Veszprém - hetilap, 1865-1866 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1866-09-28 / 13. szám
Első évi folyam. 13. sz. Veszprém, September 28.1866. qwyvwwjv/z.A/'jvjv’Ar«/) > Előfizetési ^ | feltételek: | í; Vidékre postán : % I» vagy helyben | ^ szétküldve:| Egész évre 4 ft80 > | Fél „ 2„40| § Negyed,, 1 „ 20§ Qwjv yvywwViA/’JV jv »aa3 VEGYES TARTALMÚ HETILAP. OA/WVV\AAAry\A/\/A/WAfJ' | Hirdetmények \ díja: | 4 hasábos petitsor ^ 1- szeri hirdetésnél 8 Jer s 2- szeri „ 7„J 3- szori „ 6,, ^ Bélyegdij 30 kr. | ^ Nyilttérben | s 2 hasábossor 15 Jer. § Gw.aaa/WiA/wvw\/\a/v\/v3 Veszprém feladata a művelődés terén. (Szent-györgyi Horváth Ágostontól.) in. Mellőzve vidékünk terménygazdagságának megemlítését, tagadkatlan, hogy Veszprémnek egykor nem jelentéktelen kereskedelme s meglehetős műipara is volt, mely a vidékre fölötte kedvező befolyást gyakorolt s mindez az időközben készült s ránk nézve kedvezőtlen irányzatú vasúthálózat miatt teljesen megsemmisült, a közvagyon jelentékenyen csökkent értékében s vidékünk a haza fővárosának fontos mivelődési behatásától teljesen elszigeteltetek s ezzel városunk üzlete is — mostoha körülmények is járulván hozzá — fejlődésében tönkrejutott. Ezen, a viszonyok által is sújtott helyzetben van ma is Veszprém, mint hajdani nagy kereskedelmi piac s iparműhely s benne az élénk köztevékenységnek állandó magva, a becsületes kereskedelmi rend s jóllétben úszó polgárság lehetle- nitve Ion. Bizonyos leirhatlan elfásultság ütött tanyát benne, s nem válva meg az avas nézetektől, terménygazdagsága és sarjadzó ipara dacára az esetlegek hullámain hányódik s még mindig összetett kézzel véli feltalálni a biztos révpartot, melyben vagyoni kifejlődésének szép csirái hatalmas lombokká fejlődnek önmagukban s az elveszett jóllétet csalhatlanul visszaidézik. Ez elfásultságnak s üzletrenyheségnek lényeges oka a már említett hibákban, a mozdulatlanságban, saját erőinek s fejlődési képességének nem ismerésében, szóval magában a közszellem bensejében van. Megszokva a nagynevű kis emberek fensőbb- ségi járszalagját, nincs egyetlen parány, mely életre keltené, mit a korszellem észrevétlen az emberi szellembe ültetett, az anyagi önfentartási ösztönt, mely korunkban modern cultura nevet, visel, s melynek hatalmas munkássága teheti egyedül erőssé a világot. Törekedjünk tehát egyesülten az öntudat fölébresztésére, ragadjuk meg a korszellem hatalmas talizmánját a társulás erejét s kisértsük meg egyesülten azt, mi egyeseknek nem sikerülhet, a közvagyonosodás emelését.-------Három javaslatot, károm egyszerű, de va lamennyiünk javát célzó javaslatot terjesztek elő polgártársaimnak, melyek mindegyike valódi erőnk, a közvagyonosodás és közszellem emelésére irányzódik. Az első a forgalom és kereskedés, a második a műipar és földészet, a harmadik a közgazdászai ismeretek s szorgalom emelésére vonatkozik. E három elem az, melyben társulati áldozatkészséggel közvagyonosodásunk érdekében üdvösen működhetünk. Alig hiszem, hogy a mostani kilátások között a mikor uj áldozatok várnak ránk s szorgalmunkat, tevékenységünket nagy igények kötik le, ezeknek megfelelhessünk a nélkül, hogy a közvagyonosodás emelésére lehetőleg mindent megtenni törekednénk. Sokáig elhalasztatnék még a társulati tevékenység foganatosítása, ha fenyegetőleg nem kö- zelgetne az örvény, mely az elmerülés veszélyét f helyezi kilátásba s valóban csak egyesült erővel f menthetjük meg javainkat a teljes elhanyagoltság és hátramaradástól s csak a magának mindenütt j utat törő mivelődés szabadíthat meg s nyújthat ; mostani kétséges létezésünknek biztos alapot. Első kérdés a közforgalom emelése, erre kell egész komolysággal törekednünk s e kérdésnél minden kizárólagos különérdeket, mely itt netán uralkodnék, legyőznünk. A gyors közlekedés, kereskedésünk életre- keltésének egyetlen támadékja, aránylag kevés áldozattal létesíthető a hozzánk legközelebb levő déli vaspálya által, csak mi a már fővonalaiban megismert, tényleges foganatosításának küszöbén álló uj Balaton-gőzhajózási társaságot gyámolitsuk, miután ennek programújában félreismerhetlenül az lett kitűzve, hogy e vállalat a kitünőleg kereskedésünk érdekében működést tette feladatává. Bizonyára lesznek Veszprémben egyének, kik inkább azon beteges eszmét, hogy vasutat hozzanak létre, tették feladatukká, mintsem amaz, a kereskedésünk érdekében talán másodrangunak látszó vállalat gyámolitását, de eltekintve attól hogy Veszprémnek Fehérvár vagy Lepsénynyel eszköz- lendő vakutca-vasuttal összeköttetése nem fog óhajtott eredményre vezetni, csak azon körülményt emeljük ki, hogy a szükségelt tőke kimeritőleg hat a nép anyagi erejére a nélkül, hogy annak
