O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 14. (Budapest, 1973)

Horváth, L.: A Csomád-Göd közti dombvidék madarainak ökológiai és cönológiai viszonyai 23-40. o.

1/3. Coccothraustes coccothraustes-fészkelőközösaég Táj-típus: erdő. Költő terület: alacsony hegyvidéki, gyér aljnövényzetű, fiatal és középkorú, meglehetősen ritkás tölgyesek. Állandó tag: Aegithalos caudatus. Alárendelt tagok: Mu

scicapa striata, Pringilla coelebs, Sylvia atricapilla, Anthus triviális . A meggyvágóval (

Coccothraustes coccothrauste

s) jellemzett cönózis tipikus a csomád-gödi, fiatalos tölgyerdő-részletekben; tehát valamennyi tagja megvan, mégpedig nagy egyedszámban. Ez azt jelenti, hogy egyrészt az itteni környezeti viszonyok optimálisak, másrészt, hogy az adott tér ökológiailag telített. Érdekes megfigyelni, hogy az előbb ismertetett cönózissal szemben- itt az egyik közös faj,az őszapó, mennyire előtérbe került, míg a másik azonos faj, az erdei pinty, pedig háttérbe szorult. Ebből következik, hogy az őszapó a fiatalabb és ritkás tölgyeseket sokkal inkább kedveli, míg az erdei pinty az idősebb,zártabb tölgyesekben gyakoribb. Nyomatékosan hívom fel a figyelmet arra, hogy ebbe a fészkelőközösségbe tartozó fajok mindegyike nagy példányszámban volt képviselve, tehát számukra az itteni feltételek szinte egyenlő mértékben a legelőnyösebbek. 1/4. Phylloscopus sibilatrix-fészkelőközösség Tájtípus: erdő. Költő terület: fenyővel kevert, lombhullató szálerdők. Állandó tag: Pringilla coelebs. Alárendelt tagok:

J Phylloscopus trochilus, Parus ater, Regulus regulu

s, (

Parus eristatu

s, Tetrao urogallu

s) . Ebben a cönózisban a zárójelben szereplő tagok csak magas hegyekre vagy alacsonyabb évi középhőmérsékletű vidékek erdőire vonatkoztathatók; tehát a vizsgálati területen szóba sem jöhetnek .