Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1877 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1877-07-29 / 30. szám

zik, hogy azok közül, kik az egyletet elvben helyeslik, de jelen alakja ellen kifogásaik vannak, mennél nagyobb számmal lépnének be és ott iparkod­nának nézetöket érvényre emelni. Le­gyenek meggyőződve, hogy az egylet vezérférfiai részéről jóakaratú törekvé­sük őszinte pártolásra fog találni. — Az egylet bukása nemcsak a tagok, de az egész város szégyenére válnék, tehát lényegében, mint jót és czélszeríít sőt most már nélkülözhetlent, fel kell tartanunk; ez parancsolja kötelessé­günk önmagunk és városunk iránt, melyet, azt hiszszük, gúnytárgyúi má­soknak odadobva látni egy józan pol­gár sem szeretne. A magyar királyi erdélyi csendőrparancs­nokság a nagymélőságú m. kir. honvédelmi minisztérium által utasítva vau, a m. kir csendőrség mindennemű szükségleteit ameny- nyire lehet, magyar iparosok által szálittatni. A szükséglet különleg kiterjed: posztó- nemüekre, bélésekre, lehér ruha és egyéb ! vászonnemüekre, zsinorzatokra s más gombkötő munkákra, tábori sapkákra, vadászkalapokra, posztócsillagok s egyéb rézből való jelvényekre, gombokra, szijazatra, kard- és szuronyhüve- j lyekre, hátbőröndökre, tábori palaczkokra, bőrből való oldaltáskákra, bőr- és téli fejes keztyűkre, csizmákra, talpakra, stb. Az illető iparosok tehát felkéretnek, miszerint e kamarával mielőbb tudatni szíves­kedjenek, hajlandók-e az említett ruházati és felszerelési tárgyak szállítására vállalkozni. A jelentkezőknek kiváoatuk folytán a szállítandó egyes tárgyak mennyisége tudtára fog adatni, és számukra a mustrák is a fennczímzett parancsnokságtól beszereztetnek. A posztónemü mind a legjobb minőségű valódi gyapjúból készült félfinom, a vászonnemű fehérített lengyolcs hasonlóan félfinom, a bőrnemű a legjobb marha- és tehénbőrből készült gyártmányból állítandó ki. A kész tárgyak az erdélyi csendőrségi parancsnokság raktárába Kolosvárra szállí- tandók. Sopron, 1877. julius 20-án. A kereskedelmi és iparkamara. Heti szemle. — jul. 28. Budapesten f. hó 26-án a nemzeti lovar­dában Pulszky Ferencz elnöklete alatt nagy nápgyűlés volt, melyen Klapka tábornok is megjelent. A gyűlés Helfy Ignácz indítvá­nyára megbotránkozásának adott kifejezést az oroszok által elkövetett vérontás fölött és elhatározta felkérni a kormányt mind ezek meggátlására, mind az egész osztrák-magyar monarchiára veszélyes oroszterjeszkedéssel szemben érdekeinknek kellő időben, ha kell, íegyverrel való megoltalmazására is. * Az orosz-török csatatérről a lefolyt héten nevezetesebb hírek nem érkeztek. Abdul-Kerim helyett fővezérül Mehemed Ali neveztetett ki még az általa megteendő út nagyságát is hamar kiszámíthatja. — Ily körülmények között ciceronere természetesen semmi szük­ség sincsen, de Amerikában ily szerepre nem is találkoznék ember. Az itt mondottak magától érthetőleg csak az ifjabb városrészekre alkalmazhatók, ezektől nagyon elüt az ó-város, mely az európai régi szabású városoktól miben sem különbözik. Amily egyenesek, hosszúk, tágasak, tiszták, szellősek s egészségesek az új-város utczái, oly görbék, rövidek, szűkek, piszkosak, dögleletesek, rendetlenek az ó-városéi. Azon időkre emlékeztetik ezek az embert, midőn világosság, levegő még nem tekintettek nél- külözhetlen kellékeknek, s midőn még a hagyományos szokás oly erős volt, hogy a túlelegendő helyiség daczára az épületeket mintegy egymás hátára szorították, minden terv, minden ízlés nélkül (Ad normám : Lutum super lutum) falat falmellé helyeztek s a sár­fészket elnevezték városnak. Bocsássuk meg e ferde irányú eljárást a természet egytigyü gyermekeinek, hisz ők házaikban csak is nyugalmat és menhelyet kerestek az elemek mostohaságai, az idő viszontagságai ellen. Ott csak volt ez idylli állapot, mert már bellátták, mit még sok helyütt mai napig sem látnak be, miként a ház nem csak arra való, hogy az ember abban meghúzhassa magát, hanem egészség, kényelem tekintetében is figyelmet érdemel. Az ó-városnak leginkább szemére lehet vetni rósz kövezetét, a világítás gyarlóságát, a mellékutczák ijesztő piszkos­ságát, de leginkább a Washington-Market és Fulton-Market, hús- és halpiacz kiállhatlan és a sumlai főhadiszállásra már meg is ér­kezett. A lapok cettinjei híre szerint a mon- tenegróiak ostrommal bevették az elsánczolt trebesi magaslatokat; Gorjanopol erőd pedig rövid ágyuztatás után megadta magát. Midhat pasa visszahivatásáról a múlt napokban több lap szólott. * Szerbiában az új pótválasztások ered­ménye a Risztics-kormány állását csak meg erősítették. * A külföldi lapok harcztéri tudósítói az oroszok kegyetlenségeiről Sumlában jegyző­könyvet vettek fel, melyet a porta a hatal­makkal közölni fog. * Francziaországban nagyban folynak az előkészületek az új választásokra, a kormány valamint az egyes pártok mindent elkövetnek győzelmök biztosítására. Marienbad, 1877. julius 23. T. szerkesztő úr! Minthogy becses lap­jában B.-Füredről gyakrabban jelennek meg közlemények, talán nem fog neheztelni, ha e világ-fürdőből felkeresem soraimmal, nem kí­vánva, hogy azt lapjába közölje, de ha rövid kivonatban a velejét közlendi, talán a kedves Balaton-Fürednek hasznára leend, beismerve azt, hogy mennyi a teendő, hogy egy va­lódi fürdő színvonalára emelkedjék. Gyermek éveim szabad idejét már a kezdetleges Balaton-Füreden töltve, s egy ne­gyed századon át pár hétig annak rendes vendége lévén, valódi örömöm telt annak kö- rül-belül egy jó tizeden át történt szépülésén és emelkedésén, — s ha már mint magyar, — azon hitben éltem, hogy ,Hazánkon túl nincs élet* — majdnem rögeszmémmé vált azon tudat, hogy a roncsolt testet csak is a szép Balaton üdítő hullámai képesek kijaví­tani. Midőn múlt hóban roncsolt egészségem javítása tekintetéből Budapesten Dr. K. S. Endre tanácsát kikértem, ez a marienbadi fürdő használatát ajánlotta; menykőcsapásként hatott reám a hozott Ítélet, s már is azt hittem, hogy hűtlen leszek a kedves Balatonhoz, s ha el­hagyom hazám határát s oly messze távolban elköltözöm egyedül, talán nem is fogom azt viszontláthatni, mi természetesb fájt az elvá­lás, hogy az még keserűbb ne legyen, azzal büntettem magamat, hogy ez ivadban Füredre ki se rándultam, mert elhatározásom ide jönni, féltem, hogy az utolsó perczben meg- változand. S midőn az ember kedv nélkül, majd­nem kényszerből indul valahová mi temósze- tesb, hogy kedvetlen, kedélye lehangolt, mit még fokozott az utazás azon kellemetlensége, hogy Győrből Bécsig ismeretlen s nem is ked­ves társaságban utazva, több tiszt jelöltnek hazám elleni kifakadásait voltam kénytelen egy ideig hallgatni, de végre kitört belőlem a rendre utasítás, hogy a legalkotmányosb ember, a magyar király és főhadúr ellen szólani nem illő dolog olyanoknak, kiket az neveltet s ki­nek ruháját viselik, erre csakúgyan csend lett, s az, ki legnyiltabban handabandázott, a búcsú alkalmával még meg is kért, hogy nem úgy értette. Bécsben az egész napi utazás után egy éjét pihenve, másnap 8 óra húsz perczkor in­dultunk a Ferencz-Józseí pályán a gmunden- budweis-pilseni legrövidebb vonalon át s este bűzét, mely főleg nyáron az egész városrész levegőjét ragályos miasmáival teljesen meg- fertőzteti. Az alsó vagy ó-város mindinkább hason­lóvá lesz London city-jéhez, a lakházak las- sankint eltűnnek s csupa üzlethelyiségnek adnak helyet és ahol napközben a legélénkebb sürgés-forgás, lármás tevékenység volt észlel­hető, este néma csend áll be, mit csak az őrnek messze elhangzó kopogása szakít meg időnkint. Általában New-York esti physiog- nomiája teljesen elüt egyéb világvárosokétól, mig ezek a mulatni sietők zajától este egészen megélénkülnek s vidám életkedvről tanús­kodnak: addig az egészen kiholttá lesz, az éktelen zsivaj megszűnik, mint mikor egy pokoli zajjal működő gép zakatolása egyszerre elhallgat. A családtagok a csöndes házi tűz­hely köré gyülekeznek s élvezik az édes pihenés kéjét, mit csak fáradságos munka szerezhet az embernek. Miért kedvesebb előttük az otthon, mint a kávéházak, korcsmák, az eddig felhozottakon kívül azon vonzó benyomás is okozza, melyet rájuk lakházaik gyakorol­nak. Ezekről alább kissé bővebben emléke­zünk meg. Hasonló élettelenség mutatkozik egész nyáron át az előkelők által lakott városrészek­ben, melyeknek fojtó légkörét ők a fürdők illatos berkeivel, árnyas ligeteivel cserélik föl. A jól iparkodott iparosok, sokkalbiró birtoko­sok, gazdag kereskedők, hatalmas pénztőzsérek, milliomos üzérek vagy más szóval, az egyedül létező pénzaristocratia emberei különös elő- szerettel telepedtek le a határozottan legszebb V. avenue azon táján, melyet a Washing­| 7 óra 45 perczkor értünk a gyors vonattal Marieubadba. Az utazást e napon át is kelle­metlenné tette, hogy egy szerb családdal ju- ! tottam egy coupéba, ez egy betűt se beszélve magyarúl, valódi néma barátként töltém az ! egész napot, de annál inkább megörültem mi­dőn az indóházhoz megérkezvén ott P. J. ba­rátom volt szíves várakozni, s a hosszú hall- I gatás után az édes magyar szót barátom üd- j vözlésére használhatóm. Bárki legyen az, ki magyar honból jő, s bármely vidékről utazzék az ide, lehetetlen, hogy e hely elragadó és bájoló szépsége épen úgy, mint nagyszerűsége meg ne lepje. Ez valóban a természet legszebb temploma, mely­ben az üde zöld pázsit a legszebb szőnyeg, a fürdő helyet köröskörül övedző fenyő-erdők a legszebb oldal-falak, melyekből valódi töm­jénként emelkedik fel a hála fohász az ég kék boltozata felé az ember ajkáról azon száz és száz ezrek helyett is, kik itt egészségűket visszanyerték. Marienbad város, és fürdő, a legújabban mindegyre épülő paloták mindegyikének neve van, s a legnagyobb rész díszére válnék bár­mely fővárosnak így például, a Sans-Souri, a Maxenhof, Casino, Hotel-Varschau, stb., de ki győzné elszámlálni, azt azonban örömmel jegy­zem meg, hogy a Hungária méltó helyet fog­lal el közöttük. Én az első éjre a Hotel-Hamburgban kaptam szobát, honnét a Fortunába költöztem, melynek tulajdonosa hosszú ideig volt Magyar­honba mint építő-mester és vállalkozó, (neje révkomáromi születésű volt, de meghalt) s ki büszkeségének tartja, hogy a magyarok kö­zül sokan nála szálnak, miért is őt, valamint lakását is, az abban levő rend, tisztaság úgy a gyógyforráshózi közelség, de végre ami fő az olcsóság tekintetéből is bátran ajánlom. Szobám egy felől az utczára, más felől a közel fenyvesre néző ablakkal bír, s regge- lenkint nem bir az ember eltelni e fenyőfák üdítő illatával. Az eddig megfordult vendégek száma megközelíti a nyolcz ezeret, kik a világ min­den részéből eljönnek egészséget keresni, vagyis legtöbben a túlságos egészséget levet­kőzni, mert túlnyomó azoknak száma, kik a túlhizás ellen keresnek e gyógyhelyen óvszert; s valóban láthatni mind két nemből oly pél­dányokat, hogy önkénytelenül megáll a szem, de ki is fárad mire az ember végig nézi, azért itt azou sajátságos szokás honol, hogy az ér­kező és távozó vendég megméreti magát, s büszkén teszi el a bizonyítványt, ha egy ne­gyed mázsa deficit az itlét eredménye, bár az erszény meglapulása nem ad okot hason örömre. A gyógyforrások elseje a Kreutzbrunn, mely reggeli öt órától kezdve 8-ig ostrom állapotban van, de azért oly rend honol, mintha a muszka kancsuka volna a mérvadó. Az inni kívánók három sorba felállnak egy egy sor, jut el előre tipegve az élet forrásához, hol három kis serdülő leányka ereszti a csapból mindenkinek saját poharába a vizet. Itt a pohár szíjon a nyakban hordva, oly mulhatlan kellék, mint a somogyi gyermeknek a tarisznya, mely nélkül fel sincs igazán öltözve; s ez így megy az orvosi rendelés szerint 3 — 4 pohárral. Van e forráson kívül még a Ferdinand- az Ambrus-, Carolin-, Alexandra-, gyógy- és az erdei-forrás, de ezeken kívül is még más szám­talan mint például a Pluto-forrás a tőzeg te­lepnél, melyet a fürdőhöz használnak. Reggeli 6 órától 7% óráig az alsó részén a sétánynak, ton és Madison square határol; ma már sokat elűzött közülök onnét a vendéglősök, szabók, divatárusok mindinkább terjeszkedő hada; jelenleg a „jó házakat“ a IV. és VI. főleg pedig az V. avenue-nek azon részén kell keresnünk, mely a 35. és 60. utczák közt fekszik, holnap valószínűleg innen is fölyebb nyomatnak, miként folyvást tovább űzetnek New-York oláhczigányai, a félvad irlandi squatter. E nyomorúlt nép sem adót, sem házbért nem fizet rongyos viskójától, melyet messze a várostól, egy-egy elhagyatott meddő hegyormon, mohos sziklán, minden ellenőrzés nélkül állít fel magának. Ott lakik ő szabadon, nem rettegve adószedőtől, nem bolygatva rendőrtől, nem háborgatva senkitől mindaddig, mig az áradatként tova nyomuló háztenger az ő íagunyhóját is elnyeléssel nem fenyegeti. Ekkor csigaként; hátára veszi a házikót, azaz bocsánat! ennyire még Ame­rikában sem jutottak, hanem anyira igenis vitték, hogy azt, úgy amint van, egy nehéz talyigára helyezik s elszállítják ama boldo­gabb helyre, hol a civilisatio romboló hatal­mától egy időre ismét megvédhetni vélik. Az épületeknek ezen tovaszállítása nem valami szokatlan dolog, még a nagyobb, 2—3 eme­letes házakkal is megtörténik e helyváltoz­tatás, miközben a benlakók jönnek-mennek, sütnek főznek, az ablakon kikandikálnak, s ha csak a munka szünet beállta miatt az utcza közepén nem kell, bár egészen háborí­tatlanul, az éjjelt tölteniök, mi néha szintén megesik, este uj rendeltetési helyükön ép oly kényelemben találják magukat, mint a régin. E házáthelyezési ördöngös műtétet látva, akkor déli liy, órától 12% óráig az erdei forrás­nál, úgy este hattól hétig ismét a sétatéren szól a zene. A kar 60 egyénből áll, a legclas- sikusabb zenét élvezhetni; naponkint hallani Mozart, Bethoven, Haidentól, Vagner s több új zene-szerzőktől oly műveket, s oly praeci- sióval előadva, hogy a legkényesb zeneértőt is bámulatra ragadja. A séta reggel tart '/ß-ig midőn mindeki a reggelihez siet; de itt meg­oszlik a vendég sereg: legnagyobb rész megy a Belle-Vuebe hol a reggelizők száma 500— 1000-re tehető, de mennek sokan a Wald- mühle-hez az Eremitageba a panorámába a Kursalonba a Sennerhüttehez s Isten a meg­mondhatója még hány helyre, mert a séta s a vendég dispositiójától függ; a merre jár s eléri az időt mindenütt talál helyre, hol a legjobb hegyi tejet, s meglehetős kávét élvezhet. Reggeli után ismét séta a hegyekbe, ez­után a fürdés következik; van gőz-, meleg-, tőzeg-, savófürdő s hidegzuhany. A rend és tisztaság mindenütt kifogástalan s nagyon szép beosztás, hogy a meleg fürdő mindegyikénél zuhanyt is vehet az ember; a törölközőt, lepe­dőt és kendőt pedig egy meleg edénybe teszik, hogy a kijövetnél hűtés ne történjék s a für­dőt élvező testét a meleg türülőbe hamarább és jobban száríthassa. — Fürdő után rende­sen pihenni kell. Az étkezés délutáni egy órától kezdve tart 3—4 óráig; a magas aris- tocratia mely itt bőségben van, 6 órakor ét­kezik. Az ebéd tekintetéből szintén sokfelé osz­lik a társaság, legtöbben étkeznek ismét a Belle-Vue-ben, de itt már 10 óráig meg kell rendelni az ebédet; igen jól lehet még ét­kezni a Kursalonban, hol még az is kellemes, hogy az ember folyton a legművésziebb zon­gora játékot hallhatja a kisebb teremben. Étkezes után 3-tól 5-ig pihenő, de leg­többen már 3 órakor útnak erednek a hegyekbe, hogy a 6 órai sétatér-zenére visszatérhessenek. Marienbad körül a hegyekbe fel s alá 9 mértföldre terjedő, mindig tisztán tartott ut van, folyton fenyves erdők között, s min­dig árnyékban, mindenfelé padok a pihenők számára. Elragadó kilátások vannak Marien- badra magára a meiseri templomtól, a pász­tor nyughelyéről, Carola királynő s Alexandra herczegnő pihenő helyeiről, s végre a torony­ból, melyben egy jó látcső tartatik a vendé­gek számára, melyből az egeri fürdőt is ki lehet venni; igen szép hely a tőzeg-telep a hohenbergi hegy az eremitage, a panorama, a Belle-Vue, Frigyes Vilmos király széke, Göthe nyughelye egy emlékkővel jelezve, igen szép hely a temető, a nagy erdő Metternich herczeg vadas-kertjével. Kocsin kirándulásokat tehetni Metternich herczeg kastélyába s a tepli premontreiek zárdájába, kik Marienbad tulaj­donosai, vasúton Eger, Franzens- és Carlsbadba. Igen szép a Catholicus s a porosz király alapította evangelicus templom, a Kursalon s a födött sétatér, mely a gyógymód folytatá­sát mindenkor lehetővé teszi, végre a városi színház. Az idő rendkívül mérsékelt, reggelenkint leggyakrabban 6—8 fok a meleg, pár nap óta ugyan felmelegedett s igen szép idő van, ár­nyékban 16 — 18, a napon 24—26 fokig, de az a sajátságos, hogy a 6 fok meleg regge­lenként elviselhető, mig a sok erdő és árnyék miatt itt nagy melegről panaszkodni soha sem lehet. A sétákban élvezhető gyönyör leirhatlan, itt mindenki mozog, jár-kell, s nem mehet az ember oly irányba, hol vendéggel ne talál­koznék ; a béna és sánta kocsin viteti magát, sem érezhetünk meglepetést, midőn egész házsorokat, az őket elnyelni készülő sárten­gerből kiemeltetni s aláépítés által régi alapjokat 2—3 méternyivel magasabbra helyez­tetni szemléljük anélkül, hogy a házbelieknek csak eszökbe jutott volna e csekélység miatt szobájokat vagy napi teendőiket egy pillanatra is elhagyni. A szép, kényelmes lakások, általán New- York magánépületei építészetük és beren­dezésük által emlékeztetnek az angol lakhá­zakra, melyeket Francziaország, Belgium, Holland jómódú családai is kezdenek utánozni és méltán, mert csin, tisztaság, kényelem tekintetében fölülmulhatatlanok azok. Már az ó-kor legműveltebb nemzetei, az egyptomiak, babyloniak, görögök, rómaiak igen nagy gon­dot fordítottak lakásaik helyes berendezésére, miként erről nem csak szaggatott leírások, elmállott képek, hanem élő példák is tanús­kodnak. Ki nem hallott Pompéjiről, ez újonnan fölfedezett föld alatti városról, melynek a legczélszerűbben berendezett lakásai még a mai, előhaladt kor bámulatát is magukra vonják ? Ma kétség kívül minden tekintetben legtökéletesebbek az angol, s ha lehet, még ezeket is fölülmúló amerikai lakházak. Min­den megvan ezekben, mit csak egy, kénye­lemhez szokott ember igényelhet, még pedig minden a kellő helyen, minden kéznél és útban még sincs semmi. Nagy József.

Next

/
Thumbnails
Contents