O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 14. (Budapest, 1973)
Horváth, L.: A Csomád-Göd közti dombvidék madarainak ökológiai és cönológiai viszonyai 23-40. o.
A fészkelőközösség a kutatás területén nem tipikus, mert a két utolsó, alárendelt tag nem költ itt, bár osztől-tavaszig - több mint fél éven át - elég nagy példányszámban megtalálható az erdővidék minden egyes, jellegzetes részletében. A sisegő füzike (Phylloscopus sibilatrix) valamennyi költőterületegységben 1-2 párban fészkel. Az állandó tag erdei pinty itt gyakoribb, mint az előző cönózisban, sőt még a Dendrocopos maio r-fészkelőközösségben észleltnél is nagyobb példányszámban költ. Nem tudtam felfedezni számbeli különbséget a fenyőfákon és a lonbhullató fákon fészkelő párok között. A fitisz füzike (Phylloscopus trochilus) a költő terület fenyves részleteihez ragaszkodik és itt is a bokorszerü fiatalosokat kedveli; csak l-l párban telepszik meg meglehetősen nagy területen. Érdekes megemlíteni, hogy ehhez a cönózishoz csatlakozott mint alkalmi vagy véletlen fészkelő egy ízben egy léprigópár ( Turdus viscivoru s), amelyik egészen fiatal fenyőfácskán, 1 m magasan építette meg a fészkét. Ez a fajban szegény, de jellegzetes fészkelőtársulás nagyon élénk színfolt a csomád-gödi halomvidék cönológiai arculatán. 1/5. Garrulus glandarius-fészkelőkögösség Táj típus: erdő. Költő terület: közép hegyvidéki, sűrű fiatalosok különösen, ha fenyővel vegyesek; továbbá magas-bokros, vágásterületek. Állandó tag: Accipiter nisu s. Alárendelt tagok: Aegithalos caudatus, Turdus philomelo s, Turdus merul a, Asio otu s, Phylloscopus collybit a, Phylloscopus trochilu s. A szajkóval (Garrulus glandarius) jellemzett fészkelőközösség éppen olyan tipikus a csomád-gödi halomvidék megfelelő erdőrészeiben, mint a Coccothrauste s-cönózis. A vezéralak a terület egyik leggyakoribb madárfaja. Az állandó tagként megjelölt karvaly ( Accipiter nisu s) rejtettebb életmódja miatt nincs mindig szem előtt, de a lakott fészke a kérdéses helyeken mindenkor megtalálható volt.
