Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1877 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1877-07-29 / 30. szám
vagy gyalog-kocsin tólja a hordár; mert itt mindenki a viz és légtől kapja a javulást. Sajátságos, hogy a legtestesebb nők és férfiak órákig tartó sétákat tesznek, s a hegyek legmagasabb tetején talál az ember oly kövéreket, kikről alig képzelni, hogy mikép juthattak fel, pedig természetes, mert az utak tekervé- nyesen oly jól vezetvék, hogy az emelkedés alig észrevehető. Nyolcz órakor kezdődik a vacsorázás, 10 óra felé már mindenki pihen, s oly csend van, minő csak szükséges, hogy a fáradt és beteg vendégsereg pihenhessen, s ez igy történik napról napra. Yan ugyan itt kávéház is elég, de mind üres, mert itt a szép természet nyújtja a legszebb mulató helyeket,»és a kártyajátékot a séták dúsan kárpótolják. Az élet nem oly módnélküli drága, vannak ugyan szobák, melytől a nagyotjátszó vagy mutatniakarók hetenkint lakbért 30—40 Irtot fizetnek, de azért lehet itt igen tisztességes szobát hetenként 10—20 írtért is kapni — beleértve a szolgálatot is. Az étkezés is különböző, leginkább szoknak étkezni 1 frt 20—2 írtig s ezért 4—5 tál étel kapható, persze minden beteg gyógy- rendszerint (kurgemäs), de lehet étkezni étlap szerint is, és mondhatom az árak nem magasabbak, mint akár Budapest- akár B.-Füreden. Magyarok sokan vannak, mindenfelé hallja az ember az édes hazai nyelvet, a nevezetesebbek közül Gorove a volt miniszter, Samassa érsek, Wahrman, Harkányi képviselők, Báró Bánfy, Dr. Ágay nejével, Náday budapesti közjegyző, ki egy prágai gazdag gyáros leányával jár jegybe, itt volt Csernátonyi, s ki tudná mint elsorolni, elég az, hogy a 8000-ből egy nevezetes contigenst adnak a magyarok is, kik bizonyára szívesebben időznének hónuk fürdőiben, ha volna elegendő fa, árnyék, ámde fájdalom ezt nálunk, pedig ez lenne a fő, nem tartják szükségesnek, sőt a mit keveset előre haladtunk, azt is már feleslegesnek tartják, s azt hiszik ebben meglehet állapodniok ismét egy, vagy több évtizedig, s ha megvoltunk eddig valahogy, csak megleszünk jövőre is. S most bocsánat hosszúra terjedt levelemért, ha szívesen veszi talán még egyről- másróli csevegéssel felkeresi máskor is tisztelő híve. A VIDÉK. Almádi, 1877. jul. 21-én. T. Szerkesztő úr! Kevés felnőtt férfi van Veszprémben, kit Almádihoz ha egyéb nem, legalább egy kis engedély nélküli cseresnye- szüret gyermekkori keser-édes emléke nem kötne. — Magamnak is csak úgy borsózott a hátam, mikor tegnap alkonyaikor egy cseresznyefa mellett elballagtam; hiszem a körülmények részletes elbeszélésétől mind szerkesztő úr mind t. olvasóim szívesen felmentenek, (különben alig is tudnám híven elmondani, oly régeu volt, hogy talán nem is igaz) és meg- j elégesznek ha őszintén bevallom, hogy még j most is remegve nézegettem vissza és látni véltem szegény édesanyám felemelt kezét, hogy, mint mondani szokta, kivegye a bőrömön a szétszaggatott kabát és nadrág összefoltozásá nak az árát. Régen történt biz ez, de én emlékét több hasonlóval együtt híven őrzöm, be is vallom őszintén, mert tudom, hogy nem egyedül vagyok a nagy világon, ki megadtam az almádii kirándulás árát. — No de se baj, többet kaptak a szerbek, vigasztalom magam és engedelmével Írásban rovom le hálámat Veszprém Tusculanumja iránt. Ha nemzetgazdászati czikket akarnék, írni, először is azon befolyást kellene ecsetelnem, melyet az itteni szőlők ipar- és vagyoni állásunkra gyakoroltak. Evvel ugyan nem sok tréfát űzhetnénk, hej, ha az a sok ,blauer Montag* *, melynek Almádi létele óta tanúja volt, elmarad, sokan beh másképen állanak ma. De hagyjuk ezt; más városnak nincs Almádija, még sincs előbb, mint mi, s ha nekünk sem lenne mindenesetre gondoskodnánk más valamiről, nehogy saját zsírunkban süljünk meg, ami különben oly borzasztó hőségben, amilyennek ki vagyunk téve épen nem lenne csoda. — A sok „lenne* és »volna* után lássuk a „vant* a melyből egy csipetnyi többet ér, mint amazokból egy hektoliter. Az idő folytonosan változik és vele együtt Almádi is; szerencse azonban, hogy ennél a változás haladás jellegével bír, oly annyira, hogy túlságos imádóinak túlcsigázott képzeletében már alig egy pár rövid századocska hiányzik, hogy a világfürdők veszélyes vetélytársa legyen ; — még eddig egyéb ugyan nincs benne a fürdőintézetből, mint a Brenner és Christian urak által állított 8 bérbódé és a Balaton, melynek azon sajátságos tulajdonsága van, hogy épen olyan nedves, mint akár Füreden vagy Siófokon; előnye pedig, hogy a fenekén levő kövek minduntalan eszünkbe juttatják, hogy emberek vagyunk, teljesen zavartalan boldogságra tehát e földön még a Balatonban sem tarthatunk igényt. Ez azonban nem igen zavarja a közönséget, leszámítva ugyanis azt á uehány órát, melyet az itt tartózkodók ép úgy mint mások az alvás és étkezés prózai | functioira szentelnek, csák úgy hemzseg a | tarka-barka seregtől nem, személy, és rang különbség nélkül, — oly annyira, hogy egy barátom csodálkozott, mikép történhetik az meg, hogy ennyi ember a vizet ki nem szorítja, ki tudja, nem teszi-e a túlsó parton, volt a ca- thegoricus és a körülményekhez képest teljesen kielégítő válasz. Azt talán fölösleges megemlítenem, hogy a fürdő közönség legnagyobb részét a szép-, vagy ha valakinek ^úgy jobban tetszik, a gyöngébb nem képezi. Ok azt szeretik Almádi előnyére Füred fölött felhozni, hogy nem kell naponkint 3—4-szer öltözködniük •• szentül hiszszük, hogy szívből beszélnek, de csak azért mert törvényhozásunk a nők egyenjogosítását még nem mondotta ki, tehát nekünk, kik történetesen férfiaknak születtünk, még nincs irányukban nagyobb kötelességünk az udvariasságnál. — Szinte hallom, mint hozzák fel ellenem, hogy van itt biz eíég férfi j is. — Nem tagadom, de nem is csodálom, kell ennek az Almádinak valámi különös varázserővel bírnia, mely a vásárokban áruitatni | szokott fiatalító malomképhez teszi őt hasonlóvá; már pedig legyenek bár a férfiak akármily j kevéssé is hiúk, öregeknek látszani még sem szeretnek. Tegnapelőtt reggel séta közben egy j társaságra bukkantom; hárman kuczorogtak a földön nagy kínnal, mindnyájan komoly férfiak, kikről az előtt azt hittem, hogy komor arcz- j redőik kellő rendben tartására naponkint legalább is 1 kilo vadalmát esznek meg; itt pedig főkötőre kártyáztak olyas valamivel, mihez más körülmények között keztyű vagy kendő nélkül alig nyúlnának; én a gusztálás könnyítésére zsebkésemet ajánlottam fel. Beszéd közben megtudtam, hogy odajövetelem előtt becsületre játszottak, de evvel hamar fel kellett hagyniok, hogy miért, könnyű kitalálni. Nincs itt, de nem is kell gyógyterem, mert gyógyvendég sincs, elég nagy van a szabad ég alatt; jó itt minden, sőt aki máskor rettenetesen fél a lég- huzamtól, itt egészsége veszélyeztetése iránti aggodalom nélkül jó izfíen elalszik talán még a padláson is és álmodja azon cserencseszá- mokat, melyekkel a lutrin könnyűszerrel meg- j nyerheti azt a nehány ezerecskét, amin meg- j vehetné a jelenleg eladó 4—5 szőlő egyikét és még talán egy kényelmes hajlékot is építhetne. Más előny is van, az t. i. hogy itt bárki bátran eljárhat quaterkázni hajlékról-hajlékra, pinczéről pinczére, anélkül, hogy a lump tisztességes czimet kapná, sőt még akkor sem lesz ez osztályrészévé, ha történetesen megtörténnék vele, hogy valamelyik este csak másnap reggel menne a kedves egészségére szolgáló éjszakai nyugodalomra. — Kellene még szó- j lanom a rákászatról, ami itt olyanféle, mint Füreden a kirándulások, de félek, habár fogadom, hogy nem találják ki soha, hogy ki vagyok, a nők nyelvecskéitől, melylyel oly gyakran elhajtják még a rákokat is; de meg attól is tartok, hogy egy barátom megharagszik, kinek a múltkor, mint hallottam, egy ilyen mulatság kalapjába került, a rákok kicsalására, illetőleg a part megvilágítására gyújtott tűz eloltására ugyanis egy maliciosus valaki avval hordott vizet. Fordítsuk meg a dolgot és beszéljünk komolyan: az idei szüret, ha valami közbe nem jön, jónak Ígérkezik, egy szőlőtulajdonos váltig vitatja, hogy a szemek szemlátomást nőnek. — A nevét elhallgatom, mert attól tartok, hogy többé nem kínál meg abból a jó hetvennégyesből. —r ~r. B.-Füred, 1877. Julius 26. E hó 21. és 22-én a vizsgák napjai voltak nálunk. Az előbbi napnak délutáján a sze- retetház fiók-intézetének, a felsőbb gazdasági népiskolával egybekötött „vinczellér-képezdé*- nek növendékei adtak számot sáfárkodásukról. A számadás sikerült. A mérleg szilárd, s ha igy haladnak mind tovább és tovább, úgy a mérleg, melynek támasza, alapja a bizalom, ennek gyarapodtával erősbülni fog. Úgy az áltálános, mint a szak-tantárgyakból teljesen correct, határozott és értelmes feleletet adtak a növendékek. Nagyon meglátszik rajtuk az ügyes és szorgalmas tanítók keze, kiknek e téren továbbra is sikert és buzgalmat kívánunk. — Nem kevésbbé lepett meg az intézet kertjében mutatkozó rend és szakértelem úgy a gyümölcsfa, mint a szőlőtenyésztés tekintetében, mely utóbbinak jó sikerű eredményéről is eléggé meggyőződtetett bennünket az intézet derék igazgatója Kanovics György ur, amennyiben a termesztett borok mindegyik faját külön-külön megkóstoltatta velünk. Ezeken is annyira megérzik a gondozás és ügyes kezelés, hogy nem lehet magunkba fojtani azon óhajtást: vajha füredi gazdáink tanulnának ezen, épen e czélra felállított intézettől! De nem tanulnak, nem akarnak tanulni. Mert hát ők magyarok. Magyar emberhez pedig — szerintük — nem illik a tanulás. Pedig hát ők nagyon ősmerik a bibliát, amelyben meg van Írva: » Elvész a nép, mely tudomány nélkül való.“ — A lelkem fájt az el- fásultságon, midőn azt kellett tapasztalnom, hogy a község gazdái közül csak ketten vannak annyira megérve, hogy belássák a tudás szükségességét, csak ketten járatták ez évben gyermeküket ezen, épen e vidék tanítására, a szőlőművelés gyarapítására rendelt intézetbe. Hanem arról nem ritkán győződhetik meg az ember, hogy a 14, 15 éves gyermek, szivarral szájában s apja társaságában ugyancsak legénykedik a korcsma büzhödt levegőjében. Ez kell a magyar embernek. Még fájdalmasabb érzést keltett az értelmes hallgatóban a ref. elemi iskola növendékeinek 22 én tartott vizsgája. Nem a viszga eredménytelensége, vagy a tanítók szorgalmának hiánya, hanem ismét a szülék oktalan önzése miatt. — Már az magában is igen nagy hiba, hogy állandósított, hivatásszerű tanítói állomás nincs rendszeresitve, hanem e tanítói állomás úgynevezett „academica pro- motio* lévén, három évenként kihoznak Pápáról egy végző theologust, segédtanítónak pedig megfognak ugyancsak a pápai iskolából egy-egy 4. 5-ik osztálybeli gyereket, ez aztán tauit bizony sokszor úgy, hogy nincs benne köszönet. (Lucus a non lucendo). — Bocsánat, mint előbb is mondám, ez nem illik a jelenlegi tanítókra, sőt ezeket kiváló dicséret illeti meg azon kifáradhatlan szorgalomért, amelyet elődeik rósz munkájának helyrehozására fordítottak. Czéljukat egy, illetőleg fél iskolai rövid év alatt ugyan nem érhették el egészen, de ily szorgalom mellett el fogják érni rövid idő alatt. Hanem a szülék agyából vajmi nehéz kiirtani a dudvát. Szinte boszan- kodással kellett látni, hogy az iskolakötelezett gyermekeknek e nyári tanfolyam alatt tán fele sem járt — kivált a nagyobbak közül — iskolába, s ami még ennél is boszan- tóbb: ezeknek is legalább fele nem volt ellátva tankönyvvel. S hozzá kell tennem, hogy nem szegény szülék gyermekei ezek. Aztán jöjjön csak Füredre valaki: meg fogja látni, hogy selyemruhára, tünikre stb. száz forintok kerülnek évenként egy-egy asszony vagy leány számára; az iskolás gyermeknek pedig abból a sok pénzből, könyvre nem kerül 40—60 krajczár. Jó lenne mindezeket a tanfelügyelőségnek komoly tudomásul venni. — Sokat írhatnék még e tárgyról, de félek, hogy a már úgy is epévé vált tinta, méreggé válik toliamban. Csak azt legyen még szabad megemlítenem, hogy a nagyon is közönséges aratásra igen jó takarodási idő következett s a múlt éjszaka egy kis esőnk volt, mely üdítőül szolgált a növényekre. —r.— HÍREINK. ♦Mélt. ós főt. Pribék István fölszentelt püspök úr körlevélileg tudatja az egyházmegyével, miszerint az apostoli szentszék nagyméltóságú és főtisztelendő Kovács Zsigmond veszprémi megyés püspök úr kineveztetését megerősítő okmányainak a veszprémi káptalan f. évi julius hó 26-án tartott ülésében történt bemutatásával a püspöki szék üresedése alatt viselt káptalanhelynöki hivatala megszűnvén, a kegyelmes íőpásztor egyházmegyéjében általános püspöki helyettesnek és ügyhallgatónak őt kegyesen kinevezni méltóztatott. * Gróf Eszterházy Pál. - Múlt számunk hozta már a lesújtó hirt, hogy gróf Eszterházy Pál a közügyek nemes veterán bajnoka meghalt; benne hazánk egyik tündöklő csillaga kialudt. Nem érezzük magunkat hivatottaknak a nagy férfiú életét jellemezni, nem felsorolni azon számtalan nemes vonásokat és tetteket, melyekkel ezrek és ezrek szivében örök emléket állított magának és melyek őt a haza körül annyi érdemekben gazdag ősi család egyik legkiválóbb tagjai közé emelték. Midőn t. olvasóink e sorokat veszik a családi sírbolt ajtai már becsukódtak a meghidegült test után; de emléke élni fog, mig megyénkben egy, az igazi érdemet méltányolni tudó igaz magyar szív dobogni fog. Álljanak itt e gyászjelentés szavai: ,Galanthai és Fraknói gróf Esterházy Pálné, szül. Galanthai és Zólyomi Esterházy Ilona grófnő, csillagkeresztes hölgy és ő Felsége a császárné ós királyné Palotahölgye, valamint kiskorú gyermekei: Ga- lanthai és Fraknói Esterházy Móricz, Jenő, Ferencz, Pál, Sándor, grófok és Maria-Anna grófnő nevében, fájdalmas szívvel jelenti hőn szeretett férjének, illetve atyának, nmltsgu gróf Esterházy Pál urnák, Fraknói grófnak, Galanthai bárónak, Pápa, Ugod, Devecser és mezölaki uradalmak örökös urának, császári es királyi kamarás és belső titkos tanácsosnak, Levico-ban (dél-Tirolban), Pénteken folyó 1877-ki év julius 20-án reggeli y26 órakor, hosszas szenvedés és a halotti szentségek áj- tatos felvétele után, életének 72-ik évében történt gyászos kimúlták A drága boldogult hült tetemei, Levico-ban leendett csendes be- szentelés után fognak Pápára vitetni, és onnan ugyanott szombaton f. julius 28-án reggeli 8 órakor tartandó ünnepélyes beszentelés és gyászmise után, Gannán a grófi családi sírboltba örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent misék ugyanazon napon és a következő napokon Pápaváros minden templomaiban, valamint minden többi grófi kegyúri szentegyházakban fognak a Mindenhatónak bemutattatni. — Kelt Levicoban, 1877. julius 21-éna — A megye testületileg sietett leróni tisztelet-adóját a nagy halott iránt. A temetési szertartás végzése mélt. és ít Pribék István felszentelt püspök ur ment Pápára; míg a veszprémi káptalant ngs és főt. Forintos István kanonok ur képviseli. ♦Háladatos tanítvány. — Haynald Lajos, kalocsai érsek, 25 éves püspöki jubilaeuma alkalmából a váczi 6 osztályú gymnasiumnak, melynek egykor növendéke volt, 8 osztályúvá leendő kiegészítésére 10.000 írttal járult. «Személyzeti. — A kegyes-tanitórend főnökségének határozata folytán Hantz Gyula veszprémi nagy-gymnasiumi tanár áthelyeztetett a váczi gymnasiumhoz, helyébe ide Sárfty Ignácz tétetett Nagy-Károlyból. *A veszprémmegyei állandó népnevelési bizottság az iskolalátogatók kijelölése és a múlt gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése tárgyában f. hó 30-án d. e. 9 órakor a megyeház termében gyűlést tart♦Pápay Viktor, helybeli gymnasiumi rajztanár, a napokban fejezte be bold. Ranolder püspök, arczképét az angolhölgyek veszprémi zárdája részére. — A meglepő hasonlatosság, a kivitel kitűnő technikája, mely az arcz cha- racteristicus finom, s a hidegségtől teljesen ment hal ványsága-, a püspöki violaszinű reverenda híven visszaadott tört selyemfénye-, az aranyláncz és kereszt brillians színezésében, valamint a minden részletekben élénk és a szemre mégis kellemesen ható színezésben culminal, mindenkit meglep. — Ugyancsak most készíti és legközelebb befejezi b. Fiáth Ferencz főispán úr Öméltóságának körül-belül 1 ‘/2 met. magasságú arczképét. — Ezen az arcz még csak szürkébe van festve és a laicus előtt mégis úgy tűnik fel, mintha tökéletesen be lenne fejezve; mire tagadhatatlanúl igen sokat tesz az, hogy az egész a megszólamlásig híven tükrözi vissza azon leereszkedő nyájasságot, amely Öméltóságának annyira jellemző sajátsága. — Sikert kívánunk a mű befejezéséhez, mely most gyorsau fog haladni, miután ngs. és ft. Forintos István kanonok úr lakásán egy tágas és világos termet bocsátott a festő rendelkezésére, hol zavartalanúl dolgozhatik. — Minden jóakaraté ismerőse nézetének adunk csak kifejezést, midőn kitűnő képzettségű fiatal festőnket figyelmeztetjük azon kötelességére, melylyel mind maga, mind szülővárosa iránt tartozik, hogy t. i. hagyjon fel egyidőre rej- tezkedő szerénységével és ezeu képével, ha elkészül mutassa be magát a nagyvilágnak, kiállítván azt Budapesten a képzőművészetitársulat műcsarnokában. Az engedélyt erre Öméltósága, ki őt mondani gyermekkora óta élénk figyelemmel kiséri és kiképeztetésében valódi magyar főúrhoz méltó gondossággal gyámolította, hiszszük készséggel meg fogja adni. *A b.-füredi fürdővendégek száma julius 17—22-ig 114-gyel szaporodott; eddig tehát 1090 vendég fordult meg. Ngs és főtisztelendő Forintos István kanonok úr a füredi kórház részére 5 frtot ajándékozott. ♦Kinevezés. - A veszprémi börtönhöz a kir. főügyész Király Endrét másodbörtön- mesternek nevezte ki. ♦Zavargások. - Vámoson a tagosítás miatt nagyobb mérvű zavargások támadtak, melyek lecsillapítására, illetőleg netaláni ismétlődésük meggátolására katonaság rendeltetett ki. ♦Vásár. Keszthelyen a sz. Lörincz előtti országos vásár az idén augusztus hó 9-én fog megtartatni. ♦Enyingen Schwartz Jakab tánczmester f. hó 21-én a Nagy-fogadó termében tanítványaival nyilvános tánczpróbát tartott. — Levelezőnk különösen kiemeli a régen kedvelt »körmagyar* mellett a palotást, csárdást és franczia négyest. A tánczpróba vége az lett, hogy a jelenlevő nagyszámú vendégek is kedvet kaptak és a nagy meleg daczára kedélyesen tánczoltak. Négyes csak kettő volt, mindegyiket 50 párnál több járta. ♦A pesti árú- és értéktőzsde gabonavásári bizottsága ezennel ismételtén figyelmezteti a t. ez. közönséget, hogy azon igazolványok, a melyek előmutatása mellett a budapesti IV, nemzetközi gabonavásár látogatói 33y3%-nyi utazási díj-elengedésben részesülnek, csakis az egy forintnyi belépti jegy ellenében adatnak ki. Felhivatnak tehát a t. ez. gazdák, földmívelők, kereskedők s általában a gabonavásár összes látogatói, hogy a belépti jegyeket s igazolványokat a tőzsde titkári hivatalában, a díjak lefizetése vagy beküldése mellett, idejében rendeljék meg, minthogy beléptijegyek utánvét mellett nem adatnak ki, s nem küldetnek. Hasonlóképen azon t. ez. gazdák és kereskedők is, a kik a gabonavásáron külön helyekre (10 forintnyi díj mellett) számot tartanak e végett idejében jelentkezni és intézkedni szíveskedjenek, mivel ily külön helyeknek csakis korlátolt száma áll rendelkezésre. Végre felemlíti, hogy a gabonavásárrá vonatkozó meghivási nyotatványok magyar, franczia és német nyelven a, tőzsde titkári hivatalában kaphatók
