Veszprém - hetilap, 1865-1866 (1. évfolyam, 1-25. szám)

1866-09-16 / 12. szám

•w'AApj\f 91 JlTJVw

bizottmány a fenforgó körülményeknek több ol- dalróli számbavétele mellett teljesen meg van győződve arról, hogy az ínséges nép erejének kellő mérvbeni hasznos elfoglaltatására jelenleg különösen vasutak építése kínálkozik a legcélravezetőbb eszközül. Ez okból figyelembe véve a pápai és mezőfoldi felső járásoknak fagy és aszály által leginkább sújtott helyzetét s szem előtt tartva e vidékek kedvező forgalmi és termelési viszonyait, a bizottmány úgy a fehérvár-palota-veszprémi, mint a győr-pápa-keszthelyi vasútvonalok már korábban tervezett kiépitéséhöz a Helytartótanács hathatós közreműködését sürgőivé kéri fel. Mivel továbbá

Kormányi segélyezés mellett az e megyebeli országos utak javitása is közel kilátásba helyeztetett, a közlekedésnek nevezetes könnyítése, de a munka nélküli népnek is üdvös foglalkodtatása tekintetéből a Déli-vaspályaigazgatóságot a bizottmány a Helytartótanács által arra kérné felhivatni, hogy a fehérvár-lepsényi vonal építése alkalmával tett ígéretéhez képest, saját érdekéből is, önköltségén a lepsényi indóháztól Enyéngig vezető közlekedési utat kiépíteni szíveskednék.“

Ez volna némi, alább megnevezendő részletek kivételével, a Körössy L. főjegyző jeles tollával formulázott s a Helytartótanácshoz már felküldött fölterjesztvény lé- nyeges tartalma.

E fölterjesztmény a f. hó 7-én folytatólagosan tartott bizottmányi ülésben olvastatott fel s hitelesítetett.

Ez ülésnek még volt nehány fontos tárgya és határozata.

A fontosabbak a következők :

Elnöklő Főispán ur ő mlga előterjeszti Somsai eh Pál kir. biztos urnák f. évi aug. 23-áról hozzáintézett s a közmunkák intézésének módozatát tárgyazó levelét.

E levélben a megyei inségügyi bizottmány felhiva van a legcélirányosabbaknak mutatkozó munkákra nézve nemcsak a munkásokat adó községeket s azok számát meghatározni, hanem egyszersmind megvitatni:

a) vájjon házilag kezelendő-e a munka vagy a vállalkozási rendszer alkalmazandó?

b) nem kellene-e a munkabérre minimumot megál- lapitani ?

c) nem lenne-e célszerűbb a munkát szakmányba kialkudni s végeztetni?

d) mi teendők mutatkoznak a fizetés pontosságának ellenőrzése, a munka helyén jó és olcsó élelmezés előállítása, a munka vezetése, nem különben az egészség fen- tartása tekintetéből szükségesnek vagy célszerűknek ?

e) mikor kellene a munkákat megkezdeni ?

E felhívásra némi vitatkozás után következőleg határoz a bizottmány:

Az álladalmilag eszközlendő inségügyi munkáknál, különösen inségi szempontból a házi kezelést fölötte ajánlatosnak nyilvánítja. A munkabéri minimum megállapítása, miután erre nézve a helyi viszonyoknak lényeges befolyása van, alig vezetne sikerre, mindamellett a gyalognapszám

40—50 kr. az igás napszám 2—3 írt között véleményeztetik számításba vétetni. A szakmány- rendszer életbeléptetése különösen most, midőn a munkában részeltetésnél a nyomorral inkább küzdők sorsa is tekintetbe veendő, célra vezetőnek nem tekintetik. A pontos fizetés, rendfen tart ás, célszerű élelmezés s helyes munkavezetés iránti legüdvösb rendszabályok foganatosítását megyei autonom vezetés mellett véli a bizottmány legbiztosabban eszközülhetőknek s itt újólag kénytelen kijelenteni, hogy a közmunkák vezetésénél a felelősséget csak az esetre hajlandó magára vállalni s közbenjárását felajánlani, ha a munkák létesítésére felsőbbségileg meghatározott összeg kizárólag a bizottmány független kezelése s felelős számadása alá adatik.

E véleményes határozatnak kir. biztos úrral leendő közlésére elnöklő főispán ur kéretett föl.

Minő utmunkálatok jelöltettek ki s minő fokozatos fontossággal: hely szűke miatt csak a jövő számban közölhetjük.

Most még annyit jegyzőnk meg, hogy Sárkány b. béli apát ur fölemlité, miként régebben a bakony vidéki népség a kormány által puskaagy, keréktalp, nyeregfa stb. hadi s egyéb szerek készítésére alkalmaztatott, s hogy ilyetén , de főleg liferansok közbevetése nélkül alkalmazása most az ínség idején kétszeresen szükséges és üdvös lenne — ajánlja tehát, hogy javaslata tetetnék a kir. biztos úrhoz s ez által a Helytartótanácshoz felküldendő fölterjesztésbe.

E javaslat közhelyesléssel elfogadtatott s határozatba ment.

A eholeraügy.

Fölöslegesnek tartottunk eddig minden, a cholerát érdeklő közlést, miután úgy vagyunk meggyőződve, hogy városunk a Bakony és Balaton közötti szerencsés fekvése, kissé zordon, de egészséges levegője, mocsároktól távol- léte s azon körülmény miatt, hogy olyatén helyekkel, hol a cholera dühöng, egyenes és nagy mérvű összeköttetésben nincs, e borzasztó járvány által vagy nem, vagy csak későn s mint hanyatló által fog meglátogattatni.

Sőt nemcsak fölöslegesnek, hanem károsnak is tartottuk volna az idő előtti közléseket, miután szakértők szerint a kedélynyugalom és vidám gondolkodás egyike lévén a kór elleni legjobb óvszereknek, a közönség felzavarását s a közelgő kór állomásainak tudtuladása általi rémitgetését mellőzendőnek véltük.

De a jövő isten kezében van. S midőn Pesten aggasztó mérveket kezd felöltem a járvány s midőn Pozsonyban, Győrben, sőt Somogymegyében is mutatkoznak a vész közelgetésének gyászos jelenségei: valóban a közönség iránti figyelmetlenségünknek adnók jelét, ha meg nem tennénk mindent, mi ránk, mint a napi sajtó igénytelen képviselőire, bízva van.

Ohajtandónak véljük, hogy a vész, ha már az isteni gondviselés csakugyan nem fordítja el tőlünk, készületlenül ne találjon bennünket. Hogy az elövigyázati hatósági rendszabályok kellő időben és mérvben foganatositassanak.