Veszprém - hetilap, 1865-1866 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1866-09-16 / 12. szám
•«’■aaAAP 92 (JlfUirw» De ki által és miként ? A megyére nem lehet bízni, mert a városi közegészségügy a városi közigazgatás körébe tartozik s különben is a megye túl van halmozva saját kötelességszerü teendőivel. A városi kapitányi hivatal szinte nem lehet kényszerítve oly bokros teendők intézésére, minők a cholera- ügyi elővigyázati rendszabályok foganatosítása. Személyesen győződtünk meg arról, hogy a városi kapitányi hivatal fölötte gyéren van ellátva a kellő személyzettel úgy annyira, hogy a mindennapi rendes ügyek kezelésére s pontos ellátására is — melyet egyébiránt igényelhet tőle a közönség—csak a hivatalos órákon is túlmenő feszült szorgalom és igyekezet által lehet úgy, a hogy képes. Már pedig ha valamikor: úgy bizonyosan cholera idején kívánhatja joggal és egész mértékben a közönség, hogy a midőn élete van kérdésben, mindazon óvó rendszabályok, melyeket a tudomány és tapasztalat sikere- j seknek kijelölt, haladéktalanul s a legmagasabb fokú szigorral léptessenek életbe s a szigor mellett még a méltányosság követelményei szerint is kezeltessenek. Mindezen fontos és sokoldalú igényeknek csak egy külön, kizárólagos munkakörü bizottmány felelhet meg. Javasoljuk tehát, hogy kitűnő orvosokból és értelmes, tévékény egyénekből egy városi egészségügyi bizottmány alakitassék s ennek feladatává tetessenek a következők: 1- szür. Vigyázni arra, hogy az eledelek és italok, úgymint: gyümölcsfélék, hús, bor, sör, liszt stb. jó minőségben áruitassanak. 2- szor. Hogy a város tisztaságára nagyobb gond for- ditassék. Városunk hegyes fekvésénél fogva, kivált a | völgyes részekben temérdek a rothadékony poshadt fo- i lyadékokkal telt nyílt csatorna s közelgetvén a nedves őszi időjárás, e csatornák, mosadékoknak utcára eresztései stb. könynyen válhatnak a járvány kártékony fészkeivé. 3- szor. Különösen vizsgáltassanak meg a kutak és források, nem fekszenek-e közel árnyékszékekhez, vagy szemétdombokhoz, nem szivárognak-e beléjök cholerabe- | tegek ürülékei, nem mosatnak-e bennok ilyetén ürülékek- 1 töl szennyes ruhák ? mert ily módon megfertőztetvén a viz, kik ebből isznak vagy ezt főzésre használják, a betegséget könnyen megkaphatnák. 4- szer. Gondoskodni arról, hogy fertözetlenitö szerek (vasgálic stb.) s enyhítő szerek (hárs-bodzavirág, borókamag, jég stb.) elegendő mennyiségben találtassanak: ' 5- ször. A kórház készen legyen több beteg fölvételére. Célszerű volna előre gondoskodni, hogy a város szé- i lein, emelkedettebb s elzártabb helyeken a szükséghez képest hamarjában szereltethessenek föl kórházak, különösen a szegénység használatára. 6- szor. A szegényebb osztálynak láttassanak el pénzbeli vagy egyéb segélylyel, hogy rendesebben élhessenek, meleg ételeket használhassanak, orvosi segélylyel és gyógyszerekkel ellátassanak, miután szakértők szerint a szegénységgel együttjáró nélkülözés legbiztosabb terjesztője a veszedelmes kórnak. Ezek volnának, nézetünk szerint, egyelőre az egész- ségügyi bizottmány teendői. Ennek alakítását pedig nem kellene népszerűségi tökéül felhasználni s az egyes személyek válogatásánál nem a régi kupaktanácskodásra, sógorsági-komasági ösz- szeköttetésre, hanem értelmesség, szorgalom, vagyonos- ság és áldozatkészségre kellene tekintettel lenni. E bizottmány egyúttal minden lépten nyomon felvilágosíthatná a közönséget — a mit mi is teszünk ezennel — hogy bárminemű titkos óv- és gyógyszerek, cho- lera-csöppök , kuruzslások stb. mit sem használnak és csupán a nép kizsebelésére számitvák, hogy e szerek használata az orvosi segély halogatása által a legnagyobb károkat okozhatja, s hogy végre a kellő időben igénybevett szakértő orvosi segély s a kedélynyugalom a legbiztosabb gyógymód. E bizottmánynak rendelkezésére kellene adni a városi hajdúkat, s a megyétől is nehány pandúrt a szükséghez képest, bogy intézkedései lehető gyorsan és erélylyel foganatosíthatók legyenek. A városi kapitány s a megyétől egy esküdt minden esetre tagjai lennének e bizottmánynak. Segíts magadon. —ly• — Észrevétel a veszprémi inségügyben alakult járási bizottmányok részért kiadott utasításra. *) Ez utasításnak 3-ik pontjára van észrevételünk. E pont szerint a kölcsönt vagy készpénzben, vagy természetben kiadandó vetőmagban nyerhetik azok, kiket a fagy által okozott csapás oly mérvben sújtott, hogy őszi földeik bevethetéseért az országos segély igénybe vételére, kölcsönözésre utalvák. Kik természetben óhajtják kiadatni a vetömag-köl- csönt, azoknak a rozs mérője 4 frt 50 krral számitatik. De nincs kitéve az utasításban: melyik vidéken vásároltatott a vetőmag? volt-e ügyelet a bevásárlásnál arra, hogy jelen évben termett mag vásároltassék ? honnan kell a segélyezendőknek a vetőmagvat haza szállitaniok? a vételáron kívül nem fognak-e más mellékes költségek is (p. o. szállítási költség) számitatni? bélyeg és százalék stb. nem követeltetik-e ? s ha az inségügyi bizottmány az egész község által szükségelt kölcsön összegéről kiállítja az adóslevelet, e bizottmánynak önbiztositásaért nem kell-e a kölcsön jótékonyságára szorult minden egyestől külön- külön adóslevelet vennie, vagy tán az is elegendő lesz, ha jegyzőkönyvet vesz föl csak, melybe minden egyes kölcsönvevőnek neve s az általa kölcsönvett összeg bejegyeztetik, e bejegyzés pótolván az egyesek adóslevelének hiányát. De tegyük fel a legkedvezőbb esetet, mit szállítás tekintetéből föltehetni, hogy községünknek a legközelebbi városból Veszprémből kellene hazaszállítani a kölcsön- zendö vetőmagvat, s Veszprémig szállitatásaért a m. kormány semmi mellékes költséget nem számitana: a kölcsönre szorult birtokosok többsége még ez esetben is nagyobb örömmel választja a készpénzben, mint a természetben vetőmagban adandó kölcsönt, mert ha a kölcsönzött mag múlt évi termés, akkor már csak részben, s ha harmad évi, akkor részben sem fog kikelni, és igy elvetése nem tanácsos. Idejárul az, hogy vidékünk nem is rozsot, hanem búzát termel, mert határunkban ez diszlik, rozsot csakis zsupp nyerhetésért s keveset termesztenek, mert felényi jövedelmet sem hajt. S föltéve azon esetet, hogy ez őszön kénytelenségből a kevesebbet jövedelmező rozsvetéssel kellene megelégednünk, akkor is ügyelnünk kell arra, melyik vidékről való a rozs, mert vannak oly égaljak s oly minőségű földek, melyekről hozott, melyeken termelt rozs a mi égaljunk alatt és földünkben nem diszlik. Ezt gazdaközönségünk szomorú tapasztalásaiból *) Bocsánat, hogy a becses közlemény első pontját, mint túlhaladottat a szűk tér miatt kihagyni kényszerültünk. Szerk.
