O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 12. (Budapest, 1971)

Papp, J. L.: Aranyosgadány kisemlősfaunája gyűjtések és bagolyköpetvizsgálatok alapján 69-78. o.

Sorex a

0 araneus I, 19 Sorex m. minutua L. 2 Clethrionomya g. iatericua MILL. 3 Pitymys a. subterraneus De S.-L. 5 Apodemus flavicollia MELGH. 3 Apodemua sylvaticus L. 22 Apodemua agrariua L. 40 Öaazeaen példány Felületi aürüaég = 0,47. Megfigyelt egyéb fajok: Talpa europaea L., Erlnaceua eu. roumanicua BARR.-HAM. é a Muatela nivalia L. Az aktiv

itáa-aürüaég igen magas, ami egyrészt a társulás egyébként is sürü lakottságából, másrészt a kétoldali bevándorlásból adódott. Figyelemre méltó, bogy az emlős-faj összetétel szinte teljesen megegyezett az akácoséval, bár más fajok /

Sorex araneus

, Apodemus sylvaticus és Apodemus agrárius/ adták a fő tömeget. Az eltérés csak a Pitymys itteni előfordulásából adódik, de ez is a szomszédos területekről idevetődött faj. 3./ Arrhenatheretum elati.oris: Összesen 3 felvételt végeztem 2 helyen. A gyűjtőhelyek azonban korántsem értékelhetők azonos módon. Az egyik ugyanis magassásos társulások és viz által körülvett terület volt /lásd a térképvázlatot/, ahol egy mezei pocok gradáció kifejlődését figyeltem meg. A másik gyűjtőhely nyilt rét volt. A fajok azonosak voltak a két helyen, de a felületi sűrűség nagyon eltért. A gyűjtött állatok: Sorex a. araneus L„ 16 Microtus arvalis PALL. 89 Apodemus sylvaticus L. 1 Apodemus agráriu

s L. 3_ összesen lo9 példány A felületi sűrűség a nagy kiterjedésű, nyilt társulásban mindössze 0,125

, mezei pocokra nézve 0,050

. A szigetszerű társulásban először 0,218/0.179/

. 3 hét múlva 0,583/0.501/ volt. Megállapítható, hogy már az első felvétel is gradációs állapotot tük-