Veszprém - hetilap, 1865-1866 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1866-09-02 / 10. szám
Első évi folyam. 10. sz. Veszprém, September 2.1866. ^wwwwv^irAfW'M/Vi/) Előfizetési | feltételek: | Vidékre postán:| vagy helyben | ^ 'szétküldve:| I Egész évre 4 ft80^ | Eél „ 2 „ 401 I Negyed,, 1„20> Gw^v jvaaa/wwwwvw'O i/UV/WWWVW. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. CWJVArM/VAAAM/WJVJ} 1 Hirdetmények | | dija: | Petitsor egyszeri ;> hirdetésnél 8 kr. ^ kétszerinél 7 kr. | háromszorinál § 6 kr. o. é. % Bélyegdij külön s 30 kr. o. é. > C/ww\ 'ÍWVJV./WV'JVJV'/ Őszinte szó. (X.) Az inségügyben legelőször mozdult meg Pest és Veszprémmegye. Ott a főispáni helytartó, itt a kir. biztos látott serényen utána a dolognak. Pestmegyében az inségi bizottmány megala- kitására s a kormánysegély aránylagos felosztására a megye összes képviselői, valamennyi kiválóbb földbirtokosa, minden községe és minden lelkésze meghivattak s mindamellett a tekintélyes számban egybegyiilt tanácskozmány előtt azzal menté magát a főispáni helytartó, hogy az idő rövidsége miatt csak 400 meghivót küldhetett szét. Veszprémmegyében összesen csak 17 mondd: tizenhét egyén vett részt az inségügyi előtanács- kozmányban s alig hihető, hogy még egyszer any- nyi meghivatott volna. Maga Veszprém városa, mint olyan, nem volt képviselve. Mi a tényt constatirozzuk, az indokokhoz nem férhetünk, semmi közünk. A pestmegyei tekintélyes számú s elemű tanácskozmány — hivatásához mértten — pusztán az inségügyi bizottmány megalakítására szorítkozott s egyszersmind e bizottmány javaslatai nak, intézkedéseinek helybenhagyását magának tartá fen. A veszprémmegyei szükkörü tanácskozmány részben bevágta a központi bizottmány helyesebb intézkedésének útját s jogot vett magának olyatén intézkedés foganatosítására, a mire a törvényhozó hatalom is nehéz időkben vagy sohasem adja fejét. Lássuk. Az inségügyi kir. biztosi utasitás 11, §-a igy szól: „A ... nyert kölcsönért azon községek lesznek készfizetők, melyek annak részeseivé lettek; — minél fogva a vetömagkölcsönt nyert községek, mint erkölcsi testületek törvényes alakú kötelezvényt állitan- nak ki . . . A község pedig, mely ezen kölcsönt az egyes föld- birtokosak között. . . felosztja : magát az egyesek irányában a legcélirányosb módon biztositandja, e tekintetben, szükség esetében a hatósági közbevetést is igénybe vevén.“ Ezen világos és félre nem érthető szavakat, melyek által sem több, sem kevesebb nincs mondva, mint hogy a vetömagkölcsönt nyert egyesek közvetlenül a községnek, mint erkölcsi testületnek felelősek, a község pedig a kormánynak, igy magyarázta a járási bizottmányok részére készített utasításban a tanácskozmány: „2. A járási bizottmányi kiküldött ez alkalommal ..............tudtul adván egyúttal mind a községi bizottmány, mind pedig lehetőségig az egyeseknek is, hogy ezen kölcsönre nézve a községbeli összes lakosság, egyik a másikáért egyetemest ingó ésin- gatlan javaikkal jótállni kötelesek s hogy a kölcsön vett összeg ez eleve kötelezett törlesztés mulasztása esetére 5% kamatjaival együtt minden törvénykezés mellőzésével tisztán közigazgatási utón a rendes adóval egyér- telmüleg fog behajtatni.“ Te hát a tanácskozmány a kölcsönvevő község, mint erkölcsi testület helyére a községi lakosok személyi és birtoki egyetemlegét tévé, a vetömagkölcsönt nyert egyes adósok helyett a vetőmag- kölcsönben nem is részesülő összes birtokosokat egyetemleges kötelezettség mellett tévé adósokká, végre a kölcsön biztosítására kilátásba helyezett hatósági közbevetés helyett a rendes adóval egyértelmű behajtást — esetleg katonaexecutióval — alkalmazd. S mind ezt a nélkül, hogy az illetőket megkérdezte volna, a nélkül, hogy határozatára a lehető nagy számú és befolyásos elemű tanácskozmány tekintélyének pecsétjét üthetné, a nélkül, hogy ily drákói szigort a magas kormány, vagya dolog természete követelne, a nélkül, hogy a tanácskozmány előállási módja a positiv törvényesség jogosultságával dicsekedhetnék! Valóban, ha az amúgy is oly csekély inségi segélyezés jótékony hatása helyett az elemi csapások szülte keserűség fájdalmas érzetét akarta volna fokozni a tanácskozmány: biztosabb utat- módot nem választhatott volna. Ez azonban még nem minden. Javaslatot terjesztett a tanácskozmány a kir. biztos elé a végből, hogy az inségügyi kölcsön minden egyéb magántartozás fölött elsőséggel biró kiváltságos tartozásnak, a nyert segélyezésből termesztett függő gyümölcs pedig a kölcsön fedezésére szolgáló kiváltságos zálognak tekintetnék törvényes értelemben. E szerint azon birtokos, ki a sors véletlen kedvezése miatt inségsegélyre nem szorult s ab- nem is részeltetett, tényleg gátolva van az összes kölcsön törlesztése idejéig a maga tulajdon és birtokjogának gyakorlatában, miután birtoka nemcsak egyetemes obligóval van lekötve épen az
