O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 12. (Budapest, 1971)

Papp, J. L.: Aranyosgadány kisemlősfaunája gyűjtések és bagolyköpetvizsgálatok alapján 69-78. o.

rözött, mely gradáció robbanásszerűen fejlődött ki

0 A gyűjtőhelyeken talált számos vakondturá3 vakond előfordulását is biztossá teszi. 4./ Sásps. t.áraulá3_ok _jQar iç_et.um acut if £rmis_-rip_ aria e_és_ Cari, ce tum elatae^: Ezekben a társulásokban a láp nyári kiszáradása döntően befolyásolta a kisemlősök elterjedését. Ahol még szabad viz volt a sásszárak között, a zsombéksásos kisemlősfaunáját a magassásoséval egyezően a Neomys anomalus milleri és az Arvicola terrestris sc

hermán alkotta. Kifelé, ahol a vízmélység már minimális, átmeneti kép alakult ki: az előbbi fajokon kivül a Micromys minutus és a Sorex a. araneus is nagy számban él, a teljesen kiszáradt magassásosban megjelennek a kaszálókról bevándorolt fajok is, és a vizes sasos fajai eltűnnek. Három különböző felvételt végeztem. A gyűjtött állatok: Sorex a. araneus L. 31 Sorex m. minutus L. 5 Neomys anomalus milleri MOT. 11 Arvicola terrestris scherman SHAW 1 Microtus arvalis PALL. 3 Micromys minutus PALL. 26 Apodemus sylvaticus L. 3 Apodemus agrárius L. 19. összesen 99 példány A felületi sűrűségek nem tértek el lényegesen egymástól. A gyűjtések időrendi sorrendjében ezek: 0,185

, 0,211 és 0.290

. tehát a kiszáradás előrehaladtával kissé nőttek. Ezek azonban átlagértékek, mert mindhárom helyen volt vizes és száraz rész, és a felületi sűrűség szabad vizes sásosban igen alacsony, kiszáradt sásosban jóval magasabb. Mivel azonban az átmenet folytonos volt, nem lehetett határokat szabni az egyes élőhelyeknek, A fenti fajokon kivül ezekben a növénytársulásokban Ondatra zibe- thicus L

., Mustela erminea L. és Mustela nivalis L.-t figyeltem meg. Megállapítható, hogy a vizsgált élőhelyek között ez volt a fajokban leggazdagabb terület.