétől. — Bő történelmi anyag, melyet szerző muukásan^dol- gozott fel. Az első a Spanyolországban sokáig dúló, de túlsúlyra nem emelkedhető Mohamedán harczot s a spanyol-mórok leírását hozza. — Amaz Augusztus történetét, Róma egyik nevezetes fejedelméét. Biztos kézzel van levezetve a római állam rendszeresítése s javítása gondos összegyűjtésben. „Róma aranykorát élte, mint mondani szokás, Augusztus alatt. Hosszú békét élvezett a belháboruk után, s élvezte Horácz és Virgil dalait.“ Tömören van Írva s vonzólag. A mű alkalmat nyújt Róma egyik legszebb korsazkával jőui ismeretségbe. — A harmadik Róma alapítását foglalja magában Romulus és Remus ismeretes regéje nyomán, felszámlálva annak hőskorát, harczait és kitűnő férfiait. — Mindegyik egyaránt bátran ajálható. * 38- Nagy Lajos király uralkodása. Irta Dr. Toldy László. — Hazai történetek nyomán irt mű, a mennyiben összeállítása mindannak, mik a nagy király életére vonatkoznak. Toldy neve nem ismeretlen e téren; a mű érdemesí- tésében elég biztosíték a név maga, annál inkább, mert széleskörű ismerete s tolla által több művel ajándékozd meg az irodalmat. Szoros történeti egymásután a jellemző. Lajos trónrajutásának előzményei, első tette a koronázás után, háborúi, béke-intézvényei, viszályai IV. Károlylyal, lengyelországi zavarai stb. — Honi történelmünkkel foglalkozóknak biztos encyclopaedia a mű a nagy király életére s tetteire vonatkozólag. * A „Falusi könyvtár* 24. füzete: Beteg- állat-gyógytan. Irta.- Hely Mátyás. — Szakmü s orvosi tanácsadó a nép számára állataik bajai s gyógymódjai iránt, tárgyalja rövid vegytani ismeretekben a gyógyszerek és ezek meny- nyiség és minőség szerinti sikeres alkalmazását. Szerző hasznos munkát adott a nyilvánosság elé; a gazda, ki sokszor nélkülözni kénytelen az orvost, meríthet belőle kitűnő útmutatást. * Dr. Szombathy Ignácznak következő müvét vettük: „A magyarok történelme előzményei vagyis a jász-huu-avar, évezred. A középtanodák alsó és a népiskolák felső osztályai számára irta dr. Sz. J. a győri állami főreáltanoda rendes tanára. Előző fűzet. (Kr. e. 112—-888 kr. u.). Harmadik kiadás. Ára 30 kr. Budapest „Aigner Lajos.“ Ez 52 oldalra terjedő füzet szerző azon művéhez szolgál bevezetésül, melyet a múltkor ismertettünk, s így tehát bővebb jellemzéséül csak a múltkor mondottak egy részét ismételhetnek- — Szerző e művecskéjében „Kútfőtöredékek* czímü nagyobb munkájára támaszkodva a magyarok kétezeréves történetének tárgyalását kezdi meg; a] korszakok beosztása uála következő: 1. A jász-hunok. (Kr. e. 112—378 kr. u.) 2. A nagy-hunok és hun-székelyek. (378-568) 3. A vár-hunok vagy avarok. (568—888) 4. A hun-ugarok vagy a pogány magyarok (888—1000) Befejezésül a szerző úr óhajtása folytán kijelentjük, hogy a múlt alkalommal említett polémiájára tett ama megjegyzésünk, hogy az a tanáriegylet ellen van irányozva, korántsem úgy értendő, mintha szerző az összes középtanodai tanáregylet ellen szállana síkra, sőt inkább mint vidéki tag szólal fői a budapesti tanár-egylet vezérférfiai ellen s a vidékieket njabb összpontosulásra szólítja fel. HÍREINK.-- i _ ____________ * Gróf Eszterházy Pál temetése. — Mije volt a boldogult gróf Veszprémvármegyének, de különösen Pápa városának, tudja mindenki, ki a viszonyokkal csak némileg is ismerős. Nem csoda tehát, hogy alig érkezett meg Pápára a leverő hir, mely meghozta, hogy a legnemesebb szívek egyike megszűnt dobogni; szegény és gazdag egyaránt sietett kegyeletadóját leróni a nagy halott iránt. A nyilvános és igen sok magánépületen lobogó fekete zászlók némán, de annál érthetőbben hirdették a közszomorúságot és gyászt, melyet mindenki j oly mélyen érzett szívében, és melynek tízezernél többen siettek kifejézést adni, midőn a boldogult hült tetemei a julius 24-ki vonattal megérkeztek. A megyei és városi hatóság, s testületek képviselői, a polgárság beláthatlan hosszú sora foglalta el a legmélyebb csendben a tért és utczát az indóháztól egész a nagytemplom előtti térig. Midőn a vonat megérkezett nem egy szemen voltak láthatók az igazi fájdalom könnyei. A feszülettel díszített egyszerű barna koporsót az uradalmi tisztikar emelte ki a vasúti kocsiból és helyezte fel a díszes halottas kocsiba, miután a városi róm. kath. plébános azon egyháznak, rövid szertartásait elvégezte, melynek a boldogult egész életében hű és gyengéden ragaszkodó fia volt. Erre komoly lassúsággal megindult a menet a templom felé, hol a drága tetemek a már előre fekete kelmékkel bevont sz. Mihály-kápolnában helyeztetettek el. — Öt óra tájban megérkezett a hatósági küldöttség, hogy a személyazonosság megállapítása szomorú formalitásnak eleget tegyen. Julius 24-én pénteken a tágas templom szentélye és az oltárok meg a gyászoló család- és érkező előkelőbbek részére szánt nehány pad fekete kelmével voltak bevonva; a főoltár képét nagy fehérkereszttel ellátott szintén fekete kelme fedte és a szentélyben felállított számtalan égő viaszgyertyákkal körülvett magas ravatalon a gróf tetemei közszemlére tétettek. A nép hulámzott a templom felé, a közgyász őrködött a rend felett, me- | lyet megsérteni tiltotta a kegyelet. Kilencz órakor jött a város képviselőtestülete, hogy hálája és tisztelete adóját, egy díszes koszorút, letegye a koporsóra. Ezt követték hasonló czélból a következők: a pápai önkény- testűzoltó-egylet küldöttsége, a „Pápai Lapok“ szerkesztősége, a 71. és 72. honvédzászlóalj tiszti karának továbbá a lövészegylet, a takarékpénztár, a kertésztársulati egylet, az uradalmi tiszti kar, a pápai izr. iparosokat gyá- molító-egylet, az izr. haladópárti hitközség, a róm. kath. hitközség, a nő-egylet, a polgárikör, a cassinó-egylet, a kereskedelmi testület küldöttsége és az 184%. évi honvédek. A temetés napján, azaz julius 28-án reggel 8 órakor a város főutezája a „Csóka“ vendéglőtől egész az úgynevezett „Tizes“ malomig a kocsiközlekedés előtt elzáratott; a templom ajtaja a testületek és küldöttségek tagjai előtt fel nyittatott, kik Giczy uradalmi igazgató lakásáról indulva kijöttek a templomba. Pont 8 órakor vonúlt a szentélybe a plebá- | niai épületéből indulva ki, mélt. és főt. Pri- j bék István, fölszentelt püspök és veszprémi püspökhelyettes és a gyászmise a fő-, valamint 4 mellékoltárnál azonnal kezdetét vette, minek végeztével '/,10 órakor történt az ünnepélyes beszentelés Az özvegy grófné mise alatt gr. Batthianyi Lajos özvegyénél az oratóriumban volt; a templomban láthatók voltak : a megboldogult gyermekei Miklós és Móricz, Zichy Nándor, Festetich Pál, Eszterházy László, Zichy Lajos, Héderváry, Khuen Károly, Somogyi és Vallis grófok, báró Üchtritz Zsigmond testvérével, Kézsmárky József, törvényszéki elnök, Békássy Károly, Szabadhegyi Antal, Veszprémmegye küldöttsége : Kő- rőssy Imre főjegyző; Peczek Gyula, megyei főpénztárnok, Kolozsváry József, megyei aljegyző; továbbá Győrvárosának polgármestere, s mások. A szertartás alatt 10 megyei huszár ál lotta körül a ravatalt; ott állott egyszersmind a megboldogult két huszárja teljes díszben, kedveuez franczia komornikja pedig bársony vánkoson tartotta a kamarási kulcsot és rendjeleit. Amint a beszentelés megtörtént, az özvegy grófné Batthianyi Lajos grófnéval fogat- jára’ ült és Gannára hajtatott. — A koporsót a fényes gyászkocsira az uradalmi tisztek helyezték a koszorúk egy részével, a többi a kisebb gyászkocsira tétetett s megindult a menet az első kocsiban a plébánossal, utána a két gyászkocsival; ezeket követték a családtagok, főurak, küldöttségek és magánosak fogatjai, melyek száma 180-ra volt tehető. A gyászmenet Gannára déli 12 órakor érkezett; itt a koporsó letétetvén a családi sírbolt előtti téren beszenteltetett és a gyászmise elmondása után a családi sirboltba helyeztetett. Áldás és béke legyen a nemes férfiú, lelkes honfi, áldozatkész emberbarát hamvain. »Személyzeti. - Mólt. és ft. Pribék István püspöknelyettes úr Zirczre utazott, hol 5 rendi növendéket szentel fel áldozárokká. — Lapunk szerkesztője f. hó 6-án jön haza szabadságidejéről és a tényleges szerkesztést ismét átveszi. ‘A veszprémi reformált egyház közönsége által a f. évi julius hó 22-én tartott közgyűlésén az egyház f. 1877. évi költség előirányzata tárgyaltatott s általánosságban elfogadtatván, annak 15 napig a netán egyesek által megteendő észrevételek végett közszemlére leendő kitétele elhatároztatott. Felkéretnek ennnélfogva mindazon egyház-felekezeti tagok, kik e részben érdekelve vannak, hogy vagy a még ez ideig tartozásaikként fentlévő kötelezettségeikre nézve feltüntetett hátralékaik igazolásául, valamint az idei kirovás ellen netán támasztandó észrevételek megtehetése végett az elkészített munkálatokat f. évi augusztus 6-tól bezárólag 21-ig a reformált egyház parochiális házában megtekinthetik s magokat ez idő alatt annálinkább igazolhatják, mire ezen határidő lejártával úgy a hátraléki tartozás, valamint az idei kirovás jogerejűnek kimondatni és különösen az egyházunk viszonyait tekintve annak útján behajtatni fog. Mészáros. »Választás. A veszprémi önkéntes tűzoltó-egylet a múlt vasárnap szivattyús-tisztnek közfelkiáltással Vellner Alajost választotta meg. — A választásban részt vett 45 egyleti tag, ezekből a később megtartott gyakorlatra maradt 35. *A megyei állandó népenvelési bizottság f. hó 20-án az iskola-látogatók kijelölése végett tartott gyűlésén az ügyet hatáskörén kívül esőnek mondván, a kijelöléstől tartózkodott. »Szerencsés község. Lapunk más rovatában foglalkozunk Lajos-Komárommal, mely azon ritka községek közé tartozik, melyeknek a múlt évről semmi adóhátralékuk sem maradt s így a végrehajtók bekopogtatásától sem kell tartaniok. Itt egy más örvendetes jelenséget kell feljegyeznünk, azt, t. i. hogy a lefolyt julius hóban a 2142. lelket számláló községet, mint levelezőnk tudósít, még a leg- kérlelketlenebb végrehajtó, a halál, is megkímélte. - A munka és takarékosság, mely képesít kötelességeink teljesítésére, edzi egyszersmind a testet, és óv a betegségektől. »Tűz. — Tabon, mint levelezőnk tudósit, jul. 28-án a tüzrendőri szabályok elhanyagolása folytán tűz ütött ki, mely hogy a szélben nagyobb mérveket nem öltött részint a polgárok önfeláldozó buzgalmának, részint azon körülménynek tulajdonítható, hogy a tűzzel szomszédos házak cseréppel voltak fedve. A kárvallott Kavlicsko, jó módú polgár, a kiadott rendelet ellenére nagyobb mennyiségű gabona termését a mezőről szalmával fedett házpadlására szállította, »Nem kisebb veszély fenyegette Veszprém városát f. hó 3-án; két 6—7 éves gyermek ugyanis a lövölde éjszaki oldalán Varga, városi telekbiró kapitány-útezai házától nem messze tüzet rakott, mely csakhamar terjedni kezdett és körül belül 3-4 négyszögölnyi téren az összegyűlt száraz leveleit és egyéb égő anyagok meggyuladtak. — A veszélyt a honvédségi puskaműves vette észre és az odasiető városi rendőrbiztossal a tüzet csakhamar eloltotta. *A vámosi zavargások. Márton József a veszprémi kir. törvényszék ítélete által elrendelt tagosítás foganatosítása végett ment a múlt héten Vámosra, hol mint a hír mondja és a jelen eset is eléggé igazolja némelyekben a törvény iránti tisztelet igen gyönge lábon áll é3 más a társadalomban igen fontos kérdések körül nem kis zavar uralkodik. Amint a mérnök feladatának teljesítéséhez fogott, csakhamar megjelent előtte harmincz vagy negyven vámosi lakos, a mérnöki zászlót a földből kirántották, összetörték és a mérnököt fenyegetésekkel kényszerítették távozásra. Ezután ostrom alá vették a községi lelkész házát, ki csak nagy nehezen menekülhetett meg. A csend még akkor sem állott helyre, mikor a zavargóknak, mint látszott fejei elfogattak ; mert este ismét nagyobb számmal gyülekeztek össze a korcsmában, hogy itt a palaczkokból bátorságot és még talán egy kis észt is merítsenek; a meg- jelent csekély számú megyei rendőröket durva fenyegetésekkel illették. Ezek látván, hogy a felbőszült tömeggel semmire, vagy csak igen kevésre mehetnek, hazajöttek, honnan másnap a megyei alispáni hivatal megkeresésére 50 lovashonvéd ment ki a megzavart közrend helyreállítására. A kir. törvényszék, mint értesültünk, a ministeriumhoz fordult, 120 gyalogkatona kirendelését kérvén, kiknek oltalma alatt fogna a tagosítás megtörténni. •Tépés. Dausek Mihály veszprémi polgár, szerkesztőségünknél újólag egy Jó csomó tépést adott át a török sebesültek részére. — Fogadja köszönetünket. •Jutalomdij kiosztás. - A m. k. földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium által a veszprémmegyei lótenyésztés előmozdítására engedélyezett lótenyésztési jutalomdíjkiosztás városunkban jul. hó 30-án történt meg. — A bíráló bizottság tagjai Hunkár Sándor elnöklete alatt következő urak voltak: Ányos László, Becsák Ferencz megyei állatorvos, Békeffy Ignácz, Dobai a székesfehérvári méntelep igazgatóságától küldött telepszázados egy cs. k. állatorvossal, Dunst Ferencz, Kovács Ignácz, ki egyszersmind a jegyzőkönyvet is vezette, Tóth József és Tóth Kálmán. Kiállíttatott 12 anyakancza csikójával és 14 három éves kanczacsikó; egy kiállító visszautasíttatott, mivel a kiállítani szándékolt csikóra nézve hatósági bizonyítványnyal sem azt nem tudta igazolni, hogy tulajdona, sem azt, hogy saját nevelése. — Jutalmat nyertek anyakanczákért: György Lajos, Takácsi lakos, 12 db aranyat, Szántó Gábor Enyingről 10 dbot, Bodri János Déghről 8 dbot, Csikár István Láziból 6 dbot, Fejes István Enyingről 5 dbot, Neuhauser Simon | Zirczről 5 dbot. —„Három éves kanczacsikókért jutalmat nyertek: Öcsi József Kenéséről 8 dbot, Bodri János Déghről 6 dbot, György Gergely Takácsiból 5 dbot és Pusztai Szabó János Enyingről 5 dbot. — Kiosztatott összesen 80 darab arany. A kiállítás a kiállított példányok minőségét tekintve a várakozásnak megfelelt; a mennyiséget illetőleg azonban tekintve megyénk nagy kiterjedését, sok kívánni valót mutatott. Minek oka legnagyobb részben azon körülménynek tudható be, hogy a kiállítás a legnagyobb munkaidején rendeztetett. — Czélszeríí lenne jövőben ezen kiállításokat május végére vagy junius elejére rendelni. »Fogságba került valódi és nem jómadarak. — A vasúti állomástól nem messze rakott fészket egy fán a tengelicze, midőn azonban kicsinyeit kiköltötte, az ottani vendéglős a fészkel az aprókkal eggyütt sodronykalitkába tette ezt pedig jól bezárva ugyanazon fára felakasztotta. — Ez körül-belől 4 hét előtt történt és az öreg tengeliczék azóta csak akkor távoznak a fáról, ha táplálékot mennek szerezni a foglyul esett kicsinyeknek, melyeket a kalitka sodronyai közt ép oly gyengédséggel táplálnak, mintha szabadon lennének. *A párizsi magyar-egylet egy a „Munkás Heti Krónika* szerkesztőségéhez intézett levélben az úgynevezett munkapárttal való minden összeköttetést megtagad. »Haynald Lajos kalocsai érsek, követ, kező levelet intézett a párizsi magyar-egylethez- „Tisztelt Egylet! Meg lévén győződve arról hogy a tisztelt Egylet a magyar nemzeti életünket mindenkor emelő és most is a világ bármely országával szemben előnyösen kitüntető azon szövetséget tartandja nemes czóljai előmozdításában szem előtt, mely a magyar nemzet érdekeit a vallás-erkölcsi élet érdekeivel szoros összeköttetésben tartotta mindenkor és tartja még most is, szívesen járulok előttem kifejezett szándékuk elősegítéséhez egy 100 o. é. forintnyi kötelezvény elvállalásával és abba való beleegyezésemmel hogy emlékiratuk alá az én nevemet is tegyék. Járulékomat ide csatolva kérem, fogadják hazafiui üdvözletemet és teljes tiszteletem kifejezését. Bécsben, 1877. junius 29-én. Dr. Hajnald Lajos, kalocsai érsek.* *A b.-fliredi Annabál julius 30-án volt. Ha a bál sikerét a jó kedv után Ítéljük meg, az idei Annabál méltán sorakozik elődjei mellé; eleintén ugyan nyomott volt a hangulat, de később annyira belejött a csekély számú, de díszes fiatalság a mulatságba, hogy csak a nap felkölte vetett véget a kellemes vigalomnak. A jelenvolt hölgykoszorú tagjai között ott voltak: Borchek Hka, Fiáth Josefa bárónő, Folly Józsefné,..Eszterházy Mariska grófnő, Gál Irma, Gál Ödönné, Hornyánszky nővérek, Jankovics Józsefné, Jankó vies Ilda, Hauser Sarolta, Kardhordó Irén, Rader Malvin, Sárkány Ilona, Tevely Alojzia, Trautenberg bárónő, Tury nővérek stb. Az Annabállal a rendes bálok sorozata ugyan befejeztetett, de nem egyszersmind a kedélyes mulatságoké is, mellek újabb meg újabb nemének rendezésében Ecsy fürdőigazgató úr kifogyhatatlan; azért a kik Füredre szándékoztak menni csak siessenek, nem kell félniük az unalomtól. *A b.-füredi fürdövendégek száma julius 29-ig 1319 volt. *A Györe-kertben jul. 28-án diszes tár saság gyűlt össze és mint hallottuk igen kedélyesen mulatott volna, ha a vendéglős, egy nagy botlást nem követ el. — Ki mint vet úgy fog aratni; kár lenne azonban, ha a művelt közönség ezen különben kellemes helyről még hétköznapokon is kiszoríttatnék; vasárnap este a 20—30 kros belépti díjakkal úgyis mások foglalják el. Különben ezen mulatságokról majd máskor. »Mindazokat, kik „Újabb költeményeim re“ előfizetéseket gyűjtenek, t. t. kérem, hogy gyüjtőivőket f. hó 15-ig beküldeni szíveskedjenek. Sopron 1877. aug. 3. Erődi Dániel. *A „Nemzeti Hírlap“ szerkesztője ellen a fővárosi lapok hire szerint a kir. főügyész sajtópert indít. — Okot azon múltkori álom- látváuyos vezérczikk szolgáltatna, mely országszerte oly nagy sensatiot keltett. »Pályázat. — A veszprémi járás szolga- birája részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint az elhalálozás folytán üresedésbe jött Szent-Gál nagyközségi jegyzőségre a pályázat az 1871-ik XVIII. t. ez. 85. §-a rendelkezéséhez képest megnyittatván, a szabályszerű választásnak a helyszínén Sz.-Gálou, a község házánál leendő foganatosítására 1877. évi szeptember hó 29-ik napjának d. e. 9 órája kitüzetik, mely időre a pályázni óhajtók okmányaikkal felszerelendő kérvényeiknek alólirt szolgabiróbozleendő beterjesztésére felhivatnak. A szentgáli jegyzői állomás a következő évi javadalmazással van egybekötve: készpénzben 400 írt. 8 hold szántóföld és rét szabad használatra 40 frt, ezen szántóföld évi munkáltatásáért 16 frt, lakbér fejében 50 frt, nyolez öl hasított tűzifa 48 frt, utazási átalány fuvar nélkül, mely természetben szolgáltatok ki 60 frt, irodai szerekre 40 frt. Összesen 654 frt o. é. A magán felek megkeresésére
