Veszprém - hetilap, 1865-1866 (1. évfolyam, 1-25. szám)

1866-10-14 / 16. szám

-sflAAAp 123 JUUVuw alatt állott, adakozások utján alakult és csak később let­tek az adakozók részvényesek. Fáy a külföldi buma- nisticu3 takarékpénztárakat tartá szem előtt és igy indult meg ezen ügy hazánkban. Az, hogy részvénytársaságok kezébe került a taka­rékpénztári ügy, legke /ésbé sem rossza Iható, mert jobb kezekbe került a pénz, mintha talán .... Hogy a takarékpénztári ügy önálló szerepre jutott nagy nemzetgazdasági fontossággal bir, mert igy legalább a forgalom némi segélyt talált, mely a vidéken semmire sem számolhatott. És igy, mindamellett, hogy takarék- pénztáraink számos hiánynyal bírnak, — a melyekről szólandok — sok jót is tettek, sőt mondhatni, a hitelfor­galomnak hazánkban első alapját vetették meg. E mellett több takarékpénztár valóban „humanisticus“ céljáról sem felejtkezett meg, a mennyiben tetemes összeget fordított közcélokra, a mit legnagyobb mérvben látunk a pesti, budai, debreceni ..... takarékpénztáraknál. Magyarország takarékpénztárai semmiképen sem sorolhatók azon intézetekhez, a melyeket a külföldön „t a- karékpénztáraknak“ neveznek Azon intéze­tek, mint emlitém, egészen más szervezettel bírnak. Betéte­lek csak kis összegben fogadtatnak el; az összes vagyon jövedelme vagy a betevőké, vagy a községé; a pénzek nem fogadtatnak hiteloperatiókbnn, hanem érték­papírok vásároltatnak azon. A kezelés községi vagy álla- dalmi tisztviselők által történik egy országos törvény sze­rint. Nálunk ez mind máskép van. Magyarországban minden takarékpénztár egy ,,d e- p o s i t b a n k<s, mely bárkitől bármi nagyságú betétele­ket elfogadhat; a pénzt forgathatja: váltók leszámítolása, lombardüzlet, ingatlanokra adott kölcsönökben, vehet in­gatlan birtokot, értékpapírokat, egy szóval a pénz elhe­lyezés körül e'járhat, mint jónak látja. A jegykibocsá- t.áson, záloglevelek és utalványok kiadásán kivül tehát minden banküzlet a hazai takarékpénztárak jogköréhez tartozik, és igy ezen pénzintézetek valódi depositbankok, letétibankok, a minők Angliában nagy, Németországban csekély számmal léteznek Midőn Magyarország takarék- pénztárainak üzletviszonyairól szólunk, nem a külföldi takarékpénztárakat kell tehát szem előtt tartani, hanem a külföldi depositbank okát, mert ezek egyirányúak, szóban levő intézeteinkkel. Minden pénznek elhelyezési módja a szerint válasz­tandó meg, a mint a fölött rendelkezhetni. Pénzt, mely reánk bizatott oly foltét alatt, hogy bármikor azonnal vagy rövid idő alatt visszaadhassuk, nem lehet kölcsö­nökre fordítani, a melyek csak hosszabb idő múlva foly­nak vissza. Lássuk már most, hogy takarékpénztáraink minő pénz fölött rendelkeznek. Takarékpénztáraink saját vagyona igen csekély, az csak némelyeknél rúg 60,000 írtra, a legtöbbnél 30,000 frt körül áll. A régibb takarékpénztáraknál a nyeremé­nyekből gyűjtött tartalék ezen hiányt némileg pótolja, elegendőnek azonban semmiképen sem mondható. A ta karékpénztár saját vagyona tehát kevesebbet nyom. An­nál nagyobb a betétetekből származott pénz. Ez a Wodia- ner ur által fölsorolt 32 takarékpénztárnál 31 milliót meghalad, mig ezen 32 takarékpénztár vagyona egyre-egyre átlag 40,000 irtot számítva 1,280000 irtot alig halad meg, a mi valamivel több 4%-nál, és igy 100 frt idegen pénzre 4 frt, saját vagyont mutat föl azon 32 takarékpénztár, mely viszony épen nem éretik el a na­gyobb terjedelmű takarékpénztáraknál. Ebből látni, hogy midőn arról van szó, mint helyezzék el takarékpénztáraink pénzeinket — főleg csak a betételek természete jö­het szóba. A betételek azon sajátsággal bírnak, hogy azokat a közönség rövid idő alatt egészben vagy részben visszakövetelheti. Es ebből mi következik? hogy ezen betételeket sem lehet más kölcsönökre fordí­tani, mint a melyek rövid idő alatt visszavonhatok! Ez oly valami természetes dolog, hogy ennek igazs ágát két­ségbe vonni sein lebet. Erre valaki azon megjegyzést teheti, hogy a betéte­lek egy nagy része bennmarad folytonosan. Igen ám normális v szó nyolc között, és még ez úgy van, forgatja is a bank a pénzt folytonosan. De vájjon mit fog tenni a takarékpénztár, ha crisis következik be és a pénzt hosszabb idejű kölcsönökben elhelyzé? A cri­sis jöttét pedig nem jelentik be egy-két év előtt, hogy ahhoz készülhessen a takarékpénztár. Már ahhoz is nagy tapintat és ismeret kell, hogy egynémely crisis jöttét két- három hónappal előbb lássuk, nem is szólva azon esetek­ről, midőn a crisis váratlanul beront, a mely ellen óvszer^ sincs, a melyre készülni nem is lehet. Azéit is mindannyi okszerűen kezelt depositbank- nál azt látjuk, hogy a betéteket egyedül csak a váltó le­számítolásnál és a lombardüzletnél használják fel, nem pedig ingatlanokra adott kölcsönökben. Erre nézve az angol és német depositbankokra utalok, még közelebb eső jó példa a pesti kereslc. bank, vagy az ugyanoly alapra fektetett pesti iparbank. Es vájjon ezen a dolog természetében rejlő és a hol ezen ügyhöz értenek, elfogadott és követett elvet látjuk-e alkalmazva hazai pénztárainknál? Némelyeknél igen, másoknál részben, a legtöbbnél sehogy sem. Lássunk adatokat Wodianer ur kimutatásából, vo­natkozólag 1864-re. Helyes elveket követ például: O-Buda —mely semmit sem kötött le ingatl. köl­csönökben, ép úgy Rozsnyó. Szepes, mely 549,252 frt betételekböl csak 6613 frtot adott ingatlanokra. Szeged, mely 661,697 frt betételekböl 17,912 frtot adott ingatlanokra. Debrecen, mely 564,252 frt betételekböl 34,124 frtot adott ingatlanokra. R.-Szombat, mely 175,750 frt betételekböl 6500 frtot adott ingatlanokra. Szintúgy Nyitra, Érsekúj­vár ........... El lenben a lehető legkedvezőtlenebb arány: mutatnak például: Körmöc, mely 300,704 frt betéteiből lekötöttt 287,329 frtot. Veszprém, mely 978,593 frt betéteiből lekötött: 938,235 frtot. Soprony, mely 1,125,718 frt betéteiből lekötött: 715,773 frtot, sat. A többi takarékpénztár állása e két határ között fekszik. Az összes 31 ínillió írtból 22 '/2 millió frt ingatla­nokra adott kölcsönökben van elhelyezve. A biztos elhelyezés még nem elegendő, ezenkívül még szükség esetén gyorsan is kell rendelkezhetni a pénz fölött, hogy a betevők kielégitessenek. Még eddig megjárta a nálunk divatozott kezelés, de minél inkább jövünk kapcsolatba a nyugot-európai for­galommal, annál inkább fogjuk megérezni az ott előfor­duló erisisek hatását. Ki tudja, hogy még hány év marad részünkre az oly annyira kivánt kapocs létesülésére. Erre

Next

/
Thumbnails
Contents