Veszprém - hetilap, 1865-1866 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1866-10-21 / 17. szám
-«Ann/1 134 jinn**» Végre az intézet közvetitése felhasználható akkor is, ha a váltság kötelezetlek a váltságszerzodésnek s illetőleg az ítéletnek egy részben már eleget tettek. Ez esetben az intézet közvetitése a váltság tüke és a kamatok hátralékára szorítkozik. Újdonságok. — A „Pesti Napló1* tudomása szerint az országgyűlést összehívó királyi k. leirat í. hó 16 án adatott ki. Az országgyűlés a jövö hó utóljára vagy december elejére lenne Összehívó. A ministerium kinevezése azon időre lesz halasztva, a mikor az országgyűlés által a közös ügyek kérdése kié légit öl eg lesz megoldva. — E hó 18 án délelőtt tartatott a városház nagy teremében azon gyűlés, melynek célja volt a csizmadiacéh s az újonnan alakult csizmadia ipartársulat közt mindke tö által elfogadandó uj alapszabályok alapján az egyes- séget megkísérlem. A gyűlést megyei első alispán t. Kun Sándor ur, mint e célra kinevezett ügyvezető s rendező királyi biztos hivta össze s elnöklete alatt megjelentek a csizmadiamesterek közöl köiülbelöl 130-an, az uj ipartársulat tagjai közöl valami 7—8 an. Mint olvasóink tudják, a viszály onnan eredt, hogy a csizmadiák nehány tagja a mai kor igényeihez alkalmatlanoknak találta a múlt században keletkezett céhrendszabályokat s némi kölcsönös személyeskedés is járulván hozzá: elhatározta, hogy az iparrendtartás szabványai szerint uj s az előbbi céhtől íüggetlen ipartársulatot alakitand. Kidolgozó tehát az alapszabályokat s azokat a Helytartótanács megerősité. Ám a csizmadiák túlnyomóan nagy száma idegenkedék az uj társulatba lépéstől annyira, hogy ennek mindössze 12 tagja lett csak. E körülmény a soproni iparkamara ál- al tudomására adatván a Helytartótanácsnak: természetes következménye lett a dolognak az, hogy a 12 eg}’én- böl álló társulat tovább fenállása megszüntetendőnek találtatott. De miután alapszabályai mégis egészséges s a mai kor viszonyaihoz alkalmazott felfogásról tanuskodának, ellentétben a regi céhprivilegium határozmányaival, más részről pedig az eredeti szerkezetben megmaradt céh is töb- ször kifejezé azon szándékát, hogy kész alapszabályait a kor igényeihez alkalmazni: a dolgok ilyetén állásában a Helytartótanács szaván fogá a céhtársulatot s fentnevezett királyi biztos uratkiküldé arra, hogy mindkéttársulat közbejöttével uj alapszabályokon nyugvó szerkezetet hozzon létre, melyben aztán mindkét társulat egygyé olvadjon össze. E tárgyban az említett gyűlés volt az első s királyi biztos ur tapintatos eljárásának sikerült a meglehetős részdbcn ingerült kedélyek lecsillapításával a dolgot odavinni, hogy bizottmány neveztetett ki, melynek feladata az alapszabályi tervezet elkészítése. Elkészülvén az: — uj gyűlés fogösszehivatni ennek tárgyalására. Óhajtásunk az, hogy sikerüljön a jó szándék, s hogy a céhtársulat tagjai hagy ják el a vitatkozás azon érdességét, mely mélytányos jó indulatukra nem a legszebb világot veti. — Mezö-szent-Györgyröl írja rendes tudósítónk : „A mezőföldön levő nyomornak egy kis illustratiója gyanánt jó példa a következő: tegnap múlt egy hete meghalt itt egy családnak két tagja, másik kettője pedig betegen maradt. A holtakat Pósa Károly közbirtokos pénzén lehetett eltemettetni, miután a háznál nem volt egy krajcár sem. Azóta történt egy éjjel, hogy a fiatal gazda ki akart menni a szobából és menés közben egy emberi testben elbukott. Hirtelenében nem tudott egyébre gondolni, minthogy meghalt öreg anyja jött visz- sza. E miatti félelméből csak későn ocsúdott föl s jött azon gondolatra, hogy beteg neje ágyát tapogassa meg s ime a hideg test nejéé volt, de nem volt annyi világositó a háznál, a mennyivel k igy ujtbatott volna, pedig az ember fiatal, munkabiró és szorgalmas. Heteken keresztül nem volt pár napra való eledel a házrál s mondják, hogy ha az asszony' meghal: egyennsen az éhség okozza azt. És ez nem egyedüli példa falunkban.“ — Végbely Dezső nyilatkozatot közöl a Pesti Napló f. hó 16-iki számában, melyben an ól panaszkodik, hogy lapunk „újdondásza“ hibásan tulajdonította neki azon állítást, mintha a veszprémi káptalan levéltárának rendezettsége egyéb levéltárak által épen nem utánoztat- nék.Ha csak ez a baj: úgy mondhatjuk, csak kevés alapja van. Nem egy helyen s nem egyszer nyilvánitá V. D. bogy a veszprémi káptalani levéltár gazdag és jól rendezett Annyit pedig az „újdondász“ is jól tud, hogy hazái k- ban elég levéltár van, mely bár gazdag, de nem rendezett. S a neheztelt szavak nem is egészen V. D szájába vannak lapunk közlésében adva, miről bárki meggyőződhetik, ha figyelemmel olvassa el azokat. Mikor kis dologból nagy dolgot csinál valaki, mindig úgy tetszik nekünk, mintha macskát látnánk lóháton egerészni páncélos sisakban. — Egressy Gábor, a legnagyobb magyar színész emlékének megörökítésére jótékony műkedvelői előadások tartatnak országszerte. Vájjon nem alakulhatna-e városunkban is műkedvelő szintársaság egy vagy két előadásra, összekötvén az említett eélt a veszprémi Ínségesek levesosztó intézetének elősegélésével. Azt hiszszük, a katli. Legényegylet s ennek érdemdús főfelügyelősége szívesen engedné át e kettős szent célra az egylet szinhe- lyiségét. Gondolkodjanak rajt egy kicsit a város lelkes polgárai. — A Somlyói szüret, mint halljuk, az idén fölötte busán folyt le. Nagy szó az előtt, kinek fogalma van a hajdani Somlyói szüretek hátországra szóló vigalmairól. Marcalmellék, Pápa vidéke, Kemenesalja — ha e bárom táj sem képes már a régi jó kedvet fóntartani: akkor csakugyan bízvást mondhatjuk, hogy megnehezült az idők viharos járása fölöttünk. Miként énekelne ma Kisfaludy Sándor, ha fölébredhetne máig is emléktelen sümeghi sírjából! Régi jó idők — hova lettetek ? — A hét elején Somlyó vidékén egyremásra követelte az amúgy is meglátogatott néptől súlyos áldozatait a haragos tűzi vész. Tornán, Alsó-Iszkázon, 'I üske- váron, Somlyó-Vásárhelyen egymás után ütött ki a tűz. Utóbbi helyen négy ház s néhány pajta, Tüskeváron 8xiáz lett az emésztő lángok martalékává Martonfalvay S. közbirtokos épületei a Hungáriánál voltak biztosítva s ez intézet is az örvény szélén áll. — Városunkban elterjedt magán hirek szerint Szczitovszky János hercegprímás ö Eminentiája f. hó 19 én moghalt volna. E megdöbbentő hir megvalósulása bevárandó. — Ormódy Imre ur, az Első Magyar Általános Biztosító Társaságnak utazó ügynöke, különösen az életbiztosítás eszméjének megkedveltetése végett városa k ban van. Ajánljuk figyelmébe mindazoknak, kik maguk vagy hozzátartozóik részére anyagi gondoktól ment köny- nyü életet akarnak biztositani. Az életbiztosításról lapunk legközelebbi számában valószínűleg közölhetünk némi ^mertetést.
