O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 12. (Budapest, 1971)

Papp, J. L.: Aranyosgadány kisemlősfaunája gyűjtések és bagolyköpetvizsgálatok alapján 69-78. o.

db % MARZ adatai Arvicola t 0 scherman SHAW 3 2,5 pocok­Pitymys s. subterraneua De S.-L. 19 16,0 félék Microtus arvalis PALL. 65 54,6 összesen: 73,156 82,0% Apodemua sylvaticus fajcsop. 7 5,9 egér Apodemus agrárius 1 0 4 3,4 félék 24,4% 8,3% Mus m. spicilegus PET 0 18 15,1 összesen: 24,4% 8,3% Passer domesticus L. 2 1,7 madarak Pringillidae sp. 1 0,8 összesen: 2,5% 8,8% Gickányok 0 0,0 0,4% Hüllő, kétéltű 0 0,0 Rovar kevés Összesen 119 gerinces Az anyagban - amint látható - az átlagosnál több az egérmarad­vány és kevesebb a madár. /Összehasonlításként MARZ adatait vet­tem SCHMIDT/1967/ könyvéből,,/ Ezek az eredmények azzal magyaráz­n hatók ? hogy a MARZ átlagértékei az Asio otus egész évi táplálko­zásából adódtak, télen pedig jóval nagyobb a faj madárfogyasztá­sa 0 A bagolypár vadászterülete a gyűjtések és a köpetvizsgálat ada­tainak összevetéséből nagyjából megadható 0 A madarak a kaszáló­rétekről és a környező mezőgazdasági területekről, illetve kora tavasszal bizonyára a falu belterületéről szerezték be táplálé­kukato Erre mutatnak a háziveréb-maradványok, ill. a viszonylag sok háziegér is. Hiányzik a köpetekből a Micromys , a sásosok jellemző faja. A cickányok a fülesbagoly köpeteiből valamilyen, egyelőre pontosan nem ismert táplálkozás-biológiai okból hiány­zanak. Végezetül szeretném összefoglalni Aranyosgadány kisemlősfauná­járól kapott adataimat. A község határain belül 26 fajt sikerült kimutatnom: csapdás gyűjtéssel 14-et, megfigyelésekkel kétségte­75

Next

/
Thumbnails
Contents